Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-13-14 / 139. szám
EXKLUZÍV 1992. június 13-14., szombat-vasárnap Várfelújítás után funkcióváltás? „Meg kell teremteni a művészetek együttélését az értékek teremtése érdekében” összehangolása és az, hogy a várat eredeti szépségében lehessen látogatni. Ha egyszerre lesz bent a várudvaron mindkettő, akkor az eredeti közlekedő útvonalakat meg kell változtatni, s olyan mobil nézőtéri szerkezetet kell kitalálni —m i után a mostani változtatás nélkül nem kerülhet vissza a várba—, amely nem kötődik sem a falhoz, sem a földhöz, felvállalva a nézőszám csökkenését. — Milyen a hivatal kompromisszumkészsége ? — Ha a város ragaszkodik ahhoz, hogy a nyári hónapokban a várudvaron színház működjön, és sikerül egy olyan műszaki megoldást találni, ami nem teszi tönkre a várat, s a város vállalja annak ódiumát, hogy e három hónap alatt a múzeum csak részlegesen működik, akkor az kizárt dolog, hogy erre a hivatal nemet mondjon. — Annak idején a színház a várudvart választotta. — Harminc évvel ezelőtt nem volt kérdés, hogy mit szól hozzá a műemlékvédelem, s az igazsághoz hozzátartozik, hogy az elv is más volt. Akkoriban örültünk, ha valaki egyáltalán használatba vette. Ma azonban más a helyzet. — Van-e elegendőpénz a helyreállítás folytatására? — Elegendő pénz soha nincs. Az infláció, az építőanyagárak emelkedése döntően befolyásolja a rendelkezésünkre álló pénzt. Egyenlőre még mindig költség- vetéssel dolgozunk, ami éves beosztásra kényszerít. Jobb lenne, ha a nagyobb beruházásokra címzetten kapnánk egy meghatározott összeget, melyből szabadon gazdálkodhatnánk. A mostani helyreállítás során a megye és a város húszmillió forintot költött, amihez tavaly is és az idén is öt-öt millióval járul a műemlékvédelem. ; —Kifog végső döntést hozni a vár funkciójáról? —Az utolsó szó a műemlékvédelemé, már csak azért is, mert a műemlék használatának módját a hivatal engedélyezi. Én személy szerint ugyan nem helyeslem a színház beköltözését a várba az épület szempontjából, de kulturális okokból természetesen egyetértek avval, hogy a várszínháznak lennie kell. c A miniszteri biztos Bugár Mészáros Károly — Milyen jövőt képzel a gyulai várnak? — A cél az, hogy a vár adta történelmi kort megidézzük, mely lehetőséget adna, hogy bemutassuk, hogyan élt, dolgozott a középkor embere. Ez nem jelenti a színház száműzését, sőt. Kifejezetten kívánatosnak tartom, de úgy gondolom, a vár adottságaival összeegyeztetve középkori darabokat kéne bemutatni az akkori kor színházi elképzeléseit figyelembe véve. —A középkori várjáték avagy a Gyulai Várszínház, mely a magyar drámairodalom kivételes és értékteremtő műhelye? — Anakronisztikus dolognak tartom egy reneszánsz várban a XX. századi színházat. A tervtanács dr. Horler Miklós —Lesz-e helye a későbbiekben a várudvaron a színháznak? — A vár helyreállítása után is szeretnénk teret biztosítani a kialakult kulturális hagyománynak, s nem zárkózunk el a színház működése elől. Az eddigi megoldás azonban sem esztétikai, sem műemléki szempontból nem megfelelő. A cél áz, hogy a vár látogatható legyen, s formailag őrizze meg a várjelleget. A végleges megoldás kialakításánál természetesen szeretnénk a színház szakembereit is bevonni. A jelenlegi nézó'tér ugyan eltakarja a vár egy részét, de a nézők számára biztosítja a színpadra való rálátást Javában folyik a színpad felállításának munkája, hiszen hétfőtől már megkezdődnek a próbák fotó: lehoczky péter találja a közös álláspontot, aminek eredményeként a műemlék a legkevés vé fog sérülni a múzeumi és a színházi funkció működése során. Mi minden jó elképzelést támogatunk, de ahhoz ragaszkodunk, hogy a színház a váron belül kerüljön elhelyezésre. A színház Havasi István, a Gyulai Várszínház igazgatója — Az 1961-es rekonstrukció befejezése után vita volt, milyen műemlékesek még akkor sem mozdultak. Nem tudtak vagy nem akartak. Eleinte egy gmk vállalta el a tervezést és a kivitelezést, tőle vette át egy év múlva a műemlék- védelem. Ami ezután történt a várfelújítással kapcsolatban, arról nagy tisztelettel kell szólnom. Eleinte egyeztetetten folytak a próbák és a felújítási munkálatok. Felajánlottuk, hogy egy évre kiköltözünk, hogy gyorsabban haladjon a munka. Két év lett belőle, s kiderült, lehet, hogy vissza sem költözhetünk. (Igaz, az idei évadmindenütt lehet színház; a vár körül, a tószínpadon, a fürdőben, a Ferences romkertben, a Ladics- házban, a városháza udvarán. De csak akkor, ha létezik egy színházi műhely, melynek fő vonulata a várudvaron zajlik, ahol olyan drámai műhely van, amely indítékot tud adni a kortárs drámairodalomnak, egy másik művészetnek. Autonóm művészet az is, a színház és az építészet is. Ezeknekkell megteremteni a harmóniáját, az együttélését az értékek teremtése érdekében. MuzSLAi Katalin Békés megye egyik legrégibb, s országos viszonylatban is páratlannak számító műemléke a gyulai vár, mely azon kétszáz, kincstári tulajdonba került műemlék közé tartozik, amely feletehetően kiemelt bánásmódban részesül majd. S mindez rá is fér, hiszen az idő vasfoga és az elmúlt negyven év oda nem figyelése nem kímélte az évszázados téglákqj, így égetően szükségessé vált a vár felújítása, melyet a műemlék- védelmi hivatal el is kezdett, s az I. ütemezés az idei évre elkészült. A helyzet azonban evvel nem oldódott meg. Sőt! A várban lévő múzeum és a színház léte vagy nemléte került a figyelem középpontjába, miután a II. és a III. ütem megvalósítása a műemlék funkciójának függvénye. A gyulai várügyben érintetteket megkértük, mondják el véleményüket, álláspontjukat. A tervező Móga Sándor, Országos Műemlékvédelmi Hivatal — A Marótiak kezdik építeni 1403-ban védelem céljára, majd később főűri rezidenciává alakítják. Feltehetően ekkor kerül a belső oldalfalra a fa, majd később tégla loggia, melyet az 1526-os ostrom idején a vár kapitánya elbont, ugyanis szükség van az építőanyagra, ebből magasítják fel a várfalakat. Az 1722-ben készült Rosenfeld metszet már csak az a színház sorsa. Elkészítettem kétféle programtervet a színház és a múzeum kialakíthatóságáról. Az „A” változat máshová, a kápolna és a lovagterem közé helyezi a színpadot, a nézőteret ennek megfelelően az udvaron keresztbe fordítva, de sík elhelyezésben lehetne felállítani, s a karzattal együtt hasonló nézőszám érhető el, mint eddig. Ez esetben a földszinti helyiségek, a kápolna és a múzeumi rész is megközelíthető, s az előadás alatt is látogatható lenne. A „B” változat szerint nagyjából megmaradna az eredeti színpad és A légi felvételen jól látható a vár körül húzódó falmaradvány, mely mintegy két méter mélyen található egyik oldalon ábrázolja a loggiát. A XX. századi történethez hozzátartozik, hogy 1957-ben kezdik kutatni a várat, s 1961-ig be is fejezik a helyreállítást, mely elsősorban az állagmegóvást célozta. Ekkor került a lapostető a belső termek fölé. A mostani rekonstrukciót a tető okozta beázások tették sürgőssé, s ez magával hozta a további kutatások szükségességét. Elkészült egy programterv, amely három ütemben tervezi a vár helyreállítását. Az első fázis gyakorlatilag megvalósult. A II. ütem lényegében az udvar kialakítását és a szárnyakon belüli munkákat tartalmazza. Ennek keretében tervezzük a régészeti kutatások beindítását is. Meg kell vizsgálni például a toronyból levezető lépcső kérdését, a loggiára nyíló ajtókat, a kápolnát, a külső fal kiásásának lehetőségét, mely jelen pillanatban a rondellával egyvonalban található mintegy térdmagasságban. A II. ütem tervezéséhez azonban tisztázni kell a vár alapvető funkcióit. Addig nem készülhet terv, ameddig nem születik döntés arról, hogyan alakul a múzeum és nézőtér elhelyezése azzal a különbséggel, hogy a földszinti helyiségek — a fal melletti nézőtér egy részének elhagyásával — bejárhatóak lennének. A múzeumi részek és a kápolna látogatása csak korlátozott mértékben valósítható meg, s a megemelt nézőtér kevésbé teszi lehetővé a várudvar beláthatóságát. Szeretném, ha a színház továbbra is a várudvaron kapna helyet, de egy olyan nézőtérrel, amely az udvar megtekintését és a földszinti termekbe való bejutást nem akadályozza. A múzeumnak és a színháznak együtt kell tudni élni úgy, hogy a műemléki érdek ne sérüljön. A hivatal Nagy Tiborné, Országos Műemlékvédelmi Hivatal igazgatósága —A tervek, a régészeti feltárások miatt bizonytalanok. Elsősorban az a kérdés, hogy mit is fogunk helyreállítani, ami a falkutatások és a régészeti munka eredményének függvénye. Nagyon fontos szempont a múzeum és a színház A városi önkormányzat Gedeon József, kulturális osztály — A városnak nagyon fontos ez az épület, melynek működését hármas funkcióban képzeljük el. Elsősorban mint műemlék, hiszen Közép-Európa egyetlen épen maradt téglaváráról van szó. Másodsorban mint múzeum, ahol korszerű, európai színvonalú kiállításokat tervezünk, és végül, de nem utoljára a színház működését is biztosítani szeretnénk. Hiszen a várszínház olyan kultúrtörténeti jelentőségű intézmény, amely Gyulához szorosan kapcsolódik, s bátran kijelenthetem, hogy a magyarországi kultúr- és színháztörténet szerves része is egyben. Sajnálatos módon a műemlék- védelmi hivatallal vitánk támadt. A tervező loggiát kíván felépíteni, mely belső pilléreken nyugodna a várudvaron, s ez a belső keresztmetszetet jelentősen leszűkítené. A loggia visszaépítését egyébként már az első tervtanácsi határozat sem javasolta. Ennek kérdése azért nagyon fontos, mert a lecsökkent belső tér esetén a színház az eddig jól bevált elhelyezési formában nem tudna működni. A tervező által készített új megoldás („A” variáció) azonban a színházi szakemberek szerint nem megfelelő (nincs meg a három oldalról való bejárás lehetősége, nincs hely a díszletek elhelyezésére, a nézők nem látnak). így ezt a megoldási lehetőséget nem tudjuk elfogadni. Ehelyett a színház korábbi elhelyezését képzeljük egy könnyen mozgatható nézőtérrel, mely egyben lehetőséget biztosít arra, hogy a vár a színházi szezon alatt is látogatható legyen. A vármúzeumban szeretnénk a kápolnát teljes mértékben re- konstruáltatni, a földszinti helyiségekben az eredeti, a várat kiszolgáló műhelyeket berendezni, az emeleten enteriőr kiállítást nyitni. A legfontosabb, hogy a műemlékesek, a város és a színház megA vár rekonstrukciójának első ütemében elkészült az új tetőszerkezet és járhatóvá vált a gyilokjáró is FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET funkciója legyen a várnak, ugyanis a műemléki jelleg kevésnek bizonyult. Ekkor találtuk ki a várudvar hasznosítására a színházat. Aztán eltelt több mint két évtized, s a vár karbantartására senki semmit nem fordított. A színház a maga kevéske pénzéből a legszükségesebb dolgokat elvégezte, de ez szinte semmit nem javított a vár helyzetén. Egy idő után, amikor úgy tűnt, hogy senkinek sem fontos a vár, s a megye sem tudott rá áldozni, egy televíziós interjúban felemeltem a szavam a vár érdekében. Hosszas és bonyolult utánajárás után sikerült elérni, hogy az utolsó ötéves tervbe bekerült a vár felúj ítása. így a megye húszmillió forintot különített el erre a célra anélkül, hogy az ország egy fillért is áldozott volna. Ehhez megpróbáltunk mi is a magunk szerény eszközeivel hozzájárulni: kitaláltuk a vársorsjegyet, közadakozást szerveztünk. De a ra megkaptuk az engedélyt arra, hogy a várudvaron játsszunk, de hogy mi lesz ezután, senki nem tudja.) Közben folytak a tervezési előkészületek a II. ütemre, melynek csiklandós pontja az, hogy olyan helyzetet teremtenek-e a várudvaron, amely lehetetlenné teszi a színház működését vagy sem. Azt a tervtanács is megállapította, hogy a műemlékvédelmi hivatal által tervezett új nézőtér és színpad nem alkalmas a színházi funkcióellátására. Szemben azzal, ami nekünk bevált játszási helyünk. Ami a dolog elvi részét jelenti: el kell dönteni, hogy a várban lehet- e színházat csinálni vagy nem. A várszínháznak évtizedes hagyományai vannak, s éppen ez kötelez minket arra, hogy valóságos, igazi színházat csináljunk, ne csak olyan nyári látványosságot. Következésképpen ha a várudvaron van színház, akkor a városban
