Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

1992. április 21., kedd © Ж mm MEGYEI HÍRLAP­sport; NAELLtKli Ónodi világbajnok V . A tornászok első szerenként világbajnokságán, Párizs- W ban a Bercy sportcsarnokban 9 ezer néző figyelte az egyes szerek döntőibejutott 9—9 versenyző (az előcsa- tározások legjobb nyolc tornásza és a legutóbbi, india- napolisi vb győztesei alkották a finálé mezőnyét) produkcióit. Az utolsó „fellépést” tiszta lappal kezdte mindenki, csakúgy, mint minden eddigi „rostánál”. A nőknél ugrásban a FÁK- beli Szvetlána Boginszkaja ke­rült a legelőkelőbb pozícióban a döntőbe. A nála két évvel fiata­labb, 17 éves Ónodi Henrietta a második legjobb pontszámmal biztosította a helyét a fináléban. Aztán a mindent eldöntő „ösz- szecsapáson” megfordult a sor­rend: Ónodi nyakába akasztot­ták az aranyérmet. A szám tava­lyi világbajnoka, a román Milo- sovici a negyedik helyet tudta megszerezni. Nők. Ugrás. Világbajnok: Ónodi Henrietta (Magyaror­szág) 9.950 pont, 2. Szvetlána Boginszkaja (Független Álla­mok Közössége) 9.943, 3. Ok- szana Csuszovityina (FÁK) 9.937, 4. Lavinia Milosovici (Románia) 9.906,5. SilviaMito- va (Bulgária) 9.862, 6. Kerri Srug (Egyesült Államok) 9.818, 7. Gina Gogean (Románia) 9.600, 8. Stella Umeh (Kanada) 9.556, 9. Elvira Becks (Hollan­dia) 9.481. A békéscsabaiak kiválósága, Ónodi néhány napja egy buda­pesti viadalon maximális érté­ket, 10 pontot kapott új talajgya­korlatára, amelyet a West Side Story zenéjére komponáltak. Ugyanez a gyakorlat a Bercy- csamokban ezüstérmet hozott a 18 esztendős tornásznő számá­ra, így roppant eredményesen zárta a szombati finálés napot a - népszerű ,,Heni”. Ahhoz nem férhetett kétség, hogy ezen a Szeren az amerikaiak éltomász- nője, Zmeskal viszi el a pálmát, rock and roll-zenére bemutatott gyakorlata világbajnoki címet jelentett. A talajon érzékeny csapás érte a FÁK tomasportját, a címvédő Csuszovityina ugyanis egytized pontos-levo­nás miatt kesergett, odalett a várva várt aranyérem, mindösz­sze a hetedik helyen fejezte be a vb-t. Talaj. Világbajnok: Kim Zmeskal (Egyesült Államok) 9.937, 2. Ónodi Henrietta (Ma­gyarország) 9.912, 3. Maria Neculita (Románia) és Tatjana Liszenko (FÁK) 9.887—9.887. A lólengésben hármas holt­verseny alakult ki az élen, szinte nem volt hely a győzelmi dobo­gó tetején. Oda észak-koreai, kínai és FÁK-beli tornász léphe­tett fel. És hogy Donáth Ferenc, a férfiválogatott vezető edzője is örülhessen: Csollány Szilvesz­ter a gyűrűn ezüstérmet harcolt ki! E fináléban egy másik ma­gyar tornász, Supola Zoltán is érdekelt volt, ő a hetedik helye­zést szerezte meg. Vasárnap két magyar volt érdekelt a döntők­ben. Női felemáskorláton a fiatal Molnár Krisztina holtver­senyben az ötödik helyen vég­zett, 9.862 ponttal. A férfiaknál Supola Zoltán kevéssel maradt le a dobogóról, végül a negyedig helyet szerezte meg korláton, 9.787 ponttal. Ónodi Henrietta Ébredés világbajnokként Bár vasárnap is rendeztek öt döntőt a párizsi szerenkénti világbajnokságon, a szombati nap magyar hőse, Ónodi Henrietta nyugodtan pi­henhetett szállodájában. A gerendán és a fele­máskorláton ugyanis nem jutott fináléba, ám Párizs így is felejthetetlen emlékként marad meg a 18. évéhez közeledő békéscsabai tor­násznő emlékezetében: az ugrásban világbaj­nok lett, s ezt talajon egy ezüstéremmel toldotta meg. Az MTI munkatársa telefonon érdeklődött az újdonsült bajnoknőtől: milyen érzés volt világ­elsőként felébredni? — Most már önfeledten boldog vagyok, de szombaton még nem tudtam felfogni az arany­érem jelentőségét. Rettentően örülök a győze­lemnek, annak pedig különösképpen, hogy ép­pen olimpiai esztendőben sikerült a csúcsra feljutni. Mindenképpen biztató lehet a párizsi siker Barcelona előtt. Ezzel együtt egy kicsi elégedetlenség is maradt bennem, hiszen a má­sik két szeren nem tudtam a legjobbak közé kerülni, pedig előzetesen mind a négy számban döntőbe vártam magam. A felemáskorláton ki­sebb javítás miatt estem ki már a selejtezőben, míg a gerenda középdöntőjében egy kicsit job­ban izgultam a szokásosnál, ezért rontottam. Utólag talán jobb is, hogy így alakult, mert legalább nem apróztam el az erőmet, jobban tudtam koncentrálni. Az is jól jött, hogy a szerek hagyományos sorrendjét felrúgva közvetlenül az ugrás után jött a talaj, mert legalább hamar túljutottam a versenyen. — Tudatában volt-e annak, hogy kétszeresen is sporttörténelmet írt? Egyrészt a magyar női tornasport első világbajnoka lett, másrészt az időrendnek köszönhetően a szerenkénti vb pre­mierjén az első eredményt éppen a női ugrásban hirdették ki? — Egyáltalán nem figyeltem egyikre sem. ^ — A sikerek után lehet-e azt állítani, hogy Ónodi Henrietta ugrásspecialista? — Semmi esetre sem. Mi mindig elsősorban az összetett versenyekre készülünk, a szerenkén­ti siker csak amolyan ráadás. Tulajdonképpen mind a négy szert szeretem, egyedül a gerenda számít „mumusomnak”, de ez érthető, hiszen ez a legbizonytalanabb szer. — A szakemberek a tehetségét sohasem vitat­ták, ám azt állítják, hogy mostanra ért be, vált igazán felnőtté. Ugyanígy érzi-e? — Kétségtelen, hogy sokkal céltudatosabb lettem, végtére is már nem vagyok az a pici gyerek, aki Brüsszelben Európa-bajnok lett még évekkel ezelőtt. Elsősorban előadásmódban fej­lődtem sokat, kialakult egy sajátos stílusom is. A célunk egyébként az, hogy a bírákban és a közön­ségben is a minél nagyobb magabiztosság érzetét keltsem minden gyakorlatommal. — Milyen hangulata van az első szerenkénti vb-nek? — A verseny rendkívül izgalmas, a mezőny rettentően erős. A „körítés”, a rengeteg néző egyébként rám jó hatással van, feldob. — Pár hónappal 18. születésnapja előtt gon­dol-e a jövőre? — Égyelőre minden csak az olimpia körül forog. A nyáron esedékes érettségit is őszre ha­lasztottam. Az biztos, hogy a Barcelona utáni egy évben körülnézek egy kicsit a „civil” életben is, hátha kialakul bennem a „hogyan tovább” — fejezte be nyilatkozatát Ónodi Henrietta. Van, aki nem hitt a szemének Szarvason HC Szarvas—Biokontakt Cegléd 15—15 (6—9) NB I В-s férfi kézilabda-mérkőzés, Szarvas, 400 néző. V.: Barna, Völgyi. Szarvas: Petrovszki — Giian, Greksza 4, Dadecsko 2, Ferencz 1, Tóth 5, Bene Z. 2. Cs.: Szabó (kapus), Berényi, Almási, Tusjak, Száva 1. Edző: Pataki György, Velky Mihály. A bajnoki év rangadó­ját játszották Szarva­son. Az abszolút profi feltételek között ké­szülő, a bajnokságban magabiz­tosan menetelő, az eddigi 14 mérkőzésen veretlen, mindösz- sze két pontot vesztett ceglédiek már most a tavaszi szezon elején biztosnak szerették volna látni feljutásukat a legmagasabb osz­tályba. Jóval a mérkőzés előtt egyre-másra érkeztek a ceglédi szurkolókat szállító járművek, három autóbuszból és személy- gépkocsik tucatjaiból özönlöt­tek a vendégszurkolók a szarva­si sportcsarnok felé. A hazai sportbarátok többsége viszont a Körös másik partjára igyeke­zett, ők az NB Il-es labdarúgó­mérkőzést választották, amit a kézilabda „derbyvel” egy idő­ben kezdtek. így a bemelegítés megkezdésekor egy önbizalom­mal teli, minden támogatást maga mögött érző Biokontakt dübörgött ki a parkettre, szem­ben a kissé megszeppent szarva­siakkal, akik riadtan hallgatták az ellenfél játékosait név szerint éltető kórust. A mérkőzés is a ceglédiek forgatókönyve szerint kezdődött. Kapusuk büntetőt hárított, majd gyorsan 4—1-re, később 7—3-ra ment el a lista­vezető. A félidei, csak háromgó­los hátrány már felcsillanó re­ménysugár volt a szarvasiak számára. A fordulás után kapu­ba álló Szabó bravúros védései közben nyolc perc alatt sikerült az egyenlítés és ettől kezdve vált igazi rangadóvá a találkozó. A Cegléd tízperces bénultság után ismét lábra kapott és a 47. perc­ben 14—11-re húzott el. Az újabb gólörömre azonban egé­szen az 59. percig kellett vár­niuk, mert a szó szerint önfelál- dozóan védekező szarvasiak, Szabó kapussal az élen, minden vendégtámadást hárítottak. A másik kapunál ugyanakkor Tóth János végre megtalálta a véde­lem réseit és egymás után három óriási átlövése zúgott be a ceglé­diek hálójába. Ekkorra a nézőté­ren is kiegyenlítődtek az erővi­szonyok, a bajnokavatásra ké­szülődő ceglédi szurkolók is hangtalanul, lélegzet-vissza- fojtva figyelték az immár az egyenlítésért görcsösen küzdő kedvenceiket. Ez végül egy jo­gos büntetőből be is következett és ezután az egy pontot is siker­nek elkönyvelő hazaiak már nem adták ki kezükből a labdát. Tóth időntúh szabaddobása után az elején lehengerlő magabiztos ceglédi tábor az eredményjelző táblára nézve nem hitt a szemé­nek. Tényleg csoda történt Szarvason. A hazai csapat já­tékosai ismét megmutatták, hogy mekkora szívvel és aka­raterővel lehet küzdeni pré­mium nélkül is, „csak” a győ­zelem öröméért, önbecsülésü­kért. A megszokottól eltérően ezért nem emeltünk ki most senkit a HC Szarvas csapatá­ból, mert valójában mindegyi­kük nevét nagybetűvel kellene szedni. Busz Szegedre A múlt pénteki sikeres, a bajnoki bronzéremért leját­szott Békéscsaba—Szeged női kézilabda-mérkőzést köve­tően az egyesület vezetői úgy döntöttek: különbuszt indíta­nak az április 23-ai, csütörtöki Tisza-parti visszavágóra. A terv szerint a busz Békéscsabán a Munkácsy utcai Sport­áruház elől indul 15 órakor. Érdeklődni, illetve jelentkezni is a Sportáruházban lehet. Dunakeszi—Csaba Mirelit 25—19 (13—10) NB 1 B. Férfi. Dunakeszi. Mirelit: MURÁNYI 1 — Kovács Z. 2, OLÁH 8, Szőke I, Molnár 2, SZENTMIHÁLYI3, Orosz, Barna 1. Cs.: Hankó 1. Edző: Kolarovszki Mihály. Komáromi műtétje után hosszabb időre nem állhat csa­pata rendelkezésére, Szilágyi előző mérkőzésen szerzett fej­sérülése miatt tovább gyengült a csapat, s a békéscsabaiak így utaztak el a kiesési rangadóra. A Mirelit 25 percig — mint már annyiszor megtörtént—ve­zetett, s irányította a játékot, ekkor Oláh és Szentmihályi volt eredményes. A második fél­időben, bár Murányi biztosan őrizte kapuját, de ez sem volt elegendő, hogy szorosabb ered­mény szülessen. Árkus lázas be­tegsége, Kovács Z. és Barna sé­rülése ellenére is vállalta a játé­kot, de egyikőjük sem tudott megfelelő teljesítményt produ­kálni. Bp. Postás—Szirén SE 14—13 (9—9) NB I B. Női. Budapest. V.: Sebők, Taizs. Szarvas: TIBÁNÉ — Hajdú 1, Mucsi 3, Hegedűs 6, Magyar, Szabó 3, Csery II. Cs.: Juhos (kapus), Melis, Nyergesné, Csery I., Kugyela. Edző: Csery István. mai, felszabadultabb játékkal pontokkal térhettek volna haza. Nagy lehetőség előtt állt a szarvasi csapat a budapesti mér­kőzés előtt, mert ha pontot vagy pontokat hoz el a fővárosból, megelőzi a rivális csapatokat és a középmezőnyben várták volna a folytatást. Az első félidő kez­dete az elvárásoknak megfele­lően sikerült, a szirénes lányok a 20. percben 8—4-re vezettek. Ekkor jó védekezés után pontos támadásokból szerezték góljai­kat. Ezután az ellenfél két beál- lós játéka meglepte a vendége­ket és kiegyenlített a Postás. Fordulás után újra összeszed­ték magukat-a szirénesek, s há­rom góllal elhúztak. Sajnos, a félidő derekán Csery II. sérülése megzavarta a csapat összhang­ját, elbizonytalanodtak védeke­zésben és támadásban is. A ven­déglátók kihasználták a lehető­séget és a mérkőzésen először átvették a vezetést. Bár az utolsó másodpercekben egy indítási lehetőségük volt a vendégek­nek, de az akciót a zsűri jelzése gólhelyzetben állította meg, s ezzel a hazai csapat szerezte meg a két pontot. Kitűnő játékvezetés mellett a döntetlen igazságosabb lett volna, de a vereségért a szar­vasiak csak magukat okolhat­ják, mert nagyobb önbizalom­Szigorúan védekeznek a szarvasiak, balról fehér felsőbe Д: Bene Z., .Dadecsko és Gilan (9), így hiába szeretett volna győztesen távozni a ceglédi gárda, ebben a lelkes Körös-partiak megakadá­lyozták okét Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom