Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-27-28 / 151. szám
SZOLGÁLTATÁS 1992. június 27-28., szombat-vasárnap Megérkezett az EWSD-központ Békéscsabára Hungaro DigiTel: A Siemens „bevonul” a távközlésbe Békés megyében a legfrissebb adatok szerint 25 780 telefonvonal-igényt tartanak nyilván, s ez a szám előreláthatólag két esztendeig növekszik még. (A várakozók csanem egyharma- da békéscsabai.) A 74 település közül harminchatot lehet hívni a világ bármelyik pontjáról — kezelő' nélkül, 24 községet délután négy óráig, és 14 helyen van még kézi tekeró's ügyeleti telefon is, ahol ha leszáll az este, ugye csak nagyon sürgős esetben illik zavarni. Azonban ezzel együtt is, a háromféle magyar kategóriát figyelembe véve a Viharsarok a középső kategória úgymond csúcsán található. Úgy is lehet tehát válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen nálunk a telefonhelyzet: vannak sokkal rosszabb helyzetben lévő megyék is! Ami aligha vigasztal meg mindenkit, pláne nem Ecsegfalván, ahol a kézi tekeró's telefonok találhatók. Információk műholdon A Békés Megyei Távközlési Üzem tehát nem kis nyomással néz szembe nap, mint nap, hiszen ki vitatná: aki tud telefonálni otthonról, az többnyire elégedett, aki nem, az elégedetlen, s várja, mikor kap vonalat. A másokhoz járó, nyilvános fülkékbe kényszerülő úgyneveztt egyéni használók, semmi sem tudja megnyugtatni, csak az, ha náluk is megjelennek a szerelők. A Békésben is megszaporodott vállalkozók helyzetét némileg megkönnyítette, hogy egy kormányrendelet lehetőséget adott rá: igaz, az egyéni vonal sokszorosáért, pontosabban 90 ezer forintért, viszonylag mégis hamar kaphattak telefont, mert ilyen célra minden, valamilyen okból felszabadult vonalat „átcsoportosíthatott” a távközlési üzem. A gerincvezeték az első Időről időre érdemes tehát helyzetképet kérni a legilletékesebbektől. Búzás Zoltán, a megyei távközlési üzem vezetője és a helyettese erre bármikor készen áll, hiszen mint mondják, nekik is érdekük, hogy mindenki tisztábban lásson, ismerje meg, hogy hol tartanak, meddig jutottak a fejlesztésben. Amit gyakran elfelednek a Halló—bolt Még mindig kevesen tudják, hogy immár ügyfélszolgálati iroda is működik Békéscsabán. A régi posta helyén számos szolgáltatást nyújtanak a betérőknek, túl a reklamálók panaszainak „fogadásán”. Sőt, ha valaki úgy gondolja, ügye nem kíván személyes jelenlétet, 10-től 16 óráig (hétfőn 18 óráig) hívhatják 28-788-as számot — ingyen! Lehet kapni telefonkönyvet is, ha attól még messze is vannak, hogy félévenként vadonatúj, a változásokat is tartalmazó kötetet ingyen osztogathassák, mint Németországban. Miként manapság már valamirevaló szolgáltató irodából nem hiányozik a telefax sem, s a 21 -653-as számon hívható készülék bárkinek közvetít üzenetet oda- vissza. Működik nyilvános telex is, a szomszédos — egykori csomag- felvevő helyén kialakított — Halló—boltban pedig egyéb, telefon- készülékhez és távközléshez kapcsolódó' ki- sebb-nagyobb felszerelési tárgyakat, kiegészítőket árusítnak. nem szakemberek: azt hiszik, valamilyen pénzforrás megnyerésével és vállalkozó kedv mozgósításával át lehet ugrani közbülső akadályokat is, időt és pénzt nyerve. Jó lenne, ha így lenne. Am a telefonhálózat egyik legsajátosabb tulajdonsága: felülről indul minden... Ezt úgy kell érteni, ha nincs kellő befogadóképességű gerincvezeték, hiába a tökéletes helyi kiépítettség. 150 helyett egyszerre ezren Ezért aztán mindennél sürgősebb, országos beruházást igénylő feladat volt: teljessé tenni a főhálózatot. Ez most halad „lefelé” és a Szentes- Szeged—Orosháza vonalon folynak a munkálatok. Hamarosan elérik a megyeszékhelyet, s akkor a jelenlegi 15o- nel szemben egyszerre ezren tudják hívni Budapestet. Ezzel párhuzamosan építik illetve újítják fel a helyi, városi hálózatokat. — Szeretnénk, ha a békéscsabai központ beszerelésével egy időben a hálózat is készen állna, legalábbis egy újabb nagyobb szakasza. Az év végére Békéscsabán ismét sokan jutnak vonalhoz, de most is csak azt tudom mondani, kérjük a türelmet, mi is ugyanazt akarjuk, amit tőlünk várnak — mondja Búzás Zoltán. Hogy mit tud a TPV-köz- pont? Ez az a bizonyos nagy egység, amelytől joggal várnak sokat a szakemberek. Kopcsák Mihály üzemvezetőhelyettes egy vaskos ismertetőt tesz az asztalra, s elöljáróban elmondja: — Békéscsabán 1982-ben ugrott nagyot a távközlés minősége, amikor üzembe helyezték a crossbar—rendszerű AR-központokat, innen kezdve lehet „távhívni". Jóllehet azóta többször bővítették a központokat, mára olyan erős lett az „agyak” terhelése, hogy ismét eljutottunk oda: elodázhatatlan a továbblépés, ha egyáltalán nem akarunk ismét mérföldekkel lemaradni. Kivált, hogy ma már az alapszolgáltatás— vagyis, hogy felveszem a kagylót és tárcsázok, méghozzá bárhová a világon—természetes, a változtatás akkor ér(ne) igazán valamit, ha többet nyújt ennél, sokkal többet. (Még akkor is igaz, ha mondjuk egy vésztői telefontulajdonosnak már az is csodaszámba menne, ha nem kellene „jegyeztetnie”!) Minden malícia nélkül mondhatjuk azonban, ilyen közel még sohasem voltunk az újabb ugrásszerű változáshoz, mert már hántják a csomagolópapírt a Siemens magyarországi leányvállalatának segítségével az EWSD-központo- kat tartalmazó dobozokról. Ezeket a berendezéseket verA Siemens központ — közelről senytárgyalás alapján válaszolták ki. Az EWSD nagyon sokat tud. Lényegében egy speciális számítógép, amely tárolja az előfizetők összes adatait, az üzemeltetési, forgalomirányítási és fenntartási adatokkal együtt. Minden csak program és programozás kérdése! Felsorolni is hosszú lenne a pluszszolgáltatásokat, kezdve attól a nem kevés reklamációt azonnal kiiktató regisztrációs leheNem hibásak! A panaszokból, reklamációkból náluk is van szép számmal. Minden egyes ügynek azonnal utána néznek, s ha jogos, nem késlekednek — megpróbálják orvosolni. Ez így korrekt — mondják, de ha a nyilvánosság előtt is elmarasz- tálják őket olyan esetek kapcsán, amelyben vétlenek, akkor bizony nekik sem esik jól a kritika. Egy ilyet említ Búzás Zoltán, mondván, hogy nemrégiben a gyulai határállomástól nem messze lévő Karaván fogadóval foglalkozó írásunkból az tűnt ki, mintha a postán múlna, hogy még mindig nem tud a vendég telefonálni, netán az üzletvezető pacalt rendelni... Holott — s egy külön dossziét vesz elő, amelyből kitűnik: a távközlési üzem igen is korrekt volt a Thermál Investtel, mert egy szabaddá vált gyulai vonalat felajánlott, de miután a 90 ezer forintos bekötési csekk kitöltetlen maradt a külkönle- vél után is, nem tehettek egyebet, semmisnek tekintették a megrendelést. tőségtől, amely alapján tudjuk: a nap melyik percében, melyik számra telefonáltunk! De lehetőség nyílik például arra is, hogy bizonyos időre „áttegyük” az eredeti telefonszámunkat, s egy másik készüléken is rögzítsék: mennyit telefonáltunk. Van egy sor olyan előnye is, amelyet az előfizetők közvetve nem érzékelnek, a távközlési szakemberek azonban annál inkább. Mielőtt azonban még túlságosan előreszaladnánk, s sokan most azt gondolnánk, ősztől minden megoldott a megye telefongondjait illetően, Búzás Zoltán siet leszögezni: A hálózat háromnegyed része! — Ez hosszabb távú beruházás, csak fokozatosan léphetünk előre. Mivel gazdálkodó szervezetként működik a Magyar Távközlési Vállat is, csak abból tud fejleszteni, amit bevételként elkönyvel... Egy pillanatig sem áll a pénz, azonnal beruházzuk mi is. Jelenleg Békéscsabán a Penzala- kótelepre és a Kulich— lakótelep irányába folyik a hálózat erőteljes bővítése, s a teljes városi hálózat háromnegyed részének felújítás illetve bővítése a jövő esztendő végére lesz kész. Akkorra a 6 ezer 500 békéscsabai vonalra váró igényét ki tudjuk elégíteni! Mi több, a központ fogadni és továbbítani is tudja a hívásokat. Az idei esztendő végére Csor- váson egy 320, Gyulán egy 920, Vésztőn pedig 1200 vonal fogadására képes, úgynevezett kihelyezett fokozatot helyezünk üzembe, mintegy a békéscsabai központ meghosszabbított csápjaként. Visszatérve a megysszék- helyhez addigra nagyon előrehaladott állapotba kerül a gerinchálózat kiépítése is, de legkésőbb 1993 végére minden hívást továbbítani tud a békéscsabai központ — bárhová! Fábián István A Hungaro DigiTel egyike a Budapesten bejegyzett több ezer társaságnak, ám azon kevés vegyes vállatok közé tartozik, amelyek távközlési szolgáltatásokra specializálták magukat. Gyorsan és dinamikusan fejlődő terület ez, s a cég tavalyelőtt a Műszertechnika Rt., a Távközlési Kutató Intézet, az osztrák Creditans és az Egyesült Államok-beli GTE társaság (a legnagobb magánkézben lévő távközlési vállalat az USA-ban) segítségével úgy döntött: a műholdas kommunikációra helyezi a hangsúlyt. Ehhez társult most a Magyar Műsorszóró Vállalat, mint a hazai rádiós távközlés domináns szereplője, amely mellesleg már rendelkezik műholdas tapasztalatokkal is. Országos hálózata révén szintén jelentős részese lehet a vállakózás sikerének. A Hungaro DigiTel első lépésként a műholdas adathálózatok elterjesztését tűzte ki célul. Úgy vélik ugyanis, hogy a magyar számítógépes hálózat eljutott olyan fokra, amelyet már nem csupán telepített vonalon érdemes összekötni. Érveik mellett szól a javában zajló privatizációs folyamat, hogy egyre többen igénylik az ilyen jellegű információkat, ha még tágabban akarnánk fogalmazni, a közös Európához csatlakozás igénye is kívánatossá teszi ezt. A műholdas hálózatok óriási előnye a gyors telepíthetőség s a gazdaságosság, amelyről — lévén, hogy ott már tíz éve alkalmazzák — az Államokban sok szépet tudnak elmondani. Az adathalmazok ,a felhasználói végberendezéshez a hálózatvezérlő központi állomástól jutnak el — műholdon. A HDT már telepített egy teljes adatátviteli rendszert a központi vezérelővei együtt, s január óta már kísérleti üzemelése is folyik. Ha valaki azonban kézzelfoghatóbb tapasztalatokat akar szerezni a kísérletek eddigi eredményeiről, az Állami Biztosítót kérdezheti meg elősőül, ők ugyanis csatlakoztak a Hun- garto DigiTelhez, lévén, hogy két vidéki város ÁB-hálózatát már összeköti ez a technológia. A minap rendezett tájékoztatón minden esetre biztató adatokat és jellemzőket mondtak el az érdekeltek eddigi munkájukról. Tetra Pak: rajtra készen Nem tudni, hányán tudnának manapság pontosan választ adni arra a kérdésre: mit is jelent a két szó: Tetra Pak? Valószínű sokaknak nehezebb lenne a kérdés, mintha mondjuk három héttel ezelőtt feltettük volna azt a kérdést: megnyeri-e a Fradi a bajnokságot? Nos, a Tetra Pak nemzetközi vállalat folyékony élelmiszertermékek számára állít elő töltőgépeket és disztribúciós berendezéseket, valamint az ehhez szükséges csomagolóanyagot. A vállalatot 1951 -ben Ruben Rausing alapította a svédországi Lundban. Itt állították fel az első gépsort is, amellyel tejet töltöttek tetraéder alakúra formált kartondobozokba. Ezt a rendszert Tetra Classicnak nevezték el, amelynek továbbfejlesztett — a tej aszpikus csomagolására alkalmas — változatát 1961-ben vezették be Svájcban. Aztán más rendszerek jöttek... A Tetrta Pák ma a világ 112 országában hét és félezer töltőgépet működtet és tavaly 60 millió kartondoboz készült. Nálunk a tejipar vásárolta meg első gépüket, még 1977-ben, egy olyan Tetra Pak aszeptikus változatot, amely ultramagos hőmérsékleten kezelt tejet egy literes dobozokba csomagolt. Csaknem tíz évig tartott, amíg a következő gép „elfoglalhatta” helyét, mellesleg éppen a békéscsabai konzervgyárban, ahol üdítők kerültek a dobozokba. Aztán felgyorsultak az események, s a kormény versenytárgyalást hirdetett: ki gyártson csomagolót nálunk? A három cég körül a Tetra nyert, bár nem egyedül, hanem a Világbank leányvállalatával, az IFC-vel és az OTP-vel közösen. Ez a messziről keveset mutató üzem kezdi meg a napokban — egyelőre hatvan alkalmazottal — a termelést az M7-es autópálya mentén, Budaörs szomszédságában. Három év múlva már évi 7—800 millií kartondobozt állítanak elő, természetesen nem csak a magyar piacra (remélik, hogy megmarad a békéscsaiak megrendelése is). Talán nem közömbös, hogy a világon 30 hasonló üzem működik, melyekben — tehát Budaörsön is — a gépek szerelését, karbantartását mérnöki végzettségű szakemberek végzik. A magyarországi üzemben összesen hét külföldi, főleg svéd és svájci szakember irányítja a munkát.
