Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-02 / 155. szám
„Rohannak az évek, mint a telivérek” (4. oldal) Gyűröttek és kipihentek Tudod honnan lehet megismerni a munkanélkülieket? — kérdezte a minap egy ismerősöm, majd választ sem várva ezt mondta: ők kipihentek, frissen bámulták, mi pedig gyűröttek vagyunk és hófehérek... (3. oldal) Politikából vádaskodunk Mert melyik az az ember, aki elnyerni szándékozva a lakosság bizalmát, éppen ezzel a bizalommal élne vissza? Miért kell minden ügy mögött szándékos és alattomos magatartást feltételezni? (5. oldal) Hétfőtől: A trianoni békeszerződés A trianoni békeszerződés, amely felrajzolta Európa XX. századi térképét, máig foglalkoztatja az embereket. A békeszerződés értelmében — amelyet 1920. június 4-én írtak alá Párizsban — Magyarország területének kétharmadát, lakosságának több mint felét vesztette el. Területe 282 ezer négyzetkilométerről 92 ezer négyzetkilométerre, lakóinak száma 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Amikor a dokumentum kizárólag tényszerű közlésére vállalkozunk, az olvasó érdeklődését akarjuk kielégíteni. A terjedelmes szöveget két részletben jelentetjük meg, az elsőt július 6-án, hétfőn, a másikat július 13-án, ugyancsak hétfőn, a lapból kiemelhető, külön kezelhető formában. Göncz ismét elutasított A köztársasági elnök sajtóirodája szerdán eljuttatta a hírügynökséghez Göncz Árpád levelét, amelyet Antall József kormányfőhöz intézett. Ebben tájékoztatta a kormányfőt, hogy a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezése rendjéről szóló 1990. évi LVI1. törvény I. paragrafus (1.) bekezdési alapján, a 0159-XXIII/l992. és a 0I72-XXIII/1992. számú előterjesztésre dr. Gombár Csabát a Magyar Rádió, illetve dr. Hankiss Elemért, a Magyar Televízió elnöki tisztéből nem menti fel. Oktatás és sport Kitiltották a sírkőfaragót A kör bezárult A temetkezési vállalat privatizációja Mezőkovácsházán, mint tudjuk, nem múlt el nyomtalanul. A temető' üzemeltetésére kiírt pályázatra jelentkezők közül néhányan visszaléptek, s csak a legkitartóbbak várták meg az önkormányzat döntését. — Hátha mégis mi kapjuk a nagy lehetőséget! — sóhajtottak reménykedve a testületi ülés előtt. A jelöltek között szerepelt a Tajki és Társa Bt. Pályázatuk visszásságairól már hírt adtunk olvasóinknak. Az önkormányzat döntése szerint a temető üzemeltetési jogát végül ifj. Csepregi Elemér kapta. A betéti társaság körüli huzavona úgy tűnt, nyugvópontra jutott. Ám ekkor a társaság egyik tagját, Almási Ferencet hivatalosan felszólították, hogy mint sírkőfaragó is hagyja el a temető területét. — Végleg ki akarnak „takarítani” a temetőből — mondja, de az utolsó szó jogán mégis megpróbálja bizonyítani igazát. — Nagyon régóta, 1958. augusztus elsejétől tanítok itt, vagyis aktív pályám végig Szeghalomhoz köt. Az eltelt idő alatt sok gyerekkel igyekeztem megszerettetni a sportot, a testmozgást. (8. oldal) Rendőrőrs Zsadányban? Észak-Békésben sem jobb a közbiztonság, mint másutt. Valószínűleg ez volt az oka, hogy az idén polgárőrség jött létre Zsadányban. Most a környező településekkel összefogva azt szeretnék elérni, hogy ismét legyen rendőrőrs a településen, mely a szomszédok biztonságát is javítaná. Az épületet a helyi önkormányzat biztosítja. A rendőrőrs lehetőséget teremtene arra, hogy megszervezzék az ügyeletet és a járőrszolgálatot is. À tárgyalások még folynak, de jó esély van rá, hogy az 1966-ban megszüntetett rendőrőrs ismét életre keljen. Gila — A mi családunk hosszú évek óta sírkőfaragással keresi a kenyerét — kezdi az előzmények felsorolását Almási Ferenc — és most ezt a munkát szeretné az önkormányzat lehetetlenné tenni. Mint megtudjuk, az ügy az apóssal kezdődött, aki 1986- ban kért engedélyt az akkori tanácstól a temetőben egy felvonulási épületre. Engedélyek alapján ezt felépítették, majd különféle szabályok szerint fizették a terület használati díját. Riportalanyunk tulajdonába 1987-ben került az épület, és állítása szerint rendszeresen eleget is tett fizetési kötelezettségének. Közben megtörtént a privatizáció, mely után ez év június 5-én kapott egy felszólítást, hogy hó végéig minden tevékenységet szüntessen be a temetőben. A hi vat- kozási alap a jogtalan használat volt. — Két hónapja tudom, hogy ki akarnak rúgni—mondja —, sőt arról is értesültem, hogy a pályázat elbírálásakor a mi Bt.-nk nem „rúghatott labdába”. Erősen érződik a szándékosság az esetünkben, és ki merem jelenteni, hogy ebben is politika van. MDF-es vagyok, ráadásul többször kijelentettem, hogy a testület alkalmatlan a munkájára, ezért velem szemben büntető szankciót alkalmaznak: lehetetlenné teszik a munkát. Legfájóbb, hogy bár az elmúlt rendszerben osztályidegen volt a vállalkozás, mégis a demokráciában kell mindezt megélnem. Természetesen megkérdeztük Nagy András alpolgár(Foly tatás a3. oldalon) Hátrány vagy előny? „Miért van az, hogy a demokrácia játékszabályaival mindenki csak a maga érdekeit igyekszik aládúcolni? Ez már nem is demokrácia!” — fakadt ki nem is oly’ régen egy fiatal pedagógus, midőn a kezdők naivságával megpályázott egy állást. Vesztett, ami még nem lenne baj, csakhogy úgy érzi, jogtalan hátrányt szenvedett a többiekkel szemben. Bizonyosan nem nyújt vigaszt számára, de amióta a közéleti viharok epicentrumai a kinevezések köré helyeződtek itt Békésben, bőven akadnak sorstársai. Nyilván az alulmaradottak közül. Persze, nehéz lenne eljátszani az igazságosztó szerepét egy-egy ügyben, hiszen ami az egyiknek előny, az a másiknak hátrány. Legutóbb például amiatt emelt szót valaki, mert a végső döntés előtt egy pályázóról nyilvánosságra kerültek bizonyos dolgok, amelyek enyhén szólva kifogták a szelet a vitorlájából. Vissza is lépett nyomban az illető. Ez ellen pedig tiltakoznunk kell, mondta a közéleti ember, mert a sajtó gálád módon befolyásolta a dolgok menetét. Világos. A szónok nem azért óvott, mert a köz elé tárt tények nem fedték volna a valóságot, mint ahogyan a pályázó is jobbnak látta, ha tiltakozás helyett csöndben visszavonul. Most már csak egy kérdés marad: előny avagy hátrány az, amikor a kinevezése után derülnek ki valakiről „bizonyos dolgok”? László Erzsébet Öt év az éterben Rádióünnep Mintha tegnap lett volna az a hajnal. Mint annyian, magam is gyakorta szünetjelre ébredek, ha nem is mindig ugyanarra, hiszen ma már ebből is több van. De az a beköszöntő jegyzetféle, leginkább valahogy így keződődő mondata: „Halló ...van itt valaki?”, tényleg mintha tegnap reggel hallottam volna. Pedig már éppen öt esztendeje, hogy felhangzott és azóta a Magyar Rádió szegedi stúdiója is állandó reggeli vendégünk. A lehető legokosabb műsorrendet találták ki, halljuk az országos, meg a régió híreit is -— csoda-e hogy a kicsit kacifántos sugárzási rend ellenére is sokan hallgatják naponta. Ma már csak a makacsul kitartó, Buda- pestország-barátok nem látják be: közel a vidék, nem is annyira vidék az már. Újságírói — rádiósai — éppolyan kiváló krónikásai a történéseknek, mint akiket gyakrabban hallunk. Már nem csupán a nemzetiségi adásaik számítanak „országosnak”, szinte állandó a jelenlét. És így van ez rendjén, csak így. Tegnap délelőtt a szegedi stúdió rövid időre ünnepi találkozó színhelye volt: Vágási Kálmán főszerkesztő ország- gyűlési képviselőket, régi és új(abb) kollegákat köszönthetett, dr. Farkas László államtitkár, köztársasági megbízott pedig nemes egyszerűséggel csak annyit mondott az egybegyűlteknek: ,Jó, hogy van nekünk ez a rádió!" Valaki pedig azt taglalta: nagy segítséget nyújthat a demokrácia továbbépítésében. Milyen igaz. Akkor hát, találkozunk a tizediken! F. I. A 300 (gyerekeknek 100) dollár részletekben is igényelhető, s a fel nem használt pénz a valutalapra visszafizethető FOTÓ: FAZEKAS FERENC Az elveszett valutalap holnapig bejelenthető Kinek jár a 300 dollár? Mint ismeretes, július 1-jétől módosultak a külföldi magáncélú utazáshoz szükséges fizetőeszközök eladásának szabályai. Továbbra is érvényben marad az 1990-ben bevezetett négyéves, prémiumos ellátási rend, de azon felül további valutavásárlásra nyílt lehetőség. A részletekről Éukácsné Hra- bovszki Márta, a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei igazgatóhelyettese tájékoztatta lapunkat. Az említett többlet összeg a 14 éven felüli belföldi állampolgárok és a 14. évüket idén betöltők esetében 300 USA- dollár. A14 éven aluli gyermekek számára 100 dollár vehető fel. Ezek az összegek egy naptári évre járnak, s nem kötelező egy összegben megvásárolni, részletekben is igényelhető. A fel nem használt pénz a valutalapra visszafizethető, de nem vihető át a következő évre. A kiutazók a külföldi fizető- eszközök megvásárlására attól az évtől jogosultak, amióta — megszakítás nélkül — érvényes, magánútlevéllel rendelkeznek. Ez azok számára fontos, akik az elmúlt két évben a négyéves prémiumos ellátás szerint is jogosultak voltak a turistaellátmányra, de azt nem vették igénybe, viszont idén visszamenőleg is lehetőségük van a felvételre. Ugyancsak fontos tudni, hogy akik elvesztették a valutalapjukat, és ezt július 3-áig, tehát holnapig bejelentik az MNB-igazgatóságnál, illetve korábban már megtették, szintén jogosultak a 300 vagy a 100 dollár megvásárlására. L. E. A Hargita Ingatlanközvetítő megbízásból az alábbi ingatlanokat értékesíti: Üzlet, iroda: piachoz közel, 21 négyzetmétertől 45 négyzetméterig. Irányár. 39 400 Ft/nr. Lakás: laminában 590 nr-es, közművesített telken 4 szobás családi ház. Irányár: 2 350 000 Ft. Wlassich sétányon 2 szobás, 48 m--es, 1. emeleti „középső lakás”. Irányár: 1 200 000 Ft. Szigligeti utcában 52 m2 területű, IV. emeleti, középblokkos, tehermentes. Irányár: 1 000 000 Ft. Andrássv út 29—33. alatt 64 m2-es, egyedi fűtésű. Irányár: 1 650 000 Ft. Garázs: Vécsey közön. Irányár: 350 000 Ft. ÆjÎS. HARGITA (PLUSZ Jelentkezés: Hargita Plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 27-971. Ingatlanközvetítés, az ötlettől az adásvételig! ■á
