Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-15 / 166. szám
tËKES MEGYH H1RLAPKánikulai lélegzetelállások A füstölgéstől Reggel. Rohanás a munkába. Pontosabban ácsorgó kocsik Gyulán, az Univerzál 12-es számú — mostanában talán háztartási — boltja mögötti zsákutcában. A téblábolás oka: az ABI- 772 rendszámú Nysa beállt az út kellős közepére. Csikicsuki. Pakolnak. Ahogy látni, a boltból a kocsiba. Sebaj, mondja mindenki, ennyit kivárunk türelemmel. Aztán a főszereplők eltűnnek a bolt hátsó bejáratában. A Nysa—résny i helyet sem hagyva maga mellett — elterpeszkedik a szűk utca közepén. Először az egyik, aztán egy másik várakozó nyugalma párolog el. Senki nem érti, miért nem áll egy métert odébb a szállítójármű, s máris mindenki mehetne az útjára. A sofőr meg a boltos pedig akár délig is elultizhatna. A kis bajuszos boltos tehetetlenségét bizonygatva szélesre tárja karjait, aztán előkerül a sofőr is nagyhangúskodni. — N incs türelmük az embereknek — állapítja meg a derék kormányos, amíg odébb áll füstölögve. A nyelni nem tudástól A békéscsabai Kakas ABC- ben szalámit, egyebeket vásárolok. Meg kérek négy szelet trappista sajtot. — Sajtot nem szoktunk szeletelni — kelletlenkedik a fiatal férfieladó elszánt hangon. Győzködném, hogyha másként nem, hát csak úgy késsel nyisszentse már négy felé a mérlegre került trappistát. Nem szól, csak lekapja papírostól a pultra vágyaim sajtját. Bízom benne, hogy most jön a darabolás. De nem: a sajt — akár a béke — egy és oszthatatlan. Mit mondjak? Vevőcsalogató tett volt... A kioktatástól A gyulai posta sokablakosa előtt akaratlanul elkapott szavak egy telefonbeszélgetésből: — Kérem, nekünk nincs időnk arra, hogy telefonon vá- laszolgassunk az ügyfelek kérdéseire. Ha elintéznivalója van velünk, tessék bejönni — dermeszti meg valamennyiünk szívét a postás kisasszony hangja. Csak sejtjük, hogy telefonpartnere viszont még percekig leforrázva állhat kezében a telefonkagylóval. Talán mire beér a postára, lehűl. Még ebben a kánikulában is... Kiss A. János Flegma... és holnap? Tiborc? Nem, „csak” egy nyugdíjas. Izzó szemekkel és hozzá illő eleven felindultságtól remegve toppant be a minap. — Nem azért választottuk meg a békéscsabai önkormányzat tisztségviselőit, hogy elérhetetlenek legyenek. — Havonta egy félnapnyi fogadóórát tartanak, aki bejut hozzájuk, bejut, aki nem. nem. Más időpontban pedig nem foglalkoznak az emberrel. Ráadásul júliust ki is hagyják. Az ott dolgozó hölgyek egyszerűen csak közlik: A keresett nem ér rá, mondjam el nekik, amiért jöttem. De ha én olyan ügyben megyek oda. amely csak a polgármesterre vagy a keresett, más tisztségviselőre tartozik?! Nem voltam párttag, ezért nyugodtan mondhatom: régen legalább meghallgatták az embert. A választások előtt a mostaniak is másként beszéltek. Sok társam nevében szólok, s mondhatom, hogy az ilyesmi kiválthatja a lakosság haragját. A hivatalnak, a tisztségviselőknek a szolgálat lenne a dolguk. Elküldenek az irodavezetőkhöz? Minek? A legtöbb esetben nem ott dőlnek el a dolgok. Azzal, hogy kifestik a folyosókat, lefestik az ajtókat, ablakokat, még nem lesz minden szép és jó... Két-három hónapja keresem a találkozás lehetőségét a vezetőkkel, de eddig csak aflegmaságok, a lekezelő megnyilvánulások begyűjtéséig jutottam. A monológ elmondójára bizonyára ráismernek a hivatalban. Ha mégsem, az éppen nálunk járt nevét és címét félretettük. K. A.J. BOTRÁNYKÖVEK 1992. július 15., szerda Egyetértés a felszámolásban, felszámolás az Egyetértésben Egy megdöbbentő ténnyel kezdem: gazdasági kérdésekben abszolút laikus vagyok. Ez a tény. A megdöbbentő viszont az, hogy bármit megértek, amit azzal a szándékkal magyaráznak el, hogy megértsem. Ezt a rövid eszmefuttatást csak azért írtam le, mert mostanában egyre többször ütközöm akadályokba, ha gazdasági témákhoz nyúlok. Vannak gazdasági vezetők, akik még vagy már nem nyilatkozhatnak, számtalanszor utasítanak el bennünket, újságírókat azzal, hogy ez vagy az gazdasági titok, némelyszer pedig óriási energiánkba telik, amíg valahonnan végre megkapjuk a kért információkat Lehet, hogy én vagyok roppant naiv, de a rendszerváltás pillanatában bizony isten azt hittem, hogy ettől kezdve karikacsapásszeruen megváltozik az olvasók tájékoztatása. Megszűnnek a homályos dolgok, nem lesznek titkok, amelyek gyanút keltenek az egyszerű emberekben, és mindenhol mindenki szívügyének tekinti a nép informálását hogy tudjuk, milyen dolgokkal kell együttélnünk, s minek mi az oka. Tegnap még a megcsonkított gépparkban láttuk. Holnap vajon kinek az udvarára kerül? fotó: fazekas ferenc A sarkadkeresztúrí Egyetértés Tsz felszámolásáról május végén hallottunk először híreket. Rendes Sándor tsz-elnöktől megtudtuk, hogy a felszámolási eljárást február 17-én az APEH kérte a gyulai bíróságon. Végrehajtónak a budapesti REORG Rt.-t jelölték ki. Innen kezdve logikusan hangzott, hogy minden további kérdésről a REORG illetékes tájékoztatni. Egy előzetes telefon- beszélgetés alapján június 4- én lapunk telefaxon juttatta el a szövetkezet felszámolásával kapcsolatos kérdéseit a RE- ORG-hoz. Több olvasónk jelezte, szeretne hallani az ott történtekről, ám ekkor még csak a fenti információk álltak rendelkezésünkre, így csak ezeket tudtuk közreadni (Békés Megyei Hírlap, június 8., „Elnapolt” Egyetértés, 5. oldal). Az Egyetértés felszámolási eljárásáért felelős Somogyi Fere ne né szerint mindez inkorrekt volt a lap részéről. (Az írás valós tényeket közölt, ezért e kijelentés előtt a mai napig értetlenül állok — a Szerk.) A kérdéseket tartalmazó faxot, minthogy hetekig semmilyen választ nem kaptunk, később néhányszor megismételtük. Többszöri és többfelé irányított kérésünkre tegnap, július 14-én a másfél hónappal ezelőtt feltett kérdéseinkre megkaptuk a válaszokat. íme: —Mi a felszámolási eljárás elindításának az oka? — Fizetésképtelenség. Az eljárást a Békés Megyei APEH 1992. február 17-én, adótartozás miatt kezdeményezte. — Hozzávetőleg mennyi pénzbe kerül a felszámolás és ki fedezi ezt? — A felszámolási költségek, mint például munkabér és bérjellegű egyéb juttatások, végkielégítés, a termelés folytatása és ésszerű befejezésével kapcsolatos kiadások, a vagyon megóvása és őrzése, értékesítésével együtt járó költségek stb. ebben az évben várhatóan 8—1(T millió forintot jelentenek majd. amelynek fedezete a felszámolás körébe tartozó vagyon. Következik ebből az is, hogy amíg a termelésből vagy az eszközök eladásából a szükséges pénz nem áll rendelkezésre, a halaszthatatlan kiadásokra hitel felvétele elkerülhetetlen. — Tovább folyik-e a termelés. illetve lesz-e az idén aratás? Ha igen. kik végzik ezt a munkát? —A termelés tovább folyik, az aratási munkálatokat bérmunkában végeztetjük (lásd:- még a termelés értékesítésről készült részletes júniusi és júliusi jelentéseket). Az aratás megkezdődött. 125 hektár őszi árpa területről 190 tonna őszi árpa betakarítását már elvégezték. — Kinek a tulajdonába kerülnek a tsz eszközei, épületei? — A felszámolás körébe tartozó ingó és ingatlan vagyon annak a tulajdonába kerül, aki nyilvános értékesítésen azt megveszi és kifizeti. —A felszámolás lassítja-e a sarkadkeresztúrí földvisszaigénylők földhöz jutását? — Nem lassítja a földek elosztását, az érdekegyeztyető fórum szervezi és koordinálja. A harmadik kérdésnél két mellékletre tesznek utalást a válaszadók. Ezekből kiderül, hogy Keresztúron a közös művelésű területeken, illetve a háztájikban búzát, őszi árpát, kukoricát és zabot termeltek az idén. A parlagon hagyott területek nagysága 741 hektár. Április 16-a és május 31-e között kukorica, napraforgó, vegyes takarmány és kukorica vetőmag értékesítésből csaknem 839 ezer forintnyi árbevételre tettek szert, még június 1 - je és 30-a között a napraforgóból. illetve a vegyes takarmányból több mint 199 ezer forint volt az árbevétel. A negyedik kérdéshez időközben mi is megtaláltuk a választ abban a felszámolási hirdetményben. amely nyilvános értékesítésre hívja fel a mező- gazdasági gépeket, ingatlanokat vásárlók figyelmét. Eszerint a REORG az Egyetértés Tsz készleteiből traktorokat, erőgépeket, pótkocsikat, betakarító gépeket. NIVA személygépkocsit, mezópanales juhhodályokat és hagyományos sertéstartó épületeket kínált az érdeklődőknek. Nem vagyok gazdasági szakértő, csupán arra vállalkozhattam. hogy az általam ismert információkból összeállítsak egy képet, melynek summázása ez lehetne: egy tsz szétesett. M.M. Az iskola és a szülő közlései Az iskola és a szülő közlései felhívás 1 ‘Értesítjük, a (még idén is) hallgatókat, hogy az év során megismert számtalan, céltalan, haszontalan, igazságtalan, ‘Bertalan (pardon, ő a miniszter úr) állítás melfif a szünidődén az alábbiakat is tanuljál^ meg: ‘'Biológia: a bankárok bankárokat csinálnak, továbbá: a kisgazdapárt osztódással szaporodik, ‘fizika: a bankbetétek, visszafizetését újabban nem szavatolják, hanem eltolják, el..., de ez már biológia. ______________________________________________________________ __________'Történelem: a törökpk nem ostromolták, hanem ostromolják.____________ h atárainkat._______________________________________:------------— ___________‘Testnevelés: mégsem vettéfi fel az olimpia programjába őforváth — ‘Balázs ablaktomáját. (A rendezők, az akkori belügyminiszterségére —való tekintettel a kintornát magyar belügynek, tekintik, Persze, ha —úgy vesszük, az olimpia is pia, s az-új belügyminiszter nem különben ‘Baross.) 36 37 Jobb, mint otthon? Az ember olykor képtelen elszakadni az Otthontól. (Felvételünk a békéscsabai Otthon vendéglő mellett készült.) fotó: kovács Erzsébet
