Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
1992. április 28., kedd HAZAI TÜKÖR A Szonda Ipsos szerint egyfordulós szavazás várható Milyen képviselője legyen Békéscsabának? Mint minden valamirevaló választást, a közelgő' békéscsabai erőfelmérést is sorra megelőzik a különféle forrásból származó közvéleménykutatások, latolgatva, milyen eséllyel várhatják a mindent eldöntő szavazást az országgyűlési képviselőjelöltek. A napokban a kezünkbe került a Szonda Ipsos felmérése, amelyet az SZDSZ kérésére végeztek március 23. és 29. között 300 békéscsabai lakos körében. A kérdőív jó néhány helyi, politikai, közéleti kérdésre, illetve a május 10-i választással kapcsolatban kért választ. Békéscsaba szinte valamennyi városrészéből jórészt középiskolát végzettek (a megkérdezettek 40 százaléka), többségükben 18—49 év közöttiek válaszoltak, s nem mellékes, hogy a megkérdezetteknek csupán 10 százaléka csa- . ládjában haladta meg a 12 ezer 500 forintot az egy főre jutó nettó havi jövedelem. A felmérésből kitűnik, hogy a békéscsabai önkormányzat eddigi munkájával a válaszolók 7 százaléka elégedett, 38 százaléka elégedett is meg nem is, 17 százaléka elégedetlen, 7 százaléka nagyon elégedetlen, 30 százalékának pedig nincs információja e kérdésben. Valamelyest kedvezőbb a kép a városi önkormányzatjövőbeli sikereit tekintve; mérsékelt bizalom jellemzi az összképet (41 százalék bízik, 31 bízik is meg nem is, 16 százalék nem bízik, 6 százaléknak meggyőződése, hogy nem lesz javulás). Figyelemre méltó, hogy a véleményt alkotók többsége szerint Békéscsaba országgyűlési képviselőjének leginkább az egészségügyre (4,9 százalék), új munkahelyek teremtésére, az élet- színvonal, az ivóvízellátás, a közbiztonság javítására (4,8 százalék), a pályakezdő fiatalok támogatására, az oktatásügyre (4,6 százalék) és a nyugdíjasok helyzetére kellene fordítania a figyelmét. Ugyanakkor nem igénylik, hogy leendő képviselőjük túlzottan sok energiát fordítson az egyházakkal kapcsolatos kérdésekre, a menekültek problémájára (2,8 százalék), az abortusz szabályozására és a történelmi igazságtételre (2,7 százalék). Ha most lennének a választások, a kérdőívekre válaszolók 41 százaléka biztosan elmenne, 22 százaléka valószínűleg elmenne, 11 százaléka valószínűleg nem menne el voksolni, 23 százaléka biztosan nem venne részt a szavazáson, a maradék 3 százalék nem tudja, mit tegyen. A pártok népszerűsége a két évvel ezelőtti választásokhoz képest igencsak megváltozott; a Magyar Demokrata Fórum támogatottsága a harmadára csökkent, a Fidesz viszont meghétszerezte a „szavazóinak számát”. Az SZDSZ szimpatizánsok aránya lényegében változatlan maradt. A „másodlagos” pártpreferenciák azt mutatják, hogy a koalíció két legnagyobb pártja iránt erős „ellenszenvvel” viseltetnek a válaszadók, 40 százalékuk kizártnak tartotta, hogy ezekre a pártokra adná a voksát. Elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek 46 százaléka független jelöltet szeretne, 44 százalékuknak mindegy, s csupán 10 százalékuk látna szívesen pártjelöltet a képviselői székben. Többségük (68 százalék) fontosnak tartja, hogy helyileg ismert legyen a békéscsabai képviselő, 17 százalékuk szeretné, ha országosan ismert jelölt nyerné a választásokat ( 15 százalékuknak mindegy). Valószínűleg már az első forduló eredményes lenne Békéscsabán, ha a megkérdezettek válaszából egyértelmű következtetést vonhatnánk le a május 10-ei választásokra; 37 százalékuk ugyanis biztosan elmenne szavazni, 29 százalékuk pedig feltehetően leadná a voksát. A pontos választ persze csak a választások hivatalos eredményei adják meg. L. E. Újra a mozgáskorlátozottak támogatásáról A mozgáskorlátozottak új támogatási rendszeréről címmel, április 13-án közölt tájékoztatásban téves gondolatok vannak. Megyénkben is igen jelentős a mozgáskorlátozottak száma, a félreértések elkerülése és a zökkenőmentes ügyintézés érdekében az információt pontosítjuk. Az egyes mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos kedvezményekről szóló 53/1992. (III. 21.) Korm. r. a Magyar Közlöny 1992. évi 29. számában 1992. március hó 21- én közzétételre került, a rendelet hatálybalépésének napja pedig a közzétételt követő 8. nap. A megyei tisztifőorvos a támogatásban részesülő mozgáskorlátozottnak utalványt állít ki — nem határozatot hoz, mely utalvány birtokában vásárolható a kereskedelmi forgalomban gépjármű, illetőleg rendelhető meg a gépkocsi átalakítása. A névre szóló utalvány alapján a számlával igazolt vételár 60 szá- zalka, de maximum 240 000 forint szerzési támogatás, illetőleg átalakítás esetén maximum 30 000 forint átalakítási támogatás igényelhető vissza. A mozgáskorlátozottságról, illetőleg arról, hogy a mozgás- korlátozott tömegközlekedési eszközt igénybe tud-e venni, a rendelet szerint kizárólag az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézete területileg illetékes bizottsága adhat szakvéleményt, a jegyző döntési jogosultsága ebben a kérdésben fel sem merülhet. A jegyző az orvosi bizottság véleménye, valamint az egyéb, e rendeletben meghatározott követelmények alapján dönt az igényjogosultság kérdésében. A további félreértések elkerülése érdekében nyomatékosan hangsúlyozni kívánom, hogy az igényjogosultsági határozat nem jelenti automatikusan az igény az évi feltétlen kielégítését is. A megyében élő igény- jogosultak száma többszörösen meghaladja a minisztérium által biztosított lehetőségeket. Az igényjogosultak közötti éves keretszám elosztásáról a megyei tisztifőorvos a szakértői bizottság véleményének figyelembevételével dönt. A bizottság tagja a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége területileg illetékes szervezetének képviselője. A sorrend eldöntésénél fő szempontok: a mozgáskorlátozottság jellege, súlyossága, a személygépkocsi-használat célja és az igényjogosult szociális helyzete. A kielégítés sorrendjéről 1992. évben július hó 31 -éig kell dönteni és a döntésről az érdekelteket értesíteni. Dr. Kiss Viktória megyei tisztifőorvos A tánc világnapján A Békés Megyei Együttesek IV. Néptáncgáláját ezúttal Orosházán rendezték meg a hét végén. Aki mit sem tudott az eseményről, annak is szemet, pontosabban fület szúrt a városi fúvószenekar térzenéje, ami csábítólag hatott sok érdeklődőre. A délutáni program még el sem kezdődött, amikor két kicsi férfiúval találkoztunk. A népviseletbe öltözött Gabnai Robi és Trupulai Gyuszi fekete kalapjaikkal vérbeli táncosokat idéztek elénk. Botjaikra támaszkodva így meséltek szenvedélyükről, a táncról: — Az orosházi Alföld Néptáncegyüttes tagjai vagyunk és kalocsai gyermekjátékokat mutatunk be, ahhoz kellenek a botok. Nagyon szeretünk táncolni, és büszkén viseljük ezeket a szép ruhákat — mutat végig öltözékükön Robi. Csevegésre azonban nem marad több idő, kezdődik a gála, amelyre a legnépszerűbb békéscsabai, gyo- maendrődi, gyulai, kamuti, mező- berényi, szarvasi néptáncegyüttesek jöttek el. Az idei világnapra kapott üzenet pedig így méltatja a fiatalok törekvését: „A gyarló és fenséges találkozása, a test és a lélek harmóniája: a tánc. Az önnön korlátáit legyőző ember, aki képes naponta megújulni: a táncos. Ezen eszményi törekvések szenvedélyes találkozása hozza létre a táncművészetet, amely a legmagasztosabb gondolatokat, érzelmeket tudja tolmácsolni népektől, nyelvektől, kifejezésmódoktól függetlenül.” (esete) Olvasóink figyelmébe! „Áldozatok” című sorozatunk 15. része mai lapszámunkból anyagtorlódás miatt kimaradt. Szíves elnézésüket kérjük! TUDJA ÖN? 1992. április 30-án és május 1-jén, csütörtökön és pénteken MEGYÉNKBE LÁTOGAT A PARLAMENT SZOCIALISTA FRAKCIÓJA. Képviselőink szeretnének találkozni, megismerkedni, beszélgetni ÖNNEL IS! Kérjük, keresse programjainkat a következő településeken: Battonya, Békés, Békéscsaba, Csorvás, Dombegyháza, Elek, Gerendás, Gyomaendrőd, Gyula, Kétegyháza, Köröstarcsa, Kötegyán, Lökösháza, Mezőberény, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós, Vésztő. Minden programunk nyílt és nyilvános. Mindenkit szeretettel várunk! Részletes program a holnapi lapszámban. Olvasóink írják A Zétényi—Takács-féle törvényjavaslatról A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak hoztak egy történyt, mely a háborús és népellenes bűncselekmények üldözését visszamenőleges hatállyal, és az elévülés kizárásával elrendeli. Ennek az igazságosságát természetesen egyetlen jóérzésű ember sem vonja kétségbe, mert itt tömeggyilkosságról van szó. Nos az úgynevezett elévülési törvényjavaslatot többek között azon indokkal küldte vissza a tisztelt Alkotmánybíróság a parlamentnek, hogy az ott büntetőjogi üldözésre javasolt bűncselekmények üldözhetősége a törvényes elévülési idő letelvén megszűnt. Ez helytálló is lenne, ha közönséges ún. köztörvényes cselekményekről lenne szó. Azonban nevezhetők-e közönséges gyilkosságnak azok, amik Mosonmagyaróváron, Salgótarjánban, a Parlament előtt és sok másutt történetek, ahol tudvalevőleg fegyvertelen tüntető tömeget mészároltak le a mai napig felelősségre nem vont tettesek, illetve parancsnokaik golyói. A mosonmagyaróvári tömeggyilkos Dudás AVH-s százados pedig jelenleg alezredesi nyugdíjat élvez, és a haja szála sem görbült meg mind a mai napig. Vagy a szentesi rendőrkapitányt a kórházi ágyán halálra szurkáló tettesek, illetve felbujtóik nem ugyanide sorolhatók-e? Nincs statisztika arról, hogy nálunk Magyarországon hány száz, talán ezer fiatal élet pusztult el a drótsövények közt disszidálási kísérlet közben, akik a tűzparancs kiadásáért felelős H.M. utasítása következtében haltak meg. Továbbá ki tartja számon azokat a szerencsétleneket, akiket éjjel vittek el lakásukból az AVH terroristái és többé nem látta élve őket senki az Andrássy u. 60. emberein kívül. Az ún. koncepciós perek vérbírái közül, akik pedig jórészben diplomás jogászok voltak, az életben lévők zavartalanul élvezik magas nyugdíjukat. Nos a kommunista párt annak idején nagy garral hirdette:,,Mindenért, ami ebben az országban politikai, gazdasági vagy kulturális vonalon történik, mi vagyunk a felelősek". A fentebb leírt cselekmények és sok más, minthogy tömegesen fordultak elő, szerintem kimerítik a népellenes bűncselekmények tényálladéki elemeit, tehát elévültnek nem tekinthetők. Tévedés ne essék. Senki sem akar senkit a halálba küldeni. El is van már törölve a halálbüntetés, de legalább magánjogi vonalon történjék meg az igazságtétel olyan formában, hogy a politikai törne ggyilkossá- gokfőfelelősei ne élvezzenek magasabb nyugdíjakat, mint általában az áldozataik hozzátartozói vagy legalább a kifogásolható időre eső nyugdíjrészletük kerüljön levonás alá. Besenyői Pál, Gyula Nagygyűlés a kárpótlásról Újkígyóson Az új kígyós i művelődési házban április 13-án este sűrű sorokban gyülekeztek az újkígyósi emberek. A KDNP helyi szervezete a lakosság érdekében meghívta dr. Szakái Ferenc egyetemi tanárt, a gödöllői egyetem professzorát és dr. Göndös József jogászt, a megyei kárpótlási hivatal vezetőjét, hogy tájékoztassák az újkígyósiakat a sorsukat hosszú időre meghatározó kérdésekről. Az előadók elmondták, hogy most van itt az ideje, hogy minden falusi ember eldöntse, hogyan és hol akar élni és dolgozni a jövőben. Hazai és külföldi példákkal világosították meg, hogy ott, ahol az emberek valódi szövetkezetekbe tömörültek, ott beköszöntött a jólét. Külön kiemelték, hogy olyan szorgalmas nép, mint az újkígyósiak, megfogják találni a megfelelőformát a jövőjük alakításához. À hozzászólók konkrét példákat kértek az előadóktól a hogyanra és a miveire. Egyéni problémák is felvetődtek, melyekre mindkét előadó kimerítő választ adott és a felszólalók megnyugodva tértek haza. Az est legnagyobb tanulsága az volt, hogy minden ember pontos dátumot és teljes felvilágosítást kapott azokról a kérdésekről, amelyek ma izgalomban tartják a lakosságot. Szántó Béla, önkormányzati képviselő Cserkészek a „ F napja” mozgalomért A megyei természetbarát szövetség 50 darab ezüstnyár és kőrisfa csemetét adományozott az újkígyósi 517. Számú Szent Imre Cserkész- csapat tagjainak. A cserkészek úgy döntöttek, hogy ezeket a csemetéket a szabadkígyósi tájvédelmi körzethez tartozó .Apátipusztán ültetik el a puszta közepén lévő kút környékén. Április 14-én, kedden 12 cserkész vezetésével ásókkal, locsolóval, élelemmel felszerelve kikerékpároztak a pusztára és ott szorgos munkával megvetették az alapját egy majdani cserkészpihenőnek. A fák elültetését egybekötötték a puszta élővilágának megismerésével. A csapat tagjai úgy döntöttek, hogy az ilyen irányú munkát addig végzik, amíg elmondhatják, hogy ők mindent megtettek a Föld megmentése érdekében. Kérik a megye minden gyermekét, hogy csatlakozzanak kezdeményezésükhöz és kövessék példájukat. Szántó Béla önkormányzati képviselő Testvérháború délen Pár éve elindult az a folyamat, amelynek következményeitől politikusok és történészek egyaránt féltek. Déli szomszédunk, Jugoszlávia darabokra hullt szét. Sokan felteszik a kérdést: vajon mi indította el ezt a lavinát? A kommunizmusban az egyes tagállamok szélesebb körű önállósággal rendelkeztek szovjet társaiknál. Szakértők szerint a kisebbségek helyzete, köztük a magyaroké is, a térségben itt volt a legjobb. A gondok azzal kezdődtek, hogy a kelet-európai reformok elején az egyes népekben felébredt a sokat emlegetett nemzeti öntudat. A helyzetet csak súlyosbította a térségen átsöprő gazdasági csődhullám. Sajnos itt is jelentkeztek hatalomra törő , .kiskirályok", akik hangzatos szónoklatokkal felhergelték az embereket, és így lehetetlenné tették a békés válást. Ha a NATO országai már az első lépéseknél támogatták volna a békés szétválás gondolatát, akkor megakadályozhatták volna a véres polgárháborút és megnyílt volna az út egy déí-európai Benelux-állam felé. Ehelyett azonban mereven ragaszkodtak az egységes Jugoszláviához. Ezzel egy óriási történelmi lehetőséget szalasztottak el. Szerencsére Németország, Ausztria és Magyarország szívós közbenjárásával végül is elismerték a két déli állam függetlenségét, de a katasztrófát már nem tudták elhárítani. A már szinte kezelhetetlen problémákat csak összehangolt politikával tudják megoldani Európa országai! Susánszki Imre, Gyula
