Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-14 / 165. szám
Gyula címere Szerkesztő: Szőke Margit Telefon: 27-844 és 62-110 Maximált önerő Gyula. — Az önkormányzat változatlanul támogatja a városban a közműfejlesztési társulásokat. A legutóbbi képviselő- testületi ülésen úgy döntöttek, aki 1993. június 30-áig a szennyvízcsatorna-társulásba belép, az 60 ezer forit hozzájárulásnál többet nem fizet. Ideiglenes iroda Gyula. — A Gyulai Sportegyesület nemrégiben átadta földszinti irodahelyiségeit a Kétegy- házi út 2. számú épületben az önkormányzatnak, így a kertészeti szakközépiskola 70 kollégista lányt helyezhet el még ott. Az egyesület a Béke sugárút 28. számú ház udvari lakásába költözik, átalakítás után. A kollégisták miatt remélik, a felújítás időben elkészül, hiszen bútoraikat még a Kétegyházi úton raktároz- v zák. Az önkormányzatnak átadott több tízmilliós értékkel szemben az udvari lakás átalakítása mintegy kétmillió forintba kerül. A sportegyesület irodája jelenleg a Vásárhelyi Pál u. 2. szám alatt található (telefon 61 -954, telefax: 62-160). Bitburgban Gyula. — Nemzetközi folklórfesztiválon vesz részt a Körös Táncegyüttes a németországi Bitburgban, július 9—15-éig. „Pietas” Gyula. — „Pietas” Egyházi Temetkezési Szolgáltató Kft. néven új temetkezési vállalkozást hozott létre a református és a római katolikus egyház. A temetések lebonyolításán kívül az Esze Tamás utcai helyiségükben koszorúk, virágok árusításával is foglalkoznak. Mint Nagy László református esperes elmondta, a vállalkozásból befolyó pénzt a visszakapott ingatlanok felújítására, valamint az egyházi oktatás fejlesztésére fordítják. Történészpalánták Gyula. — Az Implom József Alapítvány költségén helytörténeti tárlatot hoztak létra a Gyulai 3. Számú Általános Iskolában. Teljes ellátást biztosítanak ingyenesen a város különböző iskoláiból jutalomból ide került, történelemből jelesre vizsgázott diákoknak. A programok között szerepel neves történészek, muzeológusok előadásainak meghallgatása, valamint kutatómunka a levéltárban. Jenes Margit táborvezető elmondta, hogy az egyelőre pár hétig tartó kísérleti foglalkozást siker esetén szeptembertől egész évesre tervezik. Hasonló célokkal működik az iskolában német, illetve angol tábor is. A fotókat Fazekas Ferenc, Kovács Erzsébet és Le- hoczky Péter készítették. GYULA — ELEK— KÉTEGYHÁZA 1992. július 14., kedd S. 0. S. Elekről Telefonálóm hangja döbbent és szomorú. A hír annyi, hogy július 20-án bezár az eleki keverőüzem. Lakat kerül az ajtóra, szélnek eresztik a dolgozókat. Az üzemet fölértékelte az AVU 26 millió forintra, ezzel meg is pecsételte a sorsát. Ki fogja ennyiért megvenni? A pénz nem jön össze a kárpótlási jegyekből, „nagybácsi” nincs. Igaz, nem mostanság, de bezárt a téglagyár, a Volán-telep, most még a keverőn a sor. Hát ez a sors a piacgazdaságban is? Mindent elvisznek Elekről, ami még a központosítás után ittmaradt? A falu annak idején jól működő malmot adott a GMV-nek... Lett belőle keverő, de legalább volt helyben takarmány a jószágnak. Ezentúl szállítási költséggel terhelten jut hozzá a termelő? A havi ezer mázsához ? Most légy okos, falu, hogy megmaradhasson — a sajátod! Szívvel és lélekkel Az eleki Nádor J. Istvánné 50 évvel ezelőtt szerezte meg tanítói diplomáját. Tanított, közben felnevelte hét gyermekét, végezte a mindennapos teendőket, mindezt családi és társadalombéli viszontagságok és örömök fűszerezték. Egy emberi életet nehéz hitelesen feltérképezni, sokszor fontosnak, de első hallásra jelentéktelennek tűnő momentumok vesznek el a régi idők áporodottságában, talán ezért is, rövid életrajz elmondásra korlátozódunk. — Sándorfalván, 1922. augusztus 5-én láttam meg a napvilágot — kezdi mosolyogva a népszerű tanárnő. — Elemi iskolai tanulmányaimat szülőhelyemen végeztem, majd szegedi diák lettem. A polgári iskola négy osztályát, valamint a tanítóképző öt évét ebben a kedves alföldi városban végeztem. ’42-ben képesítőztem Szegeden, majd még ez évben az oktatásügyi miniszter az Elek—Lökösháza 2-es számú tanyai általános iskolába küldött. Sajnos, csak két évet tanítottam tanyán, majd Ötven éve, június 9-én vette át tanítói diplomáját Nádor Istvánné bekerültem a faluba. A háború miatt azonban kénytelenek voltunk tanítási szünetet tartani, de ’45 tavaszán újból kezdtük az oktatást. 1956. július 31-én a Szegedi Pedagógiai Főiskolán matematika— kémia szakon sikeresen államvizsgáztam, így felső tagozatos nevelő lettem. ’64-ben gimnázium nyílt Eleken, ahol kémiát tanítottam. Ehhez viszont a tudásom kevésnek bizonyult, ezért Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán elvégeztem a kémia szakot, ’67. december 17-én államvizsgáztam. Tanítói-ta- nári pályafutásom ’78. szeptember 30-án zárult. Büszkén vallhatom, hogy egyazon iskolában oktattam 36 évet és 99 napot. Néhány mondatot családi életemről: ’46-ban mentem férjhez, a választottam Nádor József gazdálkodó volt. Házasságunkban bőven volt gyermekáldás, hét gyermekünk született, akik ma már mindannyian önálló családban élnek, dolgoznak. Manapság igen gyakran felteszik a kérdést: ha újra kezdhetnéd az életed, hogyan, miként csinálnád? Azt válaszolhatom, ma sem csinálnám másképpen. Mert mindent meg lehet oldani: tanítást, gyermeknevelést, békés családi életet, csak szív és szeretet kell hozzá! Ennyi az egész, ilyen „egyszerű”. Végezetül mi mást, mint boldog, hosszú életet kívánhatunk egykori tanítványai, pályatársai, tisztelői nevében is. Bernáth Nándor Halló, dr. Perjési Klára! Igen rövid idő alatt, augusztus 20-ára tervezve, elkészül Gyulán a Törökzugban egy bizonyos létesítmény, amely dr. Perjési Klára társadalombiztosítási főorvos vállalkozása. Már nem nevezhetjük orvosi rendelők helyének, ugyanis a képviselő-testület a múlt héten úgy döntött, nem veszi meg a vállalkozást. —Miért az elképzelése ? —Tudtam, hogy az egészségügy és a társadalombiztosítás reformja 1800 személyt számol egy orvosra, hogy a városban négy orvossal több kell, hogy a Törökzugban 15 éves igény, legyen ott rendelő. Úgy gondoltam, megpróbálom. —Huszonhat személy foglalkoztatását ígérték. — A Start-hitelnél 30 százalék önerőt kell letenni, ez az én esetemben 2 millió forintot jelentett, amivel nem rendelkeztem. Most sem. Annak ellenére, hogy deklarálva van, az egészségügyi tevékenység nonprofit jellegű, egyedül a foglalkoztatási alap által nyújtott lehetőséggel számolhattam, mint realitással. Ez egyformán ad az orvosi munkahelyre és a kocsmai segédmunkás alkalmazására. A számítások fizikoterápiás egységekre, rendelőkre, gyógyszertárra készültek—tizenkét órás működésre ennyi létszám kellett volna. —Azóta két vállalkozás lettek. — Eldöntöttem a részem felől, a hely azt kívánja, orvosi rendelők működjenek. Azért is ajánlottam az önkormányzatnak megvételre, mert csak így lehetett volna az. Nem biztos, hogy itt nem egészségügy lesz, de profitorientált működtetést kell végrehajtsak és nem alapellátást, ami önkormányzati feladat. —Pontosan mit és mennyiért kínált? —T etőtér-beépítéssel 260négyzetmétert, a négy rendelő az előírásokat túl is teljesíti: 9 millió 880 ezer forintot kértem, áfával 12,3 milliót. Novemberben készült el az almáskamarási önkormányzat egyorvosos rendelője, áfával 7 millió forintért. Bemutattam a dokumentumot. Tíz hónappal később 3 millió jut ebből a létesítményből egy rendelőre — úgy éreztem, méltányos ajánlatot teszek. Márciusban három bizottság is támogatott, szóbeli elutasítást egy hónapja kaptam. Két hete, az első testületi ülésen nem az érdemi kérdésekről volt szó, félreértéseken alapuló megjegyzések hangzottak el. Arról a bizonyos 1,3 millió forintos szellemi apportról lehet kiderül, mikorra visszacsorognak az áfáim és kifizettem mindent, úgy járok, mint a sertéstartók... Arra a hétfői ülésre már nem mentem el. —Most mihez kezd az épülettel? — Valamilyen szociálpolitikai, egészségügyi dologban gondolkodom. Hogy pályázzak, ahhoz az önkormányzat támogató véleménye kell... Legutoljára hagyom a szórakoztatóipart. Kíváncsi vagyok rá, miért nem szerepelt a döntés serpenyőjében a lakossági érdek és miért nem vetették.össze áraimat az új létesítményekéivel? Alkotóközösség Kétegyházán Tizenkettedik éve, hogy a helyi művelődési ház alkotótábort szervezett amatőr képzőművészeknek. Kétegyháza vendégei az idén 15-en voltak, szerte az országból, köztük hat romániai alkotóval. Ők a román szövetség, illetve a művelődési ház kapcsolatai révén juthattak el ide Aradról és Nagyváradról. Az alkotótáborban, amely Kalcsó József festőművész irányításával folyt, a résztvevők csendéleteket festettek, tanulmányrajzokat készítettek, mintáztak. Sokan találkozhattak júniusban velük, amikor a falut rajzolták. Hogy a tábor létrejöhetett ezúttal is, a művelődési ház a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségért Alapítványnak, a helyi szakmunkásképző iskolának, a Magyarországi Románok Szövetségének és az önkormányzatnak köszöni. Hargittainé Megyeri Valéria igazgató elmondta, a mostani tábor kifejezetten családias hangulatú volt, igazi alkotói légkörrel. A képzőművészek itthagytak munkáikból, melyeket július 10. óta kiállítottak és két héten át láthatják az érdeklődők. A szponzorokat megajándékozzák a gyűjteményből — szokás szerint... Készülnek az üvegre festett ikonok Jó is lenne az évek során elraktározott alkotásoknak állandó kiállítóhely és legyen 13. tábor is! —kívánjuk a szervezőknek. Modell a táborban! Aki ül: Aufmuth Attila kétegyházi kisfiú Megbolydult a darázsfészek... Gyulaváriban, a T ársadalmi Polgárjogi Védegylet (Illyés Gyula u. 4. szám) szeptember 1-jéig minden csütörtökön 14-től 19 óráig fogadónapot tart. Szeptember 1 -je után minden hó harmadik csütörtökén, ugyanebben az időpontban. Telefonszámuk, a 61-213 csütörtökönként 14-től 16 óráig hívható. „Továbbra is gyűjtjük a jelentkezők adatait (adatlapokat ezen a címen személyesen, levélben lehet kérni), mindaddig, amíg a Gyulai Bírósághoz benyújtott keresetek tárgyalását meg nem kezdik. Időpontot közölni nem tudunk rajtunk kívül álló okok miatt, de talán jobb is így, hisz minél több jelentkező van, annál erősebbek leszünk. Minden érdekelt saját elhatározásából nyújt be bírósági keresetet, szervezetünk 50 Ft/hó tagdíj ellenében a jogi képviseletet biztosítja. Dr. Szécsi István ügyvéd díjmentesen felvállalta ügyünket. Sajnos, csak a 0, a 3 és a 6 százalékos, illetve a nem változó, fix kamatozású OTP-kölcsönök jogi problémáját próbáljuk megoldani — ez talán nem haladja meg erőnket.” Társadalmi Polgárjogi Védegylet vezetősége A gyulai rendőrség keze Salgótarjánba is elér Július 7-én reggel betörést jelentettek a gyulai Rózsakért vendéglőből. Körülbelül tízezer forint értékű árut vittek el a hivatalán látogatók. A rendőrség, mint mindig, ebben az esetben is figyelembe vette a lehetséges elkövetőket. A cselekmény szálaira akkor bukkantak rá, amikor a Békés Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetből bejelentették, hogy két kiskorú engedély nélkül távozott az épületből. Mintkiderült, a fiatalemberek régi ismerősei a hatóságoknak. Az intézettől kapott információk alapján a gyulai rendőrök felvették a kapcsolatot salgótarjáni kollégáikkal, ugyanis az egyik elszökött fiú bátyja a Nógrád megyei városban él. A feltételezés, miszerint a „jómadarak” Salgótarjánban vannak, bevált. Szinte hiánytalanul megtalálták náluk a vendéglőből elvitt árakat: cigarettát, rágógumit és némi készpénzt. Terveik szerint ezeket valamelyik piacon értékesítették volna. Á rendőrség gyors és hatékony közbenjárása folytán huszonnégy órán belül a gyulai kapitányságon voltak. Itt mindketten egymást vádolták a cselekmény kitervezésével. Kérdésemre elmondták, hogy az ablakon keresztül hatoltak be a helyiségbe és a gyors elfogástól tartva mentek Nógrád megyébe. H. J. unalomból elkövetett cselekedetnek nevezte tettét és azt is elmondta, hogy Budapestről került a gyulai intézménybe. Jelen voltam, amikor a ruházat átvizsgálása során nadrágjából húzott elő egy eddig be nem vallott tárgyat, történetesen egy női karórát. Társa, a 17 éves B. T. (akinek bátyja salgótarjáni), halk szavú, csendes fiú. Többször elkapták már hasonló cselekményekért. Nála is a családból való kiszakítás ad okot a visszaesésre. Az eset, melyről Galgóczi Ferenc őrnagy adott tájékoztatást, ismét a különböző településeken működő rendőri szervezetek jó együttműködéséről tanúskodik. Susánszki Imre