Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-27-28 / 151. szám
1992. június 27-28., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON IRÉKRS MEGYEI HÍRLAP Gazdaképzés a ürékés megyei hírlap -ban Jövő szombattól lapunkban folyamatosan közöljük a televízió 2-es csatornáján vasárnap délutánonként jelentkező „Gazdaképző” sorozat anyagának állattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelőse dr. Böő István Békés megyei állatorvos. Vele beszélgettünk e képzésforma lényegéről. Mi a célja a gazdaképző sorozatnak? — A Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület kezdeményezésére és szervezésében többcsatornás, távoktatásos rendszer keretében olyan képzés folyik, melynek célja az agrár- és élelmiszertermeléshez szükséges korszerű gazdálkodási és szakmai alapismeretek nyújtása, olyan szemlélet kialakítása, mely világossá teszi a termelő számára, hogy az eredményes agrárvállalkozás sokkal több és bonyolultabb folyamat, mint egyszerűen csak termékelőállítás. — A témákról szeretnénk bővebben hallani... —Az anyagot minden adásban négy témablokk alkotja: gazdálkodási ismeretek (pénz, Hitel, szervezés, átalakulás, adó stb.); növénytermesztés; kertészet; állattenyésztés. Mindenkihez szólunk, akinek a mezőgazdasághoz bármilyen köze van, ezen belül hangsúlyozottan a pályakezdő és munkanélküli vidéki fiatalokhoz, az új, illetve a korábbi vállalkozókhoz, akik a jövőben saját gazdálkodásukból kívánnak megélni. —Mitől többcsatornás ez a képzés? — A televízió 2-es csatornája minden vasárnap délután (általában 13—15 óra között) fél órában sugározza a műsort. Minden adásban szerepel mind a négy témablokk. A tv- közvetítés után a nagy példányszámú és vidéken kedvelt mezőgazdasági lapokban nyomtatott formában is megjelenik az adás anyaga: a Magyar Gazdában teljes terjedelemben hetente, a Kistermelők Lapjában havonta, a Szabad Földben rövidített formában. A jövő héttől pedig állattenyésztési rész a Békés Megyei Hírlapban is. Az országban 10 konzultációs központ (mező- gazdasági iskolák, gazdakörök stb.) fogja össze a „hallgatókat”, akik az oktatás végén vizsgát tehetnek, mely által „Ezüstkalászos gazda” oklevélhez jutnak. — Lesz-e ennek az oklevélnek valami „kézzel fogható" előnye? — Egy nyugati farmgazdaságban legalább egy személynek van valamilyen (lehetőleg felsőfokú) agrárvégzettsége, enélkül nem is juthat például hitelhez. Úgy tudom, van olyan törekvés, miszerint a mezőgazdasági vállalkozó ennek birtokában banki és biztosítási kedvezményben részesülhet. — Hol lehet erre a képzésformára jelentkezni ? — Békés megye a szabadkí- gyósi szakmunkásképző intézethez tartozik. Címük: 5712 Szabadkígyós, Kastély. —Lehet még kapcsolódni a gazdaképzéshez ? — Úgy tudom, ezt ésszerűen, „lazán” kezelik. Az adások április közepén indultak, amikor már javában folytak a tavaszi munkák, s hát a falusi ember — ha az idő engedi — vasárnap délután is dolgozik. Mivel az adásokról kazetta készül, ezt, valamint a nyomtatott szöveget bármikor utólag is meg lehet nézni a konzultációs központokban, tehát szerintem akár ősszel, a munkák végén is be lehet kapcsolódni. — Milyen szerepe lehet az oktatásnak a mezőgazdaság mai helyzetében? — Gyakorló állatorvosként közelről ítélhetem meg a mezőgazdaságot. Első hallásra biztosan ellentmondásos, de az a véleményem, hogy fontos, sőt nagyon fontos az oktatás. Az elmúlt hetekben Erdélyben, Csíkszentmártonban és Székelyudvarhelyen tartottunk fórumot. Megható volt hallgatni azt az embert, aki kertészkedne, de fóliára sincs pénze, mégis most akarja a szakmát „begyűjteni”. Fanyalgók, mindenben hibát keresők, a „miért pont most és miért pont így” szemléletet vallók, okoskodók, sőt hűtlenkedők, „betartok” mindig is voltak, vannak, lesznek, ezek a leghasznosabb, legtisztább törekvéseket is megpróbálják kikezelni. Sajnos, nem egyszer eredménnyel! Tudja, nekem szerencsém van! En még együtt dolgozhattam a parasztemberek azon korosztályával, akik a hajnali fejéshez nem káromkodva mentek ki, akik az istállóban állataikat si- mogatással és nem egy jól célzott rúgással keltették fel, akiknek öröme visszafogott és a bánata olyan nagy volt, hogy ha könnyeket kell hullatni, azt sem látja senki. Ezekre az emberekre mindig lehet számítani, ők úgy tartották minden időben hátukon az országot, mint Atlas a földgömböt. Ha közülük akár egy is mondja, hogy nincs értelme, akkor azonnal abba kell hagyni! De azért, mert ezek az emberek a bennük lévő óriási tapasztalatot és tudást nem fitogtatják, nem jelenti azt, hogy nincs rá igényük! A hátam borsózog, amikor azt hallottam, hogy a munkanélkülieket majd a mezőgazdaság felszívja! Az autószereléshez kell szakértelem? De mennyire! Akkor hogyne kellene a mezőgazdasághoz, az élő anyaghoz, mely mindennél bonyolultabb! Arra azonban nagyon ügyelni kell, miként közelítjük meg ezt a kérdést. Beszélgetni szabad, oktatni már nehezebb, a kioktatás pedig egyenesen bűn! Ha nem kellő tapasztalattal és áldozattal csináljuk ezt a dolgot, nemcsak a fejek, de a szívek is bezárulnak! A műsor tisztán szakmai jellegű, de tudjuk, hogy az oktatásba fektetett munka és pénz a világon mindenütt megtérül. A visszajelzések, a levelek száma, de a mérhető nézettségi fok is igazolja a sorozat létjogosultságát. Az adás házigazdája, dr. Bálint György azonban már a bemutatkozáskor elmondta, hogy felhőtlen szórakozást nem ígérhetünk, a célunk más. — Mivel fejezzük be ezt a beszélgetést? — Legyen a vendégünk a Békés Megyei Hírlap hasábjain is jövő szombattól. B. V. Míg a vonat Pestre ér... Kész regény az élet? — Biztos, hisz a legegyszerűbb is izgalmakból, fordulatokból áll. A sors gondoskodik róla. —Szerelemről, házasságról is? — Most majdnem ötven évet menjek vissza? — Csak arra a pillanatra, amikor meglátták és megszerették egymást a férjével. — Azt még sok minden megelőzte. Például a főnökbeosztott viszonyból eredő ellentét, feszültség, ami úgy elmérgesedett, hogy csak a legszükségesebb dolgdkról beszéltünk. —S mikor lett változás? — Háborús idők jártak, többször is behívták pár hónapra katonának. Én ilyenkor örültem, mert ha sok volt is a két munka egynek, de nyugodtan végeztem. Gyűlölködés nélkül, mert végül is az volt köztünk. — Hogyan lett mégis szerelem belőle? — Fogalmam sincs! Egyszer váratlanul hazajött szabadságra. Épp mentem volna ki az irodából, s az ajtóban találkoztunk. Egymásra néztünk, és fordult egyet a világ. Minden megváltozott. Ott, abban a pillanatban megszerettük egymást. Hát nem olyan, mint egy romantikus regény? * * * — Ha regénynek lehet nevezni egy szegénységgel, félelmekkel teli gyermekkort, majd a boldog, konszolidált felnőttéletet, akkor az. — Korán ment sok mindenen keresztül, s még nincs negyvenéves. Mért voltak szegények? — Anyám, a kisvárosi úrilány a szülei és a férje után földeket, házakat örökölt. Ez mind odalett, csak két fiúgyermek és a kulákbélyeg maradt. Az én apám meg egy nyakas paraszt volt, bármit csináltak vele, nem ment be a téeszbe, s jól kikészítették. — De magát mégis taníttatták... — A két bátyámat is, mert anyámnak ez lett az életcélja. Belépett a téeszbe, dolgozott, mint egy állat, nem törődött azzal sem, hogy eleinte kicsúfolták az asszonyok. Igaz, később tőlük is elismerést kapott, hisz bárkivel fölvette a versenyt a munkában. Nekem is hamar kijutott belőle. Tízévesen már a téesz savanyítóüzemében segítettem anyámnak. Gimnazistaként gyerekekre vigyáztam, de meszeltem is otthon, ha kellett. — És a férje? Neki is ilyen rögös útja volt? — Szerencsére nem. Egyébként évfolyamtársak voltunk a jogi egyetemen. Egy fiunk és egy kislányunk van és jól vagyunk. — Kész regény? Kész krimi! Már attól kezdve, hogyan próbálja elrontani az ember a saját életét, amikor fejjel rohan a falnak. — És hiába akarják lebeszélni róla? — Igen. így pocsékoltam el én is tíz évet el, egy kilátástalan szerelem miatt. Végül szörnyű idegállapotban padlóra kerültem. —Ebben van a krimi? — Inkább utána, mert szinte félelmetes, hogy miken múlott a mostani életem, s hogy ha valami csak egy kicsit nem klappol, soha meg nem ismerem a férjem abban a szanatóriumban, s nincs egy most tízéves gyermekem. — Már az is nagy véletlen, hogy ő is pont akkor volt ott... — Hát még ahogy én odakerültem! Már az a szerencse, hogy a barátnőm szerezni tudott egy beutalót. Aztán a szerencsétlen folytatás. A postás visszavitte a papírt, amivel vizsgálatra kellett volna mennem. Én meg csak vártam, vártam... Egy délelőtt a barátnőm az SZTK-ban a folyosón várakozik, mikor arra jön az illetékes főorvos és jól letolja, amiért én nem jelentkeztem. Gyors telefon még onnan, s egyben az üzenet, hogy azonnal menjek a vizsgálatra. Három nap múlva utazhattam! És ha a barátnőm nem pont akkor ül a folyosón? És ha a főorvos nem pont akkor megy el ott? Ugye, hogy kész krimi az élet...? Vass Márta Módi-műhely: „Tapadó” a divat Hozza testközelbe tavalyi ruháit! Akik a divat változásait nyomon követik, már értesülhettek arról, hogy az idei nyár a nőies, testhezálló, szexis ruhadarabok évadja lesz — ellentétben az elmúlt évek lezser, úgynevezett hanyag viseletéivel. A módi módosulás ugyan általában megviseli a pénztárcákat, ezúttal azonban elkerülhető a divatdeficit: a tavalyi vagy régebbi holmik ugyanis viszonylag könnyen „áramvo- nalasíthatók”. Nézzük, hogyan? 1. A nadrággal nem nehéz a dolgunk: vágjuk le térdig érőre a szárát, s kész a bermuda. 1/a. Éarmemadrágból — ha a csípőbőség nem több 100 cm-nél — éppen kitelik egy új vonalú, lefelé szűkülő szoknya. 1/b. Trikóból — top. Ez is egyszerű: vágjuk le a vállrészt az ábra szerint, készítsünk körülbelül 2 cm-es gumiházat. Ebbe húzzunk be kalapgumit, a végére vékony zsinórt varrva, hogy szabályozható legyen. Sorthoz, szoknyához, blézer alatt roppant praktikus, egész nyáron viselhető. 2. Régi, egyenes vonalú dzsörzé- vagy vászonruha szinte mindenkinek lapul a szekrényében. Újjávarázsolhatjuk, ha elöl-hátul karcsúsítjuk. Tegyünk rá egy nagy fehér bubigallért, hogy dekoratívabb legyen. 2/a. Két ruhából varrhatunk egyet. A divatrajzon úgynevezett amerikai fazon látható: aránylag magas a nyakkör, a karöltő viszont nagyon kivágott, szinte ragián szabású. A karcsúsítás itt is „kötelező”! Fiatal, csinos nőknek a mini hosszt, húszonéven túli molet- teknek térdig érőt javasolunk. 3. Bő, derékban vágott karton- vagy vászonruha — szintén „áramvonalasítható”. Miként a divatrajz mutatja, levághatjuk szuperminire, s akkor önállóan vagy szoknyával hordható. Varrjunk rá sok apró színes gombot — az nagyon „földobja”. 3/a. Igazi kánikularuha is lehet belőle, nagy Carmen-de- koltázzsal, mini hosszal. Levágjuk a vállrészt, mell fölött 3 cm széles gumiházat gépelünk, s ebben olyan hosszú (2 1/2 széles) szalagot fűzünk, ami egyben vállpánt. 4. Égyrészesből kétrészes alakítható a rajz szerint. A szaggatott vonal jelzi az elvágás vonalát a kis ábrán. Ez a modell különösen hatásos széles, csíkos, hurkolt anyagból, kiemeli a nőies formákat. 4/a. Vállpántos ruhát is kreálhatunk a régiből: levágjuk a vállrészt és a rajzon látható módon befűzött vállpántot készítünk. Kitűnő kánikularuha — moletteknek is. Záhonyi Lujza
