Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-29 / 178. szám

A szekér tűzoltó (volt) Az oldalt írta és szerkesz­tette Csete Ilona. Telefon: . (68) 11-974 Lesz lóverseny Orosháza.—Augusztus közele­dik, az orosháziak már megszok­ták, hogy ilyenkor érdemes a pla­kátokat Figyelni, mert a lóverseny hozzátartozik ehhez a hónaphoz. Tavaly hiába várták a hívó szót, a lovaspálya nem kínált semmi lát­nivalót. Vajon miért! — kér­deztük az Új Élet Mgtsz főágazat- vezetőjét, Nagy Lászlót. — A gazdasági nehézségek és a szomszédos országokban kiala­kult helyzet miatt nem hirdettünk versenyt. Az embereknek ez nem tetszett, sokan szóvá is tették. Sőt! A nemzetközi partnerek is hiányolták az augusztusi viadalt. Az idén nem lesz kihagyás, meg­rendezzük a 24. Nemzetközi Lo­vasversenyt Orosházán augusz­tus 16-án 10 órától. Az elmúlt évi lemaradást szeretnénk pótolni. A nagy „ászokat” még nem árulom el, annyit azonban mondhatok, hogy Amerikából is jönnek profi hajtok. új jegyző Kardoskút. — A legutóbbi testületi ülésen döntöttek a képvi­selők az új jegyző személyéről. A kiírt pályázatra hárman jelentkez­tek. A jegyzőjelöltek meghallga­tása után a képviselők Mészáros Erzsébetnek szavaztak bizalmat. Munkára várva Orosháza.—A munkaügyi köz­pont helyi kirendeltsége havonta körülbelül 80 embernek szerez munkát. Tegnap katonaviselt kö­zép- és felsőfokú iskolai végzett­séggel rendelkező fiataloknak tartanak tájékoztatót a rendőri munkáról tartottak. Új pékségből új kenyér Kardoskút — Az augusztus 20- ai ünnepségen, az új kenyér ünne­pén Varga Zoltán országgyűlési képviselő mond beszédet, s az általános iskola irodalmi szakkö­re ad műsort. Az új kenyér sem hiányozhat e napon, a dolog érde­kessége, hogy egy új pékségben készül el az idei első illatos ele­del. Ünnepi tűzoltás Orosháza. — A kórház tűzoltói­nak volt az ötlete. Augusztus 20-a kapcsán — úgy tűnik — az ötlet valóra válik. Tűzöl tó versenyről van szó, amit az új kenyér ünne­pén rendeznek a városban, ponto­sabban az Új Élet Mgtsz szabad­időparkjában 9— 18 óráig. A via­dalon 12 csapat vetélkedik, 130 tűzoltó részvételével. A majáli­son lesz még lovasbemutató, folklórműsor, turboreaktív oltó­eszközökkel történő tűzoltóbe­mutató. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc és Szűcs Lászlóné készítette OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1992. július 29., szerda Társadalmi feleslegeké) Fiatalok munka nélkül Orosháza. — Lassacskán megszokjuk a pádon üldögélő számkivetetteket, az újságok­kal takarózó hajléktalanokat, a borostás arcú kukázókat, a csellengő fiatalokat. Sajnos az iskolapadból kikerülők közül a sikertelen felvételik után egyre többen kénytelenek megkeresni a munkaügyi köz­pontokat állást remélve vagy némi zsebpénz fejében. Nincs ez másként Orosházán sem. A minap ügyfélfogadási na­pon jártunk a helyi kirendelt­ségen. A folyosón plakátok, kézzel írt falragaszok hirdetik az igényt. S hogy van-e jelent­kező a fiatalok köréből azt már Derzsi Endrénétől, a megyei munkaügyi központ helyi ki- rendeltségének vezetőjétől tudjuk meg. —Július 15-e óta 367 pálya­kezdőt regisztráltunk, szá­mukra átképzési lehetőséget kínálunk. Összesen 80 tanfo­lyam indul, ezek között van 8 általánost, középiskolát vég­zett és diplomát szerzett fiatal részére is szakma — mondja Derzsiné és előveszi a listát, amin szerepel textil-, ruhaipa­ri varrómunkás, biokertész, üvegező, gyógynövény-fel­vásárló, ív-, lánghegesztő stb. — Az átképzés azért is lehet csábító, mert a tanulás idejére a munkanélküli a járadék 110 százalékát kapja. A pályakez­dők munkanélküli járadéka egyébként a mindenkori mini­mál bér (most 8 ezer forint) 75 százaléka. Arról nem is be­szélve, hogy az új szakma bir­tokában nagyobb az esély az elhelyezkedésre. Mindennapos látvány a munkaügyi központokban —Mi lesz azokkal, akik nem hajlandók tanulni? — Azoknak állást kínálunk. Kidolgoztuk az úgynevezett vállalati kapcsolattartó rend­szert, így tájékozódunk a mun­kaadókról és az álláslehetősé­gekről. Ha a munkáltató több embert keres, akkor a munka- nélküliek a helyszínen ismer­hetik meg a feltételeket. — Azok a fiatalok, akik ta­nultak már valahol, például főiskolán, de egy-két év után otthagyták, azokkal mi lesz? — A nem befejezett kép­zésre nem jár munkanélküli segély, csak álláskeresőként vehetjük őket nyilvántartás­ba. Természetesen nekik is felajánljuk tanfolyamainkat. — Mi a tapasztalat: szíve­sen alkalmazzák a pályakez­dőket? — Áprilisban készítettünk egy piaci prognózist. Abból kiderült, ha választhatnak, ak­kor nem a pályakezdő élvez előnyt. Ez a tapasztalat a vál­lalatoknál. A vállalkozók vi­szont előszeretettel foglal­koztatják őket. Generációk nyelve Gyűlölöm az autóba zártságot. Ez a motorizált magány megöli a barát­ságokat, az ismeretségeket, távol tartja az embert az embertől. Ami­kor gyalogosan indulok útnak, azonnal témára lelek, meghallok ezt-a\ látok dolgokat. Ilyenkor a fülem is érzékenyebb. Valószínű, hogy ezért figyeltem fel a belváros­ban játszadozó kicsikre. Az ,,an- gyalfürtöcskék” mögött rejtőző pöttöm emberpalánták torkát mint­ha acélozná valaki. Az egyik így szólt, vagyis torkaszakad- tából üvöltött: —Megmondalak a... A másik emígy, vagyis az őtorkaszaggatásával: — Ne pofázz vissza, mert a Juditka (a játszók között a jótündér—a szerk.) majd bokán rúg, bi-bi-bá! Néhány sarokkal odébb jóval korosabb emberek beszél­getésének voltam fültanúja. Egyikőjük bánatosan legyin­tett: —Nekem máraz is ajándék, ha megérem a másnapot. — Ne legyen ilyen szomorú — vigasztalta a másik, akinek semmivel sem volt jobb a helyzete, hisz éppen őt szólította az orvos. A vizsgálat után könnyeit itatgatva így búcsúzott a váróteremben beszélgetőtársaitól: — Köszönöm, hogy ilyen kedvesen elbeszélgettek ve­lem. Legyen örömük az életben, jó napokat kívánok mind- annyiuknak! Már csak a hot koppanását hallottam, amikor találgatni kezdtem: ez a néni nem lehet azoknak a gyerekeknek a nagymama*... 32. Irénke néni galériájában Orosháza. — „Gyönyörködni akar? Nyugalomra vágyik? Jöj­jön el a magángalériába!” — e szívélyes invitálást egy hirdeté­si újságban találtam és őszintén meglepett. Kíváncsi lettem, ki lehet az, aki a mai világban ma­gángalériát nyit a városban. A ház ajtaja nyitva állt, egy néni vadvirágot szedett az árokparton. A galériába lépve halk zene fogadott, az asztalon teasütemény. Irénke néni — a virágszedő néni — körbe mu­tat: — A képeim. Mind én fes­tettem, de ne higgyék, hogy csak ennyi! Van még a lakáso­mon is! A falakon csendélet, portré, tájkép. Itt semmi nem eladó. Ilovszky Béláné szereti mind­egyiket, nem tudna megválni egyiktől sem. Azt mondja, két öregnek — férjével ketten vannak — nem sok kell, meg­élnek ők a kis nyugdíjból is, a galéria pedig nem kerül sokba. Aki ide betér, leülhet, beszél­gethet, gyönyörködhet — ahogy a hirdetésben is ígéri Irénke néni. Ilovszky Béláné Irénke néni képeitől nem szeretne megválni Ciróka: Ambiciózus vállalkozás Csorvás. — Emberbarát üz­letpolitika — ha röviden jelle­mezni kellene a Ciróka Betéti Társaságot, ez a két szó min­dent elárulna a cégről és arról a néhány emberről (külkereskedő, gé­pész, villanyszere­lő), akik tavaly de­cemberben beindí­tották vállalkozá­sukat. Vezetőjük­kel, Kelemen Mi­hállyal beszél­gettünk a napok­ban. — Első hallásra játékos a név, mi az, amit takar? — Szándékos volt a névválasztás, hiszen a ciróka könnyen megragad az emberek emlé­kezetében. Tevé­kenységi körünk el­sősorban a seprűci­rok magjának ta­karmányként való értékesítése. A hán- tolásnak kiforrott nagyüzeni techno­lógiája nem volt, mi ezt használtuk ki. Míg a mag alap­anyagára 300 fo­rint, átdolgozva már 500 forin­tot érő termék. A takarmányok közül olcsónak számít, a jó­szágtartók kezdik megkedvel­ni. Melich Pál új elven működő hántológép villa­mosszekrényét készíti —Ezen a vidéken sokan fog­lalkoznak cirokkal... — Gondoltunk a kisterme­lőkre is! Szeretnénk a faluban az ő igényeiket is kielégíteni. — Manapság annyi mindennel foglalkoznak egy gazdasági társa­ságban. — Mi is a többlá­bon állásra tö­rekszünk. Vállal­juk mezőgazdasági gépek átalakítását, sőt kommunális rendszerek terve­zését. A szolgálta­tásunk komplett, a tervezéstől a kivi­telezésig mindent megpróbálunk. — Másodállás­ban dolgoznak. Megéri? — Azért vállal­koztunk, hogy ki­élhessük egyéni ambícióinkat, amit a nagyüzemben nem tehetünk meg. Végül is y<i barát­ságból lett az üz­let, mindenki meg­találja a számítá­sát. Tábor a fák között Gyopárosfürdő. — Sejtettem, találkozom majd ismerősökkel. A napközis táborban ugyanis vannak visszatérő gyerekek, akiknek évről évre ez a néhány hét jelent nyaralást, kikapcsoló­dást. Az idén hatvanan jelent­keztek a gyopárosi táborba, a napokban már megfogyatko­zott a létszám. Az önkormányzat jóvoltából az idén egy kicsit többre futja. Az új játékok mellett eljutot­tak a gyerekek Békéscsabára a Meseházba, a múzeumba, Opusztaszerre az emlékpark­ba, Szegeden a vadasparkba. Czifra Józsefné táborvezető két segítőjével, Dérné Csepre- gi Klárával és Horváth Antal­lal mindent megtesz, hogy a diákok jól érezzék magukat a nyár hátralévő részében is. A gyerekek szívesen játszanak az új társasjátékokkal Otthonra lelnek az idősek Csanádapáca. — Pénteken szokatlan időpontban, délelőtt 9 órára hívták össze a képviselő- testületet egy rendkívüli ülésre. A sürgősség oka: a jövő évi céltámogatásra kiírt pályázatok közül a település melyikre adja be pályamunkáját. Az idősekkel való törődést eddig sem hanyagolták el az apácaiak, most viszont alkalom adódik arra, hogy helyben szo­ciális otthont építsenek. Emel­lett a döntés mellett sok érv szól, hiszen évente 6—10 főt helyez­Gombhoz a kabátot Orosháza. — Van annak már néhány éve, hogy a kórház mo­sodájáról cikkeztünk, bemu­tatva a múlt századi viszonyo­kat. Azóta történtek változá­sok, lassan befejezéséhez kö­zeledik az új mosodai beruhá­zás, amely egy címzett támo­gatási keret (1 milliárd 504 millió forint) első üteme. Az épület — külső megjele­nek el a környékbeli otthonok­ban. Vannak azonban a faluban olyan idősek is, akik nem szíve­sen mennek el más településre, nem szívesen válnak meg szülőhelyüktől. Nos, a lehető­ség itt van, a képviselők szeret­nének is élni ezzel. Pénteki dön­tésük értelmében a volt pártház mögötti területen két ütemben építenék fel az új szociális ott­hont. A költségszámítások még hátra vannak, a számok ismere­tében majd a részleteket is meg­vitatja a testület. nésében inkább hasonlít egy szállodára — felszerelése a legkorszerűbb technológiát képviseli. Az eddigi rekonst­rukciós munkákból tanulva a kórház vezetése úgy döntött, hogy az élelmezés és a patho- lógia felújításánál nem a „gombhoz a kabátot” elvet ér­vényesíti, hanem a korszerű technológiához a lehető legol­csóbb, de legpraktikusabb épületmegoldást választja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom