Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

BÜNBE(L)ESÉS 1992. április 22., szerda О A Rendőrtiszti Főiskola igazgatási épülete a Széchenyi-hegyen Akár győzhetett volna is Ágoston Norbert, a Krimiben tudós? című tévévetélkedő második helyezettje. Nem számít. Az ő álma amúgy sem egy csodaautó volt, hanem az, hogy rendőr lehes­sen. Erre pedig még a döntő estéjén ígéretet kapott clr. Pintér Sándor rendőr vezérőrnagytól, az or­szágos rendőrfőkapitánytól. De hogy nyomozó­tiszt lehessen, ahhoz neki kell tennie. Norbert Orosházán él. S most robogjunk vele Budapestre, mindenekelőtt a Széchenyi- hegy magasába, ahol a Rendőr- tiszti Főiskola áll. A panoráma lélegzetelállító. О már járt itt a héten, testet-lelket próbáló pá­lyaalkalmassági vizsgát tett. Jú­nius végén magyarból és törté­nelemből írja meg tesztlapjait, napokkal később a szóbelin kell túljutnia. De most csak nézelődni jöttünk. Dr. V. Fodor Endre tar­talékos rendőr alezredes még évekkel ezelőtt tett egy alapít­ványt, melynek évi hozadékát a Rendőrtiszti Főiskolán végzett és a megyébe visszatérő legjobb felkészültségű tisztek kaphatják meg. Júniusban Gyulán ülése­zik a kuratórium, néhány részle­tet még egyeztetnie kell az alapí­tónak. Elhatározta: ha már útra kel, a rendőrvilág néhány érde­kes zugába elkalauzolja a ráter­mettségét ország-világ előtt bi­zonyító „rendőrpalántát”. Kenyeres András rendőr alezredes, a Rendőrtiszti Főis­kola személyzeti osztályvezető­je­— hiányán jelentkeztek az idén a főiskolájukra? — Közel 2600-an — vála­szolja. — Kétezren a polgári életből, 600-an már rendőrként. Összesen kétszáz jelentkezőt vehetünk fel nappalira, s csak­nem ugyanennyit levelező tago­zatunkra. — Hallottunk már az alkal­massági vizsgáról. De milyen a magyar és a történelem írásbeli vizsga követelményszintje? —Azonos az Államigazgatá­si Főiskola és a jogi karok felvé­teli anyagával. A Művelődés­ügyi Minisztérium állítja össze a tesztkérdéseket, csak a vizsga helyszínén, közvetlenül a kidol­gozás előtt bontjuk fel a boríté­kokat. Szóbelin pedig reggelen­te sorsoljuk ki, hogy egy-egy bizottság melyik vizsgázó cso­porthoz kerül. — Milyen szakokra jelent­kezhettek a fiatalok? — Bűnügyi, közrendvédel­mi, közlekedésrendészeti, igaz­gatásrendészeti, vám- és pénz­ügyőri, büntetésvégrehajtási és határőr szakon indul képzés. — És állambiztonságin ? — Ilyen képzés a rendszer- váltás óta nem folyik. — Bűnügyi szakra hányán je­lentkeztek? — Nyolcszáz olyan fiatal, aki még nem volt katona, s 200, aki már túl van a sorkatonai szolgá­laton. Ezrükből 80-100 főt ve­hetünk fel. — Mi történik azokkal, akik még nem voltak katonák? — Szombathelyen kapnak a főiskola megkezdése előtt egy­éves rendőri kiképzést. Most ép­pen egy 136 fős csoport készül fel a tanulmányok megkezdésé­re. „Nulla évfolyamos” hallga­tóknak nevezzük őket. — Látva a lányok nyomozói hivatás iránti érdeklődését: sza­bad előttük a pálya ? —r- Csak már állományba vett nők jelentkezhetnek. Nálunk Az adott napon első helyen jelzett mérési helyen 5.30—14.00 óráig, a második helyszí­nen 14.30—22.00 óráig végeznek mérése­ket. A helyszínek és az időpontok szolgálat- szervezési okokból kivételesen változhat­nak. Április 22.: Békéscsaba—Szeghalom (47- es út) Békéscsaba—Békés—Mezőberény (47- es út). Április 23.: Békéscsaba—Orosháza (47-es út) Békéscsaba—Gyula (44-es út). Április 24.: Békéscsaba belterület (44-es út) Békéscsaba belterület (44-es út). Április 25.: Békéscsaba belterület (44-es út) Békéscsaba belterület (44-es út). Április 26,: Békéscsaba—Mezókovácsháza (4434-esút) Békéscsaba—Gyula—Sarkad (44-es és 4219-es út). Április 27.: Békéscsaba—Békésszentandrás (44-es út) Békéscsaba belterület (44-es út). Április 28.: Békéscsaba—Gyula (44-es út) Békéscsaba—Szeghalom (47-es út). történik a diplomás nők — és természetesen férfiak — átkép­zése is. — Hány hallgatója van a fő­iskolának? — Évente változóan 600-800 nappali tagozatos és 1400-1500 levelező. Tanári karunk létszá­ma 180 körül van. Rajtuk kívül az oktatásban óradíjasok és kül­sősök is közreműködnek. E spe­cialisták többnyire az egyete­mek oktatói közül kerülnek ki. — Mekkora a lemorzsoló­dás? — A nappalisoknál kicsi, hi­szen az a dolguk, hogy tanulja­nak. A levelezőknél viszonylag nagy. Nappalin három, levele­zőn négy év a tanulmányi idp. A hallgatók az első évben őrmes­teri, a másodikban zászlósi, a harmadikban törzszászlósi rendfokozatot kapnak. Végzés után tanulmányi eredményük függvényében alhadnagyok, hadnagyok, esetleg főhadna­gyok lesznek. A hallgatók ki­emelt ösztöndíjat kapnak, amely havi nettó 6-8 ezer forintot je­lent. Hagyjuk dolgozni Kenyeres urat. (Megtudjuk, hogy testvére a jónevű kézilabdasztámak.) Mi pedig Nyilasi Tibor rendőr szá­zados kíséretében körülnézünk a főiskola bűnügyi technikai ok­tatást nyújtó részlegében. Nor­bert érdeklődését különösen az a számítógépes rendszer köti le, melynek színes képernyői hatal­mas nagyításban ujjlenyoma­tok, hajszálak, szövetrészecs­kék és mások összehasonlító vizsgálata folyik. — Rövidesen minden főkapi­tányságra kerül ilyen berende­zés — mondja Nyilasi Tibor. Irány a város másik csücske, a Bűnügyi Múzeum. Nem a tu­risták kedvéért hozták létre — ők ugyanis be sem léphetnek—-, hanem a rendőrtisztek, a jog­hallgatók, az orvostanhallgatók gyakorlati képzésének elősegí­tésére. Eredeti tárgyak, fotók, dokumentumok, valamint ma­kettek segítik a bűnözői mód­szerek, trükkök megértését. Az iszonyat pillanatai itt egykedvű­en bámulnak ránk a tárlókból. Úgy látszik, mindenhez hozzá lehet szokni... Mielőtt hazaindulnánk, vil­lámlátogatást teszünk a 2600 rendőr munkáját irányító Pest megyei rendőrfőkapitánynál, dr. Komáromi István alezredes­nél. A „villámlás” elhúzódik úgy 50-60 percig, közben szapo­Az orosházi Ágoston Norbert rán kapkodhatjuk fejünket a ránk zúduló információk elől. Ami igazán meglepő: a legleter- heltebb megyében a legjobb a bűnügyi felderítési mutató, az eredményesség. S mindez 40 százalékos fluktuáció mellett. Elképedve hallgatjuk: megje­lent területükön a bérgyilkosság is. Hazafelé Norbert tömören úgy kommentálja benyomásait: „Ez volt életem egyik legszebb napja”. K.A.J. Jobbra a legendás Kántor, balra tévésorozatbeli dublőré, Tuskó. (Utóbbi becsületes rendőrkutya­ként kezdte pályafutását, ám a művészvilágból nem volt hajlandó visszatérni egyszerű „szimat­nak”) H itelkártya-krimi Harcban az alvilág és a bankvilág Ráncfelvarrás álsebész módra Két álsebészt tartóztatott le a rendőrség a minap Párizsban, akik szépségoperációkat hajtot­tak végre anélkül, hogy meglett volna a szükséges szakmai ké­pesítésük. Bár mindketten orvo­sok, de a sebész szakvizsgát nem tették le. A két orvos négy éve naponta 8-10 szépülni vágyó pácienst is fogadott egy sötét, udvari szobá­ban, amit műtőnek neveztek ki. Sterilizálás nélkül dolgoztak, az eszközöket csupán vízzel mos­ták le. Asszisztensnőjük — aki az altatást vagy érzéstelenítést végezte — egy takarítónő volt. A ráncfelvarratás, orrplasztika vagy mellnagyobbítás 50-150 ezer forintnyi összegbe került az illegális „klinikán”. A páciensek legnagyobb ré­sze külföldről érkezett, a két doktor ugyanis csábító hirdeté­seket jelentetett meg német, svájci és olasz lapokban, külön­leges kedvezményeket kínálva a turistáknak. Az olcsó ár mellett a legvonzóbbnak nyilván az tűn­hetett a gyanútlan külföldiek számára, hogy a „sebészek” házhoz is mennek, sőt ha kell, a szállodában hajtják végre az operációt. A gyanúsan nagy forgalomra egyébként annak a háznak a gondnoka figyelt fel, ahol az il­legális műtéteket végezték, s ő értesítette a rendőrséget. FEB 4 A legbiztonságosabbnak tar­tott pénzkezelési módszer, a hi­telkártya jó híre időről időre meginogni látszik: világszerte egyre többen próbálnak meg ha­mis vagy lopott hitelkártyákkal vásárolni. Spanyolország, Thaiföld és Kalifornia mellett Hongkong a nemzetközi hitelkártya-bűnö­zés fellegvára, az itt működő bandák a „piac” mintegy egyne­gyedét uralják. A hitelkártyákat kibocsátó cégek mindenekelőtt a nemzet­közi színtéren tevékenykedő szervezett bűnbandák ellen in­dítanak támadást. A hamisítás­hoz szükséges ismeretekkel és technikai háttérrel ugyanis csak ők rendelkeznek. A műanyag lapocskák hami­sítása ellen nehéz felvenni a küzdelmet, minthogy még a leg­óvatosabb kártyatulajdonosok sem tudják megelőzni a bajt. A csalók ugyanis az adatokkal él­nek vissza: biankókártyákba ütik be a tulajdonos nevét és azonosítási számát. A pénzintézetek persze nem adják fel a harcot, állandóan új és még újabb biztonsági intéz­kedéseket tesznek annak érde­kében, hogy megnehezítsék az agyafúrt hamisítók és csalók dolgát. Kifejlesztettek például egy olyan papírt is, amelyik a manipulációkra színelváltozás­sal reagál. Az újonnal kibocsá­tott kártyákon a számot már nemcsak a műanyag lapba pré­selik, hanem az aláírásra szolgá­ló csíkra is rányomtatják. A kár­tyákat dombornyomásos rajzo­latokkal is ellátják, melyet min­den cég egyedileg határoz meg. A jövőben tovább fejlesztik az elektronikus biztonsági in­tézkedéseket is. A komputer- technika mindeddig lehetővé tette, hogy szinte azonnal zárol­janak egyes kártyákat. A dör­zsölt csalóknak azonban — szintén az elektronika segítsé­gével — gyakran mégis sikerül mgváltoztatni a mágnescsíko­kon lévő számkódot és használ­ni a terminált. Ha lépnek a bűnözők, a bűnüldözésnek is követnie kell: a legújabb Eurocardon mind a mágnescsíkra, mind az aláírás helyére elektronikus úton két, egymással megegyező kódot nyomtattak. Felhasználáskor a központi számítógép összeha­sonlítja a kódokat, így azonnal fény derül az esetleges csalásra. Ferenczy-Europress Ш g s / Hol mer a traffipax?

Next

/
Oldalképek
Tartalom