Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02-03 / 103. szám

1992. május 2-3., szombat-vasárnap NAGYVILÁG fcjjÉKÉS MEGYEI HÍRLAP H í Kf'PLUSZ Kor-rekord A dél-kínai Kuangtung tar­tományban 644 száz éven felüli lakos él: a népességi adatokat nyilvántartó helyi hi­vatal tudomása szerint az ag­gok közül mindössze hatvan a férfi, 584 a gyengébb nem képviselője. Kor-rekord te­kintetében is a nők vezetnek: míg a legidősebb férfi 113, a legékesebb hölgy 118 éves. Az öregek 65 százaléka föld­műves, falvakban él. Több­ségük élete során főként zöl- dégeket és csak kevés húst fo­gyasztott, tartózkodott az ivástól és a dohányzástól. *** Nem véletlen; az életemet tettem arra, hogy zöldség- evő legyek és száműzzem a húst a konyhámból. Igenám! Csakhogy életem párja meg­makacsolta magát. Amikor szójafasírtot teszek elé, messzire tolja maga elől a tányért és kikéri magának, hogy „műhúst” egyék. így aztán skizofrén állapotba kerülök. Ennék is húst, meg nem is. Ennék, mert érzék­szerveim kívánják, meg nem is, mert tudom, ártok vele az egészségemnek. így aztán fogalmam sincs, megérem-e a századik születésnapomat, vagy kárhoztassam uram- parancsolómat, mert nem engedélyezi a „műhúst”.-a-i Rablás Moszkva. — Vadnyugati módszerekkel rabolta ki a lem- bergi képtárat szerdán két ban­dita: fényes nappal, látogatási időben füstbombát robbantottak az egyik teremben, a sűrű füst­ben leakasztottak három, 19. századi lengyel festményt, lelőt­ték az útjukba álló két múzeumi dolgozót, majd kereket oldottak zsákmányukkal. A kegyetlen rablók lövései a helyszínen vé­geztek az egyik teremőrrel, a másik múzeumi dolgozó a kór­házban halt bele lőtt sebeibe. A teremőrök nem tudták megaka­dályozni a rablást, mivel fegy­vertelenül látták el szolgálatu­kat. Szexuális zaklatás Párizs. —A francia férfiak­nak rövidesen még jobban kell vigyázniuk arra, mit mondanak, ajánlanak, mutatnak női munka­társaiknak: a kormány ugyanis rövidesen újabb törvényterve­zetet terjeszt a parlament elé a szexuális zaklatás büntetésének megszigorítására. Igaz, a mi­nisztertanács ülésén elfogadott tervezet nem tesz különbséget a zaklatok neme szerint, ám még­is inkább a férfiak érezhetik ve­szélyben magukat: a statisztikák szerint a dolgozó nők 21 száza­léka került már ilyen helyzetbe, a férfiakról a felmérés nem tar­talmaz hasonló adatokat. Az ilyen zaklatás már eddig is bün­tetendő cselekménynek számí­tott Franciaországban, bár eljá­rás csak igen kevés esetben in­dult. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei v alapján készültek. Az elmúlt két évben több mint 100 ikont koboztak el a magyar határ- és vámőrizeti szervek Záhonyban, ebből a legjelentősebb tételt a napokban — szám szerint 43-at. Az ortodox vallás e jeles rekvizitumai a XVII. század eleje és a XIX. század vége között készültek—stílusukat tekintve Moszkva környékén. A Puskin expressz 4 görög utasánál talált ikon együttes kultúrtörténeti és művészeti értéke jelentős, de napi kereskedelmi ára is meghaladja a 2 millió forintot az első független szakértői vélemények szerint. A képen a lefoglalt ikonok láthatók MTI-Fotó: Oláh Tibor Telefoninterjú Torontóból Los Angeles lángokban Amint arról olvasóink a rádióból, televízióból már ér­tesülhettek, egy kaliforniai esküdtszék felmentett négy fehér rendőrt, akik rendkívül brutálisan bántalmaztak egy fekete férfit. A felmentés hírére Los Angeles fekete gettójának lakói autókat, üzleteket kezdtek rombolni, gyújtogatni. Fe­kete polgárjogi vezetők felhívták a kormányt, avatkozzék be a felháborító felmentés után az ügybe. Tegnap délelőtt 1/4 10-et mutatott az óra Torontóban, amikor Wurfer Gyulával telefoninterjút készítettünk: —Ön képernyőn figyelheti az eseményeket, amik Los Angeles­ben történnek. Milyen a hangu­lat? Az emberek hogyan reagál­nak a történtekre? — Félnek. Képzelje el, két­száz helyen áll valami lángok­ban. Nemcsak Los Angelesben, hanem az ország tizenöt-tizen­hat más városában is zavargá­sok vannak. A zavargások hatá­sára kijárási tilalmat rendeltek el. Sőt a hadsereget is bevonták. — Mikor történt hasonló in­tézkedés Amerikában ? — 1985-ben, amikor a feke­ték fellázadtak, szintén kijárási tilalmat rendeltek el. De a had­sereget csak Martin Luther King idejében, 1965-ben vetették be. — Mi a vélemény a bírósági ítéletről? — Helytelennek tartják, hogy felmentették azt a négy rendőrt, akik megverték Rodney Kin- get. — Tulajdonképpen miért tör­tént az egyoldalú verekedés? — Azt gyanították, hogy King ittasan vezet, sőt kábító­szer hatása alatt is áll... —Beigazolódott a gyanú ? — Nem. Gyalázatosán meg­verték gumibottal a fekete férfit, lába tört, véraláfutások keletkez­tek testének különböző helyein. Kirángatták a kocsijából, csak azért, mert nem akart megállni. El kell, hogy mondjam, mostanában sokan panaszkodnak a rendőrök­re. Televízióban, rádióban nyilat­koznak erről. Az egyik nő például elmondta, hogy rendőrök fojto­gatták. Egy orvos azt mesélte, kocogása közben a rendőrök el­fogták, megverték és azzal vádol­ták, hogy rossz helyen ment át az úton. — Ón szerint a bíróság miért mentette fel a rendőröket?-— Jó ügyvédjük volt. Bebi­zonyították: nem a videofelvé­telnek kell hinni, hanem az álta­luk valóságnak „beadott” mesé­nek... — Mit lép az ügyben Bush elnök? — Ma találkozik (péntekről van szó!) a feketék képviselői­vel. — Ha jól tudom, 1965-ben a hat napig tartó rendbontások során 34-en vesztették életüket és csaknem 40 millió dollár anyagi kár keletkezett. Tud-e ar­ról, hogy a mostani zavargások­nak halálos áldozatai is lenné­nek? — Harminc fölé emelkedett a halottak száma a Los Angeles-i zavargásoknál. A sebesültek száma meghaladta az ezret, s persze nem jelentéktelen az anyagi kár, hiszen fosztogatá­sok vannak mindenhol, ahol a feketék zavargásokat kezdtek. — Mielőtt elbúcsúznék, hadd kérdezzem meg, mi fűzi Ónt Bé­késcsabához? — Békéscsabai születésű vagyok, 1956 óta élek Torontó­ban. —Köszönjük a tájékoztatást. Béla Vali Lopott kincsek a katedrálisból Quedlinburg, a volt NDK nyu­gati részén fekvő kisváros vissza­kapja katedrálisának középkori kincseit, amelyeket egy amerikai katona lopott el a hitleri biroda­lom kapitulációja előtt. — Ez valóságos csoda — mondta Werner Bley, a plébánia diakónusa. A kincseket tartalmazó 12 láda Daliásból érkezik Berlin­be, ahol egy múzeumban restaurá­torok vizsgálják meg a tárgyakat. A ládákban a középkori vallá­sos művészet legbccscsebb da­rabjai érkeznek vissza Texasból. Eredetileg I. Henrik császárnak a tulajdonában voltak, s értékük sok tízmillió dollárra tehető. Van köztük egy relikviatartó, több gyémántokkal ékesített aranydo­boz és egy bizánci krislályedény, amely páratlan a maga nemében. A kincset 1945. április 20-án találta meg Joe Meador hadnagy, aki kiválogatta és katonai postá­val egyenként elküldte a legszebb darabokat édesanyjának Texasba, a csomagokat bibliának álcázva. A küldemény sértetlenül megér­kezett, s a tolvaj birtokában volt egészen 1980-ban bekövetkezett haláláig. — Meador ravasz ember volt — mondta Bley diakónus. — Ha közönséges tolvaj lett volna, a tárgyak régen eltűntek volna. A kincs nyomára az örökösök vezették — akaratlanul — a nyo­mozókat. Adósságaik voltak, s ezért 1989-ben Svájcban el akar­tak adni egy aranybetűkkel írott, drágakövekkel kirakott Sámuel Könyvét és egy 1513-ból szárma­zó misekönyvet. A vevő gyanút fogott, s a német hatóságok 1990- re megtalálták az egész zsák­mányt. Az igazi nehézségek azonban csak ekkor kezdődtek, mert a te­xasi hatóságok, hivatkozva arra, hogy a lopás bűntette elévült, jo­gos tulajdonosoknak nyilvánítot­ták az örökösöket. Két évig tartó huzavona után végre megegyezés született. Az örökösök két és fél millió dollárt kapnak a német ál­lamtól a kincsek visszaszolgálta­tása ellenében. Gorbacsov Amerikába készül Segély Vietnamnak Az Egyesült Államok dollármilliárdokat költött az Öböl-háborúra, s sokkal kevesebb jutott azoknak a demokratikus reformoknak a támogatására ame­lyek száz, kétszáz évre határozzák meg az új világot — mondotta Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök az AP hírügynökségnek. Az amerikai látogatásra készülő' politikus szerint ez olyan szűklátókörűség, amit nem tud megérteni. Gorbacsov az Egyesült Államok mellett önmagát és Borisz Jelcint is bírálta. Kijelentette: Ha nem lettünk volna ilyen lassúak a nemzeteségi konfliktusok kezelésében, sokkal jobb esélyekkel végezhettük volna el a soknemzetiségű állam átalakítását, elkerülhettük volna a jelenlegi helyzet kialakulását, s a puccsisták kezébe sem került volna ütőkártya. Jelcinről szólva Gorbacsov hangsúlyozta: vélemény szerint az orosz elnök túl gyorsan halad a reformokkal. Gorbacsov figyelmeztetett arra, hogy míg a „demokratikus tábor” teljes zűrzavarban van, a „reakciósok” erőt gyűjtenek. Ha a szociális feszültség tovább mélyül, politikai robbanás következhet be, s azt a konzervatív erők a maguk javára fordíthatják — vélte az egykori elnök. Washington. — Az Egyesült Államok enyhíti Vietnam ellen foganatosított gazdasági embar­góját: engedélyezi amerikai cé­geknek, hogy alapvető cikkeket adjanak el Vietnamnak. Az en­gedélyeket az amerikai kereske­delmi, továbbá a pénzügymi­nisztérium ruhák, gyógyszerek, élelmiszeripari és mezőgazda- sági gépek, építőanyagok, könyvek, iskolai felszerelések exportjára adhatja meg. Ölbe tett kézzel „Jugoszlávia teljes felszabadítására... a második világháború európai befejezésével egy időben került sor” — olvasom egyik neves történészünk csaknem két évtizeddel ezelőtt írott művében. Teljes felszabadítás? A világháború befejezése? Lám, napjaink tragikus történései miatt korábban örök érvényűnek tartott állítá­sok is megkérdőjelezhetők. Fenntartások nélkül már talán csak a kronológiára érdemes hagyatkoznunk. íme: 1945. május 2-án a németek feladták Zágrá­bot, Horvátország a titoista jugoszláv hadsereg kezére került. Ugyanezen a május 2-án a nyugati szövetségesek sikert sikerre halmoztak, a Vörös Hadsereg pedig bevelte Berlint, a birodalmi fővárost. „A német imperializmus központja és a német agresszió tűzfészke” a szovjetek lábainál hever — állapította meg Sztálin napiparancsa. Néhány nap múlva akkor Európában valóban véget ért a háború, felvirradt a győzelem napja. Az idei május első napjaiban Bosznia-Hercegovinában, Horvát­országban (Szlavóinában) dörögnek a fegyverek. A szerb szabad- csapatok és a titoista hadsereg kegyetlen vérengzéseiről érkező hírek immár „megszokottá” válnak. Akkor, 1945 májusában a sztálinisták és a titoisták „túlgyőzték” magukat. Most ugyanez megeshet a nyugattal, ha továbbra is ölbe tett kézzel szemléli az eseményeket. Ménesi György Leszbikus lányok Pekingi lapjelentés szerint két leszbikus kínai nőnek meg­engedték, hogy „férj és feleség­ként” együtt éljenek, mivel a rendőrség — a szülők ellenke­zése dacára — nem talált törvé­nyi rendelkezést, amely együtt­élésüket tiltaná. A precedens értékűnek te­kintett ügy megjárta a közbiz­tonsági minisztériumot is, de ott sem találtak hatályos tör­vényt a leszbikus kapcsolat megtiltására. Kína, amely a múltban még nyugati burzsoá jelenségnek minősítette a homoszexualitást, ma már kezdi elfogadni, hogy létezhetnek kínai homoszexuá­lisok is. A még mindig tabuként kezelt kérdést azonban sem a nyilvánosság, sem a média nem feszegeti. A szóban forgó párról az idé­zett lapjelentés csak annyit árul el, hogy az egyikük idősebb, fér­fi frizurát visel, dohányzik és iszik, a másik pedig fiatal pa­rasztlány, aki „az engedelmes feleség szerepét tölti be”. Ta­vasszal költöztek össze Anhuj tartomány egy kisvárosában. Á haragos szülők, miután haszta­lan igyekeztek szakításra bírni a két nőt, végül is a rendőrséghez fordultak. A helyi rendőrség előbb két hétre őrizetbe vette őket „erkölcstelen magatartás” miatt, később azonban felettes hatóságához fordult tanácsta­lanságában. Az ügy végül elju­tott a közbiztonsági minisztériu­mig, amely arra az álláspontra helyezkedett, hogy vonatkozó törvény hiányában nincs mit tenni a két nő ellen. Gólya, gólya... Egy elszászi gólyapár, amely több év óta rendszeresen vissza­tér fészkére a Colmar melletti bortermő vidék Zellenberg nevű falucskájába és tojásokat költ ki, néhány hónapon keresztül „egyenes adásban" szerepel a francia televízió „Antenne 2" műsorában. Ennek érdekében egy forgatócsoport kamerát állí­tott fel a falu templomának tor­nyában, 15 méterre a gólyafé­szektől. A kamerát a párizsi tévé központjából távirányítják. Azt tervezik, hogy júliusig filmre veszik a gólyák életét — a kicsi­nyek május elejére várt kibújá­sát a tojásokból és azután növe­kedésüket. A gólyacsalád életét bemuta­tó képeket május 2-ától, szom­battól kezdve heti három alka­lommal sugározza az Antenne 2, közvetlenül a híreket követő időjárásjelentés után. Az adást a gólyák betelepítését szorgalma­zó ÀPRECIA társaság szponzo­rálja. Célja, hogy bemutassa a nézőknek egy madárfajta fejlő­dését a tojásból történt kibújás­tól kezdve egészen az első számypróbálkozásokig. Expo „leg”-ek A magyaroké a legtöbb torony és harang Máris jegyzik az idei világki­állítás Guinness-rekordjait. A sevillai Expón 110 ország 95 pavilonban mutatja be nemzeti kultúráját. A 23 nemzetközi szervezet és konszern részvéte­lével megvalósított sevillai Ex­pón öt éven keresztül 6000 szak­munkás és építész dolgozott. A megnyitón 5000 galamb és 10 000 rendőr vett részt. A hat hónapon keresztül lát­ható világkiállítás létrehozása hatalmas összeget emésztett föl: a legóvatosabb becslések átszá­mítva 50 milliárd forintot emlí­tenek, míg a spanyol Expo-tár- saság ennél jóval többről, több mint 102 milliárd pezetányi összköltségről beszél, ami majdnem 80 milliárd forint. A belépődíj átszámítva 3250 fo­rint. A világ legnagyobb vetítő- vászna Sevillában látható: a ké­peket 65 méter magas és 55 mé­terszéles felületre vetítik. Chilé­ből 60 tonnás óriási jéghegy ér­kezett. A legnagyobb, 27 méter magasból lezúduló mesterséges vízesést az angolok szállították •Spanyolországba. A japánok­nak a legnagyobb, négyemele­tes, fából készült ház köszönhe­tő, amelynek alapterülete 3750 négyzetméter. A német pavilon­nak van a leghatalmasabb moz­gatható sátorteteje: a 80 méteres szerkezet a Zeppelin léghajóra emlékeztet. Az olaszoké az Eu­rópai Közösség legnagyobb épülete. S végül: a Makovecz Imre tervezte nagy sikerű ma­gyar pavilon is csúcstartó: hét tornya és 14 harangja van. Ferenczy Europress JSüsÉrmm/imm Hívható telefonszámunk: 25-173.

Next

/
Oldalképek
Tartalom