Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-04-05 / 81. szám
àRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPKÖRKÉP 1992. április 4-5., szombat-vasárnap Hideg fej, meleg szív „Kemény napok” A hét elején három napon keresztül áll a „bál” a Kemény Gábor Szakközépiskolában. A hagyományos „Kemény napok” keretében lesz minden, mi „szem-szájnak ingere”, no meg ami a diákszívnek kedves: diákigazgató és legnépszerűbb tanár választás, Miss és Mister Kemény cím odaítélése, hobbikiállítás, játékos vetélkedő, erőjátékok, tanár-diák meccsek, versengés a Kemény Kupáért, filmvetítés és fordított órák. De Hevesi Imre is fellép és" kiállítása nyílik Slezák Lajos pedagógus festőművésznek. Vendégek Mikkeliből A Békéscsabai Tanítóképző Főiskola és a megyeszékhely vendége lesz a jövő héten a finnországi Mikkeli város gimnáziumának énekkara. A fiatalok április 8-án, szerdán, este 18 órai kezdettel koncertet adnak a békéscsabai evangélikus kistemp(Folytatás az 1. oldalról) „A kisebbségek — ezen belül a nemzeti és etnikai kisebbségek —valamennyiünk ügye, egyéneké, országoké, a nemzetek közösségéé — mondotta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, a konferencia másik védnöke. Kifejtette, Közép- és Kelet-Európa bonyolult mintázatú és kényes, könnyen felfeslő szövetében valamennyi állam területén élnek kisebbségek, és minden többség egyben kisebbség is valahol, van tehát veszíteni valója, ha a kisebbségek érdekei csorbát szenvednek. Ugyanakkor van is mit nyernie, ha az említett jogok szabadon érvényesülhetnek, és a kulturális nemzetek szabadon terjeszkedhetnek határokon innen és túl, határoktól függetlenül és egyszersmind a határok sérelme nélkül. Hangsúlyozta: egyetlen állam sem engedheti meg magának morális, vagy akár politikai értelemben, hogy kettős mércével mérjen, amikor saját nemzetének határon túli tagjaira, illetve határain belüli kisebbségekre gondol. Széleskörű jogokat tételező, egyes pontokon részletekbe menően konkrét kisebbségi törvényekre van szükség, s nem kevésbé fontos a kulturális autonómia, amely a kisebbségi kultúra, nyelv, oktatás és tájékoztatás terén az érintettek kezébe adja a döntést. E rendszer jelenthet igazán megoldást a közép- és kelet-európai mozaik kisebbségeinek problémáira. Az állam szerepe pedig e rendszer jogi feltételeinek biztosítása. A Kisebbségi Kerekasztal nevében felszólaló Doncsev To so leszögezte: a magyar demokráciában van civil társadalom, hiszen a kerekasztal saját törvénytervezetet dolgozhatott ki, s ez példaértékű lehet a környező országok számára. Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője a nemzetiségi problémák körül kialakuló, egyre türelmetlenebb hangra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: fogytán az idő, a nemzetiségi kérdések a napi politika céljaivá válnak. A megnyitó utáni sajtótájékoztatón Göncz Árpád lapunk kérdésére többek között elmondta: ,,Ha nem is könnyű, de le kell győznünk a történelem során bennünk kialakult tudati berögződéseket. A nemzetiségi kérdéseket hideg fejjel és meleg szívvel kell megközelíteni. A hideg fej a törvényalkotást jellemezze, a meleg szív pedig a nálunk élő nemzetiségek és a határainkon kívüli magyarok szere- tetét szimbolizálja. L. E. „CSAK EGY MÓDJA VAN ANNAK, HOGY KEVÉSBÉ LEGYÜNK ÖNZŐK A TÖBBIEKNÉL; AZ, HOGY BEISMERJÜK ÖNZÉSÜNKET.” (Renard) Már a „túlélés” is eredmény Téeszhelyzet: csődben és adósságban Vendégkommentár Páratlan névsor Rengeteg névsor gyűlt össze fiókomban. Megőriztem több évtizeddel ezelőtti osztály- és évfolyamtársaim, majd tanítványaim névsorát. Különböző rendezvények előadóinak, összejövetelek résztvevőinek névsorát. Újságokból is kivagdostam az érdekesebbnek tartott névsorokat. Többségük régen elévült. Annyira, hogy sok személyes ismeretségeket rögzítő névsor mögött sem látom már a kikacsintó szemeket. Sokszor gondoltam, hogy nagytakarítást kellene rendeznem a fiókban. Kiszűrnöm belőle a biztosan feleslegesekké vált papírokat. De mindannyiszor lefogta a kezem valamilyen ortodox típusú gátlás, amit én így nevezek: „Sose lehet tudni, mikor, mi, mire lehet még jó!” Ha másra nem, hogy néha eszébe jusson az embernek ez meg az. Eszébe jusson, jóllehet tisztában van vele, hogy tudatunk kamráinak többségében éppenséggel dőre dolog kotorászni. Mégis rendre elkövetem a „műhibát”. A minap ismét e fiókban babráltam. S mintha a sors akarta volna így, az évforduló közeledtére való tekintettel, a ’89. december végi események aradi áldozatainak névsora akadt a kezembe. Ezt a helyi lap egyik akkori számából vágtam ki. Átfutottam a jegyzéket, s egy-egy fél percre elidőztem bennefoglalt két ismerősöm nevénél. Akiknek néha sírját is felkeresem. S ekkor döbbent ismételten belém, hogy e névsor mellől még mindig hiányzik egy másik. Azoké, akik e vétleneknek életét kioltották. És milyen rettenetes, hogy már remény sincs arra, hogy az a másik névsor is ide kerüljön! Holott — ki érti ezt meg? — ez számomra igen súlyos szubjektív hiányérzetet jelent. Gyanakvásokba bonyolít, lelki válságokba sodor. Hisz sokfelé járok, sok emberrel találkozom. S honnan tudhatnám, mikor nyújtok esetleg annak kezet, aki akkor meghúzta a ravaszt?... Juhász Zoltán, a Romániai Magyar Szó munkatársa 3 lomban. Nyugdíjutalványok A január—február—március havi nyugdíjemeléseket tartalmazó nyugdíjutalványok kifizetését Budapesten április 6-án, vidéken április 7-én kezdik meg — tájékoztatta az MTI-t pénteken a Magyar Posta. Az utalványok kézbesítésére április végéig, de legkésőbb május 5-éig sort kerítenek és addig is kérik a járandóságban részesülők megértését. (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt öt esztendőben Békésben több mint 10 ezerrel csökkent a szarvasmarha-, s majdnem 100 ezerrel(!) a sertés- állomány. A leépüléssel párhuzamosan tovább folytatódott a létszámcsökkenés is. Csupán tavaly 20 százalékkal csökkent a téeszek- ben foglalkoztatottak száma. Szomorú, de igaz, hogy idén januárban az aktív tagság egyhar- mada (7300 ember) volt munkanélküli-járadékon. A pénzügyi-likviditási kép még ennél is rosszabb. Jelenleg 11 szövetkezetben folyik csődeljárás, s kettő van felszámolás alatt. Ez utóbbiak száma azonban a közeljövőben jelentősen emelkedhet. Mindent egybevetve a küldöttközgyűlés terveit egy mondatban úgy lehetne összefoglalni, hogy a változó tulajdonviszony, a kárpótlási és átmeneti törvény értelmezéseinek eltéréséből adódó káoszban — amennyire lehet — meg kell őrizni az új típusú szövetkezés lehetőségét és a meglévő értékek működőképességét. Kőhalmi Endre Tisztelt Választópolgárok! Nagyon jólesik, hogy a békéscsabaiak közül igen sokan kitüntettek bizalmukkal, s ajánlószelvényeik révén a város képviselőjelöltje lehetek. Készülök arra, hogy megválasztásom esetén minden tudásommal és gazdasági tapasztalataimmal Békéscsabát szolgáljam. Szeretnék a lehető legtöbb csabai polgárral személyesen találkozni. Ezért kérem Önöket, hogy tiszteljék meg személyes jelenlétükkel azokat a rendezvényeket, amelyek helyéről és időpontjáról értesítést küldök és amely alkalmakkor közvetlenül beszélgethetünk. Addig is köszönti mindnyájukat: Kádár Béla képviselőjelölt, közgazdasági miniszter Polgárőrségek a közbiztonságért Az Országos Polgárőr Szövetség Békés Megyei Szervezete közgyűlést tartott tegnap délután Békéscsabán, amelyen 23 polgárőrség tagjai, és a rendőr- kapitányságok vezetői vettek részt, s amelyet Köles Pál nyugalmazott rendőr ezredes, az OPSZ megyei bizottságának elnöke nyitott meg, majd dr. Gál László ezredes, megyei rendőr- főkapitány tartott tájékoztatót. Mindenekelőtt hangsúlyozta: a rendőrség csak olyan társadalmi közegben lehet igazán eredményes, amely társadalmi közeg bizalmat tanúsít a rendőrség iránt, annak tevékenységét kész segíteni. A rendőrség a bűnmegelőzés egyik jelentős elemének tekinti a polgárőrségeket, tevékenységük az adott településeit meghatározó lehet. Részt vett és felszólalt a közgyűlésen dr. Kopácsi Sándor rendőr vezérőrnagy — 1956-ban Budapest rendőrfőkapitánya, a Nemzetőrség főparancsnok-helyettese, hat és fél évi börtön után emigráns Kanadában —, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke. О arról beszélt, hogy miként védekezik a társadalom a nyugati államokban a bűnözés ellen. Elmondta, hogy hazánkban ma már 600 polgárőr szervezet működik, mintegy 40 ezer taggal, majd azokról a konkrét lépésekről számolt be, amelyeket a polgárőrségek eredményes működése, a tárgy i feltételek javítása érdekében tesz a szövetség. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak zömében a felszólalók is. E témakörben Farkas György rendőr őrnagy, az ORFK bűn- megelőzési osztály munkatársa adott tájékoztatást, illetve választ a résztvevőknek. Sarakba száréivá Szakadárok? Jellemző hajdani össznépi eltájoltságunkra, hogy a 60-70- es években még értelmiségi körökben is hitelt adtak az alábbi véleménynek: ,,Ha az oroszok visszaadnák Romániának Besszarábiát, a románok lemondanának Magyarország javára Erdélyről''. Sokadszor hallva e képtelen feltételezést, kíváncsi lettem a másik fél véleményére is. Nos, gyakori turistaútjaimon a román társadalom legkülönbözőbb rétegeihez tartozó emberekkel kerültem kapcsolatba. Óvatos problémafelvetésemre—kevés kivételtől eltekintve — mindig, mindenkitől egyértelmű és határozott választ kaptam: Besszarábia is ősi román föld, és Erdély is az. Az állításhoz természetesen nekem is lett volna hozzáfűzni valóm, de hát... nem láttam értelmét. Egyet azonban megértettem: nekik ugyanúgy fáj Beszarábia, mint nekünk Erdély. Most, a Szovjetunió széthullása után belátható közelségbe került ,,a két román állam" egyesülése. Csak hogy! Sztálin jóvoltából a mai Moldáv Köztársasághoz jelentős Dnyeszte- ren túli területek is tartoznak. Az ott élő ukránok, oroszok és más nemzetiségűek kikiáltották saját köztársaságukat, és fegyveres harcot folytatnak a Kisi- nauban székelő kormány csapatai ellen. Azt hiszem, a „szakadár” Dnyesztermenti Köztársaság lakossága sejti, mit jelentiene) kisebbséginek lenni egyik vagy másik román államban. De miért kell emiatt vérnek foly- nial? Ménesi György Valamivel több üres álláshely A szövetkezetieket mégis foglalkoztatják? (Folytatás az 1. oldalról) működésre kéri őket. A jó kapcsolat fontosságát jelzi, hogy a megbeszélések után nőtt a bejelentett üres álláshelyek száma. Addig, amíg januárban 300 bejelentett üres állás volt a megyében, jelenleg 750 van. A különösen mostoha gazdasági körülmények között lévő szeghalmi, mezőkovácsházi, orosházi térségekben sem mindenkinek reménytelen az elhelyezkedése. A munkaadók érdeke, hogy bejelentsék az üres álláshelyeket, a munkaügyi hivatal a legmegfelelőbb munkanélkülieket igyekszik kiközvetíteni hozzájuk és anyagi eszközeivel segíti is őket. A munkaügyi hivatal ki- rendeltségeinek dolgozói érdekeltek abban, hogy minél több ember elhelyezkedését, átképzését segítsék. Nagy aggodalommal néztek a szövetkezeti tagok foglalkoztatásának alakulása elé. Februárban 8 ezer szövetkezeti tag kikerült a munka- nélkülieket ellátó rendszerből és a másik hónapban már vissza is juthattak volna, ha a szövetkezet nem ad munkát nekik. Érdekes módon a nyilvántartottak 40 százaléka jelentkezett, a többieket valószínűleg foglalkoztatják. Persze lehet, hogy csak most a tavaszi mezőgazdasági dömpingben. A megyébe kihelyezett kormányülés haszna valamelyest a központi forintok idecsábításá- nál jelentkezik, de a későbbi kedvezőbb kilátások reményével is kecsegtet. A munkaügyi hivatal a központi foglalkoztatási alapból 200 milliót kap munkahelyteremtő beruházásokra. átképzésekre, közhasznú munkára, ezen kívül még 330 millió forintot pályázatokkal szeretne a megyébe hozni. A tavaly ősz óta dolgozó munkaügyi ellenőrök szigorítottak az ellenőrzési szempontokon. A megfelelő álláshelyet a munkanélkülieknek el kell fogadniuk, különben kizárják őket az ellátásból. Az átképzési lehetőségekkel, a közhasznú munka vállalásával az ide irányítottaknak ugyancsak élniük kell, mert kisebb- mértékben nő a munka- nélkülieket támogató forrás ösz- szege, mint a munkanélküliek száma. A munkanélküli-segélyesek, járadékosok ha kifutottak a jogosultsági időből, szociális támogatást kaphatnak indokolt esetben maximum havi 4 ezer forintig. Ezt akkor kaphatják meg, ha a munkanélküli és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók egyhavi jövedelme nem több 5500 forintnál egy hónapban. A támogatást az adott település önkormányzatának jegyzőjétől kell kérni, csatolva a munkaügyi központ igazolásait a munkanélküliségről és a vagyoni viszonyokról. A jegyző, ha indokoltnak tartja, a folyósítási határozat meghozatala előtt a kérelmezőnél környezettanulmányt végezhet. A vállalkozók, ha sikertelen a vállalkozásuk, a jelenlegi jogszabályok szerint nem jogosultak a munkanélkü- liellátásra. Ha önkéntesen fizetik a munkavállalói járulékot, ennek összege feltehetőleg magasabb lesz a jövedelem 1,5 százalékánál, akkor később jogot szerezhetnek az ellátásra. Bede Zsóka
