Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

1992. március 11., szerda

HAZAI TÜKÖR-Békés megyei hírlap

Vérellátás helyett — vérbank

Máig sem ültek el az utórezgései annak a felhívásnak, amellyel a pápalátogatás napjaiban a Heim Pál kórház a véradókhoz fordult gyors segítségért, mert kifogytak vérkészletei. A donorok segítsége idejében meg is érkezett — ám szakmai körökben azóta is sok szó esik arról, hogy nincs minden rendben a vérellátás szervezettsége, a mindennél értékesebb készletek elosztása körül. Erre utal az is, hogy a gyermekkórház S. O. S.-kérése akkor hangzott el, amikor az országban minden korábbinál nagyobb vértartalékok halmozódtak fel.

— Pazarlóan bánunk a vérrel — állítja a téma két avatott ismerője, dr. István Lajos, a Vas megyei és dr. Illés Béla, a Veszprém megyei vérellátó központ vezetője. Pazarlunk úgy, hogy a kórházak esetenként fölöslegesen nagy tartalékokat gyűjtenek, s úgy is, hogy az orvosok — tisztelet a kivételnek — gyakran több vörösvér- téstet adnak betegeiknek, mint optimálisan szükséges volna. (Ez egyébként egészségkárosodást nem okoz.) Másik oldalon viszont az Országos Vértranszfúziós Szolgálat, a Vöröskereszt és a kórházak Bermuda-há- romszögében ha nem is eltűnik, de elkallódik a vér: nem oda és nem annyi jut belőle, ahol és amennyi kellene.

Okosabb gazdálkodással, célirányosabb szervezéssel minden bizonnyal megelőzhetők lennének az efféle anomáliák. A tízmilliós lélekszámút figyelembe véve ugyanis a véradók 600 000-es tábora megfelelő „háteret” ad a zökkenőmentes ellátáshoz. Ezért a transzfúziós szolgálat az egész országot átfogó vérbank létrehozását tervezi. A számítógépes nyilvántartás, a naprakész helyzetkép birtokában tetten érhető és megszüntethető az oktalan túlfogyasztás csakúgy, mint a gyógyító munkát hátráltató vérhiány.

(Domi)

A márkaboltoké a jövö(?)

Jártak már Önök Eduscho kávézóban? Most megtehetik! A múlt hét közepén megnyitotta ugyanis kapuit a békéscsabai Andrássy úton. De nem csupán a népszerű osztrák cég „fekete leveseiből” választhatnak, vannak itt kozmetikumok, játékok, édességek, sőt Tungsram-ter- mékek is.

Hogy hogy kerül a csizma az asztalra, azaz mi köze egy kávézónak, a villamostechnikai céghez, azt Balázs Pétertől és Benedek Gézától az Agrocenter Kft. ügyvezetőitől, valamint Somos Zoltántól, az Eduscho délkeletmagyarországi képviselőjétől tudhattuk meg.

— Amerikai szisztéma szerint dolgozunk, azaz márkaboltokat nyitunk—kezdte a beszélgetést Benedek Géza. — Két céggel kötöttünk, illetve kötött szerződést az Agrocenter: a Tungsrammal és az Eduschóval. Az előző esetében nagykerjogot kaptunk, 10 milliós forgalmat vállaltunk egy évre.

— Ugyanazokkal a feltételekkel dolgozunk, mint a budapestiek — vette át a szót a másik ügyvezető. — Sőt árban „jobbak is tudunk lenni”, mint a fővárosiak, hisz’ nem kell felutaznia a vevőnek. Ha pedig éppen nincs a raktárunkban a keresett áru, kevesebb mint két hét alatt már szállítjuk is.

A legújabb termékekkel vagyunk jelen Békéscsabán. S itt kapcsolódik be a kávézó is: a minőségi áruhoz minőségi kiszolgálást szeretnénk adni vevőinknek.

— így van — helyesel az Eduscho-szakember. — Már van ugyan éppen szemben a kávézóval egy mintaboltunk, de itt szépen leülhet, elkortyolgathatja reggeli kávéját a vásárló, s közben nyugodtan körülnézhet. Kicsit ellentmondásosan hangzik, de édességben, fűszerben, kávékban az igazán igényeseket szeretnénk kiszolgálni, ugyanakkor könnyen megfizethetők, nagyon olcsóak vagyunk.

Sz. Cs.

Medici, akit ellenségei is tiszteltek

Firenze történetének legnagyobb politikusa, a mecénás és költő Lorenzo Medici halálának 500. évfordulójára készül a tosz- kán főváros. Az UNESCO becslése szerint Lorenzo Medici működésének eredményeként Toszkánában található a világ legértékesebb műkincseinek 20 százaléka.

„A gazdagoknak, akik nem kormányoznak, rosszl megy Firenzében” — írta egykor Lorenzo Medici. Ezzel indokolta a hatalomátvételét és ezzel tette ellenségeivé a republikánus Nic- colo Machiavellit. Mégis később így írt róla Machiavelli: „Nincs korának vagy akár a megelőző koroknak olyan olasz embere, akinek okossága miatt ilyen tekintélye lenne és akit polgártársai így meggyászolnának.”

Medicit sok támadás érte környezetéért, barátaiért. Közéjük tartozott Botticelli, aki meztelen Vénuszával botrányt okozott; Domenico Ghirlandaio, aki a bibliai történetek alakjaira toszkánai öltözéket húzott és világiasra festette a Santa Maria Novella gyermekkórusát. Itt élt Leonardo da Vinci, aki sorban kapta a megbízatásokat, és Michelangelo Buonnarotti, a nincstelen ifjú, akit Medici egyenrangúként kezelve asztalához ültetett.

Lorenzo Medici a kultúra történelmének egyik kiemelkedő személyisége volt. Az idei emlékezések — s az UNESCO közreműködése — ezt ismételten igazolják. FEB

A kitüntetettek névsora

(Folytatás az 1. oldalról)

Emlékérmet

kaptak:

Balogh Sándor (Okány), Bar- kóczy János (Dévaványa), Bar- tolf Mihály (Mezőberény), dr. Bányász Vilmos (Gyula), Belan- ka Mihály (Békéscsaba), Bérezi János (Békés), Besenyei István (Gyomaendrőd), Bodor Gábor (Kunágota), Breiska Károly (Gyula), Buri István (Medgyes- egyháza), Czibuly Mihály (Tarhos), Csák János (Füzes- gyarmat), Csepregi Lajos (Örosháza), Csicsely András (Békés), Csicsely György (Békéscsba), Darabos György (Békéscsaba), Dimák József (Orosháza). Dobrocsik György (Békéscsaba), Dusik József (Mezőberény), Fenesi Mihály (Geszt), Fülöp Menyhért (Hu- nya), Fábián Gergely (Békés), Galbács József (Békéscsaba), Gellén Gyula (Békéscsaba), Guti Sándor (Gyula), Hajdú László (Köröstarcsa), Harmati József (Mezőberény), Herjeczki János (Mezőkovácsháza), Hódi Rezsöné (Békéscsaba), Hursán Pál (Békéscsaba), Huszár Gergely (Vésztő), Jákó László (Gyomaendrőd), Jenei Kálmán (Sarkad), Kelemen Károly (Orosháza), Kesztyűs Gábor (Sarkad), Király Lajos (Orosháza), Kiss Imre (Gyula), Ko- csondi András (Orosháza), Kónya István (Vésztő), Kovács Gergelyné Szabó Erzsébet (Füzesgyarmat), Kozma László (Békéscsaba), Kric/.ki József (Orosháza), Krucsó László (Gyomaendrőd), Kulcsár Sándor (Orosháza), Lászlófi Isf- vánné (Szarvas), Lengyel Sándor (Gyula), Letovecz Mihály (Nagyszénás), Liptai István (Medgyesegyháza), Madari Ferenc (Medgyesegyháza), Mázán Mátyás (Békéscsaba), Misik Lajos (Szarvas), Mucsi István (Békés). Must Péter (Magyar- dombegyház), Muth Adám (Gyomaendrőd), Novák József (Kunágota), Nyárfádi László (Békés), Nyilas János (Füzesgyarmat), Penczi Mihály (Geszt), Pintér András (Gyomaendrőd), Pluhár Pál (Békéscsaba), Rideg Károly (Orosháza), Sipos András (Orosháza), Solti Lajos (Békéscsaba), Sólyom Mihály (Geszt), Somlyai Mihály (Békés), Strifler György (Gyula), Szabó Imre (Békésszent- andrás), Szatmári János (Mezőberény), Szatmári Lajos

(Gyomaendrőd), Szántó Sándor (Gyula), Szegedy Albert (Okány), Szelbereisz Ferenc (Almáskamarás), Szilágyi István (Gyula), Sztankó Mihály (Békéscsaba), Szűcs Imre (Békés), Timár Károly (Gyomaendrőd), Tímár Sándor (Békés), Torna Gergely (Orosháza), Tornyi Ferenc (Békéscsaba), Tóth Péter (Mezőkovácsháza), Vádi Károly (Sarkad), Varga Imre (Köröstarcsa), Varga István (Dombegyház), Varga Sándor (Békéscsaba), Vári Lajos (Körösújfalu), Zsiák István (Békéscsaba), Zsíros Andor (Békéscsba).

Posztomusz érmet kaptak:

Bencsik László, Bencsik Lászlóné (Orosháza), Eri Lajos, Eri Lajosné (Füzesgyarmat), Fürst Ervin, Fürst Edit

(Orosháza), Hódos Sándor, Torma Józsefné (Biharugra), Horváth Lajos, Borza Árpádné

(Csanádapáca), Klenn Ferenc, Gyüre Istvánná (Battonya), Kovács János, Kovács Jánosné (Bélmegyer), dr. Maróy Emil, dr. Maróy Emilné (Békéscsaba), Mrana Imre, Mrana Imréné (Békésszentandrás), Oláh János, Oláh Jánosné (Méhkerék), Rusz János, Rusz Jánosné (Gyula), Sárvári Lajos, Sárvári Lajosné (Füzesgyarmat), Székely Mihály, Székely Mihályné (Gyula), Varényi Ottó, Varényi Ottóné (Mezőkovácsháza), Vigh Mihály, Vigh Mihályné (Mezőkovácsháza), Zámbó Elemér, Zámbó Elemérné (Medgyesegyháza).

Emléklapban

részesültek:

Annus István (Békéscsaba), Burai Pál (Mezőberény), I)an- czig Mátyás (Békéscsaba), Elek László (Orosháza), Gelecsényi Mihály (Orosháza), Guth József (Mezőberény), Kiss Sándor (Orosháza), Papp László (Gyula), Remiinger Gyula (Szarvas), Remiinger László (Szarvas), Strifler Györgyné (Gyula), Sze- menyéni Adám (Orosháza), Szepesi Lajos (Békéscsaba), Taszler Mátyás Zoltán (Sarkad), Töm- böly János (Orosháza), Vánsza Pál (Békéscsaba), Viszt József (Gyula), Zöld Imre (Békéssám- son).

Rítt-Végh Ishío

A 7 FDFY

rvnv

[AL xlivLíN

lUV

Lehet jelentkezni

Új szakma a látóhatáron

6.

Azt állítja ő, hogy nem tett semmiféle ígéretet. Ám azt maga is beismeri, hogy teljes három éven keresztül testi viszonyt folytatott Lajon kisasz- szonnyal: márpedig, ha beismeri a testi érintkezést, úgy be- ismertnek tekintendő a házassági ígéret is, mert lehetetlen feltételezni olyan leányról, mint Lajon kisasszony, hogy házassági ígéret nélkül, csupán a vére által hajtva és gyönyört keresve áldozta volna fel a szüzességét.

Harmadik tényálladéki eleme a csábításnak a megszökte- tés vagy legalábbis az illető személy reábírása, hogy hagyja el otthonát, és szolgáltassa ki magát teljesen a csábító kénye-ked- vének. Kétségtelen, hogy Beri- he uraság ezt is elkövette, mert hiszen maga beismerte, hogy a leányt elhozta bátyjának házából, elvitte Beaucaire-be, s ott két és fél hónapon át a világtól elzárva tartotta egy szobában.

Hasztalan veti ellen, hogy a leány maga is hozzájárult a szökéshez, s így a vétkességet nem lehet az 6 terhére írni. A törvény

előre látta az effajta védekezést, és gondoskodott arról, hogy ne lehessen érvényesíteni. Tudva azt, hogy a csábító mintegy láncra verve tartja az elcsábított leány akaratát, kimondja, hogy az ilyen látszólagos beleegyezésnek nincs hatálya, mert az nem egyéb, mint az elszédítésnek máris jelentkező első eredménye, vagyis az elcsábított leánynak nincs szabad akarata.

„Rendeljük —- mondja a törvény —, hogy a csábítót meg kell büntetni, akár hozzájárult a leány a szöktetéshez, akár nem, mert azt kell feltételezni, hogy az elcsábított leány akarata fölött a csábító rendelkezik.”

Ez tehát világos. Mármost csupán azt kell kérdezni Berthe uraságtól, hogy minő célból vitte б a leányt bátyja házából Be- aucaire-be, s miért tartotta ott elzárva két és fél hónapon keresztül? Vajon mindez talán valamely tudományos célból történt? Bizony nem. A leány terhessége arról tett tanúságot, hogy Berthe uraságnak fontosabb volt a testi gyönyör, mint a tudomány, és az apa szerepe jobban izgatta, mint a tudósé.

Egyébként a nőrablás és a szöktetés között a bűnösség szempontjából nincsen semmi különbség. A törvények rendelkezései szerint mellékes, hogy a bűnös erőszakot alkalmazott-e, vagy csupán rábeszélést. Az utóbbi még veszedelmesebb, mint a másik, mert ellentétet szít a gyermek és a szülők között, s feldúlja a családi életet. A görög törvényhozók súlyosabban büntették is.

Egy híres tudós így ír erről a kérdésről: „Nagy tévedés azt hinni, hogy aki egy hajadon! erőszakkal rabol el, az bűnö- sebb, mint aki rábeszéléssel veszi rá a leányt a szökésre. Én részemről érett megfontolás után azt vélem, hogy az a nagyobbik bűnös, aki rábeszélést használ, mert a testi erőszak mellett tiszta és érintetlen marad a lélek, holott emez egyformán rontja meg mind a testet, mind a lelket.”

Ezt a gondolatmenetet követik a mi királyaink rendeletéi is: a csábítással történő szöktetést kifejezetten főbenjáró bűnnek minősítik, mert a csábító olyan mérget csepegtet az ártatlan leány szívébe, mely a halálnál is veszedelmesebb. Mennél ügyesebb a csábító a rábeszélésben, annál bűnösebb, s a siker nem egyéb, mint ügyességének, vagyis bűnösségének a bizonyítéka. (Folytatjuk)

Egy új szakma megjelenésének lehetünk tanúi Magyarországon. A világban (nem csak a fejlett országokban) a szociálpolitikusok, szociális munkások szakmája már régen elfogadott, elismert foglalkozás, melynek legfontosabb eleme, hogy segítsen élni, megélni, talpon maradni vagy talpra állni egy mindinkább bonyolult világban.

Ilyen körülmények között különös jelentőséget kapnak azok a speciális szociálpolitikai-társadalompolitikai intézményrendszerek, amelyek e problémák kezelésének reményét ígérik.

Az e munkát végző szakembereknek sokrétű ismeretekkel és sokféle készségekkel kell rendelkezniük. Szükségük van: általános társadalmi és szociálpolitikai ismeretekre, amelyek segítségével érthetővé válnak számukra a problémák gyökerei, a beavatkozás lehetőségei, eszközei és korlátái; szervezeti és politológiai ismeretekre a terület ágazati és intézményi viszonyainak áttekintésére; jogi, gazdasági, pszichológiai, társadalom-orvostani, pedagógiai, népművelői ismeretekre a megfelelő (többnyire összetett) segítő eszközök megválasztásához és alkalmazásához, a saját beavatkozási kör határainak felismeréséhez; a szociális munka elveinek, módszereinek, gyakorlatának elsajátítására.

A Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Kara az 1992—93-as tanévben először hirdet szociálpolitika szakot nappali tagozaton.

A tavaszi szünetben a felvételi kérelmet benyújtott tanulóknak egynapos konzultációt szerveznek, egy később meghatározott időpontban. Itt a társadalomismeret felvételi konzultációra biztosítanak lehetőséget. A tervek szerint a tanulók részvétele ingyenes lesz. A cím: KLTE Szociológia Tanszék, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf: 11. Telefon: (52) 16-666/2118-as mellék.

Amit a szakra jelentkezőknek tudni kell: a felvételi irányszám: 25 fő; a képzés időtartama: 10 félév; a felvételi vizsga tárgyai: társadalomismeret írásbeli és szóbeli vizsga.

Az átjelentkezés lehetőségei: átjelentkezni csak a tudomány- egyetemek azonos szakjairól lehet. (ELTE-SZ és JPTE-TK szociális munkás-szociálpolitikus szakjai.)

A felvételi pontozás sajátosságai: a társadalomismeret írásbeli és szóbeli vizsgán egyaránt 0-30 pont szerezhető.

Felvételi többletpontok lehetőségei: szociális jellegű munkával eltöltött legalább két évért 2 pontot kapnak a jelentkezők. A nyelvtudásért járó többletpontok: középfokú állami nyelvvizsgáért 2 pont; felsőfokú állami nyelvvizsgáért 3 pont nyelvenként.

Korábbi vizsgák beszámítása: a más felsőoktatási intézményben tett tavalyi felvételi vizsgát nem számítják be.

A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgán a megadott irodalom alapján kapnak kérdéseket a leendő hallgatók. A szóbeli vizsga tematikája a középiskolai társadalomismereti tantervhez igazodik. A jelentkezőknek általános tájékozottsággal kell rendelkezniük az újkori és a jelenlegi magyar társadalom, gazdaság, politika és szociálpolitika terén.