Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

Duna Bizottság A bős—nagymarosi vízlép­cső. kérdéskörét is érintették a Duna Bizottság idei ülésének résztvevői. Misur György, a Külügyminisztérium főosztály- vezetője az MTI munkatársának kérdésére szerdán elmondta: a bizottság külföldi cégek és szak­értők bevonásával előkészülete­ket folytat olyan műszaki meg­oldást nyújtó tanulmánytervek elkészítésére, amelyek az öko­lógia veszélyeztetése nélkül ja­vítanának a jelenlegi helyzeten. Tény ugyanis, hogy a Duna egész hosszából Magyarorszá­gon a legrosszabbak a természe­tes hajózási viszonyok. Csökkennek a kamatok Az Országos Takarékpénztár május 1 -jétől átlagosan 2-3 szá­zalékkal csökkenti egyes beté­tek és hitelek kamatát — jelen­tették be a cég szerdai sajtótájé­koztatóján. A betétcsökkentés érinti a könyves betéteket, a számlabetéteket, a nyugdíj-elő- takarékossági betéteket, vala­mint a gépkocsiletétet. Csökken a letéti jegyek kamata is, a II. jelzésű pénztárjegyeket pedig május 1-jétől nem forgalmaz­zák. Alacsonyabb lesz az áru- és a folyószámla-hitelek után fize­tendő kamat, a hosszú lejáratú hitelek közül pedig az áthidaló kölcsöné. Nem csökkennek a folyószámlabetét kamatai, ezt a konstrukciót ugyanis — ame­lyen belül magasabb kamatozá­sú lekötési lehetőséget is kínál­nak — nagyon fontosnak tartja az OTP. s Uj helyen A volt hadifoglyok szövetsé­gének Békés megyei szervezete április 22-étől új helyre költözik. Mindazok a volt hadifoglyok, akiknek tanácsra, segítségre van szükségük, húsvét után a Bé­késcsaba, Kinizsi utca 2. szám alatt találják meg a szervezetet. A fogadóórák továbbra is szer­dán délelőttönként vannak. Áremelkedési szint A fogyasztói árak március­ban, az előző hónaphoz képest, 1,9 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy az utolsó 12 hónapban, vagyis a múlt eszten­dő márciusához képest az ár­emelkedés éves szintje 24,7 szá­zalékos volt — tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Egy évvel ezelőtt, márciusban, feb­ruárhoz képest a havi áremelke­dés 3,7 százalékos volt, az akko­ri 12 hónapi inflációs mérték pedig 34,3 százalék körül ala­kult. Tudáspróba a könyvtárról A Mezőkovácsházi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárá­nak szervezésében ma délelőtt kerül sor a könyvtárhasználati vetélkedőre az 1-es és 2-es szá­mú általános iskolák alsó tago­zatosai részvételével. A vetélke­dő játékos szellemi feladatokból áll, magáról a könyvtár haszná­latáról és könyvismeretről. Lesz fejtörő, játékos bemutató, ke­resztrejtvény, hanglemezhall­gatás és meseillusztráció. A ve­télkedő zárásaként az első há­rom csoport jutalomban része­sül. „SEMMIRE SEM VA­GYUNK JÓK, HA CSAK MAGUNKNAK VA­GYUNK JÓK.” (Voltaire) KÖRKÉP 1992. április 16., csütörtök „Darabra szerződtetni előnyösebb” Virágba borultak a gyümölcsfák, az idén is lesz tavasz! Fotó: Fazekas Ferenc Csehák Judit nem lesz háziorvos (Folytatás az 1. oldalról) — Igen. Áron László jön két szerepre. Barbineket és Harká­nyit talán egyszerre hs képes pótolni. Maronka Csilla és Feke­te Tibor Kecskemétről szerződ­nek. —Holl Zsuzsa marad? — Igen. — Ha szerepekre jönnek kü­lönböző színészek, születhetnek nagyszerű előadások. De mitől lesz a Jókai Színháznak sajátos, állandó arculata? — Úgy gondolja, egy színház­nak attól van állandó profilja, hogy mindig ugyanazokat a szí­nészeket látja? — Úgy gondolom, állandó tár­sulattal könnyebb arculatot épí­teni, mint vendégelőadásokkal, vendégművészekkel. — De nincsenek vendégelő­adások és vendégművészek. Ez egy új szerződési forma. — Rendezők? — Eddig Gergely Lászlóval született megállapodás. A többi darabra vendégeket szeretnék hívni. Ennek egyrészt gazdasági okai vannak, másrészt darabra könnyebben kapunk minőséget. Állandóra nagyon kevesen akar­nak lejönni Békéscsabára. —Ezt most tapasztalta, a szer­ződte tési körúton? — Sajnos ez már régen így működik. Az ötvenes évektől büntetőhelyként emlegették a csabai színházat. — Hogyan lehet kitörni ebből a helyzetből? — Jó műsortervvel, jó előadá­sokkal. — Mondana valamit a jövő évad műsortervéről? — Ma még csak egy dolog biztos: Sütő András drámájával, A százai menyegzővel kezdünk, Ruszt József rendezi. — Elterjedt a hír, hogy a Jókai Színházból ismét túl sokan men­nek el, ideszerződni viszont keve­sen akarnak. — Ez nem igaz. Legalább húszfős várakozási listám van, sokan jönnének, de én nem aka­rom a társulatot állandó tagokkal bővíteni. Aggodalomra egyálta­lán nincs ok. — Direktor úr, kinevezése óta előfordult néhányszor, hogy aki­ket kerestem, nem találtam. — Tény, hogy amióta én itt vagyok, sokkal többet dolgozik a titkárság. A művészeti titkár, a dramaturg és a gépírónő helyére újak jöttek. Nekem olyan embe­rekre van szükségem, akik üzem­biztosak, akik munkaidőn túl is szívesen itt vannak. Niedzielsky Katalin (Folytatás az 1. oldalról) nyugdíj alig haladja meg a lét­minimum 50 százalékát. Olyan időszakban indítanak el az egészségügyben, szociális kér­désekben érdemi változtatáso­kat, amikor ezekre nincs meg a szükséges pénz, így csak a bi­zonytalanságot fokozzák. Külön kitért a háziorvosi rendszerre is: — Bár a napokban ketten fel­kértek, hogy legyek a háziorvo­suk. nem tehetem, mert nincs szerződésem a társadalombizto­sítással — mondta tréfásan. — Ugyanilyen okból a lakosság­nak zavaros, hogy melyik orvost választhatja és melyiket nem. Egyet tudok tanácsolni. Vigyék el a kártyát a jelenlegi körzeti orvosukhoz, mert annak ezt el kell fogadnia. Januártól aztán újra választhatnak. (nyemcsok) „Ássuk el az Sí-faktort!” t Verekedés és kastélyfosztás „Lókötő” csempészek a határon „Ha tavasszal a kalapodat egy ügyvéd udvarába fújja a szél, ve­gyél újat, ne menj utána, olcsób­ban me g úszód!” Ismerik a mondást? A tyúkól­ban szaros léccel verekszünk, miközben fosztják a kastélyt. Nagy Húszéin Tibor, az Agrárszö­vetség főtitkára szerint, aki né­hány nappal ezelőtt Kötegyánban járt, ez a megállapítás ma újra aktuális. A falufórumon részt vevő egyszerű emberek a főtitkár minden egyes magyarázó monda­tánál egyetértőleg bólintottak, je­lezve, hogy ők is épp így látják az ország, a magyar mezőgazdaság helyzetét. Látják, érzik, hogy a magyar történelem egyik legna­gyobb méretű agrárreformját a mostani hatalom a legnagyobb dologidőben, tavasztól őszig szervezi. Ezáltal csökken a föld teljes megművelhetőségének le­hetősége, s veszélybe kerülhet a jövő évi kenyerünk. A kárpótlás­sal kapcsolatos jogszabályok szembeállítják egymással a tsz- tagokat és a kívülről érkező föld­igénylőket, az aktív korú és a nyugdíjban lévő tsz-tagokat. Megindult a harc a földért, elkez­dődött a „tyúkóli verekedés”. — Ez nyilvánvaló volt — mondta a főtitkár —, hiszen a törvény nem orvosolhatott igaz­ságosan minden egyes kárvallot­tat. A helyzet olyan, mint amikor egy étteremben a pincér csak egyes asztaloknál állítja ki a számlát. — És bár a kormány azt mond­ja, minden rendben van —- foly­tatta a kötegyáni vendég —, köz­ben szép csendben kihúzzák az élelmiszeripart a magyar mező- gazdaság alól. Franciák kezén van a növény- és olajipar, a cukor­gyáraink. Külföldi tulajdonba került a Csemege, most készül­nek eladni a Közértet. Budapes­ten már egyre kevesebb a magyar áru az üzletekben. Itt a primőrsze­zon, és nincs elrendelve az im­portkorlátozás. A „kastély ki- fosztatik”. Spanyolország példá­ja világosan mutatja, hová lehet juttatni egy állam mezőgazdasá­gát. Spanyolország, mielőtt belé­pett a Közös Piacba, élelmiszer­exportőr volt, miután belépett, importőrré vált. Az elmondottak ellenére Nagy Húszéin Tibor arra biztatta a kö- tegyániakat, a föld kérdésében feltétlenül helyben egyezzenek meg. Tegyék félre az „Sí” (Sárga Irigység) faktort, mert ha a „ró­zsadombi jogászoknak” kell el­dönteni, mi legyen a kötegyáni határban, elszabadul a pokol. M. M. ígéretünkhöz híven beszámo­lunk a jugoszláv—román—ma­gyar hármashatártól a Berettyó befolyásáig terjedő határszaka­szon szerzett tapasztalatokról is. Pál János ezredes, határrendé­szeti igazgató röviden így foglalta össze a ’80-as évek és napjaink történéseit: — Évente mindössze hetven határsértőt vontunk felelősségre a '80-as évek elején. 1989-ben már 7868-an sértették meg tiltott mó­don az államhatárt. Ezek az em­berek — zömében román állam- pogárok — letelepedési szándék­kal jöttek Magyarországra, mind­össze 38,5 százalékuk kívánt to­vábbutazni Nyugatra. A ’90-es évek elején megjelentek az em­bercsempészek is. Tapasztala­taink szerint tevékenységüket szervezetten végzik, technikai felkészültségük kiváló. Sajnos nem tudunk velük konkurálni. Adataink szerint az elmúlt évben a Magyarországra átszökő sze­mélyek közel 60 százaléka em­bercsempészek, illetve segítőik közreműködésével jött át a hatá­ron. Az idén 26 embercsempészt és 13 segítőt fogtunk már el. A határt 1874-en lépték át illegáli­san január óta. A kép igen vegyes, hiszen a „vendégek” 39 országból érkeztek. Ha már csibész csempészekről esik szó, Pál ezredes megemlíti azokat a leleményes „lószakértő­ket”, akik fogataikkal jönnek, mennek a határon. Ez idáig 14 esetben 8 kocsit, 32 lovat, s ter­mészetesen gazdáikat fogták el a határőrök. Sajnos az állatoknak nincs származási bizonyítvá­nyuk, eredetüket a „gondos” gaz­da tagadja, így 16 lócsempészről, azok 11 kocsijáról és 73 lováról nincsenek bizonyítékok. (esete) Húsvéti nagymisék, körmenetek, ünnepi istentiszteletek (Folytatás az 1. oldalról) passióolvasás. Nagyszombaton este 6 órakor következik az allel- lujás ünnepi szentmise, és este fél 7-kor föltámadási körmenet a templom körül. Húsvétvasárnap és -hétfőn ünnepi miserend sze­rint tartják a szertartásokat. Orosháza. — Az evangélikus nagytemplomban nagypénteken délelőtt 10 órakor lesz istentiszte­let, este 6 órakor passióolvasás. Nagyszombaton este 6 órakor a nagyheti sorozat befejező isten- tiszteletét a tanácsteremben tart­ják meg. Húsvét vasárnapján dél­előtt 10 órakor lesz ünnepi isten- tisztelet, úrvacsoraosztás, majd este 6 órakor istentisztelet. Hét­főn a délelőtti istentisztelet szin­tén 10 órakor kezdődik. A kato­likus templomban minden este 6 órakor kezdődik a mise. Ifjúsági zenés misztériumjátékkal kerül sor a húsvéti ünnepi nagymisére vasárnap délelőtt fél 9-kor. A re­formátusoknál nagypénteken dél­előtt 10 és este 6 órakor lesz isten- tisztelet, vasárnap és hétfőn pedig délelőtt 10 órakor kezdődik az ün­nepi istentisztelet. Mezőkovácsháza. — A refor­mátus egyház húsvét vasárnapján 9 órától istentiszteletet tart úrva­csoraosztással, majd délután 5 órától ismét istentiszteletre kerül sor a reformátuskovácsházi templomban. Húsvét másnapján az istentisztelet 9 órakor kezdő­dik. A római katolikus egyház ünnepe 6 órától nagypénteki szer­tartásokkal és passióval (kórus) kezdődik. Szombaton reggel 3/4 6-kor szertartás, majd fél 7-től ünnepi mise, amely után feltáma­dási körmeneten vehetnek részt a hívek a templom körül. Húsvét- vasámapi miserend: 10 órától ünnepi nagymise, 11 órakor Re- formátuskovácsházán mise, 19 órától ismét Mezőkovácsházán mise. Húsvéthétfőn délelőtt 9-kor és este 7-kor lesz mise. Gyula. — A református temp­lomban nagypénteken délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet lesz, amely este 6 órakor a gyülekezeti házban megismétlődik. Húsvét első napján, délelőtt 10 órakor és este 6 órakor úrvacsorái ünnepi istentiszteletet tartanak a temp­lomban, majd húsvét másnapján a délelőtt 10 órai úrvacsorái ünnepi istentiszteletet este 6 órakor ün­nepzáró istentisztelet követi. A gyulai katolikus hívek nagycsü­törtökön az utolsó vacsoráról, az oltári szentség rendeléséről emlé­keznek meg este 6 és 5 órakor a belvárosi, illetve a Szent József templomban. Nagypénteken az „urunk szenvedésének ünnepi li­turgiája” folyik a belvárosi temp­lomban este 6 órakor, a Szent Józsefben 5 órakor. Húsvét Vigí­liájának szentmiséjét nagyszom­baton tartják a belvárosi temp­lomban 6 órakor, a Szent József­ben fél 5-kor. Húsvét első és más­napján a szokásos időpontokban (belváros 8,11 és este 6 óra; Szent József fél 10 és este 7 óra) folynak ünnepi szentmisék. Sarkad. — Nagypénteken a sarkadi belvárosi református templomban délelőtt 10 órakor és este 6 órakor tartanak istentiszte­letet. Húsvét első napján, a dél­előtt 10 órási istentiszteletet úr­vacsoraosztás és keresztelés kö­veti, majd este 6 órakor igehirde­tés és orgonahangverseny lesz a templomban. Húsvét másnapján délelőtt 10 órakor igehirdetésre, majd este 6 órakor ünnepzáró istentiszteletre várják a híveket. Battonya és Mezőhegyes. — Húsvétkor és a húsvétot megelő­ző nagyhéten Battonyán is és Mezőhegyesen is a hagyomá­nyoknak megfelelően alakul a római katolikus templomok szer­tartásrendje. A feltámadási kör­menetet mindkét városban a szombat esti szentmisék után tart­ják. A görögkeleti szerb és román egyház egy héttel később ünnepli a húsvétot. A körmeneteket — egyházi hagyományaiknak meg­felelően — 26-án, vasárnap haj­nalban tartják. Békés. — A református temp­lomban húsvétvasárnap délelőtt negyed 10-kor és délután 3 órakor lesz istentisztelet, hétfőn délelőtt ugyanabban az időpontban, dél­után pedig negyed 6-kor. Gyomaendrőd. — A kato­likus hívők számára nagyszom­baton délután 5 órakor kezdődik a nagyszombati szertartás, majd este 7 órakor az utcai körmenet. Az ünnepi mise vasárnap reggel 8-kor lesz, délelőtt 10 órakor ke­resztelő, este 6-kor ünnepi mise. Szarvas. — A katolikus temp­lomban nagyszombaton este 6 órakor mise, utána körmenet, húsvétvasárnap és hétfőn pedig az ünnepi misék kezdete: reggel 9 és este 6 óra. A szarvasi újtemplom­ban nagypénteken délelőtt 10 óra­kor szlovák passió, este 6 órától az ifjúság szolgálatával passiójá- ték-előadás lesz. A húsvétvasár- napi és -hétfői istentisztelet reg­gel 9 órakor kezdődik és vasárnap este 6 órakor is lesz. A református templomban nagypénteken dél­előtt fél 11 -tői istentisztelet, va­sárnap délelőtt 11 órától istentisz­telet, úrvacsoraosztás. Mezöberény. — Az evangéli­kus templomban vasárnap reggel 9 órakor szlovák nyelvű, fél 11- től magyar nyelvű istentisztelet. Hétfőn délelőtt a kettőt együtt tartják. A református hívek szá­mára vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a templomban az isten- tisztelet és úrvacsoraosztás, míg hétfőn délelőtt 10-től és mindkét ünnepnapon este 7 órától a gyüle­kezeti teremben lesz istentiszte­let. Szeghalom. — A katolikus egyház nagycsütörtökön, nagy­pénteken és nagyszombaton is este 6 órakor tart misét. Ez utóbbi napon lesz az ünnepi körmenet. Vasárnap délelőtt 9-kor lesz az ünnepi nagymise, húsvéthétfőn 9-kor mise és keresztelő. A refor­mátus egyház vasárnap 3/4 10- kor tartja az istentiszteletet, hús­véthétfőn ünnepi zenés istentisz­teletet rendez, ahol többek között fellép városunk vendége, a hol­land fúvószenekar is. Sarakba szarffva Öregség Gyermekkorunkból jól is­mert mese, melyben az ősz öreg­apót kiteszik az országúira: fel is út, le is út. Megöregedett, tehát nincs rá szükség. Ez, s még sokféle gondolat kavargóit fe­jemben, amikor a televízióban vetített ....kívánj szép álmo­kat..." műsort néztem. Szívszo- rítóan elkeserítő volt látni az „elfekvő” intézet idős gondo­zottjait. A láthatóan megtört öregek arcán, kezén nemcsak a mély barázdák vonták magukra a figyelmet, hanem a tanácsta­lanul kétségbeesett tekintetek és a minden mindegy elhagyatott- sága. Mert mit várhatnak még ezek az emberi roncsként kezelt, vegetáló élőlények? Rokon, testvér, gyermek—élik a maguk életét. Látogató? Elvétve akad, aki — talán még meglevő köte­lességből — a szánalom virá­gait, csokoládéit leteszi egy-egy ágy szélére. „Innen élve még nem ment el senki” —fogalmaz­ta így az egyik ápolt, majd szinte kontraszként hangzott el a mell­bevágó remény: hit az életről, a felgyógyulásról. S ez az alig pis­lákoló, konok ragaszkodás él­tet, hátha még valakinek szüksé­ge van rájuk. Az öregség teher. Annak, aki viseli, s azoknak, akiket körülvesz. Az élet egyik törvényszerűsége? Soha nem szabad ezt hinnünk! A meséhez visszatérve gondoljunk arra: egyszer mi is megöregszünk. Hívjuk hát magunkhoz szeret­teinket, hogy mindannyiunknak boldog öregség jusson! Halasi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom