Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-28 / 125. szám

a 1992. május 28., csütörtök HAZAI TÜKÖR Tavasszal utoljára Budapesti Nemzetközi Vásár Csak a kazángyártók mozdultak A ragyogó napsütés mintha csak feledtetni kívánta volna a BNV-vel szembeni csalódottságomat. A 95. alkalommal megrendezett vásár utolsó tavaszi kiállítá­sán érződött a búcsú. A megszokottnál jóval kevesebb látogató — bár ebben valószínűleg a 450 forintos szakmai napra szóló belépőjegy is közrejátszott —, lanyha üzleti érdeklődés jellemezte a nyolc napot. A 755 hazai kiállító (összesen 1460-an vettek részt) közül — némi jóindulattal 13 Békés megyei cég mu­tatkozott be az Expón. Ez a tény jól érzékelteti, hogy megyénk vállalatai milyen nehezen képesek megőriz­ni versenyképességüket, s mennyire komoly gondot jelent az új piac megszerzése.---------------------^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP M a: gyáravató Székesfehérvárott! A Ford létrehozta magyarországi értékesítési szervezetét Új Ford szerviz és kiállítóterem nyílt Budapesten a Váci úton Az Orosházi Kazép azonban mintha cáfolni akarná állításo­mat. A kazángyártás mellett egyre újabb területekre merész­kedik a részvénytársaság és ér el ott sikereket. Oxidkerámiától az égőfejig :— Az ipari méretű kazánok, meleg és forró vizes, alacsony és középnyomású gőzkazánok mellett kazánházi berendezése­ket, kondenztartályokat állítunk ki — hallom Szőke Csaba érté­kesítési osztályvezetőtől. — Először mutatkozik be a BNV-n a TS növelt gőzterű kazáncsa­lád, amitől sokat várunk. A Kazép pavilonjában azon­ban nemcsak kazánokat vonul­tat fel. Láthatók itt az oxidkerá- miak, amelyek túl a hazai tégla­gyárak ellátásán már exportra is kerülnek. De megtekinthetjük a textilszálvezetékeket, hegesztő- fúvókákat, kerámiafejeket, sőt az orosháziak egy magyarorszá­gi újdonságot is forgalmaznak. A fáradtolaj-égető berendezés olyan amerikai találmány, amely minden környezetvédel­mi előírást jócskán betartva se­gít az oly’ nagy problémát jelen­tő ipari hulladék újrahasznosítá­sában. Bár az igazi üzletek általában nem a BNV-n köttetnek, mégis tanúja lehettem egy megállapo­dásnak. A Kazép és a Vasuta Kft. az* Expón írta alá azt a 60 milliós megrendelésről szóló szerződést, amelynek során az orosháziak égőfejeket gyárta­nak. Ezek a berendezések az Oertli cég jóvoltából a biztos nyugati exportot jelentik az ár­bevételi terv teljesítésével küsz­ködő rt.-nek. Nagyüzem a Jaminánál Nagy türelmet és komoly ki­tartást igényel az a várakozás, amelynek végén beszélni tudok Baukó Andrásáéval, a Jamina Rt. tárgyalójával. — Nagy sikere van a bemuta­tónknak, alig győzzük felvenni a megrendeléseket — hallom a szusszanásnyi szünetben. — A holland és csabai cserép, a fö- démbéléstest, a Körös falazó­elem-család nagyon keresett. A vásárlási akció napi 1—1,5 millió forintos forgalmat hozott a Jami- nának. A bemutatótéren szinte minden megtalálható a kémény- koszorú-elemektől a Thermoton és Uniform falazóanyagig. Nyi­tástól zárásig mintegy félezer ér­deklődő, potenciális üzleti part­ner fordul meg náluk, amely azt is jelzi, hogy a téglagyáriak elége­dettek még ezzel a kisebb tavaszi vásárral is. Kerti pad és gázkazán Az Alföldi Kőolajipari Gép­gyártó Vállalat standja inkább valami századeleji parkhoz ha­sonlít. A tenyérnyi területen az Orfea kerti és köztéri műtárgy­család állítja meg egy percre a bámészkodókat. — A kandeláberek, utcai és kerti lámpák, köztéri órák és fa­védő rácsok nem korhű másola­tok, hanem új, eredeti művészeti alkotások — tudom meg Bánfi- né Dobos Katalin piackutatótól. — Zsigmond Attila iparművész alkotásait zsűriztettük és rend­kívüli elbírálást kapott. Az új slágertermék mellett hagyományos területein is szol­gált meglepetéssel az Alföld. Az öntöttvas kazántestű gázkazán — amely alkalmas családi há­zak fűtésére — nemcsak esztéti­kus és kevés helyet igénylő, ha­nem hosszú élettartamú is. A gyártók 10 év garanciát adnak a radiátoros és padlófűtéses tüze­lőkörbe egyaránt beépíthető ka­zánra. Mindenre jó lemezszekrény A „kazánparádé” mellett ér­demes odafigyelni a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet bemu­tatójára is. Most is újdonsággal rukkoltak ki: a hang- és hőszige­telt lemezszekrénnyel. Ez a kon­ténerszerű termék többek között gázfogadó állomásnak, fűtési blokknak, transzformátor- és kompresszorháznak is egyaránt alkalmas. A kabinmérettől az óriáskonténer nagyságig gyár­tott szekrénygamitúra előnye, hogy elemekre szétszedhető, mozgatása, telepítése gyorsabb, mint hagyományos társaiké. — A vásár igazából már a jövő év előkészületeit segíti — állítja dr. Moskovits Sándor, a Békéscsabai Körös Kazángyár­tó és Gépipari Vállalat igazgató­ja. — Mi most is teljes termék­skálával jöttünk. Megtalálható itt a kilenc tagból álló Thermoté- ka kazáncsalád, amely 12 000 és 100 000 Kcal hőigényt tud biz­tosítani. A Simplex kazán két­fajta szenes kivitelben és szén + gáz égetésére alkalmas kombi­nált, két égésterű kivitelezésben látható a vásáron. Az ukrán koo­perációban készült Effekt típu­sú, hőcserélős gázégésű kazán „testvére” a Körös típus, amely szén tüzelésével működtethető. A békéscsabaiak egy vérbeli újdonsággal is jelentkeztek. Az amerikai Honeywell céggel kö­zösen májustól próbagyártás ke­retében készítenek termoeleme- ket, amely a szakemberek és ke­reskedők soraiban komoly ér­deklődésre talált. A gyártási profilját erősen „megtisztított” csabai vállalat­nak minden esélye megvan arra, hogy megrendelői körét külföl­dön is tovább bővítse, hiszen termékeinek színvonala felve­szi a versenyt a nagy nyugati cégekével, ám áraik alig egyötö­de a konkurenciának. Kőhalmi Endre Az 1991-ben Székesfehérvá­ron alapított Ford Hungária Kft.- nél, rövid kezdeti időszak után, elfoglalták a legfontosabb igaz­gatói székeket is. A kezdeti idő­szakban a nemzetközi Ford-szer- vezet tapasztalt munkatársai bo­csátották tudásukat az itthoni szervezet rendelkezésére. Hosszú távon a magyar munkatársak szakmai felzárkózását vették tervbe. Larry Hinkle úr, aki a székes- fehérvári Álba gyár létrehozásá­ban játszott vezető szerepet, lett a teljes „Ford Hungária Manufac­turing and Sales Ltd.” vezérigaz­gatója. Magyarországi értékesí­tési igazgatónak a belga Willy Bossut nevezték ki. A további kulcspozíciókat Panu Vainamo és Gerald Jansen tartják kézben, mint regionális értékesítési me­nedzserek. Jutási Dezső az autó­park-tulajdonosok és kor­mányüzletek menedzsere. Az al­katrészek, tartozékok és szervi­zek menedzselésével Patrick Fourdrain urat bízták meg. Willy Bossu értékesítési igaz­gató első nyilatkozatában a kö­vetkezőket mondta: Középont­ban a vevő." Ez a mi legfőbb célunk. Mindent megfogunk tenni annak érdekében, hogy a Fordnál a vásárló legyen a Nr. 1. A vevőkkel való kapcsolat to­vábbi kiépítése érdekében nagy hangsúlyt helyeznek a hivatalos márkakereskedői és Ford szerviz- hálózat folyamatos bővítésére. A Ford azt tervezi, hogy ez év végé­re minden nagyobb magyarorszá­gi városban jelen lesz egy márka- kereskedővel és szervizzel. Figyelembe véve a modem és sokrétű Ford típuskínálatot, a szé­les spektrumból választható ben­zin- és dízelmotorokat, Willy Bos­su azt a célt tűzte ki, hogy a Ford Magyarországon az eladásban ve­zető, három legnagyobb autógyár­tó között szerepeljen. A Magyar- országon kínált típuspaletta a Fies­tától (kategóriájában az első), a modem Escorton, Orionon, az érett Sierrán, a módosított Scorpio 92-es típuson és az egész új Scor­pio Turnieren keresztül egészen a Fiesta Courier, Escort Van, vala­mint a különösen sikeres Transit 92 típusú haszongépjáműig, ame­lyik Európa szerte a legnagyobb számban eladott szállítójárművé nőtte ki magát. A Ford Hungária Manufactu­ring and Sales Ltd. székhelyének egy új gyárában — ma van az ünnepélyes átadása — gépjármű- alkatrészek gyártását kezdik meg. Ez az „Álba” nevű Ford gyár évi 1,9 millió darab gyújtásalkat­rész, valamint évi 1,4 millió da­rab befecskendezőpumpa gyártá­sát kezdi meg. Örvendetes a ma­gyar gazdaság szempontjából, hogy ezen termékek 100 százalé­ka exportra kerül, méghozzá az európai Ford beszállítóüzemei­hez. Ez a beruházás közel 100 millió USA dollárba került. Az összesen 270 munkatárs többsége — akikről a szerzett ta­pasztalatok igen jók — magyar. — sz — A KAZÉP kazánjai a vásár alatt is bizonyították versenyké­pességüket Walter Lord: A Titanic pusztulása 19. A legénység néhány tagja nem volt ilyen optimista. Ami­kor Wheat segédpincér látta, hogy Latimer főpincér a nagy­kabátjára húzta a mentőmel­lényt, rászólt, inkább a kabát alá vegye — úgy könnyebb úszni. A hídon Boxhall negyedik tiszt és Rowe fedélzetmester újabb rakétákat lőtt fel. Boxhall még mindig nem tudta elhinni, mi történik: — Kapitány — kér­dezte —, hát ennyire komoly a helyzet? Smith odafordult hozzá: — Mr. Andrews egy, legföljebb másfél órát ad a hajónak. Lightollemek ennél is alkal­masabb mércéje volt — a mere­dek, keskeny segélylépcső, amely a csónakfedélzetről veze­tett le egészen az E fedélzetig. A víz lassan kúszott föl a lépcsőfo­kokon; Lightoller időnként oda­ment a lejárathoz, és megszá­molta, hány áll víz alatt. Jól lehe­tett látni, a lámpák még égtek odalenn, a halványzöld víz alatt. Ez a „mérce” pedig azt mutat­ta, hogy repül az idő. A tempó gyorsabb lett — sa helyzet egy­re zavarosabb. Egy csinos fran­cia lány megbotlott és elesett, amikor a 9-es csónakba akart beszállni. Egy fekete ruhás idő­sebb nő a 10-es mellé lépett; sikoltva hullott alá a csónak és a hajó oldala közé. A tömeg fel- morajlott, de valaki a csónakból csodával határos módon elkapta a bokáját. Kihúzták a vízből, többen is segítették az alattuk levő sétafedélzetre jutni. A csu­romvizes nő ismét felment a lép­csőn a csónakfedélzetre és most már nem tévesztette el az ugrást. Mások elveszítették a fejüket. Egy öreg hölgy hatal­mas botrányt csapott a 9-es csó­naknál, végül mindenkit eltaszí­tott magától, és elszaladt. Egy hisztérikus nő kétségbeesett si­koltozással csapkodott maga körül, amikor megpróbált a 11- esbe bemászni. Witter szoba­pincér fölkapaszkodott a korlát­ra, segíteni próbált neki, de a nő elvesztette egyensúlyát és együtt zuhantak be a csónakba. Egy nagy kövér nő a 13-as mel­lett zokogott: — Ne tegyenek be a csónakba! Nem akarok be­szállni! Soha életemben nem ül­tem nyitott csónakban! Ray szobapincér így torkolta le: — Mennie kell, és a legjobb, ha befogja a száját. Az a terv, hogy a csónakokat az alsóbb sétányokról töltsék meg, teljes kudarcot vallott. Az oda nyíló ajtókat ugyanis nem nyitották ki. Azok a csónakok, amelyeknek várakozniuk kellett volna az alsóbb sétányokról be­szállókra, sorra eleveztek. Aki­ket tehát ide küldtek le, hoppon maradtak. Amikor a Caldwell házaspár és mások nagy nehe­zen lejutottak egy folyosóhoz a C fedélzeten, valaki, aki nem tudott az intézkedésről, bezárta mögöttük az ajtót. Később aztán azok, akik a felettük levő folyo­són álltak, látván szorultságu­kat, leeresztettek egy létrát, hogy felkapaszkodjanak oda, ahonnan elindultak. A tapasztalt matrózok hiánya csak növelte a zűrzavart. A ko­rábban indított csónakokra már beosztották a legjobb tengeré­szeket, mások viszont különle­ges feladatokat kaptak — példá­ul össze kellett szedniük a vihar­lámpákat, kinyitniuk az A fedél­zet ablakait, kilőniük a rakétá­kat. Hat matróz éleiét vesztette; őket leküldték, hogy nyissák ki az alsó sétafedélzet ajtóit, de nem tértek vissza többé. Vala­hol csapdába estek odalenn. Lightoller tehát kénytelen volt szigorúan beosztani megmaradt embereit—csak két matrózt en­gedett beszállni egy-egy mentő­csónakba. A 6-ost már félig leeresztet­ték, amikor egy nő visszakiáltot­ta a fedélzetre: — Csak egy mat­róz van a csónakban! Lightoller odakiáltotta a fe­délzeten toporgó embereknek: — Van itt matróz? — Ha úgy gondolja, mehetek — válaszolta egy hang a tömeg­ből. — Maga matróz? — Nem, vitorlázó vagyok. — Ha le tud mászni a kötélen a csónakba, akkor mehet. — Arthur Godfrexy Peuchen, a Ki­rályi Kanadai Yacht Club veze­tőségi tagja fürgén átvetette ma­gát a korláton és egy kötélen leereszkedett a csónakba. O volt az egyetlen férfiutas, akinek Lightoller megengedte azon az éjszakán, hogy csónakba száll­jon. Jobban jártak azok a férfiak, akik a hajó jobb oldalán gyüle­keztek; Murdoch, ha volt még hely, beengedte őket a csóna­kokba. Pierre Maréchal francia aviatikus és Paul Chevré szob­rász például beszállt a 7-esbe. A Gimbels áruház két ügynöke bejutott az 5-ösbe. Amikor elér­kezett az idő, hogy vízre bo­csássák a 3-ast, Henry Sleeper Harper nemcsak csatlakozha­tott a feleségéhez, hanem ma­gával vitte Szun jat-szen nevű pekingi pincsijét, sőt egyiptomi szolgáját, Hamad Hassah-t is, akit „tréfából” vett magához Kairóban. Ezen az oldalon állt dr. Wa­shington Dodge is, némiképp bi­zonytalanul, a 13-as csónak ár­nyékában, amikor Ray, az ebéd­lői szobapincér megpillantotta. Ray megkérdezte tőle, hogy fe­lesége és fia elment-e már, ami­re Dodge igennel válaszolt. Ray megkönnyebbült, mert szemé­lyes ismerősei voltak. Ameriká­ból jövet az Olympicon ő volt a felszolgálójuk, sőt ő beszélte rá Dodge-ékat, hogy a Titanic fe­délzetén térjenek haza. Nem volt idő töprengésre, Ray rászólt az orvosra: — Tessék csak be­szállni — azzal szinte belökte a doktort a csónakba. Az 1-es csónaknál majdnem ugyanez volt a helyzet. Sir Cos­mo Duff Gordon, felesége és a lady titkárnője, Miss Francatelli — akit Lady Duff Gordon Miss Franksnek becézett —, megkér­dezték Murdochtól, vajon be- szállhatnak-e? — O, igen, persze; csak tes­sék — válaszolta Murdoch, Sir Cosmo Duff Gordon szerint. (A közelben álló George Symons őrszem viszont úgy hallotta, hogy Murdoch csak annyit mon­dott: — Jó, ugorjának csak be.) Ekkor érkezett oda két amerikai, Abraham Solomon és C. E. H. Stengel, akiket szintén betessé­keltek. Stengel ügyetlenül kec- mergett át a korláton; végül a korlát tetejéről valósággal beug­rott a csónakba. A mozgékony és vidám Murdoch nagyot neve­tett: —Ez volt a legjobb tréfa ma este. Úgy látszott, nem is maradt itt több utas; a közelben levő csó­nakok elmentek, a tömeg pedig a tat felé tódult. Amikor az emlí­tett öt utast elhelyezte, Murdoch hat fűtőt is a csónakba irányított. Symons őrszemet csónakpa­rancsnokká nevezte ki és azt mondta neki:—Menjenek távo­labb a hajó oldalától, de jöjjenek vissza, ha hívjuk! — Intett a da­rukezelőknek, akik leeresztet­ték az 1-est, amelyben negyven ember fért volna el, de most összesen csak tizenketten ültek benne. (Folytatjuk) A hídon Boxhall negyedik tiszt és Rowe fedél­zetmester újabb rakétákat lőtt fel. Boxhall még mindig nem tudta elhinni, mi történik: — Kapi­tány — k^rjiezte —-., hát empire komoly a helyzet? Smith‘odafordult hozzá: — Mr. Andrews egy, legföljebb másfél órát ad a hajónak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom