Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-19-20 / 196. szám
„Oázist reméltem, bunkert találtam” íSrékes megyei hírlap---------------------------H ogyan lett a Páneurópai Piknikből Európa-nap ’92? 1992. augusztus 19-20., szerda-csütörtök A sopronpusztai megemlékezés résztvevőinek egy csoportja Gergátz Elemérrel, Jeszenszky Gézával és Tőkés Lászlóval ban nálunk a hallgatás fala a hazugság falává változott. Egy neves román ellenzéki mondja, hogy a berlini falat nem bontották le, csak áthelyezték délkeletre. Igen, új falak nőttek és a régieket is tatarozgat- ják. Ne hagyjuk, hogy meg- restüljön bennünk a lélek; egy pillanatig se érezzük jól magunkat a fogság húsos fazekánál... Hitünkben megerősödve, felszabadulva tartsunk együtt Európába.” A határnyitás helyén Magánvélemény A PÁNEURÓPAI PIKNIK ötletének szülőatyja, Mészáros Ferenc lehetőséget kért, hogy az Európa-nap ’92-ről, illetve a PÁNEURÓPAI PIKNIK-ről elmondhassa magánvéleményét. íme: Hitfogyatkozás ,,Az egyik szemem sír, a másik meg zokog, a harmadikból hull a könny. Amúgy egészen jól vagyok!” Vass Zoltán lakoni- kus sorai jellemezhetnék talán azt a lelkiállapotot, melybe az idei Európa-nap tapasztalásai során kerültem. Nagy reményekkel indultam útnak. Re- Külügyminiszterünk megérkezik a futóversenyről, melyet méltem, hogy a három év előtti becsülettel teljesített száz, akkor még keletnémet átrohan a szabad világba, nem kalkulálták be. így a piknik történelemmé vált. Megemlékezés Fertőrákoson A PÁNEURÓPAI PIKNIK óta három év telt el. Az MDF soproni szervezete emlékezni hívott és Európa-napot szervezett. A hivatalos megemlékezés augusztus 16-án volt, ám a debreceni, miskolci és soproni MDF-tagok és az egykori szervezők közül többen már előző este megismételték a szalonnasütést az emlékoszlop tövében. A beszélgetések során hamar kiderült, hogy az akkoriak képviselői sem értenek mindenben egyet, eszmeileg is eltávolodtak egymástól. A hivatalos rendezvény futóversennyel kezdődött Fertőrákos és St. Margarethen (Szentmargitbánya) között. A 10 kilométeres táv lefutására sokan vállalkoztak, köztük Jeszenszky Géza külügyminiszter is. Tíz órakor a fertőrákosi kőfejtőben ökumenikus isten- tisztelet kezdődött, melyen részt vett Tőkés László király- hágómelléki református püspök. Most az általa elmondottakból idézünk: „E helyen kinyílt Európa, az ideológiai kötelékek elkezdtek szakadozni. Üzenet hangzott el az osztrák—magyar határ, a vaskerítés tövéből minden or- szágnyi börtönbe üzenet ment, minden földrésznyi fogolytábor lakóinak, hogy Isten sza- badítást akar. A PÁNEURÓPAI PIKNIK rést ütött a berlini falon, melynek eltakarításán azóta is fáradozunk. Számomra is sokat jelentett akkori harcomhoz, hogy van reménység és nyílhatnak új távlatok... Töredezni kezdett a hallgatás fala, terjedt tovább feltartóztathatatlanul a szabadulás evangéliuma. Példaértékű volt az is, hogy egyfelől az egykori elnyomó uralkodóházunkból származó Habsburg Ottó volt a védnöke a rendezvénynek, másfelől a gyűlöletes pártállam értelmét megváltoztató világra jutó képviselője, Pozs- gai Imre. Itt bontogatta szárnyát az akkori ellenzék. Elmondhatom, hogy napjainkAz ünnepség ezek után a sopronpusztai emlékoszlopnál, a határnyitás egykori helyszínén folytatódott. Itt Katona Tamás államtitkár mondott rövid ünnepi beszédet, melyből néhány gondolatot szintén idézünk: „1989 egy időszámítás végét jelentette. A fa gyökerére tétetett a fejsze, mert az a fa nem hozott jó gyümölcsöt.” Ezek után aktuálpoliti- kai témára váltott: „Kényszer- helyzetben volt 1990-ben a kormány, nem azt tette, amiről korábban beszéltünk, hanem az öröklött csődött kellett valahogy kezelni... Aki a politikával megváltást ígér, az rendszerint hamisan ígér. Nincs azonnali megváltás, csak megoldások vannak.” Végezetül kijelentette: „1992 őszétől elkezdődik egy új időszámítás, egy jobb kedvű kormánnyal.” A beszéd elhangzása után több szervezet és Tőkés László helyezett el virágot az emlékoszlop tövénél. Az Európa-nap ’92 délután nagygyűléssel folytatódott, melyen részt vett Jeszenszky Géza külügyminiszter, Boross Péter belügyminiszter, Katona Tamás, a miniszterelnöki hivatal államtitkára, Csurka István, az MDF alelnöke és Tőkés László is. Rövid véleményt kértünk az egyik egykori szervezőtől, Filep Máriától. — A megemlékezést szükségesnek tartom. Az, hogy a rendezvény szervezését az MDF soproni szervezete vállalta, az abból adódik, hogy bár a piknik alapötlete Debrecenből ered, mi ezt onnan nem tudjuk lebonyolítani. Hiányolom viszont az egykori résztvevők közül azokat, akik nem MDF-esek voltak, hiszen az 1989-es találkozón nem volt szempont a pártállás, csak a hozzáállás. Katona Tamás és az „ötletgazda”, Mészáros Ferenc arcok és gondolatok várnak ott, s talán utántölthetem az elmúlt időszak „sivatagi kó- dorgásaitól" szikkasztott hitemet. Oázist reméltem, és bunkert találtam. A felüdülést ígérő tekintetek mára gyanakvó fürkészéssé devalválódtak. Ültem a fertőrákosi kőfejtő nézőterén és döbbenten hallgattam a személyre szóló dörgő tapsviharokat, melyek a barlang rideg falairól hűvös kegyetlenséggel verődtek vissza általam szerencsére csak olvasmányokból ismert ordas idők hangulatát idézve. Három éve jómagam fogalmaztam a Páneurópai Piknik felhívását. így kezdődött:,,Barátaink, európaiak!" Emögé mindenkit odaképzeltem az Uraitól az Antlanti-óceánig. Hiszen elsősorban emberek vagyunk, s minden más csak ezután következhet és csak ebből eredeztethető. Szerencsére már akkor voltak, akik egyetértettek ezzel az elvvel. Demonstrálta azonosultságát Pozsgai Imre, Habsburg Ottó, Konrád György, Tőkés László és sok-sok ,,névtelen" embertársunk. Most itt a barlangban egy embert láthattam viszont közülük, Tőkés Lászlót. Az ő elveit nem koptatta meg az idő. Kérdéseiben akkori vágyainkat ismételte, keresve azokat az arcokat, akikkel akkor ő akarata ellenére nem találkozhatott. Sajnos most azok nem jöhettek el, mert ismét megtörtént, ami a történelem oly sok remek kezdeményezését el- szürkítette: a hatalom csorbult népszerűségén javítandó belekapaszkodik mindenbe, ami erre a célra felhasználható. Az Európa-nap hozzásegített egy újabb hitfogyatkozáshoz, s hogy ismét Vass Zoltánt idézzem: ,,Ez a nagyvárosi darwinizmus elkoptat minket is mire hármat számolunk”. Gila Károly Katona Tamás: „1989 egy időszámítás végét jelentette” Az egykori piknik plakátja A történelmi dolgok általában igen egyszerűen kezdődnek. 1989 júniusában a debreceni Arany Bika Szállodában egymás mellé került Mészáros Ferenc, az MDF egyik helyi tagja és Habsburg Károly, Habsburg Ottó fia. Az akkori beszélgetés félbemaradt. Ott támadt az azóta már Szeghalmon élő Mészáros Ferencnek az a furcsa ötlete, hogy ezt a beszélgetést az osztrák—magyar határnál kellene folytatni szalonnasütés közben. Akár úgy is, hogy a szalonnát ketten, két oldalról tartják a tűzbe. Ezt az elképesztő ideát felkarolták a helyi MDF-esek, elsősorban Filep Mária és Szabó Lukács tett sokat a fnegvalósításért. Nem kevés egyeztetés után végül 1989. augusztus 19-én Sopronpusztán létrejött a PÁNEURÓPAI PIKNIK. Ami ott bekövetkezett, annak egy része nem egészen a szervezők elképzelése szerint történt. Azt ugyanis, hogy az ideiglenesen megnyitott határon több KITEKINTŐ
