Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-31 / 205. szám
iRÉKÉS megyei hírlap SZÍNES OLDAL 1992. augusztus 31., hétfő Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő': szeptember 7. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 500 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. Tudományos kaleidoszkóp Keresik a világmindenség 99 százalékát A kaliforniai Berkeley-i egyetem kutatói új, speciális teleszkópokkal kísérlik meg a válaszadást a tudomány alapvető kérdéseinek egyikére: miből ál! az univerzum 99 százaléka? Az eddigi vizsgálatok szerint a látható anyag, mint a csillagok, a gáz- és porfelhők a világmindenségnek legfeljebb egy százalékát teszik ki. A többi — feltételezik a 30-as évek óta — valamilyen sötét anyag. Fritz Zwicky amerikai asztrofizikus megfigyelte, hogy néhány égitest gyorsabban mozog, mint a többi. Ezt a — fizika törvényei szerint — hatalmas vonzerők okozhatják, amelyek működését azonban mindmáig nem lehetett bebizonyítani. Zwicky megfigyelései ellentmondanak Newton törvényének is, miszerint egy bolygó keringési sebessége annál kisebb lesz, minél távolabb van a Naptól. Számos teória kereste az ismeretlen erő magyarázatát. A legtöbb csillagász arra a feltételezésre hajlik, hogy az univerzumban mindeddig ismeretlen formában gigantikus anyagtömegek léteznek. Mióta a COBE amerikai műbolygó, amely a kozmosz háttér- sugárzását vizsgálja, fontos adatokkal szolgál, megnövekedett a csillagászok bizalma abban, hogy a sötét anyag végül is kinyomozható. A COBE a világűr határain óriásfelhőket észlelt. Ez a régió a csillagászok szerint annak az állapotnak felel meg, amelyben a világmindenség legkevesebb 15 milliárd évvel ezelőtt létezett. 135 millió éves kínai kövület Egy, a Liaoing tartományban (Északkelet-Kína) előkerült veréb nagyságú fosszilis lelet új megvilágításba helyezi a madarak törzsfejlődését. A „Sinomis santensis”-nek elkeresztelt madárős 135 millió éves és így döntő űrt tölt be a madárkövületek sorában, állítják a szakemberek. Legutóbb 1988-ban, a „las-Hoyas-madarak”-nak nevezett lelettel mintegy 120 millió éves madárfossziliákra bukkantak. A paleontológusok számára a madárvilág fejlődésének jelentős állomásai ennek ellenére továbbra is homályban maradtak, bár a felfedezéssel 30 millió évre csökkent az addig 50 millió évnyi lelethiány. A Kínában talált legújabb madárlelet a paleo-ornitológusok szemében jelentős közbenső lépcsőfokokat testesít meg a jurakori ősmadár felé. A korai krétakörből való „Sinornis” csontváza még primitív jegyeket mutat: például a modern madarakénál sokkal mozgathatóbb kézcsontokat, valamint a hüllőkéhez hasonló rövid orral és fogakkal rendelkező koponyát. Már kitartóan tudott repülni, erre vall a különösen széles mellcsont, amelyen a repülőizmok elhelyezkednek, a madarakra jellemző farokgyök és a szárnyak, valamint a vállöv felépítésének sajátosságai. Ezek a tulajdonságok a krétakor kezdetén alakulhattak ki. Az átmenet a siklórepülésből — amelyet a kereken 150 millió éves jurakori ősmadár repülési módjának vélnek — az aktív repülésbe 15 millió év alatt mehetett végbe. A „Sinornis santensis” csontvázának jellegzetességei arra is utalnak, hogy a madár már tudott a fákon mászni és ugrani, így valószínűleg erdős területeken élt. Volt az elülső karmokkal szembehelyezhető lábujja, ami lehetővé tette az ülést és a biztos támaszt az ágakon. Ez a fákon élés — együtt a kitartó repülésre való alkalmassággal — valószínűsíti azt, hogy a madarak életmódja néhány évmillió alatt döntően megváltozott az ősmadarakéhoz képest. Videománia — Van egy új horrorkazettám arról, hogyan kergeti ó'rületbe egy tanár a kisdiákját! Tüskés postarablók Sajnos a közelmúlt olyan zsúfolt volt bűnesetekben, hogy az arról szóló tudósításoknak be kellett érniük az eltűnt, elrabolt vagyontárgyakkal, a szökésben levő bűnözőkkel, a róluk készült fantomképekkel (ha volt szemtanú egyáltalán, vagy nem rejtették arcukat álarc mögé!). De a részletek gyakran elmaradtak, holott a régi tanmese szerint „a részletekben rejtezik az igazság”! Ilyen fontos részlet például az útonállás technikája, amelyet mind ez idáig csak filmeken láthattunk. Igaz, a tettesek is onnan vették a mintát. A külhoni rendőrségek acéltüskés „szőnyegét” házilag állították elő, és még a színezése is olyan volt, hogy szinte beleveszett, beleolvadt az 53-as út sávjavításába. A módszer bevált, sőt még tökéletesítették is. Amikor kidurrant a postaautó gumija, az árokban rejtőző bűnözők egy zsinórral még el is tudták húzni, rejteni a fémtüskét, így a kocsi utasai gyanútlanul kezdhettek hozzá a kerékcseréhez. És ez volt az a pillanat, amikor rájukcsaptak. Az értékes szállítmányok fuvarozására szakosodott vállalatok azóta már „többrétegű légszelvényes” gumiabroncsokat rendeltek, sőt akad már tömör gumiból készült kerék is a pénzszállító járműveken. A legfőbb tanulság persze — ami szintén elleshető a krimikből —, hogy sem az úton heverő sebesült, sem egy hirtelen kipukkadó gumi nem lehet ok az elővigyázatlan magatartásra — sőt a pénzt szállító alkalmazottaknak jó ilyenkor igen óvatosan, a fegyvert készenlétben tartva utánanézni a rendkívüli körülményeknek. A fegyverekről, a fémtüskéről és természetesen a két hazai gengszterről azóta már elkészültek a rendőrség fénykép- felvételei. És kiderült, hogy a körözött személyek azonosak a katonai forgalomirányítónak öltözött útonállókkal, akik épp egy esztendeje Siófok-Sóstónál szabadítottak meg két német turistát Kawasaki motorjától. S a biztonság kedvéért minden ruhájától is. Akkor még fémtüske nélkül. L. B„ Ferenczy Europress „Tömjén és mirha oázis” Oman hegyei között, az Arab-félszigeten legendás múltú város maradványaira leltek a régészek, amely az ókorban a kereskedelmi központok ragyogó „hármas csillagzatához” tartozott: Szaf- fara Metropolisznak nevezték a várost azon a térképen, amelyet a földrajztudós Ptolemaiosz a 2. évszázadban készített. Szaffara Metropolisz ellenőrizte a nem túl távol fekvő Ubarral (Omanum Emporiumnak is neveztek) és a Moszával együtt az ókorban gyakran az arannyal egyenértékű áru, a tömjén és mirha termelését és kereskedelmét. A tömjén és mirha csodálatos gyógyítóerővel bír: a gyanta alkotóelemei hatásosak gyulladások és gombabetegségek ellen, ezt állapították meg a korszerű módszerekkel végzett vizsgálatok. A gyantából nyert olaj csökkenti a panaszokat a légúti fertőzések esetében is. De tömjént vittek a Három Királyok is Jézus bölcsőjéhez ajándékba. A három aranyváros a szerteágazó karavánutak és hajózási útvonalak hálójának középpontjában feküdt, ahol a tömjént Mezopotámiába, a Földközi-tenger térségében Rómáig, illetve Indiába szállították. Szaffara Metropolisz mellett, néhány hónappal ezelőtt a tudósok azonosították Oman belsejében Ubar romjait is (amelyet egyébként a Korán is említ). A város másfél évezreddel ezelőtt a Római Birodalom bukása után hirtelen eltűnt, valószínűleg földrengés következtében. Ezúttal is Ptolemaiosz térképei és a legmodernebb felderítési technika eredményei együtt igazították el a tudósokat. Műbolygókról és űrkompokról készített fotók vezették a régészeket az utak nyomára, amelyeken évezredekkel ezelőtt a karavánok haladtak. A nyomok Oman belsejében egy vízlelőhelyre vezettek, amely körül a mai Ash Shisar város kialakult. Ott a tudósok homokba temetett falak és tornyok maradványait találták, amelyeket több mint 2000 éve építettek. A harmadik „tömjén és mirha oázis” Mosza romjait már a XX. század ötvenes éveiben felfedezték.
