Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-14 / 89. szám
1992. április 14., kedd О b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. • (2) Kollektív szerződés, illetve munkaszerződés — az (1) bekezdés keretei között — meghatározhatja azokat az eseteket, amikor az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezménynek van helye. (3) A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon, kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. (4) Ha a munkavállaló a rendkívüli felmondás tekintetében jogvitát kezdeményez, ennek jogerős elbírálásáig a munkáltató a munkavállalót állásából felfüggesztheti. (5) Rendkívüli felmondás esetén—a törvényben előírt kivételektől eltekintve —a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók. (6) Az (5) bekezdéstől eltérően, ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is. Eljárás a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén 97. § A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. 98. § (1) A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére a (2) bekezdésben meghatározott tartamú igazolást állít ki. (2) Az igazolás tartalmazza: a) a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát, b) a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát, c) a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát. (3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tartozás nem terheli. 99. § (1) A munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszüntetésekor (megszűnésekor), illetve az ezt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt adni. (2) A működési bizonyítvány tartalmazza: a) a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört, b) a munkavállaló munkájának értékelését. (3) A munkáltató a (2) bekezdés b) pontjában foglalt körülményről csak a munkavállaló kifejezett kérésére adhat tájékoztatást. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezménye 100. § ( 1 ) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót—kérelmére—eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően meg kell téríteni elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült. (2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a munkáltató a munkavállalónak a rendes felmondás esetén járó végkielégítés kétszeresének megfelelő összegét megfizeti. Ha a munkavállaló rendes felmondás esetén végkielégítésre nem lenne jogosult, részére a 95. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg kétszerese jár. (3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondása a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (4. §), a hátrányos megkülönböztetés tilalmába (5. §), illetve felmondási tilalomba ütközk (90. §). (4) A munkavállaló, ha nem kéri eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását — az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően —, a (2) bekezdésben meghatározott összegre is jogosult. (5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a munkavállaló munkaviszonya a jogellenes megszüntetést megállapító határozat jogerőre emelkedésekor szűnik meg. A munkavállalót ilyenkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően — ha munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg — a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is megilleti. 101. § (1) A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem a 88. §, 92. §, illetve a 96. § szabályai szerint szünteti meg és ezzel kárt okoz, köteles azt megtéríteni. (2) A kár összegének megállapításánál, illetve érvényesítésénél a munkaválla--------------------------------ШВЕКЕЯ MEGYEI HÍRLAP l ó kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat kell — a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel—alkalmazni. (3) A kártérítés mértéke a munkavállaló másfél havi átlagkeresetét nem haladhatja meg. Kollektív szerződés a kártérítés mértékét ettől eltérően, a munka- vállaló háromhavi átlagkeresetéig terjedően meghatározhatja. V. fejezet A munkavégzés szabályai 102. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. (2) A munkáltató köteles — az erre vonatkozó szabályok megtartásával — az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. (3) A munkáltató köteles: a) a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja, b) a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, c) a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. (4) A munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni. . 103. § ( 1 ) A munkavállaló köteles: a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni, c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő, d) munkáját személyesen ellátni. (2) A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat — a törvényes munkaidőn belül — elvégezni. Ha ez csak a munkaidején túl végezhető el, a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg. (3) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzemi (üzleti) titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. (4) A munkavállaló — munkabérének és költségeinek megtérítése mellett — köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha a személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. * 104. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. (2) Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, és a munkavállaló ezzel, számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Az utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg. (3) A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. (4) Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a munkavállalót az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse. (5) Ha a munkavállaló az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre átlagkeresetre jogosult. 105. § (1) A munkavállaló — különösen indokolt esetben — munkakörébe nem tartozó munkát is köteles végezni, illetve állandó munkahelyén kívül munkavégzésre is kötelezhető. Ez azonban beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel nemjárhat. (2) A munkavállaló az ( 1 ) bekezdés szerinti munkavégzés esetén a ténylegesen végzett munka alapján jogosult díjazásra. Ez azonban — a kollektív szerződés vagy a felek eltérő megállapodása hiányában — az eredeti munkaköre szerinti átlagkeresetnél nem lehet kevesebb. (3) Ha munkavállaló az (1) bekezdés szerinti munkavégzés mellett eredeti munkakörét is ellátja, munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP1992. április 14., kedd (4) A munkakörbe nem tartozó, illetve a más munkahelyen történő munkavégzés valószínű tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az ilyen munka — eltérő megállapodás hiányában — nem haladhatja meg naptári évenként a, két hónapot. (5) Nem kötelező beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége negyedik hónapjának kezdetétől, gyermeke hároméves koráig. 106. § ( 1 ) A munkavállaló a 105. §-ban foglalt feltételek szerinti írásban ideiglenesen más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Az ennek következtében felmerülő többletköltségeit a munkáltató köteles megtéríteni. (2) Az ( 1 ) bekezdésben meghatározott esetben meg kell jelölni a munkáltatói jogkör gyakorlóját és a 102. §-ban meghatározott munkáltatói kötelezettségek teljesítésének módját. 107. § Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség elől a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti, b) közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés] halálakor esetenként legalább két munkanapon át, c) ha keresőképtelen beteg, d) a kötelező orvosi vizsgálat, valamint a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, e) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, f) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkálató engedélye alapján. 108. § ( 1 ) Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. (2) A munkáltató—eltérő megállapodás hiányában—a jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha a további jogviszony a törvény 3. § (3) bekezdésébe ütközik. 109. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetére a kollektív szerződés — az eljárási szabályok meghatározása mellett — a 96. §-ban foglaltakon kívül egyéb jogkövetkezményeket is megállapíthat. (2) A kollektív szerződés hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonyhoz kötődő hátrányokat állapíthat meg, amelyek a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sértik. Hátrányos jogkövetkezményként pénzbírság nem írható elő. (3) Nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év máreltelt. (4) Hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedés csak írásbeli indokolt határozatban szabható ki, amely tartalmazza a jogorvoslat lehetőségéről, való tájékoztatástis. (5) Hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárásban biztosítani kell, hogy a munkavállaló védekezését előadhassa és jogi képviselőt is igénybe vehessen. A tanulmányi szerződés 110. § ( 1 ) A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja. (2) A munkavállaló munkáltatójának köteles előzetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerződést kíván kötni. 111. § Nem köthető tanulmányi szerződés a) a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, b) ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. 112. 8 ( 1 ) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. (2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá — a támogatás mértékével arányosan — a munkavállaló által a munkáltatónál kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet. (3) A munkáltatónál munkaviszonyban töltendő idő tartamába — a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában — nem számít be a munkaviszony szünetelésének az az esete, amelyre a munkavállalót szabadság nem illeti meg. П3.8 (1) Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti. (2) Ha a támogatásban részesülő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. 114. 8 A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban felmerült vitát — kivéve a nappali tagozatos iskolai rendszerű képzésben való részvételre kötött szerződést — a munkaügyi jogviták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. 115. § ( 1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. (2) A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként — ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként —, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. (4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani. (5) A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy tanulmányi szerződés megállapítja. (6) A (3)—(4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a munkáltató a munka- vállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani. 116.8 Amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, a munkaidő-kedvezmény alatt a munkából távol töltött időre átlagkeresete illeti meg. VI. fejezet A munkaidő és a pihenőidő A teljes munkaidő 117.8 A munkaidő napi nyolc óra. (2) A munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az (1) bekezdésben foglaltnál a) rövidebb vagy b) a részben vagy egészben készenléti jellegű munkakörben hosszabb, de napi tizenkét órát meg nem haladó munkaidőt is megállapíthat. (3) Az egészségre különösen ártalmas vagy fokozottan veszélyes munka esetén jogszabály, illetve kollektív szerződés — legfeljebb napi hat óra időtartamig — megszabhatja a munkaidőn belül az ártalmas (veszélyes) tevékenységre fordítható időt és egyéb korlátozást is előírhat. (4) A hajókon és úszó munkagépeken szolgálatot teljesítő, valamint a polgári repülésben a hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi járműveket kiszolgáló berendezéseket kezelő és vezető munkavállalók munka-, illetve pihenőidejét kollektív szerződés a törvényben foglaltaktól eltérően szabályozhatja118.8 (1) A munkaidő a 117. 8 (1)—(2) bekezdése szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével heti vagy ennél hosszabb, de legfeljebb éves keretben is meghatározható. (2) A munkaidőkeretet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. (3) A napi munkaidő az (1) bekezdés esetében nem haladhatja meg a tizenkét órát és annak nyolc hét átlagában — az idénymunkát kivéve—a teljes munkaidőnek meg kell felelnie. (4) Az (1), (3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet, A munkaidőbeosztása 119.8 (1) A munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. (2) Ha a munkarend többféle munkaidő-beosztást enged vagy azt keretjelleggel állapítja meg, a munkaidő-beosztást a munkáltató legalább egy héttel előbb és legalább egy hétre köteles közölni a munkavállalóval. Ennek hiányában az utolsó időszak munkaidő-beosztása az irányadó. 120.8 (1) A munkaidő — munkaidőkeret alkalmazása esetén — a munkaidőkeret előírt munkanapjaira egyenlően oszlik meg. (2) A munkaidő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb és — a részben vagy egészben készenléti jellegű munkakört kivéve—tizenkét óránál hosszabb nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet. (3) Egészségre ártalmus vagy fokozottan veszélyes munka cselén az ilyen tevékenységre fordítható napi munkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál sem haladhatja meg a hat órát; ettől érvényesen eltérni nem lehet,