Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
1992. június 1., hétfő o iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPAz oldalt írták: Bede Zsóka, Magyar Mária, Nyemcsok László, Szigeti Csaba. Fotózott: Fazekas Ferenc és Kovács Erzsébet. Gázvezetékvagyonátadás Békéscsaba. — A városlakók és az önkormányzat közös beruházásában létesített gázhálózatot és tartozékait mindaddig nem használhatták a polgárok, amíg nem került a Dégáz kezelésébe. A legutóbbi önkormányzati ülésen elhárult ez az akadály, úgyhogy folyamatosan élvezhetik a gázvezeték eló'nyeit a csabaiak. Névválfozások Békéscsaba. — Néhány oktatási intézmény neve változott a városban. A Micsurin utcai óvoda neve Dr. Becsey Oszkár Utcai Napköziotthonos Óvoda lett. A 4-8 Sz. Általános Iskola megnevezés helyett a Szent László Utcai Általános Iskola név használatos. A textilipari neve Ruhaipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Kollégiumra változott. Á Kulich leánykollégium új neve: Szilágyi Erzsébet Középiskolai Leánykollégium. Vállalkozó TÜSZSZI Békéscsaba. — A Társadalmi Ünnepségeket Szertartásokat Szervező Irodát a városi ön- kormányzat a jövőben vállalkozásba adja. A jövőben másfél millió forintos támogatással működteti az intézményt Bodó- né Bakó Márta. Szlovák nap Kétsoprony. — Ez évben, szeptember 26-án rendezik meg első alkalommal a Békés megyei szlovákok kulturális napját. A megyei művelődési központ, a Békés Megyei Képviselő- testület Nemzeti Etnikai Bizottságával és a magyarországi szlovák szövetségekkel karöltve a kétsopronyi művelődési házban rendezi meg a rangos eseményt. Zsíros parkja Békéscsaba. — A napokban nagy lendülettel kezdtek hozzá a gabonaforgalmi vállalat Gyulai útra néző kertjének parkosításához. A vállalat vezérigazgatójától megtudtuk, hogy felajánlotta a városházának: nyissák össze a parkot a mellette lévő, elhanyagolt közterülettel, s hozzák rendbe azt is. / Épül a patika Szabadkígyós. — Mint lapunkban néhány hónappal ezelőtt már hírt adtunk róla, sok vihar előzte meg (amolyan „patikapraktika”) a magángyógyszertár építését. Csupán néhány hónap, s a patika a szabadkígyó- siak rendelkezésére áll — a tető hiányzik csak az épületről. BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE Ilyen az angol papírpénz — mutatja Wendy, mellette Ruth a gyerekek koszorújában Megelevenedett a Fecsegő Láda világa Méhkas lesz az osztály az 1. c-ben és a 3. b-ben, ha a négy angol diáklány valamelyike a gyerekek közé lép. Hallottuk, hogy a vendégeknek köszönhetően a Békéscsabai 9. Számú Általános Iskola pedagógusaiban is felülkerekedett a nyelvtanulási kedv, a meglévő ismeretek felelevenítése. — Az úgy történt — meséli Széplaky Endréné igazgatónő —, hogy a Békéscsabai Tanítóképző Főiskola megkérdezett bennünket, fogadnánk-e az angliai Briston főiskolájáról hospi- táló növendékeket. Ezer örömmel! Tudomásom szerint hozzánk 4-en, a József Attila Általános Iskolába 5-en mentek. Wendy Owens és Ruth Quinn alig kapnak levegőt a 3. b padjaiban, körülöttük lelkendezik az osztály. Botyánszki Bence, Kovács Gábor, Blahut Zita, a sok kedves kölyök nevét leírni kevés lenne e hely, egymás szavába vágva magyaráz: — Mi már profik vagyunk — szónokol a nagyszövegű Bence. — Sok mindent megértünk, Néhány héttel ezelőtt az újkí- gyósi katolikus egyház és tíz környékben élő fiatal értelmiségi megalakították az Ipolyi Arnold Népfőiskolát, amelynek központja Újkígyós lett. A népfőiskola helyi szervezetének elnökéül az újkígyósi Harangozó Imrét választották, akitől a következőket tudhattuk meg: — A községben az egyház visszakapta a Petőfi utca 42. szám alatti épületet, amely terveink szerint a népfőiskola székhelye lesz. Megalakulásunk után csatlakoztunk a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Népfőiskolái Szövetséghez, amelynek országos elnöke, Marik Pál szeamit az angol tanító nénik mondanak. Angolórán csak angolul beszélünk. — Egészen másként ejtik a különböző szavakat, mint ahogyan mi próbálkoztunk vele, pedig én már több, mint 4 éve kü- lönangolra járok — meséli Zita. Tirjakné Prisztavok Ági angol szakos tanárnővel lapozzuk a csodaszép Chatterbox (Fecse-. gő Láda) című tankönyvet, amelynek nyelve a lányok megjelenésével sokkal élőbbé, izgalmasabbá, elérhetőbbé vált mindenki számára. Ági fordít, a főiskolások beszélnek, Wendy a szóvivő: — Másodéves főiskolások vagyunk, 22 és 23 évesek. Külföldi tanulmányútra jelentkezhettünk és miután októberben a békéscsabaiak voltak nálunk, mi ide szerettünk volna jönni. Igaz, kicsit izgultunk, volt aki azt mondta ugyanis, hogy a világnak ezen a táján üresek a boltok, szegények és elmaradottak az emberek. Mi majd bizonyítjuk otthon, hogy ez mennyire nem igaz! Olyan jól érezzük itt mélyesen ismerkedett meg elképzeléseinkkel Újkígyóson. Rajta kívül idelátogatott még Áiya Vince pálos szerzetes is, aki az országos elnökség tagja. Ezek után az Ipolyi Arnold Népfőiskola fő célkitűzéseiről beszélt a helyi szervezet elnöke: — Szeretnénk minél több bentlakásos népfőiskolái sorozatot szervezni, ahová egyetemistákat, főiskolásokat hívnánk meg. Ezeken a találkozókon a fiatalokat közelebb vinnénk a magyar hagyományokon alapuló örökségeinkhez (kézművesség, népzene, néptánc), megismertetnénk velük a Kárpát-medence valamennyi népének magunkat, egyhamar haza se akarunk menni. Néhány hetet töltöttünk a békéscsabai főiskolán, ez a második hetünk itt az iskolában, úgy érezzük elfogadtak bennünket a gyerekek. Teljesen más nálunk az oktatási struktúra a főiskolán, de az alsóbb fokú oktatási intézményekben is, mint itt. Az alsósok például két szakaszban tanulnak, az elsőben a 4—7 évesek, a másodikban a 7—11 évesek. Magyarországon nagyobb a fegyelem, mi otthon oldottabb, lazább csoportokban foglalkozunk a gyerekkel. Szembetűnő az a különbség, amit a pedagógusok és gyerekek egymás közötti érintkezésében tapasztalunk. Itt láttuk, hogy a pedagógus megsimogatja a gyerek fejét, közel hajolnak egymáshoz, a szeretetüknek más jelét is kinyilvánítják. Ez nálunk nem része az iskolai életnek. Békéscsabai családoknál lakunk, reméljük a további barátság, a jó kapcsolat ezután sem szakad meg... már-már feledésbe merülő vagy csak kevesek által ismert kultúráját. Célunk persze az is, hogy ezeken a rendezvényeken minél több helybéli fiatal is részt vegyen. Szeretnénk mind a fiatalok, mind a gyerekek számára hagyományos kézműves tevékenységekkel foglalkozó csoportokat szervezni, ahol nem csak technikai, de világnézeti töltést is kapnának az idejárok. Harangozó Imre az általánosságok mellett három konrét tervükről is beszélt: az ókígyósi kastélyban egész nyáron át nyitva tartó grafikai kiállításról, a vidék kézműves és vallási hagyományait megismertetni szándékozó nyári táborukról, valamint az Örökség Népfőiskolával közösen tervezett téli adventi előadássorozatról. Népfőiskola Újkígyóson A tudás hatalom? Ojjé! Szerencsésen túlvagyunk a választási botrányokon, jöhet a következő. Itt, Békéscsabán már csak ez az élet rendje. Eleinte úgy tartották az Illetékesek: a világgá kürtőit tengernyi butaság és békétlenség attól van, hogy a sajtó nagyobb levegőt vesz a kelleténél. Pedig hát azt a kutyát tényleg nem illett volna odacsapkodni a főtéri házfalához. S az is igaz volt, hogy... de hagyjuk, nem élünk meg a nosztalgiázásból! Legyen vagy ne legyen egyházi iskola a gimnáziumból? Döntsék el a város lakói — ajánlotta az evangélikus egyház országos felügyelője. Értelmes párbeszédet javasolt, tisztázó vitát. Akiknek dolga lenne, úgy látszik, képtelenek ennek megszervezésére. Abból gondolom, hogy éppen az illetékes városvezetők kérték ezt számon a Rózsa tanári karán. Azokon a szakmájukat kiválóan művelő embereken, akik lassan sarokba szorítot- takká váltak: diákjaikkal együtt féltik a felhalmozott értékeket, s félnek. A fenyegetettségként megélt helyzet, a nyugdíjba készülő igazgató merevsége indulatokat gerjeszt bennük. Pedig a lelkiismereti szabadságukat megőrizni képes jó pedagógusokra mindenfajta iskolának nagy szüksége lehet. Nem így gondolják viszont az illetékesek. Mintha szívesebben látnának a tanári szobában szép, kerek káposztafejeket. Legalábbis erre következtethetünk abból, ahogy gyermekeink — gyermekeik, s egykor talán önmaguk — nevelőivel beszéltek a tantestületi ülésen. A polgármester még azt is megengedte magának, hogy a tanárok képébe vágja: ők csak tanítsanak, a közgyűlési nénik és bácsik meg helyettük is politikai döntögetnek. Ez az apolitikus nyegleség meg is látszik a város közállapotán: a városatyaság sokszor kimerül a szakmai érveket szemétkosárba hajító pártalkukban. Az alpolgármester emelt hangon kioktatja a pedagógusokat. (Szó sincs pártállami allűrről: ez pártönkormányzati...) Igyekszik rájuk kenni a városvezetés tehetetlenkedésének és szorongásainak következményeit. A kulturális bizottság elnöke először megígéri, hogy lesz állami gimnázium is, aztán kiderül: erre eddig csak semmire sem kötelező szándéknyilatkozat született. A vita közepén felpattannak a Hármak: dolguk van, mennek. (Igaz, érkeztükkor jelezték: ha már nem a nekik tetsző időpontban—a közgyűlés után—üléseztek, nekik bizony nincs több idejük locsi- fecsire. S lazán felcserélhették a tantestületi ülés tervezett na- piprendi pontjait. Tudjuk, ez sem pártállami... Ha én egyház lennék, nem nagyon örülnék az ilyesféle , .megnyerésnek”,. Lesz-e helyi népszavazás? Nem lehet igennel vagy nemmel eldönteni a kérdést — állítják az Illetékesek. Csak találgathatunk, hogy miért: éretlen rá a nép vagy a kérdés megfogalmazása leküzdhetetlen nehézséget jelent az illetékesek számára? Sebaj, majd hoznak helyette egy jó kis politikai döntést... Olasz üzletemberek a „Vajda-házban” A grossetói Italia Részvénytársaság és a firenzei Lagorara Részvénytársaság által alapított Italia Gruppo Kft. nevében Enrico Buca- lossi ügyvezető, a békéscsabai polgármesteri hivatal képviseletében pedig Domokos László alpolgármester a napokban aláírta az adásvételi szerződéseket két békéscsabai ingatlan megvételéről. Az olasz cégek multinacionális gazdasági vállalkozások, melyek termelő és kereskedelmi profillal dolgoznak hazájukban. Az 50 millió forintos törzstőkével alapított vegyes vállalat az Irányi u. 1. sz. alatti „Vajda-házban” kereskedelmi és oktatási központot hoz létre nyelvoktatási és menedzserképzési lehetőséggel. A másik ingatlan a Wlassich-sétányi hatlakásos, három üzlethelyiséges, reprezentatív épületegyüttes. Az olasz befektetők a vámosi infrastruktúra megvalósításában és a kereskedelemben is részt kívánnak venni. Üzleti terveikben szerepel a város munkanélküliéinek munkalehetőség biztosítása külföldön is. Bucalossi úr bízik abban, hogy a korszerű felújítás után az „olasz ház” kereskedelmi központtá válik a városban, mind az olasz, mind a magyar üzletemberek megelégedésére. A békéscsabai vezetés példa értékűnek tekinti az olasz felek beruházását, a jelentős törzstőkével rendelkező kft. létrehozását, amely más külföldi befektetőket is a városba vonz. Szakmunkások munka nélkül Jóhírű, jónevű épületbádogos mester a békéscsabai Zele- nyánszki János. Mondandója közérdekű, közhasznú. Ezekben a napokban ballagnak, teszik le a szakmunkásvizsgát a végzős 17-18 éves fiatalok. Az országos versenyeken is igen szép eredménnyel szerepeltek a Békés megyeiek, Zelenyánszki mester tanítványai is. Második lett a saját fia, dinasztia lesz már lassan belőlük. Igen ám, de a szaktudás megszerzéséhez kell a végzettség utáni sok gyakorlat is. Eddig mindig foglalkoztatta a mester a fiatalokat, de mi lesz ezután? Olyan mértékben emelték a társadalombiztosítási költségeket egy-egy frissen végzett szakmunkás után is, hogy a legnagyobb jóindulat mellett sem tudják őket a magánvállalkozók ráfizetés nélkül alkalmazni. Mi lesz így a fiatalokkal? Szaporítják a pályakezdő munkanélküliek számát, hiszen nem akkora még sem az anyagi, sem a szellemi tőkéjük, hogy önállóak legyenek. Dolgoznak titokban, feketén vagy szédelegnek az utcán céltalanul, jövőtlenül, csavarogva. Azt is elfelejtik, amit valaha tudtak. „Lelkiismeret-furdalása van az embernek, ha felvesz egy tanulót — mondta Zelenyánszki János —, munkát tudnék biztosítani nekik, de ilyen költséggel?! Vajon nem lehetne valami kedvezményt adni legalább a pályakezdőknek? Nagyobb haszna lenne abból a társadalomnak, mintha munkanélkülire mennek. Találjanak már ki valami okosat az arra hivatottak!” Ismét nyílt egy magángyógyszertár, ezúttal Békéscsabán. Az Andrássy úton várja a betegeket Does János magánpatikája, amely a 175. az országban. Sokan attól tartanak, hogy magángyógyszertárakban drágábban adják a receptre kiadott gyógyszereket. Ez nem így van, a társadalombiztosítás szerződést kötött a támogatásról a magán- vállalkozókkal, ezért a vásárlók a szokásos térítési díjat fizetik