Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-06 / 158. szám
1992. július 6., hétfő » Fizetések Bankja vette át. Az 1931. június 20-ai Hoover-morató- rium, majd az 1932. július 9-ei lausanne-i egyezmény a magyar jóvátételi fizetéseket is felfüggesztette, illetőleg eltörölte. Az Osztrák—Magyar Monarchia széthullása után az országhatárokon kívülre kerültek olyan piacok, nyersanyagforrások, amelyek korábban egy gazdasági szférában integrálódtak. A magyar gazdaság nyitottságának kezdeté kétségtelenül erre az időre nyúlik vissza. A békeszerződés X. gazdasági részének III. és IV. címében foglalt jellegzetes rendelkezések a győztes hatalmak állampolgárai, elsősorban tőkései magángazdasági követeléseinek legmesszebbmenő kielégítéséről gondoskodnak akként, hogy ennek terheit a legyőzött államra, illetőleg a háború pusztításai által legsúlyosabban érintett dolgozó népének tömegeire hárítják át. A legyőzött állam ugyanakkor saját tőkéseivel szemben is terhes kötelezettségeket vállal magára. A 231. cikk értelmében a háború előtt vagy alatt lejárt tartozásokat, értékpapírok után járó kamatokat vagy tőkeösszegeket a győztes állam pénznemében, valorizált értékben kell kifizetni, s ezekért maga az állam szavatol. Ugyanígy a 232. cikk szerint Magyarország köteles megtéríteni mindazokat a károkat és hátrányokat, amelyek a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárainak javait, jogait és érdekeit a háború következtében érték, ideértve azokat a társaságokat vagy társulatokat is, amelyekben érdekelve voltak. Másfelől viszont a magyar államnak kártalanítania kell saját állampolgárait is a Szövetséges és Társult Hatalmak területén levő javaik, jogaik és érdekeik felszámolásáért vagy visszatartásáért [232. cikk j) pont]. Ugyanígy az optáns perekből származó igényeket (1. 13. sz. jegyzet) is zömben az 1930. április 28-ai párizsi egyezményekben a magyar állam részéről vállalt jóvátételi fizetések ( 1966-ig) terhére elégítették volna ki, ha a közbejött események a megegyezés végrehajtását fel nem borítják. Békeszerződés (Részleges közlés) Az Északamerikai Egyesült Államok, a Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország és Japán, amely Hatalmakat a jelen Szerződés Szövetséges és Társult Főhatalmaknak nevez, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nikaragua, Panama, Lengelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország, amelyek a fentebb megnevezett Főhatalmakkal együtt a Szövetséges és Társult Hatalmakat alkotják, egyrészről; és Magyarország másrészről; tekintettel arra, hogy Békeszerződés köthetése céljából Auszt- ria-Magyarország volt császári és királyi Kormányának kérelmére a Szövetséges és Társult Főhatalmak 1918. évi november hó 3-án Ausztria—Magyarországnak fegyverszünetet engedélyeztek és ezt Magyarországra vonatkozólag az 1918. évi november hó 13-án kötött katonai egyezménnyel kiegészítették, tekintettel arra, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmak szintén óhajtják, hogy szilárd, igazságos és tartós béke lépjen annak a háborúnak a helyébe, amely háborúba, közvetlenül vagy közvetve, Ausztria—Magyarország ellen, többen közülük egymás után sodródtak bele, s amely háború Ausztria— Magyarország volt császári és királyi Kormányának 1914. évi július hó 28-án Szerbiához intézett hadüzenetével és az Ausztria—Magyarországgal szövetséges Németországnak ellenségeskedéseivel kezdődött, tekintettel arra, hogy a volt Osztrák—Magyar Monarchia ma már nem áll fenn és helyébe Magyarországon magyar nemzeti Kormány lépett; evégből a Magas Szerződő Felek meghatalmazottaikká kijelölték, mégpedig: (következik a Szövetsége és Társult Főhatalmak meghatalma- zottainak megnevezése), Magyarország: Benárd Ágost munkaügyi és népjóléti miniszter urat, tordai Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter urat, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg: A jelen szerződés életbelépésével a hadiállapot megszűnik. Ettől az időtől kezdve s a jelen Szerződés rendelkezéseinek fenntartásával, a Szövetséges és Társult Hatalmak Magyarországgal hivatalos érintkezésbe lépnek. I. rész A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉNEK EGYESSÉGOKMÁNYA (Az 1—26. cikkek a Nemzetek Szövetségének Egyességokmá- nyát tartalmazzák.) II. rész MAGYARORSZÁG HATÁRAI (A 27. cikk Magyarország határainak részletes leírását tartalmazza Ausztriával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Romániával és Cseh-Szlovákországgal szemben, a 28. cikk a szerződéshez mellékelt 1 : 1 000 000 léptékű térképre utal, a 29—35. cikkek a határoknak határrendező bizottságok által a helyszínen való megállapításáról rendelkeznek.) III. rész EURÓPÁRA VONATKOZÓ POLITIKAI RENDELKEZÉSEK I. cím Olaszország 36. cikk. Magyarország a maga részéről lemond Olaszország javára mindazokról a jogokról és igényekről, amelyekre számot tarthatna a volt Osztrák—Magyar Monarchia azon területei tekintetében, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak és Ausztria között 1919. évi szeptember hó 10-én kötött békeszerződés 36. cikkének első bekezdése Olaszországhoz tartozónak ismerek 37. cikk. Olaszország a római'„Palazzo Venezia” (az Osztrák—Magyar Monarchia római követségének palotája volt — a szerk.) bírókba vétele fejében semmiféle fizetést nem tartozik teljesíteni. 1992. július 6., hétfő szádot tartson. A Szövetséges és Társult Főhatalmak felemelhetik ezt a számot abban az esetben, ha azt az említett Bizottság helyszíni szemle alapján elégtelennek ítélné. III. cím A katonai és haditengerészeti léghajómra vonatkozó rendelkezések 128. cikk. Magyarország haderejének katonai vagy hadihajózási repülőszolgálata nem lehet. Kormányozható léghajót megtartani nem szabad. IV. cím Szövetségközi Ellenőrző' Bizottságok 133. cikk. A jelen Szerződésben foglalt összes olyan katonai, hadihajózási és léghajózási rendelkezéseket, amelyeknek végrehajtására bizonyos határidő van megszabva, Magyarország a Szövetséges és Társult Főhatalmak által erre a célra külön kinevezett Szövetségközi Bizottságok ellenőrzése alatt köteles végrehajtani. Az említett Bizottságok a Magyar Kormánynál a Szövetséges és Társult Főhatalmakat a katonai, hadihajózási és léghajózási rendelkezések végrehajtására vonatkozó minden ügyben képviselik. Ezek fogják a magyar hatóságokkal tudatni mindazokat a határozatokat, amelyeknek meghozatalát a Szövetséges és Társult Főhatalmak maguknak fenntartották, vagy amelyeket az említett rendelkezéseknek végrehajtása szükségessé tehet. V. cím Általános rendelkezések 140. cikk. A jelen Szerződés életbelépésétől számítandó háromhónapi határidőn belül a Magyar Kormánynak az idevágó magyar törvényeket, a jelen Szerződésnek ezzel a részével összhangban meg kell változtatnia, s így kell fenntartania. Ugyanezen határidőn belül a Magyar Kormánynak a jelen rész végrehajtására vonatkozó összes közigazgatási és más intézkedéseket meg kell tennie. VI. rész HADIFOGLYOK ÉS SÍRHELYEK I. cím Hadifoglyok 144. cikk. A magyar hadifoglyok és polgári internáltak haza- szállítása a jelen Szerződés életbelépése után a lehető legrövidebb időn belül kezdetét veszi és a legnagyobb gyorsasággal fog végbemenni. II. cím Sírhelyek 155. cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok és a Magyar Kormány gondoskodnak arról, hogy a területeiken eltemetett katonák és tengerészek sírhelyei tiszteletben és jókarban tartassanak. VII. rész BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK (E rész rendelkezései nem kerültek végrehajtásra. — a szerk.) 157. cikk. A Magyar Kormány elismeri a Szövetséges és Társult Hatalmaknak azt a jogát, hogy katonai bíróságaik elé állíthassák mindazokat a személyeket, akiket a háború törvényeivel és szokásaival ellenkező cselekmények elkövetésével vádolnak. A bűnösöknek talált személyekre a törvényekben előírt büntetések nyernek alkalmazást. Ezt a rendelkezést Magyarországnak vagy szövetségeseinek bíróságai előtt netalán folyamatba tett eljárásra vagy felelősségrevonásra való tekintet nélkül alkalmazni fogják. Á Magyar Kormány köteles a Szövetséges és Társult Hatalmaknak vagy közülük annak, amely őt eziránt megkeresi, kiszolgáltatni a háború törvényeivel és szokásaival ellenkező cselekmények elkövetésével vádolt minden személyt, akár név szerint nevezik meg őket, akár pedig azt a rangfokozatot, tisztséget vagy hatáskört jelölik meg, amelyben a magyar hatóságok az illető személyeket alkalmazták. 158. cikk. Azokat, akik a Szövetséges és Társult Hatalmak közül csupán egynek állampolgárai ellen követtek el büntetőcselekményt, ennek a Hatalomnak katonai bíróságai elé fogják állítani. Azokat, akik több Szövetséges és Társult Hatalom állampolgárai ellen követtek el büntetendő cselekményt, az érdekelt Hatalmak katonai bíróságainak tagjaiból alakult bíróság elé fogják állítani. VIII. rész JÓVÁTÉTEL I. cím Általános rendelkezések 161. cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik és Ausztria—Magyarország és szövetségesei támadása folytán reájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek. 162. cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok elismerik, hogy Magyarország jövedelemforrásai, tekintettel e jövedelem- forrásoknak a jelen Szerződés egyéb rendelkezéseiből folyó állandó jellegű csökkenésére, nem elegendők arra, hogy e veszteségek és károk teljes jóvátételét biztosítsák. A Szövetséges és Társult Kormányok mégis megkövetelik és Magyarország kötelezi magát, hogy az alább megszabott módozatok szerint jóváteszi mindazokat a károkat, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak polgári lakosságában és javaiban szárazföldi, tengeri és légitámadása okozott az alatt az idő alatt, amíg a Szövetséges és Társult Hatalmak bármelyike háborút viselt Magyarországgal, valamint általában az idecsatolt I. Függelékben meghatározott károkat. 163. cikk. Azoknak a károknak összegét, amelyeknek jóvátételére Magyarország köteles, szövetségközi bizottság állapítja meg, amelynek „Jóvátételi Bizottság” lesz a neve, s amelynek szervezetét és hatáskörét a jelen Szerződés, nevezetesen az e címhez tartozó II—V. Függelék határozzák meg. Ez a Bizottság, a jelen Szerződésből folyó eltérésektől eltekintve, azonos a Németországgal kötött Szerződés 233. cikkében meghatározott bizottsággal: a Bizottság a jelen Szerződés alkalmazásából eredő különleges kérdések számára külön Osztályt alakít; ennek az Osztálynak csupán tanácsadó hatásköre lesz, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a Jóvátételi Bizottság ruház reá megfelelő hatáskört. A Jóvátételi Bizottság a követeléseket felülvizsgálja és méltányos módon alkalmat nyújt a Magyar Kormánynak arra, hogy meghallgassák. A Bizottság egyúttal fizetési tervezetet készít, amely megállapítja, hogy Magyarország 1921. évi május hó 1-jétől kezdődő harminc éven át mely határidőkben és milyen módozatokkal tartozik a jóvátételi tartozásnak azt a részét törleszteni, amelyet reá ki fognak vetni, miután a Bizottság már megállapította volt azt, hogy Németország képes-e az ellene és szövetségesei ellen támasztott és a Bizottság által felülvizsgált követelések teljes összegének fennmaradó részét megfizetni. Abban az esetben