Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-14 / 165. szám

Gyula címere Szerkesztő: Szőke Margit Telefon: 27-844 és 62-110 Maximált önerő Gyula. — Az önkormányzat változatlanul támogatja a város­ban a közműfejlesztési társulá­sokat. A legutóbbi képviselő- testületi ülésen úgy döntöttek, aki 1993. június 30-áig a szenny­vízcsatorna-társulásba belép, az 60 ezer forit hozzájárulásnál töb­bet nem fizet. Ideiglenes iroda Gyula. — A Gyulai Sporte­gyesület nemrégiben átadta föld­szinti irodahelyiségeit a Kétegy- házi út 2. számú épületben az önkormányzatnak, így a kerté­szeti szakközépiskola 70 kollé­gista lányt helyezhet el még ott. Az egyesület a Béke sugárút 28. számú ház udvari lakásába köl­tözik, átalakítás után. A kollégis­ták miatt remélik, a felújítás idő­ben elkészül, hiszen bútoraikat még a Kétegyházi úton raktároz- v zák. Az önkormányzatnak át­adott több tízmilliós értékkel szemben az udvari lakás átalakí­tása mintegy kétmillió forintba kerül. A sportegyesület irodája jelenleg a Vásárhelyi Pál u. 2. szám alatt található (telefon 61 -954, telefax: 62-160). Bitburgban Gyula. — Nemzetközi folklór­fesztiválon vesz részt a Körös Táncegyüttes a németországi Bitburgban, július 9—15-éig. „Pietas” Gyula. — „Pietas” Egyházi Te­metkezési Szolgáltató Kft. né­ven új temetkezési vállalkozást hozott létre a református és a római katolikus egyház. A teme­tések lebonyolításán kívül az Esze Tamás utcai helyiségükben koszorúk, virágok árusításával is foglalkoznak. Mint Nagy László református esperes elmondta, a vállalkozásból befolyó pénzt a visszakapott ingatlanok felújítá­sára, valamint az egyházi oktatás fejlesztésére fordítják. Történészpalánták Gyula. — Az Implom József Alapítvány költségén helytörté­neti tárlatot hoztak létra a Gyulai 3. Számú Általános Iskolában. Teljes ellátást biztosítanak in­gyenesen a város különböző is­koláiból jutalomból ide került, történelemből jelesre vizsgázott diákoknak. A programok között szerepel neves történészek, mu­zeológusok előadásainak meg­hallgatása, valamint kutatómun­ka a levéltárban. Jenes Margit táborvezető elmondta, hogy az egyelőre pár hétig tartó kísérleti foglalkozást siker esetén szep­tembertől egész évesre tervezik. Hasonló célokkal működik az is­kolában német, illetve angol tá­bor is. A fotókat Fazekas Ferenc, Kovács Erzsébet és Le- hoczky Péter készítették. GYULA — ELEK— KÉTEGYHÁZA 1992. július 14., kedd S. 0. S. Elekről Telefonálóm hangja döbbent és szomorú. A hír annyi, hogy júli­us 20-án bezár az eleki keve­rőüzem. Lakat kerül az ajtóra, szélnek eresztik a dolgozókat. Az üzemet fölértékelte az AVU 26 millió forintra, ezzel meg is pecsételte a sorsát. Ki fogja ennyiért megvenni? A pénz nem jön össze a kárpótlási jegyek­ből, „nagybácsi” nincs. Igaz, nem mostanság, de bezárt a tég­lagyár, a Volán-telep, most még a keverőn a sor. Hát ez a sors a piacgazdaságban is? Mindent elvisznek Elekről, ami még a központosítás után ittmaradt? A falu annak idején jól működő malmot adott a GMV-nek... Lett belőle keverő, de legalább volt helyben takarmány a jószág­nak. Ezentúl szállítási költség­gel terhelten jut hozzá a terme­lő? A havi ezer mázsához ? Most légy okos, falu, hogy megmaradhasson — a sajá­tod! Szívvel és lélekkel Az eleki Nádor J. Istvánné 50 évvel ezelőtt szerezte meg ta­nítói diplomáját. Tanított, közben felnevelte hét gyerme­két, végezte a mindennapos te­endőket, mindezt családi és társadalombéli viszontagsá­gok és örömök fűszerezték. Egy emberi életet nehéz hite­lesen feltérképezni, sokszor fontosnak, de első hallásra je­lentéktelennek tűnő momen­tumok vesznek el a régi idők áporodottságában, talán ezért is, rövid életrajz elmondásra korlátozódunk. — Sándorfalván, 1922. au­gusztus 5-én láttam meg a nap­világot — kezdi mosolyogva a népszerű tanárnő. — Elemi is­kolai tanulmányaimat szülő­helyemen végeztem, majd szegedi diák lettem. A polgári iskola négy osztályát, vala­mint a tanítóképző öt évét eb­ben a kedves alföldi városban végeztem. ’42-ben képesítőz­tem Szegeden, majd még ez évben az oktatásügyi minisz­ter az Elek—Lökösháza 2-es számú tanyai általános iskolá­ba küldött. Sajnos, csak két évet tanítottam tanyán, majd Ötven éve, június 9-én vette át tanítói diplomáját Nádor Istvánné bekerültem a faluba. A háború miatt azonban kénytelenek voltunk tanítási szünetet tarta­ni, de ’45 tavaszán újból kezdtük az oktatást. 1956. júli­us 31-én a Szegedi Pedagógiai Főiskolán matematika— kémia szakon sikeresen állam­vizsgáztam, így felső tagoza­tos nevelő lettem. ’64-ben gimnázium nyílt Eleken, ahol kémiát tanítottam. Ehhez vi­szont a tudásom kevésnek bi­zonyult, ezért Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudomány­egyetem Természettudomá­nyi Karán elvégeztem a kémia szakot, ’67. december 17-én államvizsgáztam. Tanítói-ta- nári pályafutásom ’78. szeptember 30-án zárult. Büszkén vallhatom, hogy egyazon iskolában oktattam 36 évet és 99 napot. Néhány mondatot családi életemről: ’46-ban mentem férjhez, a választottam Nádor József gazdálkodó volt. Há­zasságunkban bőven volt gyermekáldás, hét gyer­mekünk született, akik ma már mindannyian önálló családban élnek, dolgoznak. Manapság igen gyakran felteszik a kér­dést: ha újra kezdhetnéd az életed, hogyan, miként csinál­nád? Azt válaszolhatom, ma sem csinálnám másképpen. Mert mindent meg lehet olda­ni: tanítást, gyermeknevelést, békés családi életet, csak szív és szeretet kell hozzá! Ennyi az egész, ilyen „egyszerű”. Végezetül mi mást, mint boldog, hosszú életet kívánha­tunk egykori tanítványai, pá­lyatársai, tisztelői nevében is. Bernáth Nándor Halló, dr. Perjési Klára! Igen rövid idő alatt, augusztus 20-ára tervezve, elkészül Gyulán a Törökzugban egy bizonyos létesítmény, amely dr. Perjési Klára társadalombiztosítási főorvos vállalkozása. Már nem nevezhetjük orvosi rendelők helyének, ugyanis a képviselő-testület a múlt héten úgy döntött, nem veszi meg a vállalkozást. —Miért az elképzelése ? —Tudtam, hogy az egészségügy és a társadalombiztosítás reform­ja 1800 személyt számol egy orvosra, hogy a városban négy orvossal több kell, hogy a Törökzugban 15 éves igény, legyen ott rendelő. Úgy gondoltam, megpróbálom. —Huszonhat személy foglalkoztatását ígérték. — A Start-hitelnél 30 százalék önerőt kell letenni, ez az én esetemben 2 millió forintot jelentett, amivel nem rendelkeztem. Most sem. Annak ellenére, hogy deklarálva van, az egészségügyi tevé­kenység nonprofit jellegű, egyedül a foglalkoztatási alap által nyújtott lehetőséggel számolhattam, mint realitással. Ez egyformán ad az orvosi munkahelyre és a kocsmai segédmunkás alkalmazására. A számítások fizikoterápiás egységekre, rendelőkre, gyógyszertárra készültek—tizenkét órás működésre ennyi létszám kellett volna. —Azóta két vállalkozás lettek. — Eldöntöttem a részem felől, a hely azt kívánja, orvosi rendelők működjenek. Azért is ajánlottam az önkormányzatnak megvételre, mert csak így lehetett volna az. Nem biztos, hogy itt nem egészségügy lesz, de profitorientált működtetést kell végrehajtsak és nem alapellá­tást, ami önkormányzati feladat. —Pontosan mit és mennyiért kínált? —T etőtér-beépítéssel 260négyzetmétert, a négy rendelő az előírá­sokat túl is teljesíti: 9 millió 880 ezer forintot kértem, áfával 12,3 milliót. Novemberben készült el az almáskamarási önkormányzat egyorvosos rendelője, áfával 7 millió forintért. Bemutattam a doku­mentumot. Tíz hónappal később 3 millió jut ebből a létesítményből egy rendelőre — úgy éreztem, méltányos ajánlatot teszek. Március­ban három bizottság is támogatott, szóbeli elutasítást egy hónapja kaptam. Két hete, az első testületi ülésen nem az érdemi kérdésekről volt szó, félreértéseken alapuló megjegyzések hangzottak el. Arról a bizonyos 1,3 millió forintos szellemi apportról lehet kiderül, mikorra visszacsorognak az áfáim és kifizettem mindent, úgy járok, mint a sertéstartók... Arra a hétfői ülésre már nem mentem el. —Most mihez kezd az épülettel? — Valamilyen szociálpolitikai, egészségügyi dologban gondol­kodom. Hogy pályázzak, ahhoz az önkormányzat támogató vélemé­nye kell... Legutoljára hagyom a szórakoztatóipart. Kíváncsi vagyok rá, miért nem szerepelt a döntés serpenyőjében a lakossági érdek és miért nem vetették.össze áraimat az új létesítményekéivel? Alkotóközösség Kétegyházán Tizenkettedik éve, hogy a helyi művelődési ház alkotótábort szervezett amatőr képzőművé­szeknek. Kétegyháza vendégei az idén 15-en voltak, szerte az országból, köztük hat romániai alkotóval. Ők a román szövetség, illetve a mű­velődési ház kapcsolatai révén juthattak el ide Aradról és Nagyváradról. Az alkotótáborban, amely Kalcsó József festőművész irányításával folyt, a résztvevők csendéleteket festettek, ta­nulmányrajzokat készítettek, mintáztak. Sokan találkozhattak júniusban velük, amikor a falut rajzolták. Hogy a tábor létrejöhetett ezúttal is, a műve­lődési ház a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségért Alapítványnak, a helyi szakmun­kásképző iskolának, a Magyarországi Romá­nok Szövetségének és az önkormányzatnak kö­szöni. Hargittainé Megyeri Valéria igazgató elmondta, a mostani tábor kifejezetten családi­as hangulatú volt, igazi alkotói légkörrel. A képzőművészek itthagytak munkáikból, me­lyeket július 10. óta kiállítottak és két héten át láthatják az érdeklődők. A szponzorokat meg­ajándékozzák a gyűjteményből — szokás sze­rint... Készülnek az üvegre festett ikonok Jó is lenne az évek során elraktározott alkotá­soknak állandó kiállítóhely és legyen 13. tábor is! —kívánjuk a szervezőknek. Modell a táborban! Aki ül: Aufmuth Attila kétegyházi kisfiú Megbolydult a darázsfészek... Gyulaváriban, a T ársadalmi Pol­gárjogi Védegylet (Illyés Gyula u. 4. szám) szeptember 1-jéig minden csütörtökön 14-től 19 óráig fogadónapot tart. Szep­tember 1 -je után minden hó har­madik csütörtökén, ugyanebben az időpontban. Telefonszámuk, a 61-213 csütörtökönként 14-től 16 óráig hívható. „Továbbra is gyűjtjük a je­lentkezők adatait (adatlapokat ezen a címen személyesen, le­vélben lehet kérni), mindaddig, amíg a Gyulai Bírósághoz be­nyújtott keresetek tárgyalását meg nem kezdik. Időpontot kö­zölni nem tudunk rajtunk kívül álló okok miatt, de talán jobb is így, hisz minél több jelentkező van, annál erősebbek leszünk. Minden érdekelt saját elhatáro­zásából nyújt be bírósági kere­setet, szervezetünk 50 Ft/hó tagdíj ellenében a jogi képvise­letet biztosítja. Dr. Szécsi Ist­ván ügyvéd díjmentesen felvál­lalta ügyünket. Sajnos, csak a 0, a 3 és a 6 százalékos, illetve a nem változó, fix kamatozású OTP-kölcsönök jogi problé­máját próbáljuk megoldani — ez talán nem haladja meg erőn­ket.” Társadalmi Polgárjogi Védegylet vezetősége A gyulai rendőrség keze Salgótarjánba is elér Július 7-én reggel betörést jelen­tettek a gyulai Rózsakért ven­déglőből. Körülbelül tízezer fo­rint értékű árut vittek el a hivata­lán látogatók. A rendőrség, mint mindig, ebben az esetben is fi­gyelembe vette a lehetséges el­követőket. A cselekmény szálai­ra akkor bukkantak rá, amikor a Békés Megyei Gyermek- és Ifjú­ságvédelmi Intézetből bejelen­tették, hogy két kiskorú enge­dély nélkül távozott az épületből. Mintkiderült, a fiatalemberek ré­gi ismerősei a hatóságoknak. Az intézettől kapott információk alapján a gyulai rendőrök felvet­ték a kapcsolatot salgótarjáni kollégáikkal, ugyanis az egyik elszökött fiú bátyja a Nógrád megyei városban él. A feltétele­zés, miszerint a „jómadarak” Salgótarjánban vannak, bevált. Szinte hiánytalanul megtalálták náluk a vendéglőből elvitt ára­kat: cigarettát, rágógumit és né­mi készpénzt. Terveik szerint ezeket valamelyik piacon érté­kesítették volna. Á rendőrség gyors és hatékony közbenjárása folytán huszonnégy órán belül a gyulai kapitányságon voltak. Itt mindketten egymást vádolták a cselekmény kitervezésével. Kér­désemre elmondták, hogy az ab­lakon keresztül hatoltak be a he­lyiségbe és a gyors elfogástól tartva mentek Nógrád megyébe. H. J. unalomból elkövetett csele­kedetnek nevezte tettét és azt is elmondta, hogy Budapestről került a gyulai intézménybe. Je­len voltam, amikor a ruházat át­vizsgálása során nadrágjából hú­zott elő egy eddig be nem vallott tárgyat, történetesen egy női kar­órát. Társa, a 17 éves B. T. (aki­nek bátyja salgótarjáni), halk szavú, csendes fiú. Többször el­kapták már hasonló cselekmé­nyekért. Nála is a családból való kiszakítás ad okot a visszaesésre. Az eset, melyről Galgóczi Fe­renc őrnagy adott tájékoztatást, ismét a különböző településeken működő rendőri szervezetek jó együttműködéséről tanúskodik. Susánszki Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom