Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-22 / 146. szám
O Méhkerék, görögkeleti templom Az oldalt írta és szerkesz tette: Magyar Mária. Telefon: (66)27-844. Az OKHB nemet mondott Sarkad. — A város önkormányzata másfél évvel ezelőtt tárgyalást kezdett az Országos Kereskedelmi Hitelbankkal fióktelepítés ügyben. A bank igazgatótanácsa a közelmúltban úgy döntött, hogy részvénytársasággá alakulásuk miatt egyelőre nem fejlesztenek hálózatot. Sarkad azonban nem adja föl — nyilatkozta Tóth Imre, a város polgármestere —, hiszen az OTP, a takarékszövetkezet és a Postabank mellett a lakosságnak, a vállalkozóknak szüksége van még egy pénzintézetre. Többen is úgy gondolják, e kérdésben esélye lehet egy magyar— román relációnak. Függetlenségi harc Kötegyán. — A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ kötegyáni egysége néhány nappal ezelőtt rész- közgyűlést tartott, ahol a tagság és az intézőbizottság kérésére a sarkadi áfésztól való leválásuk szerepelt napirenden. A részközgyűlésen több mint 170 tag jelent meg, de mivel ez a létszám még mindig nem elegendő a döntéshez, a részközgyűlést holnap (július 23-án) 18 órától a kultúrházban ismételten megtartják. Műhelyből ebédlő Méhkerék. — A község a közelmúltban 3 millió forint cél- támogatást kapott iskolabővítésre. Az összességében 7 millión felüli beruházás kivitelezését júliusban kezdik meg. Ennek során az iskola két tanteremmel bővül, és az udvaron lévő politechnikai műhelyt ebédlővé alakítják. APEH-iroda Sarkad. — Az adózástól úgysem szabadulhatunk! — ez volt az a kiindulópont, ami miatt a sarkadi önkormányzat tárgyalást kezdett az APEH megyei igazgatóságával egy kihelyezett APEH-irodáról. A megbeszélések eredményeként július 1-jétől heti egy alkalommal a város önkormányzati hivatalában az APEH egy szakembere a térségi lakosság és a vállalatok szolgálatára áll. Az ez évi tapasztalatok alapján aztán leszűrhető, jövőre folytatódjék-e ez a gyakorlat. Az oldal fotóit Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter készítette.-------------------------------------------------1 SARKAD ÉS KÖRNYÉKE |-----------R endőrőrs helyett kapitányság Sarkad. — Az elmúlt héten a rendőrségi szervek és a Sarkad térségi településvezetők megbeszélésén döntés született a sarkadi rendőrőrs kapitánysággá minősítése ügyében. A sarkadi találkozón dr. Gál László rendőr ezredes, a megyei rendőrfőkapitány felolvasta a Belügyminisztérium levelét, amely szerint a legfelsőbb szervek szakmailag indokoltnak tartják a sarkadi kapitányság létrehozását. A kérdés most már csak az volt, a kapitányság felállítását sürgető települések honnan tudják előteremteni azt az egyszeri összeget (10 és fél millió forintot), amely az előírás szerinti kapitányság létrehozásához szükséges. Megfelelő létszám, híreszközfejlesztés és gépkocsipark-bővítés nélkül ugyanis az őrs nem minősíthető át kapitánysággá. A Belügyminisztérium és a rendőri szervek anyagi nehézségei miatt úgy tűnt, a létszám kivételével a többit az érintett önkormányzatok gondja megoldani. A több órás tárgyalás végül is eredményhez vezetett. Az önkormányzatok kérték, hogy a Belügyminisztérium, az Országos és a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság építse bejövő évi költségvetésébe a sarkadi kapitányság működtetését. A megyei rendőr-főkapitányság és a sarkadi önkormányzat (ha ezt a testület támogatja) egy-egy személygépkocsit már az idén a leendő kapitányság rendelkezésére tud bocsátani. A további pénzeket a települések a középtávú kistérségi fejlesztési programban infrastruktúrára kért támogatásból, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának tartalékalapjából, illetve lehetőség szerint megyei pénzekből kívánják fedezni. Ezek alapján az az elvi megállapodás született, hogy 1993. január elsejétől Sarkadon létrejöhet a kapitányság. A tárgyaló felek ennek írásos változatát is aláírják a napokban. Savas eső, ózonlyuk, gigantománia A képünkön látható Sebestyén Mariann 4. C osztályos tanuló ekkor még csak sejthette, hogy egy-két óra múlva érettségizett embernek vallhatja magát... Sarkad.—Ez az esztendő minden bizonnyal pirosbetűs ünnepként lesz számon tartva az Ady Endre Kísérleti Középiskola történetében, ugyanis leérettségizett az első kísérleti évfolyam. Az érettségi feladatokat a kísérlet lényegének megfelelően az itt tanult komplex tárgyakból állították össze. Mivel ez az érettségi eltért a megszokottól, kíváncsi lettem a megvalósításra. Az iskola vezetése, a tantestület, dr. Petrikás Árpád érettségi elnök (a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem tanára) és nem utolsósorban az éppen verejtékező diákok szívesen láttak köreikben, az érettségi asztal mellett. Volt, ami a klasszikus érettségihez hasonlított: a tanulók izgultak, a pedagógusok egyegy bátorító mosollyal, egy- egy poénnal próbálták oldani a feszültségeket. Ám a kihúzott tételek feladatai már korántsem emlékeztettek a hagyományos érettségi vizsgákhoz. Hogy mindezt Olvasóink is érzékeljék, lejegyeztem néhány vizsgafeladatot. íme: A kultúratörténet vizsga mindenki számára kötelező volt. Tételek: Médiaháború Magyarországon 1992-ben — Mai problémáink a környezet- védelemben (műanyagok, ózonlyuk, őserdők kiirtása, gigantománia, savas esők)—A férfi és a nő viszonya a különböző korokban — Az egyetemek kialakulása és fejlődése —A ruházat, a lakás, a tisztálkodás változásai és így tovább. Néhány tétel művészettörténetből, amely választható érettségi tárgy volt: A táncművészet története — A musical műfaji sajátosságai — A film hatása az irodalomra vagy A Jézus-legenda a XX. századi irodalomban. A leírtakból jól látható, a tanulóknak az átlagosnál szélesebb tájékozottságról kellett számot adniuk. Ez egyébként az itt folyó kísérlet egyik lényeges sajátossága is: legyen bár kevesebb a lexikális tudás, ám a világot szélesebb látókörrel, összefüggéseiben szemléljék a diákok. A kísérlet első érettségi vizsgáján négy osztály 86 tanulója esett át, amelyből heten vizsgáztak sikertelenül. Ez az eredmény — mint az iskolavezetés elmondta —, nem tér el a korábbi átlagoktól. Húszezret nyertek A diákok nevében Kovács Zsolt vette át a 20 ezer forintot tartalmazó borítékot Sarkad. — Mint arról már beszámoltunk Olvasóinknak, a diákoldalak versenyét a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola diákjai nyerték. A diákok és az őket segítő pedagógusok az ezzel járó 20 ezer forintos pénzjutalmat pénteken délután vehették át szerkesztőségünkben Seleszt Ferenc felelős szerkesztőtől. Az oldalt készítő 2. A osztályos tanulók magukkal hozták a munkájukban közreműködő Frankó Erika és Nagy Erzsébet negyedikes diáktársaikat is, akik egy éven keresztül szerkesztették az „Adyde” című iskolaújságot. Czeglédi Károlyné osztályfőnök és Hegedűs Erzsébet magyartanárnő szeretnék, ha a nyertes másodikosok folytatnák a búcsúzó negyedikesek munkáját. Új piac Sarkad. — A legutóbbi testületi ülésen döntés született arról, hogy a városi piac a jelenlegi helyéről kerüljék a régi vásártér területére, azaz az Anti út, a benzinkút és a Gyulai út, valamint a Gyepes csatorna és a Zsarói utca folytatásában lévő út általt határolt területre. A döntést megelőző közvélemény-kutatás is ezt a megoldást támogatta, hiszen 115 véleményből 99-en erre voksoltak. Ennek ellenére a képviselők nem kis vita után döntöttek a leírtak mellett. Az új helyet javaslók egyik fő érve talán az volt, hogy piaci napokon a Széles utcaiak semmilyen járművel nem tudják megközelíteni otthonaikat. Júliusi találkozó Geszt. — A sarkad térségi polgármesterek és jegyzők legközelebb július elején Geszten tartják meg szokásos térségi találkozójukat. 1992. június 22., hétfő' Józan paraszti ésszel A jelenlegi jogszabályok úgy rendelkeznek a településeken lévő kincstári vagyonkezelő szervezet kezelésében lévő középületekről, hogy azokat csak a korábbi kezelők használhatják ingyenesen. Ha ők lemondanak használati jogukról, utánuk bárki csak bérleti díj ellenében használhatja az épületet. Ennek megfelelően Sarkadon a volt rendőrség épületének ingyenes használója az MSZP városi szervezete, amelynek azonban csupán egyetlen irodára van szüksége. A fennmaradó helyiségeket bérmentesen továbbadnák a város többi párt- vagy tömegszervezetének, ám a törvény tiltja eme praktikus megoldást. A jogszabályok értelmében minden további ideköltözőnek már bérleti díjat kellene fizetnie a kincstári vagyonkezelő szervezet felé. Összefoglalva: az MSZP városi szervezete bármennyire is szeretné, nem oszthatja meg a Sarkadon lévő épületet a többi sarkadi párttal. Ez utóbbiaknak csak az adatott meg, hogy az utcáról „sóvárogva” nézzék: az MSZP-nek helye van. Hogy ebben mi a rendszerváltás, azt bizony egyetlen józan ember sem érti... Nagy István, az SZDSZ helyi szervezetének vezetője erre vonatkozóan a következőket mondta: — Ott megy az utcán egy józan parasztbácsi biciklivel. Ó azt mondta volna: , Addig, amíg a nagyokosok kitalálnak valamit, használják a sarkadiak a sarkadi épületeket ingyenesen, mert mivel jobb az, hogy azok ott állnak üresen!?” A jelek azonban arra utalnak, a Parlamentben kevés lehet az efféle ,.biciklis parasztbácsi...” cIuvhxc. Szocialistának maradni Sarkad. — A rendszerváltás kezdetén elég népszerűtlen „vállalkozásnak” számított szocialistának maradni. A sarkadi Mitykóné Szabó Zsuzsa, aki ez idő tájt a pártapparátus politikai munkatársa volt, mégis szocialista maradt. Kíváncsian kérdeztem hát, vajon miért vállalta. — Az igazság az — válaszolta —, hogy 1989 májusában felmondtam az állásomat. A reformkori mozgalom azonban meggyőzött, hogy érdemes tovább csinálni, s elegendő erő is áll mögöttünk. Az októberi kongresszus után — mint MSZP-tag — újra bekapcsolódtam a mozgalomba. Néhány hónap múlva, 1990 nyarán a városi szervezet elnökévé választottak. —- A klasszikus szocialista elvek közül melyek azok, amelyeket ma sem adna fel? — kérdeztem tovább. — Az igazságosságot, a szolidaritást és a demokráciát. Régen az elvtársi kapcsolatok révén lehetett előrébb jutni, ebből lett elegünk. Most a „sógorok és komák” vannak szerencsés helyzetben. Változott a szín, maradt a tartalom. Eközben egy csomó ember kiszolgáltatott helyzetbe került. Munkanélküliség, infláció, továbbtanulási esélyegyenlőtlenség... Remélem, eljön az idő, amikor az elégedetlen emberek közösségekbe tömörülnek, mert szükségük lesz a szolidaritásra, a közösség erejére. — Véleménye szerint milyen hibákat követett és követ el a most hatalmon levő kormányzat? — Mindenekelőtt azt, hogy nem tanultak az előző rendszer hibáiból. Akik ma az asztalnál ülnek, ugyanúgy tévedhetetlenek és sértődékenyek, mint ahogy azt a korábbi hatalomnál is tapasztaltuk. Csak az lehet igaz, ami abból a székből hangzik el. A másik a vallás túlhangsúlyozása. Régen a vallásosságot űzték ki az em„Az álom a mai nyugat lett volna, ám a valóság a szabad- versenyes kapitalizmusra emlékeztet” berek fejéből, ma az ateista érzi magát kirekesztettnek. Az igazi demokráciában senkinek sem szabadna egy csöppnyi hátrányba sem kerülni a lelkiismerete miatt. Elhibázottnak tartom azt is, hogy a kormányzó pártok sok lényegtelen dolgot tűznek napirendre, miközben a gazdaság szétzilálódik. S szerintem a közigazgatás átszervezése sem hozta meg a hozzáfűzött reményeket. Miközben a helyi önállóságot deklarálják, egy sor más intézkedéssel (dekoncentrált szervek, KMB-hatáskör) korlátozzák azt. — Nem jó irányba haladunk? — Az álom, a cél a mai nyugat lett volna, ám a valóság a szabadversenyes kapitalizmusra emlékeztet. Ennek jele a kiszolgáltatottság, a munka- nélküliségtől való rettegés, a családok ezreinek anyagi ellehetetlenülése, s szerintem hosszú ideig fog tartani, amíg az emberek a megfelelő választással helyre teszik a dolgokat. Két éve érzelmi választás volt. Mindegy ki, csak ne legyen kommunista. Véleményem szerint még a következő választás is ilyen lesz. Talán azután...
