Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

Az oldalt szerkesztette Papp János. A költségvetésről döntöttek Pusztaföldvár. — A képvi­selő-testület február 26-án tár­gyalta az 1992. évi költségve­tést. A beterjesztett tervezetet az önkormányzat tagjai négy he­lyen módosították, majd 48 mil­lió 415 ezer forintos összeget fogadtak el. Ennyiből gazdál­kodhat a település. Beruházásra 8 és fél millió forintot, az egész­ségügyre 3,2 milliót, segélye­zésre közel 3,3 milliót, a község­ben működő társadalmi szerve­zetek és egyesületek támogatá­sára több mint 600 ezer forintot biztosítottak. Érdekegyeztető fórum Csorvás. — Megalakult az érdekegyeztető fórum, amely a helyi termelőszövetkezet terüle­tén érintett kárpótlási ügyekben egyezteti a szövetkezet és a kár­pótlást igénylők érdekeit. A kár­pótlásra jogosultak képviseleté­ben Kesjár György, Kocsis László, Laurinyecz István, Oláh Illés és Király Béla (ez utóbbi a vidéki visszaigénylők képvise­lője). A szövetkezet részéről Bokor Ádám elnökhelyettes, a résztulajdonosok képviseleté­ben Szabados Mihály, az önkor­mányzat nevében Tar Ferenc vesz részt a munkában. A fórum működési feltételeit az önkor­mányzat biztosítja Pályázat Orosháza. — A szocialista párt orosházi szervezete József Attila emberi és költői nagysá­gának tisztelegve szavalóver­senyt szervez két korcsoport­ban. A középfokú iskolák tanu­lói és a 18 éven felüli dolgozó fiatalok részére. A szavalóver­seny időpontja április 11-e, a költő születésnapja. A pályázat feltételei: a bene­vezett amatőr versmondók há­rom szabadon választott magyar költeménnyel pályázhatnak. A versenyen a zsűri döntése alap­ján egy verset kell előadni. A jelentkezők számától függően április 10-én elődöntőt tartanak. A pályázatra jelentkezni direkt erre a célra összeállított jelent­kezési lapon lehet, amelyet már­cius 20-áig kell elküldeni az MSZP városi irodájába. Oroshá­za, Szabadság tér 3. címre. Mindkét kategóriában induló versmondók és a felkészítők is jutalomban részesülnek. Földrendezés Pusztaföldvár. — Február végén a képviselő-testület meg­választotta a helyi érdekegyez­tető fórumot, amelynek elnöke Balogh István önkormányzati képviselő lett. Szintén e témá­hoz kapcsolódóan a szövetkeze­ti és az átalakulási, valamint a kárpótlási törvényről hallgattak meg a helyi érdeklődők előadást dr. Kalhammer Mátyástól, dr. Käme Páltól, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal veze­tőitől, valamint Szuszekár Pál­tól, az orosházi földhivatal veze­tőjétől. Az oldal fotóit Szűcs László készítette OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1992. március 10., kedd Nekünk már nincs időnk várni! Orosháza. — A nyugdíjasok életkörülményei sohasem vol­tak könnyűek és napjainkban a terheik egyre nehezebbek. Feb­ruár végén a Nyugdíjasok Oros­házi Városi Érdekvédelmi Szö­vetsége éves közgyűlésén mél­tatta az elmúlt év eredményeit és meghatározta az 1992-es tenni­valókat. Plenter Lajos, a szövetség alelnöke arról tájékoztatott ben­nünket, hogy a kialakult társa­dalmi és politikai helyzetben mindenekelőtt az országos szer­vezetekhez, így a parlamentek frakcióihoz, bizottságaihoz, a nyugdíjasok egyéb szervezetei­hez, a nyugdíjas kamarához, a szociális tanácsokhoz szeretnék észrevételeiket, véleményeiket eljuttatni. — Úgy látjuk, miként a jel­szónk is fogalmazza, nekünk már nincs időnk várni. Mi lassan életünk végéhez közeledve sze­retnénk a hátralévő napjainkban legalább a létminimumhoz ele­gendő jövedelemhez jutni és emberhez méltó módon élni. Hosszú időn keresztül kitartóan dolgoztunk, s úgy tűnik, a kor­mány, bár egyes területen en­gedményeket tett, de más egyéb módon nehezen támogatja a megfáradt öreg embereket. Egy­séges érdekvédelmi szervezet létrehozására törekszünk, or­szágos és helyi szinten egyaránt — mondotta Plenter Lajos. A Békés megyei helyzetről annyit tudunk, hogy a megye- székhelyen a nyugdíjasok szer­vezete felbomlott, Gyulán és Sarkadon eredményesen dol­goznak és talán nem sértődik meg a többi érdekvédelmi cso­portosulás, ha elmondjuk, hogy orosházi szervezetük a legered­ményesebb. Jelenleg a megyei irányítást is ez a szövetség vég­zi. Szarvason az elmúlt évben támogatásuk hatására megala­kult a Kisnyugdíjasok Egyesü­lete. Békéscsabán három héttel ezelőtt létrejött a Városi Nyug­díjas Egyesület. Csorváson pe­dig most szervezik a helyi nyug­díjasklubot. Az érdekvédelmi szövetség megyei célja, hogy a békéscsabai szervezetet meg­erősítse, majd egy megyei szö­vetséget hozzon létre. — Szűkebb környezetünkről, Orosházáról elmondhatom, hogy az önkormányzattal a kapcsolatunk jó, többször tár­gyaltunk egymás gondjairól, sajnos az ígéreteken túl nem ju­tottunk. Évi 5 ezer forint támo­gatást kaptunk tavaly, az idén 10 ezer forint jut számunkra. Szomorúan nyugtázom, hogy az önkormányzat nem igényli a közreműködésünket. De hogy jó dolgokat is mondjak, a Pacsir­ta utcai központunkban nyugdí­jasklubot hoztunk létre, vásárol­tunk biliárdasztalt és egyik nyugdíjas tagunktól használt színes televíziót kaptunk. Fenn­tartásunkról a budapesti köz­pontunk gondoskodik. A térség­ben a rákóczitelepi és a tótkom- lósi tagszervező munkát emel­ném ki, s ezen túlmenően ered­ményesnek tartom a Nyugdíja­sok Lapja terjesztését. Ebből is kiveszik részüket tagjaink. Erőnkhöz képest tavaly kará­csonykor támogattuk a rászoru­ló gyermekek ajándékozását — fejezte be beszélgetésünket Plenter Lajos. Tanulói farsangot rendezett az Orosházi 1. Számú Általános Iskola a Petőfi Művelődési Központ koncerttermében. A gyerekek — miután helyüket elfoglalták — a Macskák című musical zenéjére figyeltek fel, majd a sötétbe borult színpadon lassan-lassan meggyulladt a fény, s az összekuporo­dott hét macska két lábra állva, szépen elkezdte énekelni a búcsúdalt. Ekkor óriási meglepetés és dermedt csend következett, majd hatalmas ováció és tapsvihar. Ugyanis a macskákban az iskola fiatal nevelőit ismerték fel. Pusztainé Szabó Margit igazgatóné kérésünkre elmondta, hogy szerettek volna a gyerekeknek igazi farsangot és jó hangulatot teremteni. Hosszú napokon keresztül az énektanárnö segítségével tanulták meg a dal szövegét és az együtténeklés fortélyait. Ezalatt a vezető és a beosztott pedagógusok is közelebb kerültek egymáshoz. Az igazi siker az előadásokon túl a hétköznapi életben hozta meg gyümölcsét. A gyerekek szívükbe zárták tanárai­kat, s a mai napig is faggatják őket, hogy mikor lesz a következő előadás. Képünkön a „macskák” láthatók Feldmann Tibor kiállítása Nagyszénás. — Az orosházi művészetrajongók előtt nem ismeretlen Feldmann Tibor fes­tőművész neve. A Fiatal Oros­házi Festők Csoportjának egyik alapító tagja, aki Kerti Károlytól tanulta az ecsetkezelést. Festé­szeti technikája visszanyúlik a gyökerekhez és a mester stílusa felismerhető képein. A közel­múltban Orosházán és Kardos- kúton láthattuk alkalmi kiállítá­sára összegyűjtött képeit, már­cius 15-étől pedig Nagyszéná­son mutatkozik be. Fekete János festőtársa így jellemzi Feldmann Tibort: — A hazai kiállításokon számtalanszor találkozhattunk Feldmann képeivel és ezáltal művészetével. A négyévenként megrendezésre kerülő országos amatőr kiállításon többször volt díjazott. Kapott állami ifjúsági díjat, elnyerte Gyula város díját, s egyéb kulturális díjat is magáé­nak mondhat. Grafikával kezd­te, temperával folytatta, majd az olajfestészetnél állapodott meg. Ma az akvarell a kedvence. Feldmann Tibor őszinte ember, mondanivalója nem mesterkélt, nem spórol a kifejezési eszközö­kön, a tiszta, sallangmentes művészet képviselője. Különö­sen portréi kiemelkedőek. Salutem! Nagyszénás. — Lectori Sa­lutem, üdvözlet az olvasónak, így köszönti a község első önál­ló újsága, a „Nagyszénás” olva­sóit. Jávorcsik Béla, a lap felelős szerkesztője így határozza meg a havonta megjelenő lap profil­ját. — Vállaljuk, hogy minden alkalommal beszámolunk a községi érdekű fórumokról, hogy a távol maradottak is meg­ismerhessék az ott elhangzotta­kat. Ezzel, s az önkormányzat híreinek, közleményeinek is­mertetésével a hiteles tájékozta­tást, a közélet élénkítését kíván­juk szolgálni. Rendszeresen fi­gyelemmel kísérjük községünk sokszínű gazdasági életének eseményeit, ismertetjük a helyi' hidrometeorológiai állomás je­lentését. Állandó rovatot kap a sportélet, helyt adunk az iskola életéről szóló beszámolóknak. Rendezvénynaptár címen is­mertetjük a következő hónap kulturális, sport- és társadalmi eseményeit. Könyvjelző rova­tunkban értékes műveket aján­lunk olvasásra. Célunk e hiteles tájékoztatás­sal, s valamennyi írásunkkal az egészséges lokálpatriotizmus kialakítása, ébrentartása. Ha­zánkat legjobban szűkebb pát­riánk, községünk gyarapításá­val, szépítésével szolgálhatjuk. Körlevél A Békés Megyei Művelődési Központ körlevélben fordult a telepü­lések önkormányzataihoz, polgármestereihez és a művelődési házak vezetőihez. Ebben a megye amatőr művészeti tevékenységének fej­lesztése érdekében „C”-kategóriát nyújtó alapképzéseket szervez 1992 áprilisától az alábbi szakágakban: népi hímző és népi szövő, néptáncoktatói, bábcsoport-vezetői és csipkekészítői oktatást szervez. Mind a négy tanfolyam vizsgával zárul, és az eredményes próbatétel után a hallgatók a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott működési engedélyt mondhatják magukénak, amely alkotó te­vékenységre, tanfolyamok, csoportok, együttesek vezetésére jogosít. A különböző tanfolyamokról, a képzés időtartamáról és a tanfo­lyam díjairól a fentebb felsorolt helyeken kaphatnak az érdeklődök részletes felvilágosítást vagy Békéscsabán, Pál Miklósáé előadónál. Telefon: 21-655. Egymás között A gazdasági életben, különösen nyugaton az adott szó sokat ér. Némely ember adott szava többet jelent az üzleti partner számá­ra, mint az írásos megállapodás. Vannak azonban kivételek, mert a pénz és a vállalko­zás eredményessége előtérbe kerül. Orosházán az egyik kis tőkéjű vállalko­zás, mint szinte mindegyik hasonló, nagy lendülettel kezdett tevékenységébe. Az építőipar területén próbálták kihasítani a piac egy kis szeletét. ígéretesen haladt a dolog előre, már az öt alapító tag az első, majd a második alkalmazott után egy egész építőbrigád foglalkoztatását is magára vállalta. Ausztriában jutottak hozzá kiválóan jövedelmező felújítási és karbantartási munkához. Szerződésben állapodtak meg dolgozóikkal, hogy milyen időtartamra és mennyiért foglalkoztatják őket. Ebben nem is volt hiba, csupán a körülmények lettek elfeledve. Történt ugyanis, hogy a kiutazó 12 ember a kiérkezéskor tudta meg, hogy számukra szállást nem foglalt a munkaadó. Nem volt mit tenni, mint saját személygépkocsijukban aludni és reménykedni abban, hogy majd csak megoldódik a vélhetően adminisztratív hiba. De nem oldódott meg semmi, mert a cég vezetője telefonon felkeresésükre elmondta, hogy ő nem is foglalt szállást, mert így olcsóbb. Ha gondoskodott volna hideg­meleg vizes szálláshelyről és napi egy-két étkezésről, akkor a munkások bére látta volna kárát — jelentette ki a vezető. A melósok beletörődtek a megoldásba és öt héten keresztül laktak saját járgányukban, mert az alkuban az is benne foglaltatott, hogy mindenki úgy utazik ki és vissza, ahogyan tud. Pénz erre sem jutott. De sebaj—gondolták a kárvallottak—, majd a busás jövedelem kifizeti szenvedésüket. Nem így történt. A busás jövedelem előbb schillingről váltott át forintra, azaz már nem valutában kapták meg a bérüket, később a bér is csökkent és az egyéb beígért juttatások is elmaradtak. Mit lehet tenni? Jogorvoslatot nem akarnak érvé­nyesíteni, mert ez a pénz még mindig elfogadható és ha panasz­kodnak, munkahelyük sem lesz. A gazdaságvezető pedig lehet, hogy „röhög a markába” —miként munkásai fogalmazták. Sajnos ilyen is van. p Gyalogos a közúton Kardoskút.—Ádász Ferenc rendőr zászlós arról számolt be a képviselő-testület legutóbbi ülésén, hogy milyen a község­ben a közrend és a közbiztonság. A tájékoztatóból megtudhattuk, hogy az országos tendenciát fi­gyelembe véve a faluban nem tapasztalható hasonló nagyság- rendű emelkedés. Az állampol­gárok nyugalmát sértő, zavaró bűncselekmény 1990-ben és ’91 -ben nem fordult elő. Növekedett azonban a közös­ségi és a személyi tulajdon elleni betöréses lopások száma. Gyak­ran az állampolgárok óvatlansá- ga is bátorította a bűnelkövető­ket. Felületesen bezárt tárolók, raktárak, őrizetlenül hagyott ke­rékpárok, szinte kínálkoztak a tolvajnak. 1990-ben hét betöré­ses lopás, hat egyéb lopás, 1992- ben már összesen 21 hasonló bűncselekményt követtek el. Az ismeretlen tettes ellen feljelen­tést tevők négy esetben mond­hatták el, hogy meglett a tettes. 17 alkalommal azonban a nyo­mozás eredménytelen maradt. Gyakori, feltételezhetően nem­csak Kardoskúton, de máshol is, a helyszíni bírságolás tilosban parkolásért, kivilágítatlan ke­rékpározás miatt, gyalogjárdán történő kerékpározás és szeszes ital kiszolgálása fiatalkorúak részére címen vetettek ki az el­követőkre. Számtalanszor elő­fordul, hogy gyalogosok min­den különösebb indoklás nélkül a közúton mennek és hasonlóan gyakori, hogy kerékpárral, mo­torkerékpárral a járdán közle­kednek. Ez a közlekedési mód egyaránt veszélyezteti mindkét fél testi épségét. Ádász Ferenc körzeti megbí­zott gyakoralatilag egyedül látja el feladatát a térségben, hiszen 1992. január 1-jén megszűnt az önkéntes rendőri szervezet. így a közrend hivatalos őrének csu­pán a lakosság segítsége juthat osztályrészül, s bízik, hogy ezt a segítséget meg is kapja. Hármas találkozó Orosháza. — A városban már régi politikai gyakorlat, hogy az SZDSZ, a Fidesz, és az MSZP a társadalmi élet tisztasá­ga és várospolitikai kérdések­ben gyakorta együtt lép fel, fél­retéve az egyébként markánsan elkülöníthető pártprogramokat, irányzatokat. Most a héten, március 13-án 17 órakor a Petőfi Művelődési Központ koncerttermében a há­rom ellenzéki párt újabb közös rendezvényt szervez. Fórumot tartanak, amelynek előadó ven­dégei: Orbán Viktor, Hack Péter és Gál Zoltán országgyűlési képviselők. A három honatya aktuális belpolitikai kérdésekről tart vi­taindítót, majd a hallgatóság kérdéseire válaszol. Az ellenzé­ki pártok várják közös rendezvé­nyükre az érdeklődőket. Egymást keresik Az 1945-ös Új Magyar Had­sereg ötödik hadosztályának volt katonái felhívásban keresik volt honvédtársaikat. Azokat, akik az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány felhívására jelentkeztek a fasizmus elleni fegyveres harc­ra. Az önkéntesek az új hadsereg ötödik gyaloghadosztályának katonáiként 1945. május 9-e előtt Hajmáskéren készültek a frontszolgálatra. Az ötödik gyaloghadosztály tagozatelőkészítő bizottsága szeretné felkutatni és számba venni a még élő bajtársait. Célja, hogy rendszeres találkozások keretén belül, szervezett formá­ban vegyék fel egymással újra a kapcsolatot. Határozott céljuk, hogy a volt katonák, bajtársak érdekvédelmét, anyagi és er­kölcsi elismerését a törvényes kereteken belül biztosítsák. Kérik a Békés megyében és az ország más tájain élő volt katonákat, hogy a polgármesteri hivataloknál jelentkezzenek. Aki tud, az Békéscsabán keresse . társait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom