Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-03 / 80. szám
TARKA OLDAL 1992. április 3., péntek 0 Ot Oscart kapott Jodie Foster: „A nő ereje érzelmeiben és szánalmában rejlik...” A filmgyártás történetében most fordult elő harmadszor, hogy egy alkotás elnyerte mind az öt nagy Oscar-díjat. 1934-ben Frank Capra filmje, Ez történt egy éjszaka, 1975-ben Milos Forman Száll a kakukk fészkére című alkotása részesült ilyen megtiszteltetésben. Az idén, a magyar idő szerint kedden hajnali négytől fél nyolcig tartó, 64. díjkiosztó ünnepségen Los Angelesben Jonathan Demme A bárányok hallgatnak című filmjét érte ilyen kitüntetés. A legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb adaptált forgatókönyvért járó díjakon kívül Anthony Hopkins megkapta a legjobb színész, Jodie Foster a legjobb színésznő elismerést. (Az amerikai pszichológiai krimit éppen a múlt héten láthatta a megye közönsége.) Jodie Foster mint Clarice Starling, fiatal FBl-tanonc po- kolraszállásának történetét dolgozza fel a film, a milliós példányszámban megjelent Thomas Harris regénye szolgált alapjául. A felvételek az FBI washingtoni kiképzőtelepén készültek. Anthony Hopkins játssza dr. Lectert, az elismert pszichológusból lett emberevőt, sorozatgyilkost, aki sok páciensét elteszi láb alól. Az immár elmegyógyintézetben őrzött Lecter segíti a nyomozónőt azzal, hogy általa bepillantást nyerhet az elmebeteg gyilkos leikébe. Ki Jodie Foster? Ki ez a nő, aki egyszerűségével lenyűgöző? A magyar nézők láthatták a Bugsy Malone című gengszter- film-paródiában, az Alice már nem lakik itt, majd a Taxisofőr című filmben. 1988-ban már kapott egy legjobb filmszínésznőnek járó Oscart, az idén rendezőként is bemutatkozott, és már hónapok óta sejteni lehetett, hogy ismét komoly esélyes a fdmszakma legrangosabb kitüntetésére. Pályája példátlan. 1963-ban született Los Angelesben, szülei világrajötte előtt elváltak, édesanyja nevelte. 160 cm magas, nincs 30 éves, de már 25 éves karriert mondhat magáénak, 30 filmben játszott. Jodie a hollywoodi mozikban nőtt fel, ahová édesanyja, aki szenvedélyes mozilátogató, folyton magával cipelte. A nagyszülők németek voltak, Jodie otthon francia könyveket olvasott és francia iskolába járt. „Anyám, mint a legtöbb bevándorolt szülő gyermeke, honvágyat érzett Európa iránt. Európa a luxust, a 2000 éves történelmet, a szép festményeket és egyebeket jelentette számára. Ezt kereste az európai filmekben...” — nyilatkozta egyszer a színésznő a Der Spiegel riporterének. Háromévesen állt legelőször a kamera elé, napolajat reklámozott a televízióban, és ezzel a fellépéssel végérvényesen be is vonult a filmszakmába. 1976- ban, alig tizenhárom évesen kiskorú New York-i prostituáltat játszott a Taxisofőrben. A sokkoló film óriási vihart kavart. A Reagan elnök elleni merényletkísérlet végrehajtója arra hivatkozott, hogy tettével a színésznő figyelmét akarta felkelteni, neki akart imponálni. „Miért éppen nekem? — kérdezte értetlenül, amikor hallotta az érvet. — Hiszen jogom van arra, hogy békén hagyjanak, hogy kimaradjak ebből az egész szarságból.” Nincs huszonegy éves, amikor nemet tud mondani a csábító szerepajánlatok sorozatára és beiratkozik az elegáns Yale Egyetemre. Angol és francia irodalmat, diplomáciatörténetet tanul, diplomát szerez. Az üldözött, akiszolgáltatott, a megalázott, a megerőszakolt nő: ilyen alakításokkal vált világhírűvé. S úgy véli, a kényes téma őszinte, nyílt kezelése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a megerőszakolt nők az utóbbi időkben már gyakrabban merik feljelenteni a tettest. „Ha a filmben elmondunk valamit, azzal felhívjuk a problémákra az emberek figyelmét.” A bárányok hallgatnak csupa perverzió, emberevés és borzalom. Női főszerepe miért izgatta mégis? Itt végre nem a férfi öli meg a sárkányt, nem ő menti meg a várost; itt a nő a hős. „A nő ereje érzelmeiben, szánalmában rejlik, nem pedig a fizikai erejében...” További magyarázat: „Néha le kell merülnünk félelmeink legmélyebb szintjére, hogy megőrizhessük ártatlanságunkat, úgy is mondhatnánk, a tiszta lelkiismeretünket.” A hagyományos, probléma- mentes női szerepek egyébként sem érdeklik. Szerinte mindennek semmi köze a nőiességhez; sokkal inkább a forgatókönyvek fantáziátlanságához, a már számtalanszor lerágott csontklisékhez. Mintha ez ellen is tiltakozna új filmjével, a Csodagyerekkel, amelynek rendezője és egyik főszereplője. Itt a férfiak csak háttérfigurák, a középpontban az anyai érzés hatalma áll, ahogyan azt az amerikaiak látni, tapasztalni szeretik. A feminista vádakat a rendezőnő mereven visszautasítja. A filmművészet nem férfi vagy női ügy, egyik nem sem sajátíthatja ki Jodie Foster szerint. Arra viszont remekül alkalmas, hogy az egyéni érzéseket felmutassa. A vásznon többnyire harc és erőszak jelenik meg. pofonok csattannak, lövöldöznek, vér folyik. Nagy a kísértés arra. hogy ez elterelje a figyelmet a belső fájdalmaktól, a lélek gyötrelmeitől. Foster az a típus, akit talán m „A kényelem fontosabb minden fényűzésnél...” Jonathan Demme rendezővel A észre sem veszünk (mondjuk az utcán), ha éppen nem játszik főszerepet. Egyszerű, közvetlen, kellemes, lezser. Az amerikai lapok Hollywood öntudatos csodagyerekeként emlegetik, de találóbbnak érzem azt az interjút, amely a bécsi Kurier egyik magazinjában jelent meg. „Sokkal kényelmesebbnek találom az egyszerűséget a fényűzésnél. A legnagyobb luxus, amit az ember megengedhet magának, ha gazdag, az, hogy semmit sem birtokol. Csak béreli magának a dolgokat, amiket szeret. Aztán könnyedén otthagyja azokat és tovább áll nélkülük.” Elmondja, bárányok forgatásán hogy legszörnyűbb rémálma az, hogy egyszer felébred egy műtét után és rádöbben: minden érzését kioperálták a testéből. Azért tartja elviselhetetlennek ezt az álmot, mert szerinte csak egyetlen vagyon számít: a képesség megőrizni és elviselni az érzéseket. Mindig menekül. A nyomasztó nyilvánosságtól, a filmszakma gépiességétől, az erőszakos riporterek elől, a mézesmázos rajongóktól, attól az érzéstől, hogy odadobják a világ elé nyalánkságnak. Magánéletét szigorúan különválasztja munkájától. Ügynökeinek egyik legfontosabb feladata, hogy a titok felett őrködjenek. „A legszemélyesebb, amit adni tudok, az a munkám...” — mondta egyszer. — Egész életem a nyilvánosság előtt éltem le. Filmjeim a legszemélyesebb vallomásaim. Olyan rendszert dolgoztam ki, hogy a magánéletben biztos bástyák mögé húzódhassak.” Fontos, hogy megőrizze a titok sérthetetlenségét, hogy nyugodtan bekaphasson egy hamburgert a gyorsbüfében, anélkül, hogy idegenek zaklassák. „Ha ez a rendszer nem működik, velem is megtörténhet, ami sokakkal Hollywoodban, személyiségük utolsó darabkáját is elrabolták.” Niedzielsky Katalin ✓ Uj világcsoda épülhet Merre halad a Párizs—New York autópálya? Mákakció AWACS-okkal A kábítószer-maffia tavalyi forgalma: 300 milliárd dollár Géza néni mondásai Az alkotói láz a szellem közönyét gyógyítja. Mi a névtelenség? Az élet által adományozott, de a sors által még nem hirdetett névjegy. Mondj egy biztosat és azt hiszik, a halál unokája vagy! Amikor bizalmasa volt, minden jót megosztott vele. Midőn ellensége lett, a rosszat is. Olyan, mint a napraforgó: mindig a fényes pénz felé fordul. Az is lehet háború, ha szavakkal hadakozunk. Van, aki az életét arra használja fel, hogy mások semmire sem tudják felhasználni. Addig keresd a napos oldalt, amíg nem közeleg számodra az alkony. Ne várd a májust, ha a hajad őszbe vegyült már: csupán kísértet maradék ifjúságod! Ha arra kéred a barátnődet, hogy forrón szeressen, megesik, hogy pokoli életed lesz. Ha dicséred barátnőd ruháját, megesik, hogy leveti, mert az alakját többre tartja. Aki józan ítélőképességgel rendelkezik, önmagát is könnyebben ítéli meg. Vajon melyik rejt önmagában nagyobb veszedelmet: az emberek, vagy a vírusok szaporodása? El tudnám magam nézni, ha egyedül élnék a Földön. A kallódó ember nem ismeri hovatartozását, mert önmagának is tartozik az egyéniségével. Kiművelt emberfő is folyton művelésre szorul. Van, aki ha föl van villanyoz- va, mindenhol kisülést okoz. Van, aki akkor van fölvillanyozva, ha távol van az elektromosságtól. Magadnak élj és másokat boldoggá teszel! Lunczner Géza Alekszander Kutateladze orosz vállalkozó csodálatba akarja ejteni a világot: autópályát akar építeni Párizstól New York-ig. A 18 ezer kilométeres út Európán, Oroszországon, Ázsián át, a tengeren keresztül vezetne Alaszkába és így az észak-amerikai kontinensre. Ha rajta múlna, már 1994-ben lerakhatnák az alapkövét e gigantikus autópályának, amely a világ egyik leggazdagabb nyersanyaglelőhelyén haladna át mind Ázsiában, mind pedig Amerikában. — Ez az út hárommilliárd embert kötne össze. Új lendületet adna a V i lágnak a gazdaság és a turizmus területén — mondja. A nyugati csomópont Hamburg lenne. A lengyel—német határig a meglévő autópályákat használnák, onnan azonban már újakat építenének. Ezek Varsóból Minszken át vezetnének és követnék Verne Gyula hőse, „A cár futárja” nyomát Moszkvától Irkutszkig. Jekatyerinburg közelében egyik elágazása India felé, egy másik Csitából pedig Vlagyivosztok, Szöul és Tokió felé haladna. Ugyancsak Csitából menne Jakutszkon át az út Anadir felé, majd a Bering-szo- roson át Alaszkába. A Bering-szoros legkeskenyebb részén, ahol mindössze 9,3 kilométer választja él egymástól a két kontinenst, egy híd építését tervezik az alaszkai Wales irányába. Onnan már csak ezer kilométer Fairbanks- ig, ahol a mostani kanadai— amerikai autópálya-hálózat végződik. A terv becsült költsége 20 milliárd dollár, aminek 40 százalékát Oroszországnak kellene vállalnia. Az orosz elnök még nem adta beleegyezését, de Kutateladze optimista: Jelcin 14 évig dolgozott útépítő mérnökként az Uraiban, ezért bizonyára fogékony lesz e tervet illetően. Az autópálya orosz szakaszának 47 százaléka az örök fagy birodalmán halad keresztül, ahol a talaj egy méter mélységig átfagyott. Keresztülvezet mindenen, amit a geológia csak kínálni tud: magas hegység, mocsárvilág, sztyeppék. Nagy akadályt jelentenek a folyók is: közülük néhány 12 kilométer széles — mint például a Léna Ja- kutszknál. A teljes autópályának 200 méter szélesnek kell lennie. „Üzemanyagtöltő állomásokat, szállodákat és éttermeket tervezünk ide, mindezt vámmentesen!” — mondta a vállalkozó. Az út építését — hasonlóan a Franciaországot Angliával ösz- szekötő Eurotunellhez — egy részvénytársaság finanszírozná. Júniusban kerül sor Hamburgban az érdekeltek első összejövetelére. Kutateladze szerint „ha minden jól megy, 1994-ben megkezdhetjük az építkezést és 10 évvel később elkészülhetünk vele”. FEB Hatalmas mákültetvényeket fedezett fel ellenőrző repülései során akolumbiai rendőrség 350 kilométerre Bogotától. Azóta kiderült: a Huila, Cauca és Tolima nevű tartományokban a Cali-i kábítószer-maffia telepítette a 3 ezer hektár nagyságú ültetvényt, s a kábítószer-kereskedő bárók megbízásából helyi parasztok dolgoznak rajta. A mákvirágból ópiumot nyernek, amelyet aztán heroinná dolgoznak fel. Az újdonság a rendőrség számára az, hogy a dél-amerikai kábítószer-kartellek eddig kokainra specializálták magukat, az utóbbi időben viszont üzleteiket heroinnal is bővítik. A magán ültetvényeket egy rendőrségi alakulat módszeresen irtja: reggel 6 és 9 óra között helikopterről, illetve repülőről mérgező anyagot szórnak a területre, majd néhány óra múlva speciális rendőrségi egységek védőruhában, gázálarcban gyalog is végigjárják a terepet, és méreggel beszórják azokat a növényeket is, amelyeket a levegőből nem sikerült elpusztítani. Száz rendőr és húsz helikopter vesz részt rendszeresen az akcióban, s a hatóságok reményei szerint három hónap alatt megsemmisítik a 3000 hektáros mákültetvényt. A kolumbiai rendőrség ebben szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal, mivel az amerikaiak újabban már a kábítószer-termelő országokban kívánják felvenni a harcot a drogmaffia ellen. Ennek jegyében a dél-amerikai országok speciális kábítószer-megsemmisítő egységeit az amerikai hadsereg szakemberei képezik ki. Az USA a Karib-tengeri úgynevezett csempészzónában is jelentősen megerősített eszköztárral vette fel a harcot a kábítószer-maffia ellen. Az amerikai haditengerészet hajóit és AWACS típusú legmodernebb repülőit ugyancsak e küzdelem szolgálatába állították. A gépek éjjel-nappal őrjáratoznak, hogy lefüleljék a csempészcsónakokat és -kisrepülőgépeket, és ehhez a több ezer méter magasra feljuttatott, radarral ellátott hőlégballonok jelzéseit is igénybe veszik. Az Egyesült Államok mexikói határközeiében az amerikai hadsereg szárazföldi erői intéztek hadüzenetet a kábítószercsempészeknek. Az amerikai katonákat olyan berendezésekkel szerelték fel, amelyekkel éjszaka is szemmel tudják tartani a terepet. Az Egyesült Államok és a dél-amerikai kábítószer-termelő országok immár évente egy- milliárd dollárt fordítanak a kartellek elleni folyamatos háborúra. Ennek elenére sem túl jók a kábítószer-kereskedelem elleni harc esélyei. A nemzetközi kábítószer-maffia 1991-ben — legalábbis ez áll a szenvedélybetegségekkel foglalkozó német hivatal legfrissebb jelentésében —körülbelül 300 mil 1 iárd dolláros évi forgalmat bonyolított le. S a termelés is nő a világon mindenütt, Dél-Ameriká- ban éppúgy, mint Elő-Ázsiában, vagy az ún. „Arany Háromszögben”, azaz Burmában, Thaiföl- dön és Laoszban. E három országban az éves herointermelés már eléri az 1500 tonnát. Ferenczy Europress
