Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-24 / 199. szám
GAZDASÁG 1992. augusztus 24., hétfő Az átalakulást végigvisszük... A mezőgazdaság talpon maradt Néhány hónappal ezelőtt sokan megkongatták a vészharangot a mezőgazdaság felett. Most, a nyár derekán, amikor javában tart a betakarítás, már világosabb kép rajzolódik ki a valóságos helyzetről. Hogyan látja az agrárgazdaság gondjait, eredményeit a politikus szakember? Sárossy Lászlóval, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárával az idei várható termésátlagról, az agrárexport lehetőségeiről, a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmi viszonyairól és a szövetkezeti törvény végrehajtásának tapasztalatairól beszélgettünk... — Államtitkár úr, milyennek ítéli a mezőgazdaság idei eredményeit? — Az ország gabona- és takarmányszükséglete biztosított, sőt még exportra is jut a belföldi ellátás veszélyeztetése nélkül. Aggodalomra nem látok okot. Kalászos gabonából 5,2—5,5 millió tonna termett, a búza termésátlaga 4,1—4,2 tonna. Örvendetes, hogy rendkívül jó minőségű az idei búza. Óvatosan kalkulálva is azt mondhatom, hogy az értékesítés során ez kárpótolja majd a gazdákat a közepes termésátlagért. — Az állatállomány helyzetéről sok aggódó vélemény lát napvilágot. Jogosnak érzi az aggodalmakat? — A baromfi- és a sertésállomány rugalmasan, a piacnak megfelelően változtatható. Nagyobb gondot jelent az évről évre csökkenő szarvasmarha-állomány. Tavaly a tejtúltermelés nehézségei miatt ösztönzésként tehénkivágási prémiumot adtunk. Tudomásul kell vennünk, hogy az országban évente megtermelt 2,5—2,6 milliárd liter tej belföldön nem helyezhető el, külpiacokon pedig csak hatalmas exporttámogatással lehetne értékesíteni akár a sajtot, akár a tejport. így hazai viszonylatban a piaci lehetőségekhez kell igazítani a termelést. A szarvasmarha-állomány mai szintje gyakorlatilag „beállt”, bár egyes területeken még számíthatunk az állomány további csökkenésére. A helyzet alakulását folyamatosan szemmel tartjuk, ha kell, azonnal beavatkozunk. Elsődleges a belföldi ellátás zavartalanságának biztosítása. Ismerve exportlehetőségeink korlátáit, úgy gondolom, kár volt az ország lakosságát riogatni éhínségről, élelmiszer- és húshiányról szóló rémhírekkel. Ezzel persze korántsem akarom elbagatellizálni azokat a kétségtelenül nehéz körülményeket, amelyek mezőgazdaságunkat ma jellemzik. A gyökeres átalakulást zavarmentesen, drasztikus terméscsökkenés és termelésvisszaesés nélkül egyetlen volt kelet-európai ország sem úszta meg. Úgy vélem, hogy egyetlen magyar agrárpolitikusnak sem kell lesütnie a szemét: az ágazat működőképességét ebben a nehéz időszakban is fenn tudtuk tartani. — Hogyan alakul a mező- gazdaság idei exportja? — Várhatóan 2,5 milliárd dollár értékű lesz az idei kivitelünk. Az év eddig eltelt időszakának exportteljesítményét tekintve nem túlzó ez a prognózis. Elismerésre méltó, hogy a világpiaci hatásokra megfelelően tudott reagálni a magyar mezőgazdaság. A keleti piac összeomlását eredményes piacváltással sikerült ellentételezni és növelni tudtuk exportunkat a túltermelési válsággal küzdő nyugat-európai piacokon is. A minőségi változással és a termékszerkezet átalakításával reális esélyünk lehet arra is, hogy ezt az eredményt tovább fokozzuk. — De vajon termékeink állják-e a versenyt az agyonszubvencionált nyugat-európai mezőgazdaság termékeivel szemben? — A támogatási versenyben abszolút vesztesek vagyunk. Esélyünk sincs arra, hogy belátható időn belül a nyugati országokhoz hasonló mértékben támogathassuk exportunkat. De azért jelentős előnyökkel is rendelkezik ez a mezőgazdaság. Ilyen előny például az optimálishoz közeíi Sárossy László: Kár volt az ország lakosságát rémhírekkel riogatni tőkefelhasználás, a jó gépkihasználás, az alacsony bérköltség, a jól felkészült szakembergárda. Mindezek némiképp kompenzálják azt a többletet, amellyel a közös piaci országok támogatják az agrárexportot. És az sem elhanyagolandó szempont, hogy az idő is nekünk dolgozik. Nyu- gat-Európa ugyanis fokozatosan csökkenti exporttámogatásait, hiszen már a Közös Piac kasszája sem győzi azt a hatalmas összegű dotációt. Ráadásul a közösségen belül is komoly feszültség forrása a támogatás mértéke, hiszen mást jelent a francia, a dán vagy az ír nemzetgazdaságnak, amelyek egyértelműen haszonélvezői ennek az agrárpolitikának, mint mondjuk a brit, a belga vagy a német gazdaságnak, amelyek viszont befizetői a rendszernek. Ha a GATT-tár- gyalások kompromisszumos megegyezéssel zárulnak, akkor várhatóan drasztikusan csökken majd a szubvenció is. Őszintén szólva hazánk skizofrén helyzetben van. Egyrészt Magyarország 1992. január elseje óta társult jogi státust nyert a Közös Piacban, amely a tárgyalások során szeretné konzerválni a meglehetősen diszkriminatív agrárpolitikáját. Ugyanakkor résztvevői vagyunk az uruguay-i GATT-tárgyalások indítócsapatának is, amelyik viszont szeretné ezt a diszkriminatív agrárkereskedelmet leépíteni, de legalábbis mérsékelni. Újvári Gizella A tulajdonosok nem mennek a kárpótlási jegyükért A vállalkozások kétharmada befulladt A jó ideje elhúzódó bankbotrány még azok figyelmét is ráirányította a bankokra, akiknek — pénz híján — semmi dolga velük. A Budapest Bank Rt. Békés Megyei Igazgatóságán Perjési Márton igazgatóval nem véletlen, hogy e botrány kisugárzásáról kezdtünk beszélgetni. — Az úgynevezett bankbotrány nem rázta meg közvetlenül a Budapest Bank Rt.-t, mert az érintett bankokkal csak kismértékű ügyletei voltak. Annyiban viszont minden bankot érint, hogy egyértelműen szigorodni fognak a hitelezési és általában a szerződéskötési feltételek. A bankbotrány tulajdonképpen velejárója a jelenlegi gazdasági helyzetnek. Ugyanis csak idő kérdése volt, hogy ami a termelő és kereskedelmi szférában mindennapos, az a bankszakmában is jelentkezik. — Mire gondol konkrétan? — Gomba módra szaporodtak a bankok. Néhány éve még három volt az országban, most mintegy negyven van, a szakosodott pénzintézetekről nem is beszélve. A banki szakemberek képzése pedig időbe telik, így a gyors növekedést nem követte a szakmai fel- készültség. —Az OTP Bank Rt. robbantott a hitel— és betétkamatok csökkentésével. Ezt követni kényszerült a többi bank is. — Nem az OTP Bank robbantott. Minden bank jelezte még az év elején, hogy az infláció csökkenésének mértékében mérsékelni fogja a kamatait. Az más dolog, hogy az OTP, mint lakossági bank, csak nyilvános közlemények, hirdetések révén tudott eljutni nagyszámú ügyfeléhez. Mi levélben értesítettük partnereinket a változásról. — Önök milyen mértékben éltek a kamatcsökkentéssel? — Egy évvel ezelőtt az átlag kamatlábunk 37 volt, most 32,5 százalék. Ez természetesen másképpen jelentkezik az első osztályú adósnál, ott 29 százalékot számolunk, a negyediknél pedig 35-öt. A betétnél is történt változás. Tavaly még az elhelyezés idejével arányosan nőtt a kamat, most viszont hat hónapnál a legmagasabb, utána csökken. — Nem egészen értem. A banknak nem az a jó, ha az ügyfél minél tovább nála spájzolja a pénzét? — Akkor nem jó nekünk, ha nem tudjuk kihelyezni. A jelenlegi gazdasági helyzetben pedig ez egyre nehezebben megy. Kevésbé vállalkoznak az emberek, egyre kevesebben élnek a hitellehetőségekkel. Mi a betétekre fizetjük áz elég magas kamatot, miközben bennragad a pénz, nem forog, tehát ez a banknak veszteség. Ugyanakkor ez a fajta kamatrendszer azt is jelzi, hogy a bankok számolnak az infláció csökkenésével. — Milyennek látja saját bankjukon keresztül a megyei vállalkozásokat? — Ha az egy éve nálunk jelentkezett vállalkozók helyzetét ma megnézzük, kimondhatjuk, kétharmadrészük vállalkozása befulladt. Ezt természetesen csak azokra mondhatom ki, akik hitelt vettek fel nálunk, hiszen csak őket vizsgáljuk. Többségük természetesen azt teszi, hogy lecseréli az ingét, és új cipőben hajózik tovább. — Mielőtt egy bank hitelt ad, alaposan megvizsgálja a tervezett vállalkozás piaci esélyeit, a hitel visszatérülési lehetőségeit. Tehát ez azt jelenti, vagy a bank mérte fel kétharmadrészben hibásan az __________________»____ e sélyeket, vagy másban kell keresni a kudarcok okait. — Az okok általánosíthatók. A többség először vállalkozik, nincs gyakorlata, nem tanulta meg a tervezést, gondolkodásban pedig az ismert vállalati működési mechanizmusnál tart. Egyszerűen nem mérik fel a költségeket. Úgy gondolják, az ötletük jó, hiszen a termékükre van kereslet, de azzal nem számolnak, hogy milyen rendszeres kiadásaik lesznek, s azt ki tudják-e termelni. Mivel jelentős részük hitelből indítja a vállalkozást, nem gondol arra, hogy nemcsak a kamatot, de a hitelt is törleszteni kell. Tehát a sikertelenség okait úgy összegezhetném: tőkehiány, gyakorlatlanság, no és a vállalkozásokat sújtó sokfajta teher. — Nem is olyan régen, augusztus 20-a az új forint ünnepe is volt. Erről jut eszembe a kérdés: igaz-e, hogy megérett a forint a felértékelésre? — Kétségtelen, hogy a volt szocialista országok körében a forint a legerősebb. A pénzügyi szakemberek körében is vita tárgyát képezi, hogy most többet vagy kevesebbet ér-e a forint, mint ahol tartják. Hogy mennyit ér, az mindig döntés kérdése, azt pedig a piaci helyzet határozza meg. — A Budapest Bank Rt. feladata a kárpótlási jegyek kiosztása. Van mit kiosztani egyáltalán? — Meglepő dolgot mondok. A kiértesített tulajdonosoknak csak tört része jött el a kárpótlási jegyéért. —Mit csinálnak vele? — Őrizzük, és természetesen eközben kamatozik is. De ha otthon tartja a tulajdonos, ugyanúgy kamatozik, ezért érthetetlen az érdektelenség. B. Sajti Emese Nagyító alatt Kenyersütó automaták A fennmaradt leletek szerint először a régi Babilóniában és Egyiptomban készítettek kenyeret. A készítés mestersége a Földközi-tenger vidékéről jutott a rómaiakhoz, és az ő közvetítésükkel terjedt el a világon. Néhány évtizeddel ez- előttig kézműiparszerűen, illetve házilag készült. Csak a századforduló óta kezdték gépesíteni. Ma már bárki készíthet otthon számára megfelelő kenyeret, a modern kenyérsütők segítségével. Ezeknek két fajtáját mutatjuk be. A Funai ke- nyérsütő-automatát és a Nakamura termékét. Mindkét készülék a kenyérsütésen kívül alkalmas kalácsok valamint péksütemények készítésére, egyéni ízlésnek megfelelően. Bár áruk alapján még -nem mindenki számára elérhetőek, azért valószínűleg a mai modem konyha készülékei. A Funai FAB 300 jelenlegi ára 23 578 forint, a Nakamura készülék pedig 25 830 forintba kerül. A kenyérsütési idő a Nakamuránál 4 óra 40 perc, míg a Funai FAB 300-nál 2 óra 15 perc. A megfelelő programok kiválasztása és a szükséges anyagok: liszt, víz, élesztő és a többi belehelyezése után automatikusan megsütik a kívánt kenyeret, illetve péksüteményt.' Készíthető: hagymás kenyér, kevert gabonakenyér, amerikai fehér kenyér, fűszerkenyér, dús-korpás kenyér, finn reggeli kávéskenyér, franciakenyér és kalács. A készülék elhelyezése: ne tegyük meleg helyre, illetve nyílt láng közelébe. Ügyeljünk, hogy a készüléÚ’rfé párá- sodhasson, csak 220 V névleges feszültségre csatlakoztatható. A sütés befejezése után a kenyeret ajánlatos azonnal kivenni a kovászoló pengével együtt. A kenyérsütőkkel egy alkalommal legfeljebb 32 dkg süthető. A készülék tisztítása: a belső edény és a kovászoló penge fluórgyantával vannak bevonva, ehhez ne használjunk keményfémeszközöket! Minden használat után a maradék morzsákat a sütőtérből távolítsuk el, lehetőleg nedves ruhával, illetőleg szivaccsal. A tisztítás megkezdése előtt a készüléket a hálózatból húzzuk ki! Áramszünet esetén a készülék automatikusan kikapcsol, ezért a programozást elölről kell kezdeni. Tisztítás után ügyeljünk a tömítés megfelelő visszahelyezésére! A készülék energiafogyasztása igen kedvező, 0,2 kW óra. Reméljük, mindenki számára elérhető lesz hamarosan, hogy otthon süthesse kenyerét. A közeljövőben megjelenő Funai-újdonságokról tájékoztatni fogjuk az olvasókat. Jó vásárlást kívánunk! Török Miklós Fotópályázat v / „Afészek a magyar vidékért” Az Általános Fogyasztási Szövetkézetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) fotópályázatot hirdet profi és amatőr fotósoknak. Valamennyi pályázótól azt várjuk, hogy mutassa be a megújult szövetkezetek gazdálkodását, a falusi ellátást, a tagság szövetkezeti kötődéseit. A pályázatok feltételei: A profi pályázóktól legalább három darab 13x18 cm méretű színes vagy fekete-fehér fotót várunk, melyeket július elseje után közöltek a lapokban. Áz amatőr fotósoktól ugyancsak legalább három darab 13x18 cm méretű színes vagy feketefehér fotót várunk. Beküldési határidő: 1992. október 30. Pályadíjak: mindkét kategóriában 5-5 díjat adunk át. 1. díj: 30 ezer forint; 2. díj: 25 ezer forint; 3. díj: 20 ezer forint; 4. díj: 15ezerforint;5.díj: 10 ezer forint. A pályázati anyagokat az ÁFEOSZ elnöksége, 1054 Budapest, Szabadság tér 14. címre kérjük beküldeni, „PÁLYÁZAT” jelzés- sel y AZ ÁFEOSZ ELNÖKSÉGE Készíthető velük: hagymás kenyér, kevert gabonakenyér, amerikai fehér kenyér, fűszerkenyér, dús-korpás kenyér, finn reggeli kávés kenyér, franciakenyér és kalács fotó: fazekas ferenc
