Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13-14 / 139. szám

EXKLUZÍV 1992. június 13-14., szombat-vasárnap Várfelújítás után funkcióváltás? „Meg kell teremteni a művészetek együttélését az értékek teremtése érdekében” összehangolása és az, hogy a várat eredeti szépségében lehessen láto­gatni. Ha egyszerre lesz bent a várudvaron mindkettő, akkor az eredeti közlekedő útvonalakat meg kell változtatni, s olyan mo­bil nézőtéri szerkezetet kell kita­lálni —m i után a mostani változta­tás nélkül nem kerülhet vissza a várba—, amely nem kötődik sem a falhoz, sem a földhöz, felvállal­va a nézőszám csökkenését. — Milyen a hivatal kompro­misszumkészsége ? — Ha a város ragaszkodik ah­hoz, hogy a nyári hónapokban a várudvaron színház működjön, és sikerül egy olyan műszaki megol­dást találni, ami nem teszi tönkre a várat, s a város vállalja annak ódi­umát, hogy e három hónap alatt a múzeum csak részlegesen műkö­dik, akkor az kizárt dolog, hogy erre a hivatal nemet mondjon. — Annak idején a színház a várudvart választotta. — Harminc évvel ezelőtt nem volt kérdés, hogy mit szól hozzá a műemlékvédelem, s az igazság­hoz hozzátartozik, hogy az elv is más volt. Akkoriban örültünk, ha valaki egyáltalán használatba vet­te. Ma azonban más a helyzet. — Van-e elegendőpénz a hely­reállítás folytatására? — Elegendő pénz soha nincs. Az infláció, az építőanyagárak emelkedése döntően befolyásolja a rendelkezésünkre álló pénzt. Egyenlőre még mindig költség- vetéssel dolgozunk, ami éves be­osztásra kényszerít. Jobb lenne, ha a nagyobb beruházásokra cím­zetten kapnánk egy meghatáro­zott összeget, melyből szabadon gazdálkodhatnánk. A mostani helyreállítás során a megye és a város húszmillió forintot költött, amihez tavaly is és az idén is öt-öt millióval járul a műemlékvéde­lem. ; —Kifog végső döntést hozni a vár funkciójáról? —Az utolsó szó a műemlékvé­delemé, már csak azért is, mert a műemlék használatának módját a hivatal engedélyezi. Én személy szerint ugyan nem helyeslem a színház beköltözését a várba az épület szempontjából, de kulturális okokból természete­sen egyetértek avval, hogy a vár­színháznak lennie kell. c A miniszteri biztos Bugár Mészáros Károly — Milyen jövőt képzel a gyulai várnak? — A cél az, hogy a vár adta történelmi kort megidézzük, mely lehetőséget adna, hogy bemutas­suk, hogyan élt, dolgozott a kö­zépkor embere. Ez nem jelenti a színház száműzését, sőt. Kifeje­zetten kívánatosnak tartom, de úgy gondolom, a vár adottságai­val összeegyeztetve középkori darabokat kéne bemutatni az ak­kori kor színházi elképzeléseit fi­gyelembe véve. —A középkori várjáték avagy a Gyulai Várszínház, mely a ma­gyar drámairodalom kivételes és értékteremtő műhelye? — Anakronisztikus dolognak tartom egy reneszánsz várban a XX. századi színházat. A tervtanács dr. Horler Miklós —Lesz-e helye a későbbiekben a várudvaron a színháznak? — A vár helyreállítása után is szeretnénk teret biztosítani a ki­alakult kulturális hagyománynak, s nem zárkózunk el a színház mű­ködése elől. Az eddigi megoldás azonban sem esztétikai, sem mű­emléki szempontból nem megfe­lelő. A cél áz, hogy a vár látogat­ható legyen, s formailag őrizze meg a várjelleget. A végleges megoldás kialakításánál termé­szetesen szeretnénk a színház szakembereit is bevonni. A jelenlegi nézó'tér ugyan eltakarja a vár egy részét, de a nézők számára biztosítja a színpadra való rálátást Javában folyik a színpad felállításának munkája, hiszen hétfőtől már megkezdődnek a próbák fotó: lehoczky péter találja a közös álláspontot, ami­nek eredményeként a műemlék a legkevés vé fog sérülni a múzeumi és a színházi funkció működése során. Mi minden jó elképzelést támogatunk, de ahhoz ragaszko­dunk, hogy a színház a váron belül kerüljön elhelyezésre. A színház Havasi István, a Gyulai Várszínház igazgatója — Az 1961-es rekonstrukció be­fejezése után vita volt, milyen műemlékesek még akkor sem mozdultak. Nem tudtak vagy nem akartak. Eleinte egy gmk vállalta el a tervezést és a kivitelezést, tőle vette át egy év múlva a műemlék- védelem. Ami ezután történt a vár­felújítással kapcsolatban, arról nagy tisztelettel kell szólnom. Eleinte egyeztetetten folytak a próbák és a felújítási munkálatok. Felajánlottuk, hogy egy évre ki­költözünk, hogy gyorsabban ha­ladjon a munka. Két év lett belőle, s kiderült, lehet, hogy vissza sem költözhetünk. (Igaz, az idei évad­mindenütt lehet színház; a vár körül, a tószínpadon, a fürdőben, a Ferences romkertben, a Ladics- házban, a városháza udvarán. De csak akkor, ha létezik egy színházi műhely, melynek fő vonulata a várudvaron zajlik, ahol olyan drá­mai műhely van, amely indítékot tud adni a kortárs drámairodalom­nak, egy másik művészetnek. Autonóm művészet az is, a szín­ház és az építészet is. Ezeknekkell megteremteni a harmóniáját, az együttélését az értékek teremtése érdekében. MuzSLAi Katalin Békés megye egyik legrégibb, s országos viszonylatban is páratlannak számító műemléke a gyulai vár, mely azon kétszáz, kincstári tulajdonba került műemlék közé tartozik, amely feletehetően kiemelt bánásmódban részesül majd. S mindez rá is fér, hiszen az idő vasfoga és az elmúlt negyven év oda nem figyelése nem kímélte az évszázados téglákqj, így égetően szükségessé vált a vár felújítása, melyet a műemlék- védelmi hivatal el is kezdett, s az I. ütemezés az idei évre elkészült. A helyzet azonban evvel nem oldódott meg. Sőt! A várban lévő múzeum és a színház léte vagy nemléte került a figyelem középpontjába, miután a II. és a III. ütem megvaló­sítása a műemlék funkciójának függvénye. A gyulai várügy­ben érintetteket megkértük, mondják el véleményüket, állás­pontjukat. A tervező Móga Sándor, Országos Műemlékvédelmi Hivatal — A Marótiak kezdik építeni 1403-ban védelem céljára, majd később főűri rezidenciává alakít­ják. Feltehetően ekkor kerül a bel­ső oldalfalra a fa, majd később tégla loggia, melyet az 1526-os ostrom idején a vár kapitánya el­bont, ugyanis szükség van az épí­tőanyagra, ebből magasítják fel a várfalakat. Az 1722-ben készült Rosenfeld metszet már csak az a színház sorsa. Elkészítettem két­féle programtervet a színház és a múzeum kialakíthatóságáról. Az „A” változat máshová, a kápolna és a lovagterem közé helyezi a színpadot, a nézőteret ennek meg­felelően az udvaron keresztbe for­dítva, de sík elhelyezésben lehet­ne felállítani, s a karzattal együtt hasonló nézőszám érhető el, mint eddig. Ez esetben a földszinti he­lyiségek, a kápolna és a múzeumi rész is megközelíthető, s az előa­dás alatt is látogatható lenne. A „B” változat szerint nagyjából megmaradna az eredeti színpad és A légi felvételen jól látható a vár körül húzódó falmaradvány, mely mintegy két méter mélyen található egyik oldalon ábrázolja a loggiát. A XX. századi történethez hozzá­tartozik, hogy 1957-ben kezdik kutatni a várat, s 1961-ig be is fejezik a helyreállítást, mely első­sorban az állagmegóvást célozta. Ekkor került a lapostető a belső termek fölé. A mostani rekonst­rukciót a tető okozta beázások tet­ték sürgőssé, s ez magával hozta a további kutatások szükségessé­gét. Elkészült egy programterv, amely három ütemben tervezi a vár helyreállítását. Az első fázis gyakorlatilag megvalósult. A II. ütem lényegében az udvar kiala­kítását és a szárnyakon belüli munkákat tartalmazza. Ennek ke­retében tervezzük a régészeti ku­tatások beindítását is. Meg kell vizsgálni például a toronyból le­vezető lépcső kérdését, a loggiára nyíló ajtókat, a kápolnát, a külső fal kiásásának lehetőségét, mely jelen pillanatban a rondellával egyvonalban található mintegy térdmagasságban. A II. ütem tervezéséhez azon­ban tisztázni kell a vár alapvető funkcióit. Addig nem készülhet terv, ameddig nem születik döntés arról, hogyan alakul a múzeum és nézőtér elhelyezése azzal a különbséggel, hogy a földszinti helyiségek — a fal melletti néző­tér egy részének elhagyásával — bejárhatóak lennének. A múzeu­mi részek és a kápolna látogatása csak korlátozott mértékben való­sítható meg, s a megemelt nézőtér kevésbé teszi lehetővé a várudvar beláthatóságát. Szeretném, ha a színház to­vábbra is a várudvaron kapna he­lyet, de egy olyan nézőtérrel, amely az udvar megtekintését és a földszinti termekbe való bejutást nem akadályozza. A múzeumnak és a színháznak együtt kell tudni élni úgy, hogy a műemléki érdek ne sérüljön. A hivatal Nagy Tiborné, Országos Műemlékvédelmi Hivatal igazgatósága —A tervek, a régészeti feltárások miatt bizonytalanok. Elsősorban az a kérdés, hogy mit is fogunk helyreállítani, ami a falkutatások és a régészeti munka eredményé­nek függvénye. Nagyon fontos szempont a múzeum és a színház A városi önkormányzat Gedeon József, kulturális osztály — A városnak nagyon fontos ez az épület, melynek működését hármas funkcióban képzeljük el. Elsősorban mint műemlék, hiszen Közép-Európa egyetlen épen ma­radt téglaváráról van szó. Másod­sorban mint múzeum, ahol kor­szerű, európai színvonalú kiállítá­sokat tervezünk, és végül, de nem utoljára a színház működését is biztosítani szeretnénk. Hiszen a várszínház olyan kultúrtörténeti jelentőségű intézmény, amely Gyulához szorosan kapcsolódik, s bátran kijelenthetem, hogy a ma­gyarországi kultúr- és színháztör­ténet szerves része is egyben. Sajnálatos módon a műemlék- védelmi hivatallal vitánk támadt. A tervező loggiát kíván felépíteni, mely belső pilléreken nyugodna a várudvaron, s ez a belső kereszt­metszetet jelentősen leszűkítené. A loggia visszaépítését egyébként már az első tervtanácsi határozat sem javasolta. Ennek kérdése azért nagyon fontos, mert a le­csökkent belső tér esetén a színház az eddig jól bevált elhelyezési for­mában nem tudna működni. A tervező által készített új megoldás („A” variáció) azonban a színházi szakemberek szerint nem megfe­lelő (nincs meg a három oldalról való bejárás lehetősége, nincs hely a díszletek elhelyezésére, a nézők nem látnak). így ezt a meg­oldási lehetőséget nem tudjuk el­fogadni. Ehelyett a színház koráb­bi elhelyezését képzeljük egy könnyen mozgatható nézőtérrel, mely egyben lehetőséget biztosít arra, hogy a vár a színházi szezon alatt is látogatható legyen. A vármúzeumban szeretnénk a kápolnát teljes mértékben re- konstruáltatni, a földszinti helyi­ségekben az eredeti, a várat ki­szolgáló műhelyeket berendezni, az emeleten enteriőr kiállítást nyitni. A legfontosabb, hogy a műem­lékesek, a város és a színház meg­A vár rekonstrukciójának első ütemében elkészült az új tetőszerkezet és járhatóvá vált a gyilokjáró is FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET funkciója legyen a várnak, ugyan­is a műemléki jelleg kevésnek bi­zonyult. Ekkor találtuk ki a várud­var hasznosítására a színházat. Aztán eltelt több mint két évtized, s a vár karbantartására senki sem­mit nem fordított. A színház a maga kevéske pénzéből a leg­szükségesebb dolgokat elvégezte, de ez szinte semmit nem javított a vár helyzetén. Egy idő után, ami­kor úgy tűnt, hogy senkinek sem fontos a vár, s a megye sem tudott rá áldozni, egy televíziós interjú­ban felemeltem a szavam a vár érdekében. Hosszas és bonyolult utánajárás után sikerült elérni, hogy az utolsó ötéves tervbe be­került a vár felúj ítása. így a megye húszmillió forintot különített el erre a célra anélkül, hogy az or­szág egy fillért is áldozott volna. Ehhez megpróbáltunk mi is a ma­gunk szerény eszközeivel hozzá­járulni: kitaláltuk a vársorsjegyet, közadakozást szerveztünk. De a ra megkaptuk az engedélyt arra, hogy a várudvaron játsszunk, de hogy mi lesz ezután, senki nem tudja.) Közben folytak a tervezési elő­készületek a II. ütemre, melynek csiklandós pontja az, hogy olyan helyzetet teremtenek-e a várudva­ron, amely lehetetlenné teszi a színház működését vagy sem. Azt a tervtanács is megállapította, hogy a műemlékvédelmi hivatal által tervezett új nézőtér és szín­pad nem alkalmas a színházi funk­cióellátására. Szemben azzal, ami nekünk bevált játszási helyünk. Ami a dolog elvi részét jelenti: el kell dönteni, hogy a várban lehet- e színházat csinálni vagy nem. A várszínháznak évtizedes ha­gyományai vannak, s éppen ez kötelez minket arra, hogy valósá­gos, igazi színházat csináljunk, ne csak olyan nyári látványosságot. Következésképpen ha a várudva­ron van színház, akkor a városban

Next

/
Oldalképek
Tartalom