Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-21 / 171. szám
Az oldalt Béla Vali szerkesztette Telefon: 27-844 ' tH&X’ Békéscsaba. — Békés Megyei Lovas Bajnokság I. fordulóját rendezik július 25—26- án (szombaton 12 órától, vasárnap 8 órától) a Fényesi pályán (Lencsési lakótelep mellett). A versenyek napján díjugratás, galopp-, ügető, és fogatversenyeket láthatnak a látogatók. Jogsértettek, figyelem! Békéscsaba. — A 3—6 százalékos lakáshitelkamatok visz- szaálIrtásáért harcoló Állampolgári Jogvédő Liga egyre több településen hoz létre helyi szervezetet. A Békéscsabán megalakult szervezet vezetője, Török Antal az Irányi u. 4—6. szám alatt várja az érdeklődő állampolgárok jelentkezését szerdánként 15-től 16 óráig és péntekenként 14 és 16 óra között. Tel.: (66) 22-143. Gyerekműsor a könyvtárban Békéscsaba. — Peremartoni Krisztina gyermekműsorát láthatják az érdeklődők ma a megyei könyvtárban délelőtt 10 órától. Bűzlik a gáz? Békéscsaba. — Békés megye képviselő-testülete Sarkad város kezdeményezésére beadványt készül benyújtani az Alkotmánybírósághoz a gázellátás privatizációs folyamatában tapasztalt lakossági és ön- kormányzati érdeksérelmek miatt. Ez ügyben találkoznak egymással az érintett települések vezetői július 23-án a megyeházán. Piros Kriszta mákos tortája Hozzávalók: 10 deka darált mák, 15 deka porcukor, 20 deka liszt, 2 tojás, 2 deci tej, fél csomag sütőpor, 20 deka gyümölcs, télen befőtt. A tojásokat kikeverjük a cukorral, a sütőporral elkevert liszttel, majd a mákkal, végül a tejjel. Margarinnal kikent tortaformába öntjük a tésztát, s a tetejét kirakjuk a jól lecsö- pögtetett befőttel, vagy friss gyümülccsel, például körtével, őszibarackkal, meggyel, szilvával. Előmelegített sütőben 25-30 percig sütjük. Az anyagokat Béla Vali, Tóth Ibolya és Vass Márta vetette papírra BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE 1992. július 21., kedd Ki mint veti ágyát... Ez a kiállítás inkább egy bútorraktár kínálatának felel meg Biobútorkiállításra invitáltak a minap. Az újkígyósi Róna étteremből leválasztott területen mutattak be — többek között — biobútorokat. Szó mi szó, a kiállítás rendezője nemhogy jelest, de még egy gyenge közepest sem érdemel. A bútorokat, ahány annyi féle, bedobálva, egymásra zsúfolva tette közszemlére. Úgy nézett ki, mintha egy bútorraktárba csöppentünk volna. Eltekintve ettől a nem elhanyagolható momentumtól, ezt a rendezvényt érdemes volt megnézni. A nagykanizsai Zala-Hofag Kft. kereskedelmi vezetője, Gergely Ilona ugyanis szemléltetően győzött meg arról, hogy amit eddig skandináv bútornak hittünk, az hirtelen mitől lett bio. — A svájci—magyar vegyes vállalat két esztendeje alakult — kezdte a bemutatkozást Gergely Ilona. — Egy esztendeje, hogy ráálltunk a természetes alvási rendszer gyártására. Az ágyak fenyőből, tölgyből és bükkből készülnek. Viasszal kezeljük, tehát mesterséges adalékot, mint például a lakkozás, nem alkalmazunk. Az ágybetétek szintén természetes alapanyagból készülnek. Nyolc különböző minőségű és funkciójú Salina ágybetétet mutatunk be, amelyeket pamutból, természetes szálú la- texből, tiszta lószőrből és birkagyapjúból gyártottunk... Nézem a bio-kos elnevezésű ágybetétet. Bizony az árát nem a kispénzűek zsebéhez igazították. Igaz, magas igényeknek megfelelően kifejlesztett az ágybetét. A természetes parafalemez hatásosan véd a vízerek kisugárzásától. A huzata 100 százalékos pamut, birkagyapjú, első osztályú minőségben, tiszta lószőr és kókuszlemezből készült. Ára 55 ezer forint. Szívem fáj, no meg a gerincem, mégsem vehetem meg azt az ortopédiai „műremeket”, amelyet ki is próbáltam. Tökéletesen alkalmazkodik a váll, a gerinc formájához. Sajnos ez is drága. 44 ezer forintot kérnek érte és ez csak ágybetét! Igaz az is, amit az egyik látogató megjegyzett: az ember az egészsége magtartásáért vagy javításáért ne sajnáljon semmit. Megtudtuk, hogy ezeket a termékeket a hó végéig 30 százalékos engedménnyel árusítják. A megyében ezt a jogot a Kígyós Kft. szerezte meg. Legorombítottak A hölgy vette a fáradtságot, felhívott telefonon és legorombított. Nagy bátorság kellett hozzá, mondhatom! Arctalan maradt, még akkor is, ha bemutatkozott. Szidott, mert megírtam, hogy nem rendezte a vízdíjat és ezért kikapcsolták a meleg vizet (mert nem tehettek mást), nem törődve azzal, hogy emiatt azok is károsodtak, akik becsülettel fizettek. Fura helyzetet élünk. Fura, mert ennek a cikknek kapcsán olyanok is hívtak, akiknek nem volt pénzbeli elmaradásuk. Ok örültek, hogy nem mindenáron vagyunk szegénypártiak. Merthogy a szegénység ahány, annyi féle. Isten látja a lelkem, ha valaki, hát én igyekszem az elesettek mellé állni. De csak akkor, ha becsületes emberek kerülnek kilátástalan helyzetbe. Ha látom, hogy a bajbajutott mindent megtett, megtesz, hogy elkerülje sorsának rosszabbra fordulását. Nem vagyok hajlandó amellett kiállni, aki nem fogad el akármilyen munkát, mert keveset fizetnek, aki tíz esztendeje nem fizet lakbért, vízdíjat, szemétszállítást stb..., stb. Nem tudok például olyan nyugdíjasról, akinek legyen bármilyen kevés a jövedelme, ne fizetné az ilyen-olyan tartozását. Pedig tudom, milyen nehéz kigazdálkodnia, hogy jusson is, maradjon is. Csakhogy ők nem cigarettáznak, nem isznak, nem kávéznak, mert arra nem futja. Ok csak becsületesen szeretnek élni, mert ehhez szoktak hozzá. Elgondolkodtam azon is, kedves telefonáló: ha Ön telefont tud tartani a lakásán, hát akkor nem is lehet olyan nagyon kétségbeejtő a helyzete. Kicsik, nagyok örömére Békéscsabán Országos családi nap lesz Hagyomány már a nagycsaládosok körében, hogy kétszer egy évben találkozót rendeznek. A tavaszit állandóan Kamaraerdőn tartják, az őszinek meg változó a helyszíne. Tavaly Kaposváron volt, az idei rendezési jogát Békéscsaba kapta meg. így kerül sor szeptember 26-án a pósteleki találkozóra, kinn a zöldben, az Isten szabad ege alatt. Bár van még idő szeptember végéig, a szervezés már elkezdődött, s mint a két elnöknő, Dankó Istvánná és Bondár Ferencnél a lencsési és a belvárosi egyesület képviseletében elmondja, a munka rengeteg. Általában 1000-1500 között mozog a résztvevők száma, a pontosat csak a összes beje- ientkezés után tudják meg hamarosan. A feladat három nagy részre oszlik: szállás, ellátás szórakozás. Az ország távoli részéből már péntek este megérkeznek a vendégek, míg a többiek busszal és vonattal jönnek szombat reggel. Az étkeztetés egy része tehát már a pénteki vacsorával kezdődik, majd utána az egész vendégseregről kell gondoskodni az egész szombati napra. A családi napot a fővédnök, Molnár György alpolgármester nyitja meg, utána ökumenikus istentisztelet lesz, majd változatos program következik. Családi vetélkedő, vitafórum, gyermekjátékok, tánc, meseház, meg a népünnepélyeken szokásos kötetlen szórakozás, beszélgetés, ismerkedés. Ám könnyebb mindezt leírni, elképzelni, mint megvalósítani, mert hogy minden meglegyen, sok ember segítsége, jóakarata, gyermek- és családszeretete kell hozzá. No meg, Montecuccolival szólva: pénz, pénz, pénz! Ami sok esetben természetbeni adományt jelent vagy olyan munkát, amit szívességből végeznek el, s amelyek egy részére már van ígéret is. Á Mókus csárda például a hozott anyagból megfőzi az ebédet, a polgári védelem pedig a rendezvény hangosítását biztosítja. A békéscsabai önkormányzattól 250 ezer forintot kapnak, s az országos egyesülettől is számítanak valamennyire. De ennél jóval többre van szükség, több segítőre és szponzorra, ezért is adjuk tudtára mindenkinek, hogy befizetést a következő számlára lehet eszközölni: Lencsési Nagycsaládos Egyesület, Békéscsaba, 269 98301 06024, Kondorosi Takarékszövetkezet. Változtass az életmódodon! Hetven gyerek tanul életmódot változtatni Szanazugban július 19. és 28. között. Ötödik alkalommal hirdették meg a túlsúlyos gyerekek táborozását ebben az évben. A Békés Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány által támogatott rendezvényre mind ez ideig csak a megyében élő túlsúlyos gyerekek jelentkezhettek. Most azonban, ahogy azt Bán Ildikótól, a tábor szakmai vezetőjétől megtudtuk — érkeztek Szegedről és Bajáról is. A gyerekek 3800 forinttal járultak hozzá a táborozás költségeihez. Ezért naponta ötször étkezhetnek. A megállapított kalória nem haladja meg az 1500-at. Természetesen kerülik a zsíros ételeket, csak halat és csirkét kapnak és sok-sok zöldséget, gyümölcsöt. Elméleti oktatásokon vesznek részt, ahol megtanítják őket, hogyan folytassák az életüket, hogy egészségesen táplákozzanak. Az életmódtábornak nem az az elsődleges célja, hogy a gyerekek lefogyjanak — bár a 2-4 kiló mínusz garantált —, hanem az a fontos, hogy táplálkozási életmódot változtassanak és mozgás- kultúrát tanuljanak. Köszönjük, tanárnő! „Kérjük, segítsen! A vértanúknak emléket állító aradi obeliszket megkoptatta az idő — adtuk közre a felhívó, segélykérő sorokat az elmúlt év őszén lapunk 1991. október 4- ei számában: — Meglazultak a kövek, s a környezet se olyan, mint volt egykoron. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) elhatározta, hogy közadakozásból felújítja a kegyhelyet. Csinos kis mappát készítettek, készíttettek a 13 vértanú levelezőlap nagyságú fényképével. Az 50 forintos kiadvány bevételét fordítják az emlékmű rendbehozatalára. Szerkesztőségünk vállalta, hogy segít...” A felhívás nyomán Batto- nyától Pécsig, Nagybánhe- gyestől Keszthelyig számos adakozó jelentkezett. Csaknem 400 könyvecskét vásároltak szerkesztőségünk közvetítésével. Az így összegyűlt pénzt továbbítottuk az RMDSZ képviselőinek. A könyvecskék értékesítéséből több olvasónk maga is derekasan kivette a részét. „Emlék is ez az aradi kiadvány” Közülük is a legtöbbet, 150-et adott el egy békéscsabai pedagógusnő, Dankó Pálné. A Szabó Pál Téri Általános Iskola törté- nelemtanámőjével a közelmúltban, egy erdélyi kirándulás után, és egy balatoni út előtt beszélgettünk. — A földrajz szakos kollégákkal keltünk útra. Ezt megelőzően nem sokszor jártam Erdélyben, akkor is csak Tordáig jutottam el — meséli. — Most megismerkedhettem a csángókkal, és higgye el, nem túlzás, egy életre szóló élmény számomra az ott töltött néhány nap! — A sokféle iskolai teendő és a napi háziasszonyi gondok mellé felvállalta az aradi kiadvány árusítását is. — Hogyne, természetesen. Valakinél már láttam, amikor aztán olvastam a Hírlapban a kiadványról, rögtön vettem először 50-et, majd 100-at. Az alsó tagozatos kollégák is segítettek árusítani, népszerűsíteni. De történelem szakos tanárként is felkeltette az érdeklődésemet. A gyermekek történelmi ismereteit igen jól össze lehet kapcsolni a kiadvánnyal. Érzelmi oldalról való megközelítéssel lehet igazán hazaszeretetre nevelni, és ez a könyvecske ebben éppúgy szerepet játszhat, miként a sohasem formális iskolai megemlékezéseink az aradi vértanúkról. A nyolcadikos önkéntesek pedig négy éve minden októberben koszorúznak Aradon, természetesen tanári kísérettel. —Köszönjük, tanárnő! A Hunyadi tér elszomorító képet mutat. A Hungária Biztosító és a Budapest Bank előtt gyönyörűen megtervezték, elrendezték a környéket, utána azonban mintha senki földjére érkeztünk volna. Vajon azok, akik a városképért lennének felelősek, nem járnak azon a környéken?
