Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-27-28 / 151. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1992. június 27-28., szombat-vasárnap A Ki nyer ma? szerkesztőségünkben Moszkvából érkezett a győztes Vendégkommentár A legszerencsétlenebb életpályán Haló porában sem volt nyugta, sírhantját is megbolygatta száz évvel később másik önkényuralom. A Hétfalu költőjé­nek tartott Zajzoni Rab Istvánt 130 éve helyezték a brassói magyar evangélikus temetőbe örök nyugalomra, ám a kö­zelmúlt „aranykorszaka” s annak „városrendezése” onnan is kiűzte immár véglegesen (?) a szülőfaluba, Zajzonba. Életútja rövidre szabott, mindössze harminc esztendő. S milyen pálya juthatott Világos után a Bach-korszakban a Honterus gimnáziumban érettségizett ifjúnak, kinek esz­ményképe Körösi Csorna Sándor s elkezdett munkájának folytatása volt a terve? Szerencsétlenül alakulnak a pesti tanulmányi évek, kénytelen megszakítani. Bécsben sem szegődik hozzá a szerencse. Miközben a keleti nyelveket tanulja, verseket, cikkeket ír s küld a Divatcsarnok, Magyar Néplap, Hölgyfutár, Magyar Sajtó, Családi Kör részére, de az írás sovány kenyér költőknek. Sorscsapás számára, hogy anyagi s szellemi pártfogója meghalt, a bécsi évek beteggé tették, s hogy beteljék a pohár, 1860-ban a Táncsics-per vádlottjaként a hírhedt Neugebánde zárkájának lett foglya. Egy-egy évfordulón ha eszünkbe jut az ismeretlenség homályába tűnt erdélyi költő, holott nemcsak Hétfalu népé­nek illenék nevét emlékezetében megtartania. Már-már sírfelirata sem érvényes egészében, miszerint „Nemzete s neve Rab vala, / de szabad lelke és dala”, mert az 1862. május 15-én elhunyt költőért idézni szükséges a Pályák és Pálmák szerzőjét, a műkritikus Erdélyi Jánost: „Zajzoni a legszerencsétlenebb ifjúi életpályán is írt oly becses lírai darabokat, melyek az új költészet legjobbjai közé sorolha­tók. A Börtöndalok formai, valamint tartalmi és hangulati tekintetben gyönyörűek, a modern alkotás szerencsés „pél­dányai”. Ezeket is méltatlanul elfeledtük. Fejér László, a Romániai Magyar Szó munkatársa Vacsorázzon velünk! Egészségügyiek béremeléséről A kormány döntése alapján az egészségügyi dolgozók béré­nek emelésére 2,22 milliárd forintot az állami költségve­tésből folyósítanak. Ehhez azonban az állami költségve­tést módosítani kell. Kováts Kolos ária- és dalestje 1992. június 28-án, vasárnap 19 órakor Tarhoson a zenepa­vilonban lesz Kováts Kolos ária- és dalestje. Közreműkö­dik Matúz István (fuvola), zongorán kísér Patkó József. Új elnök Dobi Imre, a kisgazdapárt sar- kadi szervezetének elnöke le­mondott tisztségéről, melyet a pártszervezet tudomásul vett, és Szathmáry Sándor szemé­lyében a közelmúltban új ve­zetőt választott. A kárpótlásról Kunágotán, a művelődési ház­ban június 29-én, hétfőn este 7 órai kezdettel falufórumot tar­tanak, amelynek témája: a kár­pótlási és szövetkezeti átme­neti törvény gyakorlati útmu­tatója. Előadó: dr. Zsíros Géza országgyűlési képviselő. Jogsegély Ingyenes lakossági jogsegély- szolgálatot tart a Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) június 29-én 9-től 11 óráig a szövetség békéscsabai irodájában (Andrássy út 19.1. emelet). Vonattal ütközött egy teherautó Szerencsés kimenetelű baleset történt tegnap délután Elek és Lökösháza között. Egy közút­vasút szintbeni kereszteződés­ben, a fénysorompó tilos jelzé­sét figyelmen kívül hagyva H. Mihály lökösházi lakos az ál­tala vezetett tehergépkocsival a Kétegyháza felől Lököshá- zára tartó, 80 kilométeres se­bességgel haladó vonatszerel­vénynek ütközött. A gépkocsi- vezető nyolc napon belül gyó­gyuló sérülést szenvedett. A mozdonyban 100 ezer, a teher­gépkocsiban 350 ezer forint értékű kár keletkezett. A vasú­ti forgalom mindössze 37 per­cet állt a baleset miatt. „A LEGÁRTATLA­NABB ÜGYESKEDÉS IS CSALÁRDSÁGHOZ HASONLÍT.” (Voltaire) Szerkesztőségünk adott ott­hont tegnap délben a rádió népszerű Ki nyer ma? adásá­nak. Aki kérdezett, Meixner Mihály, aki válaszolt: a Moszkvából Gyulára hazaruc­cant Nyebolszin Antal volt. A műsor játékot és muzsikát Mikkelitől, Békéscsaba testvér- városától 60 kilométerre fek­szik Kuusankoski finn város. In­nen érkeztek Orosházára 26-an, hogy ismét eleget tegyenek a helyi művelődési ház meghívá­sának. Azért ismét, mert a barát- ’ ság már közel 10 éves. — 1982-ben hátizsákos turis­taként jártam először Finnor­szágban —- idézi fel az előzmé­nyeket Gonda Géza —, s akkor lenyűgözött az ott élő emberek vendégszeretete és úgy döntöt­tem, ha törik, ha szakad, valami­lyen módon kapcsolatot kere­sek velük. Abban az időben a Petőfi Művelődési Ház igazga­tója voltam és Kodolányi Sou- mi című könyve szintén nagy hatást tett rám, ez erősített ab­ban, hogy a kapcsolatot tovább A békési művelődési központ­ban megtartott gálahangverse­nyen Bartók: 2. Rondójának hangjaival június 26-án, teg­ígért 10 percben, s vállalását bőségesen teljesítette. A je­lentkezők közül Varga Edit; a békéscsabai Szabó Pál téri Ál­talános Iskola másodikos ta­nulója sorshúzással választot­ta ki a játékost. Nyebolszin Antalnak először Mozart Sz­keressem. Tíz finnországi vá­rosnak írtam levelet és ajánlot­tam Orosháza város barátságát. Kuusankoskiból kaptam ér­demleges választ az ottani váro­si kulturális bizottság igazgató­jától, Tuula Typpötől. Az első látogatásra 1982 ok­tóberében került sor, ekkor a fúvószenekar finnországi veze­tői jöttek el Orosházára. A kö­vetkező év tavaszán már az egész zenekar mutatkozott be a Petőfi Művelődési Központ­ban. Azóta rendszeresek az oda- vissza utazások, voltak már kint képzőművészek, díszítőművé­szek, néptáncosok, fotósok. Most 26 turista jött. Sirkka Uu- sipaikka, a delegáció vezetője ezalatt az idő alatt kiválóan megtanult magyarul. Segítette nap délután véget ért a zenei napok egyik jelentős rendez­vénye, a VI. Tarhosi Országos Szakközépiskolai Zongora­dúr szimfóniáját kellett meg­fejtenie, majd Pünkösdölő cí­mű műve alapján Kodály Zol­tánra kellett ráismernie. Ugyancsak a szerzőt — Ri­chard Wagnert — kellett kita­lálnia Lohengrin című műve alapján. A kiváló baritonista, Jámbor László megszólalása kapcsán köszöntötte a műsor­vezető a Lászlókat; a verseny­zőnek pedig az Álarcos bál dallamaiból kellett Verdire következtetnie. Igazi tétje a negyedik kérdésnek volt. Né­mi töprengés után játékosunk Olasz szimfóniájának hangjai­ból ráismert Mendelssohnra. Nyebolszin Antal, aki orosz és magyar szülők gyermeke, s a moszkvai Külföldi Irodal­mak Könyvtárának dolgozója, Gyulán, nagyszüleinél vakáci­ózott. Mivel holnap már indul is vissza Moszkvába, az 1500 forintos pénzjutalmat kivéte­lesen a helyszínen nyújtották át neki. őt ebben Müller János, aki meg­alapította Finnországban az ot­tani magyar baráti társaságot. O egyébként nem orosházi, a Du­nántúlon élt, mielőtt Finnor­szágba távozott volna. — Mindenféle irányultság nélkül kikapcsolódni érkeztünk Orosházára, egy hetet töltünk majd itt és még egy hetet szán­tunk arra, hogy megismerjük a környék nevezetességeit és ter­mészetesen Magyarország fő­városát, Budapestet. Örülök an­nak, hogy ezt a baráti kapcsola­tot maguk a városlakók kezde­ményezték és nem a vezetők, ez a kapcsolat mentes minden pro- tokoláris formától, igazi bará­tokra leltünk az orosháziakban —mondja Sirkka Uusipaikka. P.J. verseny. Nagyon sok el­mélyült, érett produkcióban gyönyörködhetett a verseny szakmai közönsége. Falvai Sándor tanszékvezető egyete­mi docens, a zsűri elnöke így nyilatkozott a diákzongoristák teljesítményéről: — Másodízben veszek részt zsűrielnöki minőségben a ver­senyen. A növendékek játéka nagy örömmel töltött el, sok tehetségre bukkantunk. A tarhosi nagydíjat Koczor Péter nyerte (Budapest, taná­ra: Wagner Rita), az első osz­tályban Hlavacsek Tihamér (Budapest, tanára: Benkő Zol­tán), a másodikban Márton Dávid (Budapest, tanára: Eck­hardt Gábor), a harmadiko­soknál Koczor Péter lett az I. díjas. A JM Szervezet, a Zene­iskolák Szövetsége, a Chopin és a Kodály Társaság, a mi­nisztérium és a szponzorok a felkészítő tanárokat különdí- jakkal jutalmazták. F. Pálfy Zsuzsa Ismét játékra invitáljuk a Ked­ves Olvasót! Ha szívesen be­szélgetne velünk egy baráti va­csora közben, nem kell mást tennie, csupán lapunk számai­ból az Önnek legjobban tetsző írás utolsó néhány sorát és a szerző nevét kivágva, nyílt le­velezőlapra felragasztva bekül­deni szerkesztőségünkbe. Ter­mészetesen ugyanígy fotóval is lehet pályázni. Mi a beküldők között kisorsolunk egy hatsze­mélyes vacsorát, melyen a nyer­tes négy fővel, s az általa kivá­lasztott újságíró hozzátartozó­jával vesz részt. Tervünk az, hogy év végén egy ünnepi ese­mény keretében, az Önöktől legtöbb szavazatot kapott kollé­gánknak átadjuk a közönség dí­ját. Játékunk következő fordu­lójában a június 22. és 27. között megjelenő írásokból lehet beküldeni, melyet kérünk leg­későbbjúnius 29-én postára ad­ni. A nyertes nevét lapunkban közzétesszük. Kíváncsian vár­juk leveleiket! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsa­ba, Munkácsy u. 4. Előző heti nyertesünk Ko- hári Jánosné, Körösladány, Wenckheim út 4. szám alatti lakos, aki családjával Béla Va­li társaságában vacsorázott. Saf&kha szútffva Só a bablevesben Az öreg—ha egyáltalán lehet egy ötvenkét évesfét fit már annak nevezni — még este sem tért magához. A pislán hunyorgó villanykörte gyérsárga félhomályában sokáig ült a lassan hűlő bableves mellett. Busa fejét ráhajtotta kérges tenyerére, és csak úgy sütött róla a megrendültség. Huszonkét év után csak úgy kurtán-fürcsán kezibe adták a munkakönyvét.—Leépítés van, sajnálom—bökte odafoghegy- ről a főnök, aztán zavarodottan elsietett. Az öreg csak állt egy darabig, forgatta ujjai közt a kemény kartonborítású könyvecskét. — Ott egye meg a fene ezt a pocsékul fizető állami céget! A jó kőművesre mindig szükség van!—bátorít gáttá magát. És ment. Előbb a munkaügyi szolgáltatóhoz, s miután nyil­vántartásba vették, megkezdte a talpalást. Feszengett a millio­mos maszek előtt, toporgott a szövetkezetek munkaügyeseinek előszobájában, halkan bekopogott minden kósza kis kft.-hez. Mindhiába. Az öreg egyre keserűbb lett. Am a pohár akkor telt be, amikor egy jó órás várakoztatás után mondókájátfélbeszakítva így szólt hozzá egy fiatal, fia korabeli ficsúr:—Mit akar, bátyám ? Csak nem dolgozni?!... Mi harmincéves felett szóba sem állunk kőmű­vessel! Menjen haza, öreg! Megfogadta a tanácsot, és már nem akar jóformán semmit, talán csak annyit, hogy felejtse el a tegnapi öngyilkossági kísérletét és hogy azok a sós könnyek ne csorogjanak a csiilkös babgulyásba. Kőhalmi Endre Nyebolszin Antal (jobbról) Meixner Mihály mikrofonja előtt FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER K.A.J. Finn vendégek Orosházán A tarhosi nagydíj a fővárosba került Díjkiosztó diákoknak A tarhosi nagydíjat Koczor Péter budapesti ifjú zongorista vehette át Kökéndy József békési polgármestertől FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER „KAPÁSOD VAN JENŐ!” A Blinker európai h o rgász m agaz i n j a ! A csuka latin nevéről — az esoxról — elnevezett, 56 oldalas, színes horgászmagazin idén júliusban először jelenik meg magyarul... és az a célkitűzése, hogy nemzetközi kapcsolatot teremtsen Európa horgászai között, megismertesse olvasóit a különböző nemzetek horgászszokásaival, gyakorlatával, készségeivel, trükkjeivel „ . RO® Az Esox előfizethető a r p ~ Sajtóterjesztő Kft.-nél V- (1122 Budapest, Városmajor u. 11.). Információ: 201-7122/113. Az előfizetési díj fél évre 500 Ft, egy évre 1000 Ft. Minden 100. előfizető automatikusan értékes jutalomban részesül, s aki 1992. október 31-éig egy évre előfizet az ESOX-ra — ha szerencséje van a sorsoláson — háromnapos északi-tengeri makréla- és tőkehalhorgászaton vehet részt, amelynek minden költségét a Jahr Kiadó Kft. állja. 9 országban több mint 300 ezer példányban!. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom