Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-30 / 153. szám

mS MEGYEI HÍRLAP

A szarvasi Mitrovszky-kas- tély

Országos állat- és kirakodóvásárt tartanak Szarvason július

12-én. Rendezője a KOMÉP Városgazdálkodási Kft.

A Szarvasi Nyugdíjasklub július 1-jén 15 órakor a városháza nagytermében tartja soros összejövetelét.

Kapaszkodj a fellegekbe! A szarvasi Székely Mihály Repülőklub július 10—12-éig rendezi meg a Szarvas Kupa „motoros ultrakönnyű” repülőversenyét a rózsási repülőtéren. A bátrabb nézők naponta 9—19 óráig sétarepülhetnek.

A minisztérium áldásával

A boldogító igent ezúttal az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium mondta ki. Örömmel fogadták ezt Békésszentand- rás, Kardos, Örménykút és Csabacsűd lakói, hiszen így elhárult az adminisztratív akadály a négy község regionális gázfejlesztési programjának útjából. A sok milliós terv munkálatai még az idén megkezdődnek. A ’94 elejéig húzódó építés ebben az esztendőben még csak szerény mértékben érinti Csabacsűd költség- vetését, ahol a leendő csatlakozó csonkját építik meg.

Haldokló holtág?

Haldoklik-e a szarvas—bé- késszentandrási holtág? címmel rendez szakmai tanácskozást július 4-én délelőtt 10 órától a DATE Egyetemi Karán Szarvas Város Barátainak Köre. Bevezető előadást tart dr. Vermes László egyetemi docens, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője.

Képviselő-testületi

ülés

Szarvas város képviselőtestülete legközelebbi ülését július 6-án tartja. Fő napirendi pontként szerepel a város köz- tisztasági helyzete, az önkormányzati vagyon hasznosításáról készített jelentés, a helyi adó bevezetésének tapasztalatai, és a testület második félévi munkaterve.

Egyházi ingatlanok

Békésszentandrás nagyközség önkormányzatának képviselőtestülete a római katolikus egyházközség tulajdonába adja vissza 1992. július 1-jétől a Dr. Dunay Antal utcai iskolát, 1994. december 31-étől a Széchenyi utcai iskolát és 1992. július 1-jétől az István király utcai művelődési ház megjelölésű ingatlant, amely a továbbiakban 1/2—1/2 arányban osztatlan közös tulajdonként kerül bejegyzésre.

___________

A

z oldalt írta: Csete Ilona,

Szenes János és Kőhalmi Endre.

Fotó: Fazekas Ferenc, Kovács Erzsébet Szerkesztette: Kőhalmi Endre---------------------------------------------------------SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE--------------N

emes tölgyből sárkányos kapu

Az óriási törzsből lassan elővarázsolják a mesefát

Kőhajításnyira a hűs Köröstől, terebélyes hársak árnyékában, a szarvasi óvóképző kollégiumában két héten keresztül 25 diák faragta a nemes tölgyet, a főiskola által szervezett táborban. Az udvar gyepére döntött hatalmas törzsön már látni annak a sok ezer vésésnek nyomait, amellyel szarvasos-bo- szorkányos-varázsos mesefa lesz a rönkből.

— Már az is öröm, ha az itt készült padok, a sárkányos kapu és a mesefa a gyakorlóóvodába járó kisgyerekeknek meghozza a természettel, a természetes anyagokkal való barátkozás élményét, s nem kell a beton-acél szörnyűségek között ismerkedni a világgal

— hallom Kondacs Mihályné- tól, aki a vizuális tanszék tanáraként egyik lelkes szervezője volt a fafaragó tábornak.

—Ám talán legalább ennyire fontos, hogy a pedagógushallgatók megismerkednek a faszobrászattal, s az itteni élmények és tapasztalatok végigkísérhetik őket pályájukon

— veti közbe Anderkóné Kiss Margit.

Igazuk van, de van még itt más is, ami példaértékű. A szarvasiak a kéthetes táborral nemcsak saját diákjaikra gondoltak, hanem meghirdették ezt a lehetőséget az ország valamennyi pedagógusképző felsőoktatási intézményében, így jöttek ide Győrből, Debrecenből, Egerből, Budapestről. Az ellátás, a szállás, az anyag

és az eszköz sem került egyetlenegy fillérjébe a résztvevőknek.

— Sajnos ezt jövő nyáron már ebben a formában nem tudjuk biztosítani — állapítja meg Várhelyi György szobrászművész, a tábor egyik művészeti vezetője. — Sőt, még az egész se lenne más, mint szépreményű terv, ha a főiskola nem nyerte volna el a művelődési minisztérium egyik pályázatát. Ennek eredményeként a tárcától kapott félmillió forintból beszerezhették a szerszámgépeket, a motoros fűrészt, a csiszológépet, a rengeteg vésőt és kéziszerszámot.

— Csak a munkához szükséges szobrász fakalapács- készlet ötezer forintba kerül — jegyzi meg Pécsi Sándor

népi iparművész, akinek gyermekei már az udvaron bizonyítják, hogy emberpalántaként kell megismerkedni a fa titkával.

A gyerekek ügyeskedése mellett a főiskolások rátermettsége sem meglepő. Bár legtöbbjük itt fogott először kezébe szobrászszerszámot, mégis alkotásuk szépsége megragadó.

Csak reménykedünk, hogy a hagyományteremtés sikerülni fog a szarvasiaknak, s a jövőben is képesek lesznek megrendezni a tábort. Ám ehhez nem csupán a most tapasztalt komoly érdeklődés kell, hanem szükség lesz olyan támogatókra is, mint a Arbo-Coop, s a faanyagot biztosító arborétum.

Mit hoz a sors azoknak, akik vállalják cigányságukat?

Szarvas. — Legutóbb arról számoltunk be oldalunkon, hogy a családsegítők és közöttük a cigány családsegítők munkamegbeszélést folytattak. A négy megyét érintő kérdéseket megvitatva, tapasztalataikat kölcsönösen átadva igyekeztek a szakemberek segíteni egymásnak. Hevesi Józseffel, a Békés Megyei Nemzetiségi és Etnikai Bizottság titkárával a helyi sajátosságokról beszélgettünk.

— Megyénkben körülbelül tízezer cigány él és a cigány családsegítők 25 településen végezték áldásos munkájukat. Az a hír járja, hogy ez már a múlté.

— Az önkormányzatok megalakulását követően a belső átszervezések során ezek a státusok megszűntek. Ma már csak 8—10 helyen dolgoznak.

— Mivel indokolták a megszüntetést?

— Nem tartották fontosnak, összevonták a családsegítőket a nem speciálisan a cigány etnikummal foglalkozókkal. Ezek az emberek is most már az általában rászorulókkal foglalkoznak.-—Mitől másabb egy cigány családsegítő?

— Az etnikumra jellemző sajátos mentalitást elfogadja, segítő szándékkal közeledik az emberekhez; hivatalos ügyeket intéz; közreműködik a gyermeknevelésben, az iskoláztatásban. Mindezt csak akkor teheti, ha el tudja fogadtatni önmagát.

— A státusok megszűntek. Van-e mód ezek pótlására vagy másként oldják meg?

— Igyekszünk kis közösségeket szervezni, mivel a cigány etnikum önszerveződése egyébként is felerősödött. Békésen például elsőként alakult cigány önkormányzat. Ezek a kis közösségek pedig létrehozták a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesületét.

— Vannak-e felkészült vezetőik?

— Többnyire igen. Akik szeretnék továbbképezni magukat, azoknak a megyei művelődési központban tartunk közéleti cigány népfőiskolát. Két hónapja 25—30 embert fogunk össze. Lehet, hogy közülük kerülnek majd ki a leendő cigány családsegítők.

—Mi lesz azokkal, akik nem tagjai az egyesületnek?

— Aki vállalja cigányságát, az közösséghez tartozik, bárhol is éljen. Mindenütt adott a lehetőség.

A minden évben megrendezésre kerülő Békés megyei cigány sportnapon a szarvasi gyerekek és a fiatal felnőttek is szívesen vettek részt. Vésztőn tartották a cigány kultúra napját, ahol a szarvasiak gyermek- csoportja a felnőttek között tánc és ének kategóriában különdíjat kapott. Ugyanezek a gyerekek Mezőberényben a tehetségkutató versenyen ének kategóriában szerezték meg az első helyet, így továbbjutottak a kárpát-medencei tehetségkutatóra. A művelődési Ház szervezésében hetente egy alkalommal gyermek cigányklub működik a városi könyvtárban, amelynek látogatottsága rendszeresen 10-20 fő. A klubot a szülők támogatják. Itt a gyerekek életmódváltozáshoz kapnak ösztönzést, segítséget; higiéniás ismereteket szereznek; kulturális és sportprogramokban vesznek részt.

Ha nyár, akkor lapözön

Nem panaszkodhatnak manapság a szarvasi újságolvasók, mert a városban és környékén gomba módra szaporodnak a lapok.

Az országban első helyi újságként 1986-ban újjáalapított Szarvas és Vidéke hetilap mellett 1988 óta jelenik meg a Szarvasi Krónika című köz- művelődési folyóirat. 1990 nyarán született meg a Szuper- infó szarvasi kiadása.

Ez év elejétől életre kelt a Körzeti Szó—Beszéd című havilap, amely újabban, ha döcögve és fogcsikorgatva is, szeretne kétheti lappá válni. Tavasszal született meg a Tender című kereskedelmi folyóirat, 5 ezres példány száma mára a tizedére csökkent. Csaba- csűdön tollforgató fiatalok 200 példányban megalapították az EZ + AZ Magazint. Az MSZP szarvasi szervezete két

éve működteti sikeresen Álláspont című folyóiratát. A hét végén újabb színnel bővült a sajtópaletta. Piacra dobták a Szarvasi Tükör című kulturális havilapot. S úgy hírlik, már csak napok kérdése, hogy megszülessen a Társkereső Magazin. S hogy mi lesz a következő új szarvasi lap címe, az nagyban függ a hatalmi viszonyok alakulásától. Egyelőre csak találgathatunk...

1992. június 30., kedd

Bejárat Békés-birodalomba

Mitha csak a megye történetének girbegurbaságát akarná kifejezni a kacskaringós kecskeméti műút a megyehatártól Tessedik városáig.

Tekergőzik, mint ahogy a környék lakóinak sorsa kuszálódott az idők során. A legtöbb család megélte a változásokat, s a csendes — immár — dél-alföldi város évtizedeken keresztül csak várt a változásra, s élte a távoli országrész nyugodt, szürkés, kicsit unalmas életét.

Aztán az új kor jött, s változni kellett a Körös-parti városnak is. Megjelentek az új vállalkozások, helybéliek, s idegen országból jövők láttak fantáziát itt, a megye „küszöbében” is. Gallicoop, sajtüzem pótolta egy darabig a szűnő munkahelyeket.

Most a krízis korában, a megtorpanó lehetőségek újból szaladni látszanak. Hallani milliárdos golfpálya-beruházásról, s jó néhány autócsoda parkol Szarvas környéki vállalatok kapuja előtt. Közeledik ’96, s a város is készül az „Expo-Magyarország”-ra. Halászati világkiállítás, művészeti és tudományos szimpózium terve kristályosodik. S velük emberek, értelmesen hasznosítható pénzek jönnek át a „békési kapun”.

Reméljük, sokan itt is maradnak, megállnak bámészkodni az arborétum fáinak dőlve. S nemcsak gyönyörködnek a megyehatár csodás tájaiban, hanem tesznek is ezért a jobb sorsra érdemes vidékért.

Napilap és vetőmag a postahivatalban

Örménykút. — A faluban lapunknak több mint 100 előfizetője van. A 600 lelket számláló településen ez bizony nem kevés, mondják ezt azok, akik napi kapcsolatban vannak az újságolvasó emberekkel. Melis Györgyöt, a postahivatal vezetőjét az adminisztrálás mellől csábítottuk el egy kis beszélgetésre.

— Három kézbesítő van a faluban, a feleségemé a belterület, itt van a legtöbb postaláda. Tanyasi kézbesítőink (Sztrehovszki Márton és Lita- uszki Magdolna) a hunyai határtól a szarvasiig hordják az olvasnivalót — meséli a polgármester. — Márton bácsi nyugdíjba vonul, valakit keresni kell a helyére. Egyébként a feleségem is így lett postás, 7 éve ezt csinálja.

— Hogy milyen a jó kézbesítő? — morfondírozik Melis úr. — Olyan, amilyet nehéz találni. Tudjon bánni az emberekkel, értsen a pénz kezeléséhez. Sokan azt hiszik, az újság és a levél átadásán kívül semmi dolga a postásnak. Pedig van bőven.

Szakács Jánosné a napi sajtót veszi át Ibolyától, Melis Györgynétól

Ahogy körbenéztünk a hivatalban, valamin megakadt a szemünk...

— A vetőmagokat nézik? Ezt is árulunk. Sőt! Videokazettát, golyóstollat és cigarettát is. Vannak, akik itt vásárolnak be — mondja búcsúzóul a hivatal vezetője.

Édes út csinálódjál

skandálhatják hetek óta a jámbor szarvasiak és az átutazók a Szabadság utcai beszakadás kapcsán Vajda Péter örökbecsű sorait.

— Mi is a gond valójában? — kérdeztük Tóth Imrétől, a polgármesteri hivatal műszaki osztályvezetőjétől.

—Szarvas a Körös hordalékkúpján helyezkedik el, és amennyi hasznot, előnyt jelent ez a városnak a környezet és a természet szempontjából, annyi kárt, hátrányt okoz az altalajt tekintve. A város és környéke alatt 3-4 méter mélyen homokos, iszapos rétegek húzódnak, amelyiknek egyik fajtája a mélyépítők megkeserítője, a vízépítők réme ez a folyós homok. Ez bizonyos körülmények között képes viszkózus folyadékként viselkedni. Egyenletes terhelést elvisel — egy adott szerkezet mintegy úszhat rajta —, ám pontszerű terhelések elől kitér, azokkal szemben folyadékként viselkedik.

— Milyen munkálatok folynak jelenleg?

— A Kelet-magyarországi Vízépítő Vállalat szakemberei vákuumos talajvízszint- süllyesztési alkalmaznak annak érdekében, hogy a meghibásodott csatornaszakaszt fel lehessen tárni a szükséges javítás érdekében.

—Várhatóan meddig lesz az út lezárva?

— Pontos jóslásokba nem bocsátkozhatom, de remélhetően másfél-két hónap múlva a munkák befejeződnek. Csekélyke jó hírként említhetem, hogy a városháza előtt a korábban megsérült útszakasz helyre- állítása befejeződött. Terveink szerint, ha sikerül megfelelő műszaki megoldást találni, akkor a 44-es főút forgalmát a Kossuth utcáról visszatereljük a Szabadság útra úgy, hogy az a főtér körül haladva a szlovák kollégium sarkánál visszacsatlakozzon a főút eredeti nyomvonalához. Ezzel jelentősen javulna a kényszerűség miatt kialakult állapot, s a piac és a Kossuth utcai butiksor környékén újra lehetne parkolni.