Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-22 / 172. szám
1992. július 22., szerda GAZDASÁG BRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Változó adózás és az állampolgárok igazságérzete Az APEH Megyei Igazgatósága és a Megyei Adófelügyelőség részbeni különállása 1991. december 31-én megszűnt, a két szervezet ez év január 1-jétől egyetlen intézménnyé integrálódott. Az azóta működű APEH Békés Megyei Igazgatósága a módosult feladatokhoz igazodó szervezetteljött létre. A változásokról dr. Csizmadia Ferenc igazgató a következőket mondja— Az új szervezet létszámának mindössze 40 százaléka revizor, ami tükrözi igazgatóságunk feladatai között a hagyományos értelemben vett ellenőrzések jelentőségének változását. Az elmúlt időszakban megnőtt a szerepe az adó- beszedési, az adóalany-nyilvántartási, a folyószámlavezetési és az ezzel kapcsolatos eljárási tevékenységnek. Mindez egyértelműen jelzi, hogy nem csak az utólagos revízió, hanem az adózók folyamatos figyelemmel kísérése is fontos feladatunk. — A szen’ezti változások mindig személycserékkel járnak, ami különösen iga: napjainkra, amikor teljes rendszerváltást tudhatunk magunk mögött. Az APEH-nél hány embernek kellett ilyen vagy olyan okok miatt távozni? — Az átalakulás során összesen öt munkatársunk ment el, közülük néhányan maguk kezdeményezték a munkahelyváltást, miután az új szervezetben felajánlott munkakört nem fogadták el. Politikai megfontolásból egy munkatársunktól sem váltunk meg. — Az APEH-hal kapcsolatban legtöbb olvasónknak a személyi jövedelemadó jut az eszébe. Az szja-fizetési tapasztalatokról néhány nappal ezelőtt már írtunk. Az igazgatóságnak milyen további meghatározó munkaterületei vannak? — Az APEH szervezetén belül két nagy blokk különíthető el, amelyeket egy-egy igazgatóhelyettes irányít. (Az ellenőrzések Seres Péterhez, az adóeljárási és igazgatási feladatok pedig Nóvéné dr. Mátrai Ágneshez tartoznak.) Közvetlen igazgatói irányítással dolgozik például a jogi csoportunk, amely a beküldött méltányossági kérelmekkel foglalkozik, őrködik az igazgatóság egységes joggyakorlata felett, s ellátja tevékenységünk törvényességi felügyeletét. Ugyancsak közvetlenül irányítom a csődeljárási és végrehajtási osztályt. — A hagyományos értelemben vett revízió jelentősége csökkenhet, de el sem tudom képzelni, hogy valaha megszűnjön az adóellenőrzések során... — A klasszikus revíziói funkciónkról természetesen nem mondhatunk le, az adóalanyoknak változatlanul számítaniuk kell az adóellenőrzésre, cél- vizsgálatokra, a leltárellenőrzésre vagy a nyugtaadási kötelezettségek vizsgálatára. Az utóbbi időben azonban megnőtt a pénzforgalmi ellenőrzések jelentősége, amikor a bevallásban szereplő és a ténylegesen befizetett összegeket hasonlítjuk össze, megvizsgáljuk az eltérések esetleges okait. — A közismert gazdasági változások mellett milyen további okai voltak az APEH-nél tapasztalható hangsúlyeltolódásoknak? — A költségvetésnek folyamatosan szüksége van az adóbevételekre. Közismert, hogy az adózás Magyarországon (sem) a legnépszerűbb kötelezettség. Nemcsak a magánemberek, de a gazdálkodók is szeretik ilyen nehéz periódusban hanyagolni az állammal szembeni tartozásokat — tisztelet a kivételnek. (A folyószámlaellenőrzések jelentősége pontosan ezért nőtt meg az utóbbi időben.) Nagyon fontos, hogy a nyilvántartásaink alaposak legyenek. A vállalkozói adóalanyok köre állandóan változik. Vállalkozások megszűnnek, átalakulnak és újak jelennek meg, nem kis feladat a valóság követése. — Sokat beszéltünk már az adókról, de a „medvét” még nem láttuk, azaz mennyi adót fizetünk itt Békésben? — A legnagyobb volumenű adóbefizetés a személyi jövedelemadó volt tavaly, 3 milliárd 617 millió forint. Az állampolgároknak szja-bevallá- suk alapján 115 millió forintot utaltunk ki és áfára 117 millió forint volt a kifizetések összege. A megye sajátossága a mezőgazdaság és élelmiszeripar nagy súlya, ezért a gazdálkodásból beszedett adók nagyjából kiegyenlítik az áfa-befizetéseket, a 100 millió forintot nem haladja meg a bevételi egyenleg. —Amikor az országban milliók szegényednek el és tízezrek gazdagodnak meg látványosan, akkor különösen irritálja az embereket, ha egyesek nem éppen tisztességes úton szereznek hatalmas vagyonokat. Mit tehet az APEH, hogy minél kevesebb szemet szúró eset forduljon elő? — A bevallások ellenőrzésére van egy információs rendszerünk, amely segítségével nagy pontossággal lehet a jelentős adóhiányokat kiszűrni. Az a célunk, hogy azokat az adózókat felkutassuk, akiknél valószínűsíthető a jelentős eltérés a bevallott és a tényleges jövedelme között. Fontos, hogy más hatóságokkal — rendőrség, vám- és pénzügyőrség stb. — hatékony információs kapcsolatunk van. — Sokat beszélünk arról, hogy végre egyszer nulláról kellene indulni, hogy senki se mondhassa: a kimutatott 6200 forintos jövedelméből futotta neki a balatoni nyaralóra, a Mercedesre, a budai villára és a családi helikopterre. A vagyonnyilatkozatról több éve beszélnek ebben az országban... — Előre láthatóan az év második felében minden adóalanynak vagyonnyilatkozatot kell tennie. Ebben fel kell sorolni részletesen az ingatlanokat, értékes ingóságokat, a 200 ezer forintot meghaladó készpénzt, értékpapírt, betétet stb. egyszóval mindent, ami a vagyonához tartozik. Ha a vagyonnyilatkozatok elkészülnek, akkor viszonylag egyszerűen követni lehet, hogy bizonyos időszakokban mennyi volt az adóalanyok gyarapodása. —S mi van akkor, ha valaki nem készíti el a vagyonnyilatkozatát és mondjuk két év múlva ellenőrzést tart nála az APEH? — A vagyonnyilatkozatok megtagadását a mulasztási bírság szankcionálja, az adóhatóság az adóeljárási szabályok szerint jár majd el. A feltárt jövedelemtöbblet után adózni kell, továbbá meg kell fizemi a bírságot és a késedelmi pótlékot. Az információs rendszerünk segítségével kimutatható egy időszakban az ingatlangyarapodás, a pénzintézeteknél a pénzforgalom stb. Az eltitkolt jövedelmekből szerzett vagyontárgyak étéke után az adót a már említett következményekkel egyetemben kell rendezni. Ez esetben a meglévő vagyon eredetéről a bizonyítás az adóalanyokat terheli! Egyébként 1987-ben volt lehetőség vagyonnyilatkozat tételére. Az azóta eltelt időszakban szerzett minden jövedelem — a menteseket kivéve — adóköteles. Tehát jól jártak azok, akik annak idején elkészítették a vagyonnyilatkozatukat, mert csak az 1988. január 1 -je utáni vagyongyarapodásukkal kell elszámolniuk. Úgy érzem, hogy az adóellenőrzésünk korszerűsödése találkozik majd az állampolgárok igazságérzetével» és az új jogszabályok segíteni fogják hivatalunkat a láthatatlanjövedelmek feltárásában is. Lovász Sándor Az adóellenőrzésünk korszerűsödése találkozik majd az állampolgárok igazságérzetével FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A piaci kilátások most jók... A piaci kilátásaink most elég jók... fotó: fazekas ferenc Az Orosházi Üveggyár hengerelt síküveghutája 1990. december utolsó napjaiban állt le a termeléssel. Az országban két üzem gyárt hengerelt síküveget: az Orosházi és a Miskolci Üveggyár. Mindkét gazdasági egység a Pannonglas Ipari Rt.- nek a tagja. A részvénytársaság akkor úgy döntött, hogy a két huta közül csak a miskolci gyártson hengerelt üveget a piaci visszaesés miatt. Orosházán 70 embert érintett a leállás. Igaz, a dolgozókat nem bocsátotta el a gyár, házon belül más munkaterületen alkalmazták őket. De kimondva, kimondatlanul szinte valamennyien reménykedtek, hogy előbb-utóbb újra indul a huta. Nos, az optimistáknak igaza lett, június 18-án hozzákezdtek a huta felfűtéséhez — lapunkban néhány sort írtunk akkor az eseményről —, és július 2-án sor került az első csapolásra. Rési József üzemvezető a mostani kilátásokról nyilatkozza lapunknak: — Jelenleg már háromfajta ornament (mintás) üveget gyártunk, egy hete pedig már drótbetétes üveg is lekerült a gyártósorról. A piaci kilátásaink most elég jók, elsősorban a tradicionális vásárlóink megrendeléseinek köszönhetően. — Kik ezek a hagyományos vevők? — Üzemünk termelése önmagában több, mint amire az egész Magyarországnak szüksége van. Ebből adódik, hogy kereskedelmi partnerünk nagy többsége külföldi. A korábbi években is a dollárelszámolású piacra termeltünk, ami persze nemcsak Nyugat-Európát jelenti, gyártmányainknak ugyancsak jó híre van még a Földközi-tenger menti országokban, a mediterrán térségekben és a Közel-Keleten is. —Ismét termel a huta, no de meddig és milyen kapacitással? — A termelés jellegéből adódik a napi 24 órás üzemmód. Jelenleg nincs betervezett leállási határidőnk. A műszaki feltételek szerint a huta még legalább két-három évig üzemelhet folyamatosan. Gondolom valamennyi munkatársam nevében elmondhatom, hogy nagyon szeretnénk, ha ez így is történne. Lovász Vállalkozni akar? Jegyezze meg! Kisakkozható, hogy holnap mi lesz kelendő A látszatkedvezmé nyék tol a termékfejlesztésig Az induló kis- és középvállalkozások nagy része — a piac egy részének meghódítása után „beáll” valamilyen tevékenységre, s így próbálja állandósítani piaci jelenlétét. Ez azonban a hagyományos piac- gazdaságokban sem elég, még kevésbé nálunk, ahol állandóan változnak a piac szereplői és a működés feltételei is. A sikeres jelenléthez, a vevőkör szélesítéséhez egyfelől jól megalapozott vizsgálatokkal, a piaci helyzet és a résztvevők kapcsolatainak elemzésével alátámasztott marketingstratégia, másfelől időszakonként változó marketingtaktika kell. A hosszabb távra szóló stratégia nem csupán a termelő kis- és középvállalkozásoknak, hanem a szolgáltatóknak és a forgalmazóknak is fontos iránytű. Elsődleges feladat a főpiacok meghatározása. Elsősorban a hazai és a külföldi potenciális vevőkört kell fölrajzolni; hol, milyen régiókban, országcsoportokban kíván tartósan jelen lenni a vállalkozó? Fontos annak több évre előretekintő mérlegelése, hogy a megcélzott piacokon hogyan alakulnak az igények. Napjainkban például a csupán rövid tárva tervezők nagy része „leírta” a kelet-európai piacot —, pedig néhány éven belül alighanem tényleges vásárlója lesz a magyar termékeknek és szolgáltatásoknak. Jellegzetesen olyan leendő piacról van tehát szó, amelynek stratégiai elemzésére érdemes előlegezni időt és energiát. A potenciális piacok helyzetének rendszeres elemzése szintén megtérülő „befektetés”. Érdemes, sőt szükséges vizsgálni, hogy a közeljövőben és a későbbiekben várhatóan hogyan alakul egyes fogyasztói rétegek vásárlóképessége, milyen igények felkeltése járhat sikerrel. Számolni kell-e mondjuk azzal, hogy a nők kisebb része fog munkát találni, nagyobb része tehát otthon marad, s több ideje jut a háztartásra, azaz változnak a fogyasztói igényei? A hosszabb távú marketingstratégiában tekintettel kell lenni a várhatóan gazdagodó fogyasztói réteg sajátos igényeire, például a hobbikertek tulajdonosainak gépekkel, felszerelésekkel való ellátására, a gyermekek gondozásának könnyítésére, az öregek segítőeszközök iránti kereslet- növekedésére stb. is. A piaci jelenlét szempontjából roppant fontos a várható versenytársak megjelenésének prognosztizálása, ami nem könnyű, mert általában erről a legkevesebb a konkrét információ. (Kivált a külföldi versenytársak hazai megjelenése lehet fontos elem, folyamatosan figyelemmel kell tehát kísérni a hirdetéseket, egyéb jelzéseket.) Az új vállalkozások megjelenése után nyomban számot kell verni azzal, hogy a piac mely szegmensében válhatnak veszélyes konkurenciává, hogy ott erősítsük a jelenlétet — többletszolgáltatásokkal, kedvezőbb ár- és fizetési feltételekkel. A vállalkozás tartós sikerének fontos feltétele a termék- és tevékenységfejlesztés. A megszerzett vevőkör megtartása és bővítése ugyanis minden szférában a tevékenység állandó megújítását igényli. Rendszerint nem kell alapvető változtatásokat végrehajtani. A legsikeresebb többnyire az, ha a már bevált termék- és tevékenységfajtát kiegészítjük néhány praktikus, új elemmel, szolgáltatásváltozattal. Tipikusan ilyen lehet a tanácsadói szolgálat, amely a felhasználás módjait, előnyeit propagálja. S nem titok: vannak látszatkedvezmények, amelyekkel szintén sok új fogyasztót lehet megnyerni. Gondoljunk annak meghirdetésére, hogy postán — külön térítés nélkül — megküldik a megrendelt terméket, ami a gyakorlatban persze azt jelenti, hogy az ár tartalmazza a szállítás költségeit is. A sikeres piaci jelenlétnek ennél lényegesebb eleme a termék-fejlesztés. Ehhez a vállalkozónak ismernie kell a hasonló új külföldi termékeket, hogy azok előnyeit saját tevékenységében hasznosítsa. Ugyanakkor célszerű, ha alkalmazkodik a piac konkrét igényeihez. Az önállóvá váló kisgazdaságok például mind több kisgépre tartanak igényt, amit lehet itthon gyártani vagy külföldről beszerezni. S következő lépésként megtervezhető valamelyik pénzkímélő forma — a lízing, a bérbeadás, a kölcsönzés — alkalmazása... S a termékfejlesztés nem elhanyagolható módja a formai megújítás sem. Az új fogyasztói rétegek számára ugyanis a design igen fontos tényező, akár fogyasztási cikkről, akár tartós használati eszközökről van szó. Ferenczy Europress
