Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

1992. április 14., kedd ЙРШШШР a munkavállalót, akinek munkaköri kötelessége a kollektív szerződés rendelkezé­seinek alkalmazása, valamint az üzemi tanács tagjait és a szakszervezet munkahe­lyi tisztségviselőit. (4) A munkaügyi miniszter — az Érdekegyeztető Tanács egyetértésével — meghatározza a kollektív szerződések regisztrálási rendjét. Ennek keretében bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettséget is előírhat. 39. § (1) A kollektív szerződést — eltérő megállapodás hiányában — bármelyik szerződéskötő fél három hónapos határidővel felmondhatja. (2) A felmondási jogot a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. (3) Ha a kollektív szerződést több szakszervezet vagy több munkáltató, illetve több munkáltatói érdekképviseleti szervezet együttesen kötötte, a felmondás jogát — eltérő megállapodás hiányában — bármelyik szerződést kötő fél gyako­rolhatja. (4) A több munkáltató, illetve a több munkáltatói szervezet által együttesen kötött kollektív szerződés felmondása esetén a kollektív szerződés csak azon munkáltató munkavállalóira nézve veszti hatályát, amely a felmondás jogát gyakorolta. (5) Ha az újabb üzemitanács-választáson valamely szakszervezet a 33. § (5) bekezdése szerint kollektív szerződéskötésre válik jogosulttá, a kollektív szerző­dést —a felekre irányadó szabályok szerint—felmondhatja. 40. § (1) A munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével a kollektív szerződés hatályát veszti. Ha a kollektív szerződést több munkáltató, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy több szakszervezet kötötte, a kollektív szerződés csak valamennyi munkáltató, illetve szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén veszti hatályát. (2) A munkáltató, illetve a szakszervezet jogutóddal történő megszűnése a kollektív szerződés hatályát nem érinti. 41. § A szűkebb hatályú kollektív szerződés a tágabb hatályúhoz képest csak annyiban térhet el, amennyiben az a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályo­kat állapít meg. IV. fejezet A munkavállalók részvételi joga 42. § ( 1 ) A munkaügyi kapcsolatok keretében a munkavállalók közösségét e fejezet rendelkezései szerint illetik meg a részvételi jogok. (2) A részvételi jogokat a munkavállalók közössége nevében az általuk választott üzemi tanács, illetve üzemi megbízott gyakorolja. Az üzemi tanács választása 43. §. (1) Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén (részlegénél), ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja. (2) Üzemi megbízottat annál a munkáltatónál, illetve a munkáltató olyan önálló telephelyén (részlegénél) kell választani, ahol a munkavállalók létszáma 51 főnél kevesebb, de a 15 főt meghaladja. . (3) A munkáltató önálló telephelyén (részlegénél) csak akkor kell üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat választani, ha a 65. §-ban meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok az önálló telep­hely (részleg) vezetőjét részben vagy egészben megilletik. (4) Az üzemi tanácsot, illetve az üzemi megbízottat három évre választják. (5) Az újonnan létrejövő munkáltatónál három hónapon belül kell az üzemi tanácsot, illetőleg az üzemi megbízottat megválasztani. (6) Az üzemi megbízottra az üzemi tanács, illetve az üzemi tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 44. § (1) Ha a 43. § értelmében a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik, az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni. (2) A 45. § ( 1 ) bekezdés rendelkezéseit a központi üzemi tanács létrehozásánál azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató egyes önálló telephelyén (részlegénél) megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával ará­nyos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba. (3) A központi üzemi tanácsra és tagjaira az üzemi tanácsra, illetve az üzemi tanácstagokra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. 45. § (1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók száma a választás időpontjában: a) a száz főt nem haladja meg: három, b) a kétszáz főt nem haladja meg: hét, c) az ötszáz főt nem haladja meg: kilenc, d) az ezer főt nem haladja meg: tizenegy, e) az ezer főt meghaladja: tizenhárom. (2) Ha a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban az (1) bekezdésben foglaltakkal — megfelelő számban — új üzemi tanácstagot kell választani. 46. § (1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll. (2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki munkáltatói jogot gyakorol, aki a munkáltató, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés], továbbá, aki a választási bizottság tagja. (3) Az újonnan alakult munkáltatónál az üzemi tanácstag munkaviszonya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni. (4) A (2) bekezdés alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkavi­szony létesítésére, megszüntetésére, a munkaviszonyból származó kötelezettsé­gek vétkes megszegése esetén jogkövetkezmények alkalmazására ( 109. §), illető­leg kártérítési felelősség megállapítására [173. § (2) bekezdés] vonatkozó jogo­sultság. 47. § (1) Üzemi tanács tagjának választására minden, a munkáltatóval munkavi­szonyban álló munkavállaló jogosult. (2) A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. 48. § ( 1 ) A választási bizottság: a) meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját, továb­bá b) gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről. (2) A jelölést és a választást a munkáltató szervezetére, munkarendjére, valamint egyéb sajátosságaira tekintettel kell megszervezni. A választást a mun­káltató minden telephelyén lehetőleg azonos időpontban kell tartani. " 49. § (1) A jelölés és a választás lebonyolítására az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül — legkésőbb a választást nyolc héttel megelőzően — választási bizottságot alakít. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szak- szervezetek képviselői részt vehetnek a választási bizottság tevékenységében. A választási bizottság munkájában a munkáltató nem vehet részt, azt nem befolyá­solhatja. (2) Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a választási bizottságot a munkálta­tónál képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett munka- vállalók képviselőiből kell megalakítani. (3) A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet tagjai közül önál­lóan állíthat jelöltet. (4) Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka, vagy legalább ötven választásra jogosult munkavállaló is. A jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásba kell foglalni, és el kell juttatni a választási bizottsághoz. (5) A választási bizottság a választást megelőzően legalább három héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról. (6) A jelölőlista akkor tehető közzé, ha a jelöltállítás érvényes volt. A jelöltállí­tás érvényesnek akkor tekinthető, ha ajelöltek száma legalább az üzemi tanácsba választható tagok számának megfelel. Érvénytelen jelölés esetén a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani. 50. § (1) A választási bizottság — a jelölőlistának megfelelően — elkészítteti a szavazólapokat. A szavazólapokra a jelöltek a nevük szerinti ABC-sorrendben kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt neve mellett a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni. (2) A választási bizottság gondoskodik a szavazás megszervezéséről, a szava­zatszedő bizottságok összeállításáról. 51. § ( 1 ) Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. (2) A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét pgyértelműen meg kell jelölni. (3) Érvénytelen a szavazat, ha: a) azt nem az 50. § ( 1 ) bekezdése szerinti szavazólapon adták le, b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, c) a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg. (4) Az üzemi tanács megválasztott tagjának — a 45. § (1) bekezdésében meghatározott számban—azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavaza­tok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén az adott munkáltatónál fennálló hosszabb munkavi­szonyt kell figyelembe venni. (5) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában: a) keresőképtelen beteg, b) szülési vagy a 138—139. §-ban meghatározott okból fizetés nélküli szabad­ságon van, 1992. április 14., kedd visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismer­nie vagy azt maga idézte elő. (3) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. 163. § Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a munkavállaló munkavi­szonyt létesítsen vagy azt megtartsa. 164. § ( 1 ) A munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. (2) A levonásmentes munkabérrész nem ruházható át. (3) Munkaviszonyra vonatkozó szabály a jövőben esedékessé váló munkabér­igény átruházását megtilthatja. (4) A munkáltató nem élhet beszámítással a levonásmentes munkabér-követe­léssel szemben vagy egyébként, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály tiltja. (5) Az (1)—(2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. Szociálisjuttatások 165. § (1) A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészség- ügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat. (2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódá­sával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. VIII. fejezet A munkavállaló kártérítési felelőssége 166. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. (2) A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, vala­mint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. 167. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. (2) Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakori­ságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét az ( 1 ) bekezdéstől eltérően is szabályozhatja. (3) A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. (4) Gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében előidézett vagy az ezzel összefüggő ellenőrzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért. 168. § Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. 169. § ( 1 ) A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríte­ni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (2) Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltétele­it nem biztosította. (3) A munkavállalót az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. (4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét, illetve mértékét a munkáltató bizonyítja. (5) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétkesség bizonyítása a munkavállalót terheli. 170. § (1) Kollektív szerződés a leltárhiányért való felelősség szabályait e törvénytől eltérően is megállapíthatja. Ennek során a kollektív szerződésben meg kell határozni a felelősség feltételét, terjedelmét, illetve a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárási rendet. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. 171. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. (2) Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezés­nek van helye. 172. § ( 1 ) A kár összegének meghatározásánál: a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást — ideértve az üzemviteli költséget is — és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét, b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg a károkozás időpontjában érvényes, a fogyasztói árat kell — az avulásra is tekintettel—figyelembe venni. (2) nem kell a munkavállalónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állott elő. 173. § (1) A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti. (2) Kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelez­heti. Ebben az esetben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet is. IX. fejezet A munkáltató kártérítési feleló'ssége 174. § (1) A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. (2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elhárítha­tatlan magatartása okozta. (3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. (4) A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be. (5) A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által felada­tai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. 175. § (1) A174. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a legfeljebb tíz főfoglalkozá­sú munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozott kárért vétkessége esetén felel. (2) A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem terheli. 176. § (1) A munkáltatót a 174. § szerinti felelősség terheli a munkavállaló munka­helyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. (2) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben (öltöző­ben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha a munkavállaló az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel. 177. § (1) A munkáltató a 174—176. §-on alapuló felelőssége alapján a munkaválla­lónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. (2) Meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely azzal összefüggés­ben merül fel, hogy a károkozás nyomán a munkavállaló társadalmi életben való részvétele vagy egyébként élete tartósan vagy súlyosan megnehezül (nem vagyo­ni kár). 178. § ( 1 ) A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál—mind a pénzben, mind a természetben megállapított elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. (2) A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elma­radt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni. (3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésé­vel már előre számolni lehetett. (4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el. (5) Nem kell megtéríteni azon szolgáltatások értékét, amflyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget. 179. § ( 1 ) Az elmaradt munkabér összegének megállapításakor a munkajogi átlagke­reset számítására vonatkozó szabályok ( 152. §) alapján kell eljárni. (2) Ha az átlagkereset-számításnál irányadó időszakon belül általános béreme-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom