Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

fiSüÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Sarkad, I. világháborús em­lékmű Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária. Telefon: (66)27-844. Tanévnyitó Sarkad. — Az Ady Endre Kí­sérleti Középiskolában au­gusztus 31-én délután 17 óra­kor lesz a tanévnyitó ünne­pély. Senki se kérte a kiválást Kötegyán. — A Petőfi Tsz vezetősége és ellenőrző bi­zottsága a közelmúltban kibő­vített ülést tartott. Az ülésen szó esett az aszály okozta ne­hézségekről, arról, hogy az idén mindössze 180 mm csa­padék esett, ami nagy károkat okozott a növénytermesztés­ben. A vagyonnevesítés óta el­telt 75 nap alatt egyébként sem a tagok, sem kívülállók nem kérték a kiválást, így a vezető­ség véleménye szerint — ha pénzügyi akadály nem lesz — év végéig megoldható az át­alakulás. Erről azonban a szö­vetkezet közgyűlésének kell majd konkrétabban dönteni a szeptemberi közgyűlésen. Bíróságtól függ az ügyészség Sarkad. — Levél érkezett az Igazságügyi Minisztériumból a város önkormányzatához, melyben a miniszter kifejti, csak abban az esetben tudja támogatni a sarkad i városi bí­róság létrejöttét, ha a város épületet ad a működéshez, il­letve az ott dolgozók részére két szolgálati lakást biztosít Ezzel kapcsolatban a képvise­lő-testület szándéknyilatkoza­tot fogadott el, miszerint ha a volt rendőrség vagy MHSZ épülete a város tulajdonába kerül, úgy a kiszabott feltéte­lek teljesíthetők. A képviselők azért is igyekeztek a lehetősé­gekhez mért igenlés mellett dönteni, mert az ügyészség Sarkadra telepítése is a bíróság idetelepítésétől függ. Országos találkozón Sarkadkeresztúr. — A Ma­gyar Technikai és Tömeg­sportklubok Országos Szövet­sége augusztus közepén rendez­te meg a szövetséget létrehozó klubok első országos találkozó­ját. A sarkadkeresztúri klubból (több mint 100 Békés megyei klubtag mellett) 18-an vettek részt a találkozón, ahol bemu­tatkoztak a különböző szakági klubok, a kommandósok, vala­mint az önvédelmi sportok különböző ágai. A résztvevők ezenkív ül különböző sportok­ban mérhették össze erejüket, tudásukat A legnépszerűbb ta­lán a megy ék közötti kispályás focibajnokság volt. ahol a Bé­kés megyei csapat harmadik he­lyen végzett. SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1992. augusztus 27., csütörtök Jókedvű kormány helyett... Kötegyán. — A napokban dr. Vastagh Pál országgyűlési képviselő bihari körútja során többek között Kötegyánba is ellátogatott. Mint mondta, ez már a 30. település volt, ahová országgyűlési képviselőként az utóbbi 2 év alatt eljutott. Az egyszerű emberekkel való be­szélgetést a munkája fontos ré­szének tekinti — tette hozzá azután. Témaként először a mezőgazdaság került szóba. A hozzászólók elmondták, hogy véleményük szerint a jelenlegi kormány ugyanolyan hibás módszerekkel nyúl ehhez a kérdéshez, mint annak idején az erőszakosan kollektivizálni akarók. Bujdosó Lajos polgár- mester azt kérdezte az MSZP-s országgyűlési képviselőtől, vajon nem köti-e meg a kor­mány kezét túlságosan a Nem­zetközi Valutaalap. Vajon nem ők diktálnak-e, s a magyar kormány csupán kényszerű végrehajtó. Ilyen tekintetben — mint mondta — majdnem mindegy, melyik párt van ha­talmon. Vastagh Pál elismerte, hogy a Nemzetközi Valuta­alapnak bizonyára vannak el­várásai Magyarországgal szemben, de ezen belül azért bőven marad „mozgáslehető­ség”. Például az, hogy a szoci­alista párt a kormánypárttal el­lentétben el tudja képzelni a különböző tulajdonformák egymásmelletiségét. Azt, hogy mindenütt az egyszerű emberek döntsenek a saját sor­sukról. Másképpen látják a szocialisták a munkanélküli­ség kérdését is. Általános tár­sadalmi és nem egyszerű szo­ciális problémaként kezelnék azt. Ezenkívül sokallják a mi­niszterelnöki titkárságon do­gozó 600-as létszámot is, mert ez egy minisztériumok fölötti kiskormányra emlékeztet, ami felesleges. Emellett illúziónak tartják az Egyesült Államoktól és a Nyugat-Európától remélt támogatásokat. Magyarország kedvéért ők sohase hozzák ne­héz helyzetbe a saját termelői­ket —magyarázta a képviselő. A szocialisták a világkiállítás­tól várnak némi fellendülést, hiszen — mint Vastagh Pál mondta — ez munkahelyet és infrastruktúrát jelenthet. A be­szélgetést pedig azzal zárta, hogy Katona Tamással szem­ben ő nem „jókedvű kor­mányt” várna az ősztől, hanem jókedvű embereket... Ami nem rajtunk múlik A szövetkezet földjein az aszály miatt a kalászosok termésátlaga az idén az előző 3 év termésátlagának 50 százalékát sem éri el. Képünkön a kiégett, csövet nem hozó kukoricát silózzák, amelyet a szarvasmarhák etetésére hasznosítanak majd Geszt — Július 17-én átala­kult a geszti Egyetértés Ter­melőszövetkezet. Az átalaku­lást megelőző munkahelyi ta­nácskozásokon a tagok egybe­hangzó véleménye az volt, hogy egy új típusú szövetkeze­ti formában kell továbbmű­ködtetni a gazdaságot. Geszt zsáktelepülés jellege, a kedve­zőtlen gazdasági környezet (nincs a közelben gyár vagy ipari üzem, ahol a terményeket értékesíteni lehetne) és a tőke- szegénység nem teszi lehetővé a magángazdálkodást. A szö­vetkezeti forma feltételei (rak­tár. magtár, géppark, könyve­lés) pedig adottak. így lett a termelőszövetkezetből mező- gazdasági szövetkezet. A szö­vetkezet élén álló öttagú igaz­gatóság elnöke Rácz István lett, aki így nyilatkozott a jö­vőről: — A föld a tagok tulajdoná­ba kerül, akikkel hamarosan megkötjük az új munkaszerző­déseket. Úgy tervezzük, hogy a területeink 50 százalékán kö­zös művelés, 50 százalékán pedig családi termelés folyik majd. Tisztességes megélhe­tés azonban csak akkor várha­tó, ha a mezőgazdasági termé­nyeknek reális ára lesz, és a hitelfeltételek kedvezőbbek lesznek. És ez az, ami nem rajtunk múlik. Testvérváros Sarkad. — Dr. Kesztyűs Fe­renc, Sarkadról elszármazott festőművész — az önkor­mányzat kérésére—Németor­szágban és Svájcban testvér­városi kapcsolatot keres szülő­városa részére. Uj igazgató Kötegyán. — Balogh Elek. az általános iskola igazgatója au­gusztus 1-jétől nyugdíjba vo­nult. az iskola új igazgatója Martyin Tibor lett. Csak átmenetileg Kedden, csütörtökön és szombaton jut friss áruhoz a lakosság Űjszalonta. — Amikor a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ bezárta a község egyeden élelmiszerboltját nehéz helyzetbe került a helybéli lakosság. Közülük is főként az idősebbek, akiknek nem kis fáradságot jelent beutazni a szomszédos településekre. A patthelyzetben a Gyulai Sütőipari Vállalat Sarkadi Üzeme sietett a község segítségére úgy, hogy heti három alkalommal boltost és árut bocsátottak a falubeliek rendelkezésére. Megyesi Károly, a sütőipari vállalat igazgatóhelyettese azonban lapunknak elmondta, hogy ezt a tevékenységet csak átmenetileg tudják felvállalni, addig, amíg az önkormányzat nem talál vállalkozót a bolt üzemeltetésére. Pénz állt a házhoz Sarkad. — Az önkormányzat által benyújtott országos pá­lyázatra csaknem ötmillió fo­rint kiegészítő nevelési se­gélyt kapott a város, amelynek felosztására a művelődési és a szociális bizottságok tesznek javaslatot. A királyi pecsét A határátkelő még nem épült meg Méhkeréknél, ám a ha­tármenti román és magyar települések vezetői máris gyakori vendégei egymás­nak. Augusztus 20-án Sar­kad és Nagyszalonta között hivatalosan is megtörtént a szomszédvárosi kapcsolat- felvétel. Tódor Albert, a nagyszalontai polgármester ez alkalomból azt mondta, reméli, hogy e megegyezés túléli majd a jelenlegi vezetőket, reméli, hogy senkinek sem áll majd érdekében keresztülnézni a most aláírt dokumentu­mokon. Jómagam pedig azt bátorkodom remélni, hogy a nagy- politika sem lesz gátja az önkormányzatok s a kisemberek egymásra találásának. Remélem, az a magyar bejelentés, miszerint nem kívánjuk erőszakos úton visszaszerezni ko­rábban elvesztett területeinket, megszünteti végre a román kormány ez irányú gyanakvását. Mert hiába tartja kezében a jobbágy a felszabadító levelét, ha nincs rajta a királyi pecsét. OjlL«ia. „Ha nem tetszik, el lehet menni!” Kötegyán. — Két évvel ez­előtt, 1990. augusztus 24-én, amikor megalakult az MSZP helyi szervezete, még csak tí­zen merték felvállalni a szoci­alista hagyományokat. A tag­létszám mára megduplázó­dott. A helyi szervezet ügyvi­vője, Szőke János elégedetten nyilatkozott saját munkájuk­ról, tevékenységükről : —Kevesen vagyunk, de ak­tívak. Nem jutottunk be ugyan a képviselő-testületbe, de ál­landó meghívottak vagyunk, így nem maradunk ki semmi­ből. A szervezet rövid bemuta­tása után a község került szó­ba. Az, hogy a környékbeli településekhez képest kedve­zőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetben van-e Kötegyán. — Is-is — fogta rövidre a pártvezető. — Ha az embere­ket nézzük, akkor itt roppant nagy előny az, hogy közöttük a viták építő jellegűek, és soha­sem személyeskedők. Ha vi­szont a falu fekvését nézzük, akkor azt kell mondanom, igen hátrányos helyzetben va­gyunk. Munkalehetőséget csak a tsz ad, no meg a gyulai szabó ktsz leányvállalata. So­kan bejárnak a környékbeli városokba, ami rengeteg idő. így a családok kevesebbet le­hetnek együtt. Még szerencse, hogy az önkormányzat min­den körülmények között ra­gaszkodott az óvoda fennma­radásához.-—Az óvodáról jut eszembe: ha Ön lenne a szociális és egészségügyi miniszter, mi mindenért állna ki az ország- gyűlés előtt? — Amennyire egy szociális minisztertől telik, támogat­nám a munkahelyteremtést és a bérek liberalizálását, hiszen ez már önmagában is szociális biztonságérzetet kelt. A lehető legmegnvugtatóbban rendez­ném a ny ugdíjkérdést, küzde- nék a gyógyszerárak dotálásá­ért, komolyan venném a böl­csődék és óvodák fenntartását. Semmiféle olyan intézkedést nem javasolnék, ami az embe­rekben félelmet keltene az egészségügy ingyenességének megszűnésével kapcsolatban. Mert őszintén megmondom én félek ettől a kárty arendszertől. Ez vajon nem azt jelenti-e, hogy lesz egy minimális egészségügy i ellátás, de ha va­laki komoly beteg, akkor bi­zony már csak a pénz segít „Tenni a közért, azt hiszem, nekem ez a hobbim” — mondja Szőke János rajta? És akinek nem lesz mi­ből meggyógyulnia? Szőke János egyszerű mun­kás. Nem tagadta, hogy annak idején tagja volt az MSZMP- nek, mert mint mondta, komo­lyan hitt benne. Hitt abban, hogy a munkás is ember, aki­nek ha sérelme van, bátran megmondhatja a felettesei­nek. Mögötte áll a szakszerve­zet és a munkásokra támaszko­dó párt. Nem érheti jogtalan­ság. — Ma!? — mosolygott ke­serűen. — A munkás ki van szolgáltatva a főnökeinek. Ha nem tetszik valami, el lehet menni! Ez a válasz. Nem állí­tom, hogy a Kádár-rendszer­ben minden szép volt, és nem voltak csibész pártfunkcioná­riusok, de egy biztos: a fiatalo­kat összefogták, ingyen lehe­tett tanulni és ami a lényeg, hogy az emberek tudtak ter­vezni. Ami a legjobban elkese­rít, az az, hogy ez a rendszer nem arra költ, ami kimozdíta­ná a gazdaságot és az egyszerű embereket a holtpontról. Itt van mindjárt a kárpótlás. Olyan ez, mintha a tengert mé­regetnénk egy szűrővel. Nem vezet sehová. Az elmondottak ellenére azonban, mint bevallotta, még mindig hisz egy jobb világban, és főként a saját meglátásainak igazságában: — Azt hiszem, nekem ez a hobbim. Tenni a közért, az egyszerű emberek boldogulá­sáért. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc készítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom