Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

1992. július 22., szerda

0

zetközi forgalomban való működésbe tekintetében, minden Egyesült Nemzetnek egyenlő lehetőséget nyújt arra, hogy magyar területen nemzetközi kereskedelmi repülési jogokat szerezzen, ideértve az üzemanyagfelvétel és a javítás céljából szükséges leszállás jogát, továbbá kereskedelmi repülőgépeknek a nemzetközi forgalomban való működése tekintetében minden Egyesült Nemzetnek a viszonos és megkülönböztetés nélküli elbánás alapján engedélyezni fogja a jogot arra, hogy magyar területen leszállás nélkül átrepüljön. Ezek a rendelkezések nem érintik Magyarországnak nemzeti védelmére vonatkozó érdekeit.

2. Magyarország fenti kötelezettségvállalásai úgy értelmezendők, hogy megengednek olyan kivételeket, amilyeneket Magyarország által a háború előtt kötött kereskedelmi szerződések szokásszerűen tartalmaztak; az Egyesült Neitizetek részéről biztosított viszonosságra vonatkozó rendelkezések pedig úgy értelmezendők, hogy megengednek olyan kivételeket, amilyeneket az illető Hatalom által kötött kereskedelmi szerződések szokásszerűen tartalmaznak.

34. cikk. Magyarország a területén átmenő vasúti forgalmat ésszerű díjtételek mellett, a lehetőséghez képest, meg fogja könnyíteni és a szomszédos államokkal tárgyalni fog minden, ennek a célnak eléréshez szükséges kölcsönös egyezmény megkötése érdekében.

35. cikk. 1. Minden olyan vitás kérdést, amely a jelen Szerződés 24., 25. és 26. cikkeivel, valamint a IV., V. és VI. számú Mellékletekkel kapcsolatban felmerülhet, Egyeztető Bizottság elé kell vinni, amely Bizottság egyenlő számban az érdekelt Egyesült Nemzet konnányának és a magyar kormánynak képviselőiből áll. Ha a vitás kérdésnek az Egyeztető Bizottság elé való vitelétől számított 3 hónapon belül nem jön létre megegyezés, bánnely kormány kívánhatja a Bizottságnak harmadik taggal való kiegészítését; ha nem jön létre megegyezés a két komiány között e tag kijelölésére vonatkozólag, bármelyik fél részéről az Egyesült Nemzetek főtitkára kérhető fel a kijelölés megtételére.

2. A Bizottság tagjainak szótöbbségével hozott határozatot a Bizottság határozatának kell tekinteni, s azt a feleknek végleges és kötelező határozatként el kell fogadniok.

36. cikk. A jelen Szerződés 24., 26., és 33. cikkei, valamint VI. számú Melléklete alkalmazást nyernek a Szövetséges és Társult Hatalmakra és Franciaországra, azonkívül mindazokra az Egyesült Nemzetekre, amelyeknek Magyarországgal szemben fennállott diplomáciai kapcsolatai a háború alatt megszakadtak.

37. cikk. AIV., V. és VI. számú Mellékletek rendelkezései, úgy mint a többi Mellékletekéi is, a jelen Szerződés szerves kiegészítő részeinek tekintendők s ugyanolyan erővel és hatállyal bírnak.

VII. rész

A DUNÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk. A Duna folyamon a hajózás szabad és a kikötői és hajózási terhek, valamint a kereskedelmi hajózás feltételi tekintetében a teljes egyenlőség alapján nyitva lesz az összes államok állampolgárai, kereskedelmi hajói és árui számára. Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást ugyanazon állam kikötői között való forgalomra.

VIII. rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk. 1. A jelen Szerződés életbelépését követő időszakban, amely azonban nem haladhat meg 18 hónapot, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok budapesti diplomáciai képviseleteinek vezetői fogják egymással egyetértésben eljárva képviselni a Szövetséges és Társult Hatalmakat a magyar kormánnyal szemben minden olyan kérdésben, amely a jelen Szerződés végrehajtására és értelmezésére vonatkozik.

2. A három képviselet vezetői a magyar kormánynak meg fognak adni minden olyan irányítási, technikai tanácsot és felvilágosítást, ami a jelen Szerződés betű- és értelemszerinti gyors és hatékony végrehajtásának biztosítása céljából szükséges lehet.

3. A magyar kormány az említett három képviselet vezetőinek meg fog adni minden szükséges tájékoztatást és támogatást, amelyre a jelen szerződés értelmében reájuk háruló feladatok teljesítése során szükségük lehet.

40. cikk. 1. Kivéve az olyan eseteket, amidőn a jelen Szerződés valamelyik cikke valamilyen más, különlegesen meghatározott eljárásmódot írelő, a jelen Szerződés értelmezésére vagy végrehajtására vonatkozó minden vitás kérdést, amely közvetlen diplomáciai tárgyalás útján nem nyert megoldást, a 39. cikk értelmében eljáró három képviseletvezető elé kell terjeszteni; ilyenkor azonban a képviseletvezetőket nem köti az említett cikkben megszabott időhatár. Amennyiben az ilyen vitás kérdést a képviseletvezetők két---------------------jfcRÉKÍS MEGYEI HÍRLAP

h

ónap alatt nem döntik el azt, hacsak a vitában álló felek kölcsönösen más rendezési módban nem állapodnak meg, az érdekelt felek bármelyikének kívánságára Bizottság elé kell terjeszteni, amely Bizottság mindkét fél egy- egy képviselőjéből és a két fél közös megegyezésével harmadik ország állampolgárai közül választandó harmadik tagból fog állni. Amennyiben a két fél a harmadik tag kijelölésére vonatkozólag egy hónapon belül nem egyezne meg, a kijelölés megtételére bármelyik fél az Egyesült Nemzetek főtitkárát kérheti fel.

2. A Bizottság tagjainak szótöbbségével hozott határozatot a Bizottság határozatának kell tekinteni, s azt a feleknek végleges és kötelező határozatként el kell fogadniok.

41. cikk. 1. Az Egyesült Nemzeteknek jelen Szerződést alá nem író bármely oly tagja, amely Magyarországgal hadiállapotban van, csatlakoz- hatik a jelen Szerződéshez és a csatlakozás megtörténtével a Szerződés szempontjából Társult Hatalomnak fog tekintetni.

2. A csatlakozási okiratokat a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója kormányánál kell letenni, s azok a letétellel hatályossá válnak.

42. cikk. A jelen Szerződés, amelynek orosz és angol szövege a hiteles szöveg, a Szövetséges és Társult Hatalmak által megerősítendő. Ugyancsak megerősítendő Magyarország által is. A Szerződés azonnal életbe fog lépni, amint a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a megerősítő okiratokat letették. A megerősítő okiratokat a lehető legrövidebb idő alatt a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója kormányánál kell letenni.

Minden olyan Szövetséges vagy Társult Hatalom tekintetében, amely megerősítő okiratát későbbi időpontban teszi le, a Szerződés a letétel napján lép életbe. A jelen Szerződést a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója kormányának levéltárában kell elhelyezni, amely kormány az aláíró államok mindegyikének hitelesített másolatokat fog kiszolgáltatni.

Ennek hiteléül az alulírott Meghatalmazottak a jelen Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Kelt Párizs városában, orosz, angol, francia és magyar nyelven, az egyezerkilencszáznegy venhetedik év február havának tizedik napján.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. A magyar határok térképei.

II. A katonai és a katonai légi kiképzés meghatározása.

III. A hadianyagok meghatározása és felsorolása.

IV. Különleges rendelkezések bizonyos javak tekintetében.

A> Ipari, irodalmi és művészeti tulajdon.

B) Biztosításügy.

V. Szerződések, elévülés és forgatható értékpapírok.

VI. Bírói határozatok.

I. MELLÉKLET

(Az 1. cikkhez.)

Térképek I. Magyar határok.

I. A) A magyar—csehszlovák határ ki igazítása.

II. MELLÉKLET

(A 14. cikkhez.)

A katonai és a katonai légi kiképzés meghatározása

1. Katonai kiképzés alatt a következőket kell érteni: Kifejezetten a hadsereg céljaira szerkesztett vagy átalakított hadianyagok, valamint az ezekre vonatkozó kiképzési eszközök használatának tanulmányozása és gyakorlása, minden olyan felvonulás vagy mozdulat tanulmányozása és végrehajtása, amely harcierőknek csatában végzett mozdulatait tanítja vagy gyakorolja; végül a harcászatnak, hadászatnak és a vezérkari munkának szervezett tanulmányozása.

2. Katonai légi kiképzés alatt a következőket kell érteni: Kifejezetten a légi haderő céljaira szerkesztett vagy átalakított hadianyagok, valamint az ezekre vonatkozó kiképzési eszközök használatának tanulmányozása és gyakorlása, minden olyan különleges mozdulat tanulmányozása és gyakorlása, ideértve akötelékrepülést is, amelyet a légihaderő repülőfeladat teljesítése során végrehajt; végül a repülő harcászatnak, a repülő hadászatnak és a repülő vezérkari munkának szervezett tanulmányozása.

III. MELLÉKLET

(A 17. cikkhez.)

A hadianyagok meghatározása és fel sorolása

„Hadianyag” kifejezés a jelen Szerződés során minden olyan, alább felsorolt fegyvert, lőszert és segédeszközt magában foglal, amelyet kifeje1992. július 22., szerda

#PÉS MEGYEI HÍRLAP--------------------je

gyzékét. Abban az esetben, ha a jegyzék vételétől számított három hónap alatt a magyar kormány egyes tárgyaknak a jegyzékbe foglalása ellen kifogásokat emelne és abban az esetben, ha egy havi további határidő alatt az érdekelt kormányok nem jutnának megállapodásra, a vitás kérdést a jelen Szerződés 40. cikkének rendelkezései szerint kell rendezni.

III. rész

KATONAI ÉS LÉGÜGYI RENDELKEZÉSEK

I. cím

12. cikk. A szárazföldi és légi fegyverkezés és az erődítések fenntartása sorosan arra korlátozódik, hogy a belső jellegű feladatoknak és a határok helyi védelmének megfeleljen. Ennek értelmében Magyarország jogosítva van arra, hogy a következőknél nem nagyobb fegyveres erőt tartson:

a) Szárazföldi hadsereget, ideértve a határvédő csapatokat, a légelhárító és a folyami flottilla-személyzetet, összesen 65 ezer főnyi személyzettel;

h) Légihaderőt 90 repülőgéppel, ideértve a tartalékokat, amelyből legfeljebb 70 lehet harci repülőgép, összesen 5000 főnyi személyzettel. Magyar- ország nem tarthat vagy szerezhet meg olyan repülőgépet, amely belső bombahordozó berendezéssel ellát vaelsősorban bombázógépnek volt szerkesztve.

A fenti számok minden esetben magukban foglalják a harci, kiszolgáló és vezető személyzetet.

13. cikk. A magyar hadsereg és légihaderő személyzetének a 12. cikkben engedélyezett erőket meghaladó részét a jelen Szerződés életbeléptetésétől számított hat hónapon belül fel kell osztani.

14. cikk. Olyan személyzet, amely a magyar hadseregbe és légihaderőbe besorolva nincs, a II. számú Melléklet szerint meghatározott katonai vagy katonai légi kiképzést semmilyen alakban sem nyerhet.

15. cikk. Magyarország nem tarthat és nem szerkeszthet semmiféle atomfegyvert, semmiféle saját meghajtású vagy irányított lövedéket vagy ilyennek vetésére szolgáló berendezést (kivéve olyan torpedókat és torpedó- vető-szerkezeteket, amelyek a jelen Szerződés által engedélyezett hajók szokásos felszereléséhez tartoznak), tengeri aknát vagy torpedót, amely nem érintkezés, hanem ráhatású szerkezet útján működik, legénységgel ellátható torpedót, tengeralattjárót vagy más, alámerülésre képes hajót, motoros torpedócsónakot vagy különleges típusú rohamgépeket és mindezek tekintetében kísérletet sem folytathat.

16. cikk. Magyarország nem tarhat meg, nem állíthat előés nem szerezhet meg másképpen sem hadianyagot azon túlmenően, ami a jelen Szerződés

12. cikkében megengedett fegyveres erők fenntartásához szükséges és nem tarthat fenn ily hadianyag gyártására szolgáló berendezést.

17. cikk. 1. A Szövetséges eredetű fölös hadianyagot a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányának rendelkezésére kell bocsátani. Magyarország e hadianyagot illetőleg minden jogáról lemond.

2. A német eredetű vagy szerkesztésű hadianyagot, amennyiben meghaladná a jelen Szerződésben engedélyezett fegyveres erők szükségletét, a Három Kormány rendelkezésére kell bocsátani. Magyarország nem szerezhet meg és nem gyárthat semmilyen német eredetű vagy szerkesztésű hadianyagot és nem alkalmazhat vagy képezhet ki olyan szakembereket, ideértve katonai és polgári repülőszemélyzetet is, akik Németország állampolgárai vagy azok voltak.

3. A jelen cikk 1. és 2. bekezdésében említett fölös hadianyagot a jelen Szerződés életbelépésétől számított egy éven belül át kell adni vagy meg kell semmisíteni.

4. A hadianyagoknak a jelen Szerződés céljaira szolgáló meghatározását és jegyzékét a III. számú Melléklet tartalmazza.

18. cikk. Magyarország a Szövetséges és Társult Hatalmakkal teljes mértékben együtt fog működni annak biztosítására, hogy Németország német területen kívül újrafegyverkezés érdekében lépéseket ne tehessen.

19. cikk. Magyarország nem szerezhet és nem gyárthat olyan polgári repülőgépet, amely német vagy japán szerkesztésű, vagy amely jelentősebb német vagy japán gyártású vagy szerkesztésű részeket tartalmaz.

20. cikk. A jelen Szerződés minden egyes katonai és légügyi rendelkezése mindaddig érvényben marad, amíg a Szövetséges és Társult Hatalmak és Magyarország közötti megegyezéssel, vagy miután Magyarország az Egyesült Nemzetek tagjává válik, a Biztonsági Tanács és Magyarország közötti megegyezéssel egészben vagy részben módosítva nem lesz.

II. cím

21. cikk. 1. A magyar hadifoglyok, mihelyt lehetséges, hazaszállítandók, a hadifoglyokat visszatartó egyes Hatalmak és Magyarország között erre vonatkozólag kötött megállapodások szerint.

o

2. Mindennemű költséget, beleértve a hazaszállításban levő magyar hadifoglyok fenntartási költségeit az egyes gyülekezőpontoktól, amelyeket az érdekelt Szövetséges vagy Társult Hatalom kormánya állapít meg, a magyar területre való belépés pontjáig, a magyar kormány viseli.

IV rész

A SZÖVETSÉGES HADERŐK VISSZAVONÁSA

22. cikk. 1. A jelen Szerződés életbelépését követően minden szövetséges fegyveres erőt 90 napon belül Magyarországból vissza kell vonni, mindazonáltal a Szovjetuniónak fennmarad a joga magyar területen oly fegyveres erő tartására, amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a szovjet hadseregnek az ausztriai szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa.

2. A Szövetséges haderők birtokában levő mindazokat a fel nem használt magyar fizetőeszközöket és m indazokat a magyar javakat, amelyek a Fegyverszüneti Egyezmény 11. cikke értelmében szerezhettek meg, ugyané 90 napi határidőn belül a magyar kormány részére vissza kell adni.

3. Magyarország azonban rendelkezésre fog bocsátani minden olyan eszközt és könnyítést, amelyre az ausztriai szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalak fenntartása céljából különlegesen szükség lehet, aminek ellenében a magyar kormány megfelelő ellenszolgáltatásban fog részesülni.

V rész

JÓVÁTÉTEL ÉS VISSZASZOLGÁLTATÁS

23. cikk. 1. ASzovjetunióríak.Csehszlovákiánakés Jugoszláviának katonai műveletek és ez Államok területein Magyarország által való megszállása folytán okozott veszteségeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának megtéríti; tekintetbe véve azonban azt, hogy Magyarország nemcsak kilépett az Egyesült Nemzetek ellen viselt háborúból, hanem Németországnak hadat is üzent, a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a fenti veszteségekért járó kártérítést Magyarország nem a maga egészében, hanem csupán részben teljesíti, nevezetesen 300 millió Egyesült Allamok-beli dollár összegben, amely 1945. évi január 20-ától számítandó nyolc év alatt fizetendő árucikkekben (gépi felszerelés, folyami járművek, gabonaneműek és más áruk); a Szovjetuniónak fizetendő összeg 200 millió Egyesült Államok-beli dollár, a Csehszlovákiának és Jugoszláviának fizetendő összeg 100 millió Egyesült Államok-beli dollár.

2. A jelen cikkben megállapított rendezés számítási alapja az Egyesült Államok-beli dollár a Fegyerszüneti Egyezmény aláírása napján érvényben volt aranyparitáson, vagyis 35 dollár= 1 uncia arany.

24. cikk. 1. Magyarország elfogadja az Egyesült Nemzetek 1943. évi január hó 5-én kelt Nyilatkozatának elveit és a lehető legrövidebb határidő alatt visszaadja az Egyesült Nemzetek bármelyikének területéről elhurcolt javakat.

2. A visszaszolgáltatás kötelezettsége kiterjed mindazokra a jelenleg Magyarországon lévő javakra, amelyeknek azonossága megállapítható és amelyeket bármely Tengelyhatalom az Egyesült Nemzetek bármelyikének területéről erőszakkal vagy kényszerrel hurcolt el, tekintet nélkül bármilyen későbbi ügyletre, amellyel a kérdéses javak jelenlegi birtokosa ezeknek birtokábajutott.

3. Ha egyes esetekben lehetetlen volna, hogy Magyarország visszaszolgáltasson olyan művészeti, történelmi vagy régészeti értékű s annak az Egyesült Nemzetnek szellemi örökségéhez tartozó tárgyakat, amely Nemzetnek területéről ezeket a tárgyakat a magyar haderő és hatóságok vagy magyar állampolgárok erőszak vagy kényszer alkalmazásával hurcoltak el, Magyarország ugyanolyan teimészetű s az elvitt tárgyakkal megközelítőleg egyenlő értékű tárgyakat fog átadni az illető Egyesült Nemzetnek, feltéve, hogy ilyen tárgyak megszerezhetők Magyarországon.

4. A magyar kormány a jelen cikkben említett javakat jó állapotban fogja visszaadni és ezzel kapcsolatban visel minden munkabér, anyag és szállítás címén Magyarországon felmerülő költséget.

5. A magyar kormány együtt fog működni az Egyesült Nemzetekkel a jelen cikk értelmében visszaszolgáltatandó javak felkutatása és visszaszolgáltatása tekintetében és minden ezirányban szükséges könnyítést saját költségén meg fog adni.

6. A magyar kormány minden szükséges intézkedést meg fog tenni aziránt, hogy a jelen cikkben jelzett olyan javak, amelyeket a fennhatósága alá tartozó személyek valamely harmadik országban tartanak birtokukban, visszaadassanak.