Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-15 / 140. szám
Dévaványa, Ramona presszó Az oldalt írta: Csete Ilona és Kőhalmi Endre. Fotó: Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter. Szerkesztette: Kólialmi Endre Klubtámogatás Gyomaendród. — Az öregszőlői városrész klubjai önkormányzati támogatással kicserélhetik elaggott televíziójukat. A testület úgy döntött, hogy az ifjúsági és az idősek klubja 50 ezer forintos keretet kap, hogy új színes tévét és videokészüléket vásároljanak. A búcsúra kész lett Hunya. — A gyors és eredményes munka iskolapéldája, hogy a község belső parkjában az új, 500 négyzetméteres piacteret kialakították. A márciusi tervezés után alig három hónap alatt a terület aszfaltborítást kapott, s így nemcsak a napi piacokat, hanem a hónap utolsó vasárnapján esedékes búcsút is jobb körülmények között rendezik meg. Megkezdődött a rekonstrukció Gyomaendród. — Talán nem lesz már sokáig olyan kongóan üres a város új tornacsarnoka. Megkezdték a tetőtér szellőztetésének javítását. A közeljövőben az új mennyezet kialakítását végzik. Remélhetőleg a munkák eredményeként nem képződik a jövőben formaldehid. Ezren munka nélkül Gyomaendród. — Ezt a komoran kerek számot érte el a városban az állásnélküliek mértéke. A munkaképes korosztály 14—15 százalékának nincs állása, ám számuk, ismerve az Énei, az állami gazdaság, a háziipari szövetkezet és a mezőgazdasági szövetkezet helyzetét, rövid időn belül meg is kétszereződhet. Közös út Hunya. — A jókor jött eső okozta kár sem okoz többé problémát a József Attila utcában. Az itt lakók jelentős pénzzel és társadalmi munkával elérték, hogy elkészüljön a mintegy három méter széles betonút, amelyet a napokban adtak át. Naiv festők Gyomaendród. — A Honti Galériában még két hétig látható a városból elszármazott Papp Zsigmond és Uhrin Péter naiv festők munkáiból rendezett kiállítás. A tárlat festményei között Uhrin Péter unokájának, Uhrin Pálnak alkotásait is láthatjuk. GYOMAENDRÓD ÉS KÖRNYÉKE 1992. június 15., hétfő Föld ne maradjon vetetlenül Téesz múltidőben Az már nem újság sajnos, hogy a megye szövetkezetei (is) csődben vannak, ám legtöbbjüknek még nem kell szembenézniük a felszámolás veszélyével. Ám az ecsegfalvi Egyetértés Mgtsz-nek a túlélésre már papíron sincs esélye. A januári fizetésképtelenség bejelentése után már megszületett a hitelezőkkel történt sikertelen egyezkedés után a felszámolási bírói határozat. — A korábbi agrárszemlélet és politika áldozata a téesz — állapítja meg B. Kovács László elnök. — A vesztünket az okozta, hogy itt is méretünk és erőnk felett történtek a beruházások. A tehenészet 3,3 milliós, a juhászat 6,3 milliós, a terményszárító 11 millió forintos beruházása mellett 1988-ban hat kombájnt — értékük 10,5 millió és két öntözőberendezést lízingelt a gazdaság. Mindezek következtében eladósodtunk. Az aránylag kis területen gazdálkodó téesz (3000 hektár szántó, 600 hektár gyep) békési viszonylatban gyenge termőértékű (19 aranykoronás) földjein csodákat várni nem lehetett. Pláne azok után, hogy a pénztelenség következtében harmadik esztendeje nem tudnak műtrágyázni, s növényvéA kétezer birkát nevelő juhászat jövője is erősen kérdéses dő szert is csak hírmondóba látnak errefelé. Mindemellett csak húsáljattartásra rendezkedtek be a tehenészetnél és a juhtelepen, ami szintén nem a legkorszerűbb termelési szerkezet. Ám a legnagyobb baj, az irdatlan adósság — úgy tűnik •— végleg szétveri a szövetkezetét. A mára 68 millió forintra nőtt tőketartozás szorításából nem látszik kiút. A csökkenő termelési volumen mellett ma már a múlté az ipari mellékágazat. Volt itt kötőelemgyártás, szerszámgépfelújítás és varroda is. Ez utóbbiból az üzletrészt adósságuk fejében átadták a tulajdonostársnak, az önkormányzatnak. Az óriási gondok ellenére, nem estek csüggedésbe. Az természetes, hogy parasztemberként bevetették a tervezett területet, s az állattartás is folyamatos. Azt sajnos most még nem tudni, hogy az aratás, a terménybetakarítás után mennyi marad meg a megtermelt pénzből. A dolog sajnos úgy áll, hogy a bevételt fel kell áldozni, mert csak így maradhat meg valami az eszközökből, épületekből. — Sötétben tapogatózunk, higgye el — hallom az elnöktől. — A határozat megvan, ám nincs felszámolóbiztos, a közlönyben nem jelent meg — mi meg nem tudjuk mire számíthatunk, hogyan is fog lefolyni a felszámolás. Annyi azonban biztos: az ittenieknek fel kell ébredni az apátiából. Újra kell kezdeni, mégpedig közösen kell a megmaradt vagyont használni. Szinte biztos az is, hogy áldozatokat kell hozni, szükséges lesz hozzányúlni a tartalékokhoz. Termelői csoportokat — társaságokat? — alakítunk, s folytatjuk a munkát. Mindannyiunk, a majd kétezer lakosú falu érdeke az, hogy a föld ne maradjon vetetlenül. Könnyítenek a kölcsönterheken Hunya. —„Adós ország lakóiként” a helybélieket is megillette a kormányzat támogatása, amely a növekvő kamatterheket igyekszik enyhíteni. Bár 26 hiteltartozás adósainak járt volna a támogatás, ám erre a múlt keddi önkormányzati döntésig csak hat kérelem érkezett. (A határidő lejárt, további jelentkezések elfogadására és elbírálására nincs mód.) A támogatásra fordítható 130 ezer forintból nyolc meglévő hitelre 70 ezer forintot folyósítanak, a többi átkerült a lakásépítési és felújítási kamatmentes kölcsön alapjára. Az így 450 ezer forintra nőtt kerettel is takarékosan bántak a testületi tagok. Két esetben 50—50 ezer, két alkalommal 40—40 ezer forinttal támogatják az építkezőket. Egy pályázatra 30 ezer forintot javasoltak. Ám ez a kedvező hitelforrás folyamatos, a rászorulók — az önkormányzat döntése alapján — kaphatnak belőle később is. * Szépen, emberül! 1» Meleghangulatú összejövetelnek volt részese a közelmúltban az, aki a gyomaendrődi Déryné Művelődési Házban meghallgatta Kállai Eszter rang és cím nélküli pedagógust. A budapesti tanárnő érdeme, hogy elindult az immár országossá vált Szépen, emberül! mozgalom, amely a gyermekek erkölcsi épülését szolgálja. A főként pedagógusokból álló hallgatóságot nemcsak az életkultúráról, a magatartásról, a haza, nemzet és nyelv szeretetéről szóló mondanivaló ragadta meg, hanem az előadás lebilincselő stílusa, a közvetlen hangvétel is. Ezt követően a mozgalomhoz való csatlakozás konkrét lehetőségeiről volt szó. Az est szép eseménnyel zárult. Kállai Eszter a Szépen, emberül! mozgalom pályadíját adta át a helyi honismereti egyesületnek. A kör „Az endrődi izraeliták élete” című tanulmánnyal érdemelte ki a megosztott országos első helyezést. Gazdaasszonyképző a nevelőotthonban Delet harangoztak a faluban, amikor becsengettünk a nevelőotthon kapuján. Az udvaron sütkérező lányok elébünk szaladtak: — Nyitva az ajtó, jöjjenek be! — kiáltották, majd vendégmarasztalók módján beljebb invitáltak. A „hírvivő” szólt az igazgatónőnek is, hisz ismét látogatók érkeztek. Barabás Józsefné, a dévaványai nevelőotthon vezetője készségesen állt rendelkezésünkre egy rövid beszélgetés erejéig. — Mióta működik Dévavá- nyán ez az intézmény? — 1955-től vannak itt gyerekek, jelenleg 34 általános iskolás korút nevelünk. 1991. szeptember elseje óta koedukált az otthon. À lányok alig várták, hogy megérkezzenek a fiúk, de csalódtak, mert nagyobbacska társakra számítottak. Gyermekeink egyébként 19 családból kerültek ide, közülük sokan testvérek. — Hány felnó'tt igyekszik pótolni a szüló'i szer etet et? — Négy pedagógus és 4 gyermekfelügyelő dolgozik itt. Sokszor vannak szívfacsaró pillanataink, amikor meglepnek bennünket apró ajándékokkal; az anyák napját mindig megünnepeljük, igaz, anyák nélkül. Diákjaink a falusi iskolába járnak, szerencsére befogadják őket társaik, sőt, a szülők is. Barátságok szövődnek, a barátnők eljárnak hozzánk.-— Honnan az ötlet, hogy gazdaasszonyképzéssel foglalkozzanak? — Lelkes a mi kollektívánk, szeretnénk egy gazdaasszonyképző iskolát indítani szeptembertől olyan lányok részére, akik elvégezték a nyolcadik osztályt. — Mire alapozzák a képzést? — A megyétől és a helyi önkormányzattól is kaptunk támogatást, próbálkozunk pályázatokkal, szeretnénk legalább 1 millió forintot még összeszedni. Szemtől szembe Itt, a Körösök szorításában, a holtágak szabdalta vidéken sem könnyű az élet. Egy-egy elejtett mondat a talponállóban, sok városban, utcán tébláboló ember délidőben már sokmindent elárul az újonnan érkezettnek. Nem kellenek hozzá tények és statisztikai adatok, hogy lássa ami szembetűnő: a környék a továbbélésért küzd. A megmaradás harcát látni az Éneinél, a környék csődbe jutott szövetkezeteinél, a haldokló állami gazdaságoknál. Ám az itteni ember nem adja fel. Hogyan is tenné, ha az évszázadok tapasztalata, sok emberöltő szenvedése tartást adott a ma élőknek. Elég arra gondolni, hogy a föld értő műveléséből adódó kisebb-nagyobb haszon mivé kerekedett az endrődiek kezében. Itt működik az ország legnagyobb milliárdos tőkéjű takarékszövetkezete, amely az életrevalóság érzékletes példája. De mondhatnám a Knert, a Körös Kazánt is, amely dacolva a körülményekkel, a balkáni infrastruktúrával, kátyús utakkal, nehezen kapcsolódó telefonvonalakkal működik. Jól és haszonnal dolgoznak, s mutatnak ritka példát az országos pangásban. Idegen vagyok, s mint mint messziről jött ember először csak az igazán szembeötlő dolgokat látom. S hiszem, hogy az apróbb, emberi történések, sorsok és életutak meglátásához se veszek soha szemüveget. Se rózsaszínt, se fekete színben játszót. Úgy szeretnék én is szembenézni olvasóim problémáival, ahogy ők teszik. Egyenesen, kihúzott derékkal, szemtől szembe. Ennyiért nem kell Gyomaendró'd. — A jelek szerint most már nem is szorítja a csőd cipője az endrődi Éneit, hanem spanyolcsizmaként inkvizíciós kínokat okoz. Legalább is erre utal az az ajánlat, amelyet a 346 milliós tartozással küszködő szövetkezet nevében dr. Balázs Imre tett a város önkormányzatának. A hitelezői követelések és az esetleges sikertelen csőd- megegyezés réme arra hajtja az endrődi cipészeket, hogy minden értékesíthető bőr- és lábbelikészlet mellett ingatlanaikat is értékesítsék. Ez a sors vár a központi irodaépületre, a nagyon jól felszerelt konyhára, valamint a tágas étteremre is. Az irodaházat az első körben sikertelenül ajánlották fel a hitelezőknek, ezért úgy döntöttek, hogy a város számára is felkínálják. A 436 négyzetméteres főépületért, a konyháért és az étt- teremért 70 milliót kértek a testülettől. A szövetkezet jogi képviselője elmondta, hogy a két évvel ezelőtti könyvszakértői ingatlanbecslés alapján ha most építenék az épületet, közel 130 millióra rúgna a költsége. Az ajánlattétel után az óvatosan induló vitában többféle álláspont csapott össze. Volt, aki még a vételi szándék írásos kinyilvánítását — az Éneinek jelenleg erre lenne szüksége — is ellenezte, mások a vétel utáni hasznosítás gondját ecsetelték. Az endrődi városatyák közül Gellai József alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy az épület otthont teremthetne kollégiumnak, orvosi rendelőnek és jó néhány közhasznú intézménynek. Jelezte, hogy az első pillantásra is teljesíthetetlennek tűnő irányár célzott állami támogatással nem elérhetetlen. Áz érvek csatájában azonban egyértelműen megfogalmazódott: most és ennyiért nem vehető meg az irodaház. Azonban a testületnek van ideje várni egy szerényebb eladási árra, s addig az összes esetleges forrás is felderíthető. A sokszor túllihegett „gyomai— endrődi viszály” most nem érződött. A testület tagjai belátták, hogy ekkora pénzt a szűkös költségvetésből előteremteni lehetetlen. Ám még várhatóan lesz jobb ajánlat is. Kosárkötés a Körös-parton Ősi mesterségek és manapság háttérbe szoruló szórakozások, mindez vízhez közel, amolyan „vadromantikával” fűszerezve — már ez is önmagában felgyújtja a gyermekek fantáziáját. S hogy az egész ne csak kósza ötlet legyen a gyomaendrődi és környékbeli gyerekek fejében, arról a Katona József Művelődési Központ és a Déryné Művelődési Központ munkatársai gondoskodnak. A Dérynében szeptember óta működő nemezkészítő szakkör és az endrődi Diákszínpad a Lakitelek Alapítványnál nyert 24 ezer forintos támogatással és a város e célra felajánlott 10 ezer forintjával megvalósíthatja tervét, s nyári tábort szervezhet a gyerekeknek. A Hármas-Körös partján, a kocsorhegyi részen ütöttek sátort és a mai naptól június 20- áig várják az érdeklődőket. A táborban természetes anyagokkal dolgoznak a fiatalok, ősi mesterségeket gyakorolnak és kezük munkája nyomán várhatóan sok szép dísztárgy születik. Az alkalmi műhelyekben a szövés, az agyagozás, a kosárkötés fortélyai mellett dramatikus játékokat is játszhatnak. A legjobb alkotásokkal kiállításon ismerkedhet meg a nagyközönség a Déryné Művelődési Házban június 23-a és 27-e között. Konfirmálás, bérmálás Gyomaendró'd. — Tizenhét gyermek és egy felnőtt esett át a gyülekezeti szertartáson pünkösd vasárnapján a gyomai evangélikus templomban. Az esemény záróakkordjaként az imateremben szeretetvendégséget tartottak azoknak, akik 50 esztendeje konfirmáltak. Egy héttel később dr. Gyulay Endre Csanád megyei püspök is részt vett a gyomai katolikus templomban tartott bérmálási szertartáson.
