Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

Çr .... ' ^

V

ályogvetés

A legolcsóbb építőanyag, a vályog, földből, törek- bő.l — rövidebb szalmából — és vízből készült. Az alapanyagokat összekeverve, kapával átvágva keletkezett a „massza”, amit aztán a vályoghúzó ládába raktak. A ládát előzőleg hordóban megáztatták, fűrészporral, pávával kibélelték, hogy könnyen kicsússzon belőle a vályog. Lyukakat is fúrtak a „faszerkezet” aljára, hogy a levegő kiszoruljon.

Miután a masszát elsimították, a sarkokat betöm- ködték, következett a nyersanyag húzása, kiborítása, majd szárítása, gúlákba rakása. A nehéz fizikai munkát sokszor azzal könnyítették, hogy a formába rakás előtt a vályogvető kis árkot ásott magának. így legalább nem kellett annyit hajlongania.

Egyébként a vályogot sokan azért szerették, mert jó hőszigetelése miatt tartotta a meleget és nem kellett szállítani, ugyanis általában helyben használták fel.

Felvételeink Körösladány határában készültek.

Ny. L.

Fazekas Ferenc képriportja

i