Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-25 / 149. szám
1992. június 25., csütörtök INTERJÚ Egységes kisgazdák? Támogatott szövetkezetek? Nagy Ferenc József Szarvason Nagy József tárca nélküli miniszter Szarvason járt: részt vett a jövó' agrárszakembereinek diplomaosztóján. Az egykori kisgazdapártelnököt és földművelésügyi minisztert kérdeztük, hogyan értékeli a kisgazdapárt és a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét.-—Miniszter úr! Ön közel egy esztendeje, amikor Torgyán József éppen a legnépszerűbb volt, lapunknak aéott nyilatkozatában pontosan megjósolta Torgyán József politikai jövőjét. Mit érez most? — Elégtételt. Olyan törvényszerű volt az én „jóslatom”, hogy ez nem történhetett másképp. Az az ember, aki a politikai életben tisztességtelen, meg nem engedett eszközökkel, hazugságokkal él, mások vállán tapos a cél felé, az csak így végezheti. Torgyán úgy jutott hatalomra, hogy amíg mi a parlamenti munkánkkal voltunk elfoglalva, ő a vidéket járta. A nehéz helyzet adta lehetőségekre ráérzett, demagóg kijelentéseivel maga mellé állította az embereket. 1991. április 17-én törvénytelen eszközökkel egy lezárt nagygyűlés után társelnökké választatta magát. Mi is hibáztunk, mert hagytuk, hogy előretörjön, elnök legyen. Örülök, hogy egy évet sem ért meg a „császársága”. — Sokan azt állítják, hogy olyan helyzetbe került pártja, mint a Szociáldemokrata Párt. Hogyan látja a kisgazdapárt jövőjét? — Azért itt még nem tartunk, csak a külső jelek hasonlítanak. Torgyán kétségbeesetten — mint a vízbefúló — kapaszkodik egyre fogyó híveibe. Saját csapdájába esett bele. Leváltását a legutóbbi nagyválasztmánnyal elfogadtatott, általa kreált „pártalkotmány” tette lehetővé. A kibontakozás érdeke mind a két parlamenti frakciónak — hisz ..kizárásunk” ellenére egy párthoz tartozunk. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi, Torgyántól megszabadult pártvezetés a kizárásokat törvénytelennek találja, így a pártegyesülésnek akadálya nem lesz. Bűnös politika volt, hogy ezt a hagyományosan konzervatív nagy pártot Torgyán átvitte az ellenzékhez, ahhoz az ellenzékhez, amelynek egészen mások az elképzelései a jövőről. Második lépésként ezt az ellenzéki jelleget a nagyválasztmánnyal meg kell szüntettetni. így ismét mi leszünk a,koalícióban a második legnagyobb párt. Ezzel rendeződik majd külpolitikai szerepünk is, hiszen az EDV-tagságunk felfüggesztése Torgyán tevékenységének következménye. Ezután a párt rendezheti sorait. Nincs szó itt bosszúról, de akik gátlástalanul és elvtelenül szegődtek Torgyán doktor mellé, elsősorban anyagi okokból, felelniük kell cselekedeteikért. Végre kell hajtani a tagrevíziót, rendezni kell a viszonyokat a megyékben, ott is helyre kell állítani a pártegységet. Az így megtisztult párt korrekt módon — tartva a koalíciós megállapodást — politizál. A következő évben pedig fel lehet készülni az 1994-es választásokra. —Mezőgazdaságunk kataszrofális helyzetbe került. Azt hiszem, ebben nagy szerepe van a kisgazdák koncepciójának vagy éppen koncepciótlanságának. — Ez nézőpont kérdése. Változatlanul kitartok az első pillanattól hangoztatott elveimhez, hiszen a párt agrárpolitikáját én dolgoztam ki még, mint elnök. Én azt mondtam, hogy adják vissza mindenkinek a tulajdonába azt, amit elraboltak tőle. A gyakorlat marad változatlanul tovább, hisz termelni kell. Ezután a mezőgazdaságban élőknek maguknak kell dönteni, milyen formában kívánnak tovább dolgozni. Egyetlen formát sem szabad erőltetni ! Sajnos tévedtünk. Azt hittük, hogyha kimondjuk a tulajdonviszonyok megváltoztatását, egyik napról a másikra megoldódik minden. Most „A mezőgazdaság kérdése még ma is háttérbe szorul” már tudjuk, hogy ez hosszú folyamat lesz. Negyven év gyakorlatát nem lehet egy-két év alatt megváltoztatni. A régi tulajdonosok nagy része a temetőben porlad, gyermekeik más munkát végeznek. Ezért is nehéz az átalakulás. A mezőgazdaság kérdése még ma is háttérbe szorul. Ugyanaz van, mint a Horthy-korszakban és az elmúlt 40 évben: a paraszt most is csak másodlagos. Hazugság az, hogy az ipar tartja él a mezőgazdaságot! Ez nem igaz! Igenis a mezőgazdaságra lehet építeni, mert az ország területének 70 százaléka megművelhető. Ez világméretekben is ritka adottság. Óriási dolog, hogy ilyen kataklizma közepette is él a gazdaságunk! Járom az országot. Úgy tapasztalom, hogy az emberek a meglévő alapokra kívánnak építkezni. A tée- szekben maradnak — de már tulajdonjoggal. A mamutszövetkezetek részekre bomlanak, így egy-egy településhez tartozik majd egy-égy, tehát szorosabb lehet az együttműködésük az önkormányzattal. A bátrabb emberek a maguk gazdái lesznek, és ez nagyon jó! Lesz egy kétszektoros gazdaság. Ezek tudják egymást sarkallni; lehet a jó példát követni. Én a keleti piacot változatlanul fontosnak tartom* Szerintem szinte korlátlan lehetőségeink lesznek a jövőben; például Horvátországban és másutt. Akik hamar ébrednek, pozíciós előnybe kerülnek. Békésbe utazva láttam a földeket, a fóliasátrakat. Az emberek egyre inkább azt termelnek majd, amit a piac igényel. — Keleti piac, szövetkezetek, magángazdaságok, fóliasátrak. Ezek már megvoltak az utóbbi tíz évben. Feltétlenül szükséges volt, hogy a mezőgazdaság — politikai érdekeknek alárendelve — oda jutott, ahol most van? — Véleményem szerint nem volt szükséges. De a mezőgazdaságot az ötvenes évek elején és végén is a politikának rendelték alá. A hirdetett elvek jók voltak, de a gyakorlat nem. Szétvertek sok ezer parasztgazdaságot, s erre nem lett volna szükség. Aztán jöttek a szövetkezetek. Hogy ez nem volt tökéletes forma, azt jelzik a prosperáló háztáji és magán- gazdaságok. A baj az volt, hogy az állam — politikai érdekekből — a rossz szövetkezeteket is minden áron fenntartotta. Ezért kellett az állami támogatásokat felszámolni. Ahogy ez megtörtént, megint túlságosan radikális volt, nem is értettem vele egyet. Ezt csak fokozatosan lehet végrehajtani, s vannak olyan területek, ahol bele kell avatkozni a termelésbe, mert azt a piac nem képes szabályozni. Ezt a nyugati példák is igazolják. A szövetkezeti törvény — nagyon helyesen — rábízza a parasztságra, milyen formában akar tovább gazdálkodni. S addig, amíg az átalakulás le nem zajlik, támogatni kell a meglévő szövetkezeteket. Képzelje el, mi van akkor, ha ezek a közös gazdaságok ellehetetlenülnek és bedobják a törölközőt! A magángazdaságok egyelőre még képtelenek átvenni szerepüket. Elképzelni is rossz, mi történik, ha leáll a mezőgazdaság! Támogatásra tehát egyelőre szükség van. Csak ki kell szűrni, melyek azok a gazdaságok, amelyek önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, melyek azok, amelyek ügyeskedni akarnak. Hiányolom a hatékony ellenőrzést. Nagyon sok a visszaélés. Ezt az átmeneti állapotot nagyon sokan kihasználják, s elviszik a rászorulók elől a megérdemelt támogatást. Én változatlanul hiszek a mező- gazdaságban, hiszek a parasztságban. Ha hagyják őket dolgozni, lesz még erős magyar mezőgazdaság! Ki tasFerenc Kedves ügyfelünk! Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet minden kirendeltsége az alábbi szolgáltatásokkal áll ügyfelei rendelkezésére: — magas kamatozású betéti konstrukciók és értékpapírok — magánszemélyeknek átutalási számla-, vállalkozásoknak, közületeknek bankszámlavezetés — lakossági fogyasztási kölcsönök — vállalkozói hitelek. Bízza ránk pénzügyeit a következő kirendeltségeinken: Gyomaendrőd, ............................Fő u. 1/1. Kossuth u. 30. H unya,..........................................Petőfi u. 3/1. K öröstarcsa,.................................Kossuth u. 20/A. M ezőberény,.................................Fő u. 8. C sárdaszállás,.............................Petőfi u. 15. s ♦ Várjuk kedves ügyfeleinket! Murony,........................................Földvár u. 4. B ékés,............................................Piac tér 5. B élmegy er....................................Petőfi u. 51'. B ékéscsaba...................................Gábor köz 2. E ndrod és Vidéke Takarékszövetkezet, Gyomaendrőd, Fő u. 1/1.
