Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-18-19 / 169. szám

\ Békéscsaba, Szent István tér — Jelinek Lajos tusrajza Halló! Boldog névnapot! 1992. július 18-19., szombat-vasárnap O KíNáLó „— Én nagyon neveletlen hatvanéves vagyok, mert nem gondoltam még arra, hogy visszanézzek;...” — válaszol­ta az interjúalany Niedzielsky Katalin felelős szerkesztőnk­nek. Ki lehet a „neveletlen hatvanéves?”—lapozzon egyet: a 6. oldalon megtudhatja. Az interjú címe: Otthonról jött haza. Amikor elmondta Revil hercegnő szerepében, hogy „első szeretőm egy huszártiszt volt”, egy öreg úr büszkén felszólt a színpadra a földszint első sorából: — Az én voltam! Milyen csattanós választ adott erre a hercegnőt alakító Prielle Kornélia művésznő? Megtudhatják a 6. oldalon. Kemál neszesszerében, a szépítőszerek közül sohasem hiányzik egy speciális spray, amivel a farkát dúsítani lehet. Csete Ilona kolléganőnk a 8. oldalon elárulja Önöknek, „kicsoda” Kemál, és hová utazik a „szépítőszereivel”? Az írás felcíme: Kemál neszesszerét kamion szállítja... Nagyon fontosak ezen a héten a Halak számára az érzéki gyönyörök, elképzelhető azonban, hogy... A folytatást lásd a 8. oldalon, ahol a „Csillaglesen” a Kosok, Bikák, Ikrek, Rákok, Oroszlánok és a többiek is megtudhatják: Ki számíthat érzéki gyönyörre a jövő héten? Marmagasságuk legfel­jebb 86 centiméter. Találják ki, milyen négy- lábúakat (képünkön a kettő­ből másfél látszik) sétáltat egy kalapos úr a párizsi ut­cán? Ha nem sikerül, üssék fel a 10. oldalt. Miért tagad le Domingo hét évet? Mondták... ...S MIELŐTT BÁRKI NOSZTALGIÁVAL, ORTO­DOXIÁVAL, BALOLDALI BETEGSÉGGEL VÁDOL­NA MEG, IGYEKSZEM TŐ­LEM TELHETŐ SZAVAHI­HETŐSÉGGEL LESZÖ­GEZNI: NEM ÖRÜLTEM A „SZOVJET” (OROSZ, KIR­GIZ, KI TUDJA, MIFÉLE NEMZETISÉGŰ) KATO­NÁK IDEIGLENESNEK MONDOTTAN IS HUZA­MOS ITTLÉTÉNEK. ÉN AZÉRT NEM ÖRÜLTEM AZ ITTLÉTÜKNEK, MERT SAJNÁLTAM ÓKÉT, AN­NAK ELLENÉRE, HOGY FILLÉREKÉRT LEHETETT TŐLÜK KÖLNIT, GYA­LOGSÁGI ÁSÓT, NYŰHE- TETLEN CSIZMANADRÁ- GOT, PÁNCÉLSISAKOT S EGYEBET VÁSÁROLNI. (Ördögh Szilveszter író) EGYELŐRE AZ EGY FŐ­RE ESŐ HAZUGSÁG NEM CSÖKKENT AZ ORSZÁG­BAN: AMIKOR CSÖKKEN, JAVULNAK AZ ESÉLYE­INK, HA STAGNÁL VAGY SZAPORODIK, ROMLA­NAK. (Balczó András olim­piai bajnok) BÁRHOL MEGFORDUL­TAM A VILÁGON, MA­GYARKÉNT ÉLTEM ÉS ÉREZTEM. MIKÉNT KOL­LÉGÁIM IS. SIKERÜNKET IS ARRA IGYEKEZTÜNK FELHASZNÁLNI, HOGY MINÉL JOBBAN MEGIS­MERTESSÜK ÉS MEGSZE­RETTESSÜK MAGYAROR­SZÁGOT. (Benkó Sándor előadóművész) VÁRTUNK VALAMIFÉ­LE SEGÍTSÉGET. EHE­LYETT EGY NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI VILÁGSZERVE­ZET DIKTATÚRÁJÁT NYÖGJÜK. ELŐÍRJÁK, HOGY MIT TEGYÜNK. A NEMZET FŐ FELADATA: A SZOVJET-OROSZ URALOM IDEJÉN KAPOTT ADÓSSÁ­GAINK VISSZAFIZETÉSE. SI­ETEK KIJELENTENI: NEM SÜRGETEM DEMAGÓG MÓDON, HOGY TAGAD­JUK MEG VAGY „ÜTE­MEZZÜK ÁT’ A VISSZAFI­ZETÉST; CSUPÁN MEGÁL­LAPÍTOM, HOGY ENNEK AZ ADÓSSÁGNAK LEG­FÖLJEBB KAMATAIT TÖR- LESZTHETJÜK ÉVTIZEDE­KEN ÁT, ÉS EZ A KILÁTÁS SEM A NEMZET ÖNBIZAL­MÁNAK FOKOZÁSÁRA, SEM JÖVŐBELI ÉLETCÉ­LUL NEM ALKALMAS. (Ne- meskürty István filmtörté­nész) Fürkésző Kikutattuk, hogy az ezüst-jodid- dal megfékezhetők, pontosab­ban csillapíthatok a trópusi cik­lonok. A hatvanas évek végén a Bella hurrikán volt az első, amely „megadta magát” az ezüsí-jodidnak. Repülőgéppel tíz méter magas és 30 kilométer hosszúságú ezüst-jodid füg­gönyt húztak az útjába. A fegy­ver néhány mázsányi ezüst-jo­did volt. A hurrikán tölcsért csi­nált az ezüst-jodidból és elnyel­te, de a központi részét körülöle­lő falból elkezdett esni az eső. Egyidejűleg a hurrikán sebessé­ge jelentősen lecsökkent, való­sággal megjuhászkodott. — Jó estét kívánok! Lengyel Frigyest keresem, Tóth Ibolya vagyok, a Békés Megyei Hír­lap munkatársa. — Lengyel Frigyes a ne­vem, 71 éves nyugdíjas gyógy­szerészként itt, Kondoroson éldegélek. —s Mivel tölti most az estét? — A tévét nézzük a felesé­gemmel, a Zürichi páncélte­rem megy éppen. — Kettesben élnek? — Igen, de a lányunk a közel­ben, Szarvason él, hazajárnak. Az unokámról lehet, hogy hal­lott, szépségkirálynő-jelölt volt tavaly! — Július 18-a Frigyes nap­ja, ennek apropóján hívtam fel ezt a számot a telefonkönyv alapján. Milyen lesz a névnap? — Mi később, a Mária-nap- pal együtt tartjuk a Frigyes­napot is, mert ilyenkor nyaral­nak a rokonok, ismerősök. Ré­gebben mi is jártunk Szlová­kiába, a feleségem odavalósi, de most zavaros egy kicsit a világ, inkább maradunk. A napján, szombaton azért a szűk család persze felköszönt. — Szereti a nevét? — Hát, szeretem. De a Fri­gyes után ítélve sokszor azt hitték, német származású va­gyok, pedig az őseim apai ágon lengyelek. Miután va­gyonosnak számítottam, ugyanis Szarvason a nagypati­ka résztulajdonosa voltam, éreztették is velem ilyen érte­lemben a származásomat. De­ltát akkoriban nem volt elég gyógyszerész, úgyhogy csak átvettek. Negyven éve kerül­tem át Szarvasról ide, Kondo­rosra. — Akkor most igényt tart­hat a kárpótlásra! — Hárman vagyunk jogo­sultak. Valamit kapunk, de elenyésző összeget egy olyan patikáért, amit 25 millióra tak­sálnak. — Jelképes névnapi aján­dékképpen minek örülne most leginkább? — Ajaj! Az volna a legjobb, ha a politikai helyzet rende­ződne, nem lenne sehol hábo­rú, itthon pedig kilábalnánk a gazdasági bajokból, a munka- nélküliségből. — Ki a kedves költője? — Arany János. — Akkor hadd kívánjunk boldog névnapot, jó egészsé­get egy Arany-idézettel, amely a költő Szász Károlynak írott Köszöntő verséből való: „...Azért találták fel, — emeljünk kalapot! — Régi bölcs atyáink hajdan a névnapot: Máskép a szeretet közülünk kihalna; Máskép a halandó, nem lévén alkalma, Sohasem óhajtná embertársa javát,— És akkor az élet nem érne egy kovát.” ... Az eredeti helyszínekről, ere­deti időpontokban, egymilli- árd tv-nézőnek közvetített Tosca, a fájdalmas térdreesés utáni diadalmas talpraállás, mint annyiszor, ismét az ér­deklődés előterébe állította Placido Domingót, a nagysze­rű spanyol tenoristái. Arra nem nehéz válaszolni, hogy kicsoda ön, Placido Do­mingo. Annál nehezebb felel­ni viszont arra, hogy hány éves a nagy művész. Az igazán hite­les Who’s Who 1992-es kiadá­sa szerint 1941. január 21-én született, tehát ötvenegy esz­tendős. Két másik, ugyancsak az idén mejelent, mértékadó kézikönyv szerint viszont hét évvel idősebb, s már az ötven- kilencedik életévét tapossa. Ez az adat szerepel mind az Everyman Dictionary of Mu­sic-ban, mind az Oxford Uni­versity Press Operalexikonjá­ban. À német DGG lemeztár­saság arra emlékezetet, hogy amikor 1960-ban Domingo először mutatkozott be Alfréd­ként a Traviatában, majd Joan Sutherland partnere lett — nem éppen tizenkilenc éves­nek nézett ki. Mi lehet az oka annak, hogy a nagy művész meghazudtolja (saját) korát? Puszta hiúság? A lexikonokat, a jelek szerint, ugyancsak szorgalmasan vé­gigböngésző szakírók szerint a vetélkedés játszhat közre. A nagy rivális, Luciano Pavarot­ti ugyanis október 12-én ün­nepli ötvenhetedik születés- napják, s erről valódi anya­könyvi kivonata van... FEB E sorok írója: Sík Ferenc, a Nemzeti Színház főrendezője, a Gyulai Várszínház művészeti vezetője Fekete fehéren Béke Jaminában A békéscsabai, jaminai katolikus templom sorsa majd utó­élete ma már bizonyára mindenki előtt ismert. Valószínű, tudott dolog, hogy a városrészben az 1930-as gazdasági válság idején épült egy római katolikus templom, közada­kozásból. Csak a történelmi hűség kedvéért érdemes emlé­keztetni rá, hogy az idő tájt Jaminát a város legszegényebb­jei, téglagyári munkások és vasutasok lakták. Iszonyú nehe­zen, a legelemibb létfeltételekkel is napi küzdelmet folytat­va éltek. Ennek ellenére volt bennük annyi kurázsi, hogy felépítsenek egy templomot. Felszentelése idején még nem gondolták, hogy templomuk építésével célpontot húznak fel angolszász bombázók számára. Hiszen, mint később tapasztalták, vezércélpont lett az épület az 1944-es, Békés­csaba elleni bombatámadáshoz. A templomra dobott bom­bának a robbanását a jaminaiak máig nem tudták feledni. Előbb 1947-ben fogtak hozzá az újjáépítéshez, de a politikai változások hamar „jobb belátásra” bírták őket. Most, negy­venöt év elmúltával búvópatakként ismét előtört az akarat, hogy katolikus temploma legyen Jaminának, ezért gyűjtést indítottak. Ami Jaminában történt 1930-tól, a templom felszentelé­sétől napjainkig, az kész hősköltemény. A templomrombo­lás tragédiájának és a szakadatlan újrakezdésnek az eposza. Lehet persze egy kézlegyintéssel elintézni, és vallási buzga­lomnak minősíteni mindazt, amibe a jaminai hívek kezdtek. Ám alighanem ezúttal többről van szó. Kitartásról, a múlt iránti tiszteletről és a hemingwayi gondolat igazságáról: Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha. No meg talán arról, hogy a csabai városrészben szeretnék befejezni a háborút. Hiszen halottaikat rég eltemették, áldozataikat meggyászolták, a házaikat újjáépítették, útjai­kat rendbe hozták. De a katolikus templomot leromboló bomba ütötte seb máig sajog a lelkekben. E szívekben a második világháború még nem ért véget. A jaminaiak most kísérletet tesznek a háború befejezésére. Segítsünk nekik! Árpási Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom