Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

1992. március 9., hétfő © ÍRFKF.S МЕГ,VEI HÍEAP­BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE Elit iskola (lehet) Békésen Szegényedünk? A pénz beszél, a kutya ugat, a karaván halad -—tartja a mondás. Az első megállapítás ezek­ben a napokban különösen igaz, az önkor­mányzatok testületi ülésén a költségvetés a fő attrakció. Igen, attrakció, mert a települések egyre apadó bugyellárisából mind több az előre tervezett többlet, s nem várt kiadás. A képviselők pedig a szűkös keretek­ből egy-egy fontosnak ítélt ágazatból nehezen engednek átcso­portosítani más rubrikákba a biztosnak hitt guruló forintokból. A települések költségvetése abszolút értékben magasabb a ta­valyinál, reálértékben viszont a magas infláció miatt kisebb vásárlóerőt képvisel. Szóval a költségvetési pénzeket nagyon nehéz elosztani úgy, hogy mindenhova elegendő jusson, de maradjon is. Nézem Békés város idei, a második fordulóban elfogadott költségvetését, amely 7235 millió forint, s az eredetihez képest 17 százalékkal magasabb. Ebből a pénzből a legtöbbet—625 milliót—az önállóan gazdálkodó intézmények működtetésére fordíthat a hivatal. Fejlesztésre 98,3 millió jut, ebből a pénzből fordítanak 40 milliót a szennyvíztisztító építésére, a nevelési központ tornatermének kiviteli munkáira 2 7 milliót különítettek el, vásárlásra kerül egy ultrahangkészülék, s befejezik a műve­lődési központ nagytermét. Felújításokra legalább 50 millió kellene, ezzel szemben csupán 13,6 milliót tud biztosítani a költségvetés. De másra is kellene pénz Békésen. A város az utóbbi évtizedekben sajátos helyzetbe került, a munkaképes lakosság számottevő hányada főként a megye- székhely ipari üzemeibe ingázott. S a munkahelyek megszűnté­vel, a létszám leépítésével elsősorban békésieket érintették az elbocsátások. így aztán a városban a megyei átlagnál tartósan magasabb a munkanélküliek száma. Már az elmúlt évben megugrott a rendkívüli szociális és nevelési segélyek iránti kérelmek száma, ami nem valószínű, hogy csökken. A pénzte­lenség jellemzi Békést is. Lehet, hogy bátor a megfogalmazás, de úgy vélem: megkezdődött a város anyagi leépülése. Sajnos ez nem egyedi jelenség. Kár lenne veszni hagyni településeink hírnevét, értékeit, eredményeit. Ehhez a települések már keve­sek, a lakosságban megvan ugyan az akarat, de anyagilag gyenge, újabb terheket már nem bír. A szintenmaradáshoz is pénz, sok pénz kellene. Békésen is. / ^3—-'S—­a munka éltetett...” A békési városháza egy gyulai vállalkozó kivitelezésében, rekord gyorsasággal készült el: 1904. április 7-én a mész oltásával kezdődött az építke­zés, s még az év december 21- én, az elkészült létesítményt kitakarítva készre jelentette a kiviteletö Az oldalt szerkesztette: Szekeres András Telefon:(66) 27-844 Sok a munkanélküli Murony. — Az alig 1500 la­kosú községben mintegy 680 a munkaképes lakosok száma. Az elmúlt hetekben tovább gyara­podott a munkanélküliek tábora; több mint 150 muronyi lakos vesztette el állását, legtöbben — 60-an — a helyi termelőszövet­kezet tagjai közül váltak munka- nélkülivé. A költségvetés 31 millió forint Kamut. — A település ön- kormányzata 31 millió forintban határozta meg a község idei költségvetését. A kiadások zö­mét az intézmények működteté­se emészti fel, fejlesztési célok­ra csupán egymillió forint jut. Ebből a pénzből finanszírozzák a költségvetés számítógépes fel­dolgozására való áttérést, a la­káshoz jutók támogatását, s a gázprogram megvalósulásának egy részét. Csökkent a lakásépítés Békés. — A városban tavaly, vagyis 1991-ben 26 lakásra kér­tek építési engedélyt, az előző évről 318 volt az áthúzódóan készülő otthon. Az elmúlt esz­tendőben az átadott lakások közül 50 volt az OTP-s társas­ház, 30 pedig a családi ház. Belvízcsatorna-építés Kamut. — Az idén a szoká­sosnál magasabb a községben a talajvíz szintje, s több a belvizes terület is. Ezért a meglévő vízel­vezető csatornák karbantartása, tisztítása fokozottabb figyelmet igényel, erre a célra 355 ezer forintot költenek. A település belvízmentesítésén ezekben a napokban is két átemelő szi­vattyú időszakosan üzemel. Szociális segélyek Békés. — A megnövekedett munkanélküliség miatt a külön­féle szociális segélyek fokozot­tabb anyagi terhet rónak a város költségvetésére. Rendszeres szociális segélyre 9 millió 850 ezer forintot, ápolási díjakra 5 millió 730 ezer, rendszeres ne­velési segélyre 3 millió 850ezer, rendkívüli nevelési segélyre 3 millió 100 ezer forintot fordít a polgármesteri hivatal. Járdaépítés Kamut. — A helyi önkor­mányzat a községben az idén egymillió forintot különített el járdaépítésre és az utak javításá­ra. A tervek szerint a Rákóczi, a Petőfi és a Munkácsy utcában készül 80 centiméter, illetve.egy méter széles betonjárda, a Kos­suth, a Dózsa és a Közép utca feltöltött útjainak javítására is sor kerül. A Békési Ipari Szakközépis­kola és 636. Számú Szakmun­kásképző Intézet nem tekint túl nagy múltra vissza. A helyi gim­náziumból az 1986-os kiválását követően most lépett az „isko­lás” korba. Az oktatási intéz­mény a volt járásbíróság épüle­tét kapta meg, s ma is itt van az iskola központja. — Intézetünk nem csak okta­tás, hanem fejlesztő és kutató- központ is, nem csak iskola, hanem a város és környékének műszaki-szellemi központja. Magas szintű a technikai, tech­nológiai felszereltségünk, s a képzésünk is hasonló. Igaz ez, mert a tantervbe építve számítástechnikai oktatásban részesül a szakközépiskolai ta­gozat valamennyi diákja, meg­kapja azt az alapképzést, melyet másutt külön tanfolyam kereté­ben, súlyos ezrekért sajátíthatna csak el — magyarázza Vraukó László igazgató. Az iskola különféle tagoza­tain tanuló 615 diákot 37 peda­gógus oktatja. Három esztendő­vel ezelőtt indult az öt tanéves technikusképzés keretében a gép- és készülék-szerkesztő, a négyéves szakközépiskolai képzés keretében folyik a gép- szerkesztő és fémforgácsoló is­meretek oktatása. Az itt tanulók az órarendtől eltérően maga­sabb óraszámban tanulják a németet és az angolt, mely egy­ben nyelvvizsgára való felkészí­tő is. A szakmunkásképző tago­zaton, ahol hat szakmára oktat­Békésen az önkormányzati szabálysértési hatósághoz az elmúlt évben 193 esetben 203 személy ellen érkezett szabály­sértési feljelentés. A feljelentések zöme — 105 — tulajdon elleni, főleg bolti Békésen a nyílt árusító üzle­tek száma egy év alatt 40 száza­lékkal gyarapodott, összesen 167 kereskedelmi és vendéglá­tóegység működik a városban. Legtöbb az élelmiszerjellegű vegyes üzlet és az egyéb ven­ják a fiatalokat, fakultatív mó­don folyik a német és az angol oktatása. S az igazgató máris a CAD/CAM/CIM program rej­telmeibe igyekszik bevezetni, vagyis a számítógéppel segített tervezésről, gyártásról, s a kettő együttes alkalmazásáról beszél. —Iskolánk olyan szoftverek­kel rendelkezik, amelyek még magyar fordításban nincsenek meg, s az országban az egyetlen oktatási intézmény, ahol dolgo­zunk vele. Még az egyetemek sem rendelkeznek ezekkel a programokkal — emeli fel mu­tatóujját az igazgató. S máris ar­ról beszél: tanműhelyükben mi­lyen magas színvonalú a gya­korlati oktatás, a számítógépet a gyerekek hogyan alkalmazzák a különféle megmunkáló gépek­nél, milyen hozzáértéssel, ma­gabiztossággal kezelik, dirigál­ják a legmodernebb, a 40-45 millió forint értékű fémmeg­munkáló gépeket. lopások miatt érkezett. A tankö­telezettség megszegése és a jog­talan horgászat miau tettek még igen sok feljelentést. A kisza­bott bírságok együttes össze­ge meghaladta a 232 ezer forin­tot. déglátóegység, zömében ital­bolt. Ugrásszerűen megnőtt a vásározó tevékenységet folyta­tók száma, egyéni vállalkozó igazolvánnyal 85 vásározó ke­reskedő él a városban, s dolgo­zik szinte megyeszerte. — Az az érzésem: az önök iskolája egy elit műszaki közép­fokú tanintézetté nőtte ki ma­gát... — Még nem tartozunk az elit iskolák sorába, de elindultunk azon az úton, hogy odajussunk, azzá váljon intézetünk. Lehető­ségeink adottak, kezdenek kiraj­zolódni a jövő körvonalai, an­nak ellenére, hogy körülménye­ink eléggé mostohák. Nincs rajztermi gyakorlatra helyünk, hiányzik egy komoly mérőte­rem. Ez utóbbi azért is fájó, mert a németektől kapott nagy értékű méréstechnikai berendezéseket kényszerűségből nem oda való környezetbe telepítettük. Ha ezen gondjaink megoldódnak, akkor lehet, hogy országosan is az elit iskolák sorába rukkolunk majd, s akkor bennünket irigyel­nek azok, akiket most mi figye­lünk irigykedve — nyújtja bú­csúzóul jobbját Vraukó László. „„.mindig — András! Andriskám... — hallom amint kikászálódott Dá­ciámból, hogy valamit lefény­képezzek Békés és Tarhos kö­zött. Alig kóhajintásnyira lová­val szántott Fekete Gábor, bé­kési egyéni gazda. Csak amikor közelebb értem, akkor derült ki, hogy nem engem szólítgatott, hanem a tizenhárom éves „szőr- dízelét” biztatta, hogy gyorsab­ban szedje lábait, miközben a sebességváltó, vagyis az ostor után nyúlt. S ha már így hozta a véletlen, hogy druszám lévén megismerkedtünk Gábor bácsi­val, hát szót is váltottunk. A het­venöt éves nyugdíjas akár egy évtizedet is letagadhatna korá­ból. Rátelepszik az ekére, hátra­tolja a sapkáját, miközben lova gőzölögve fújtat. — Amikor az iparból hatvan­évesen nyugdíjba mentem, csi­kóként vettem, én tanítgattam. Nagyon jóindulatú jószág — bök fejével a lóra. —Jól bírja vele a tempót... —Ez edzi az embert. Paraszt- gyerek voltam, földművesként dolgoztam, a tagosítás elől men­tem az iparba. Most nyugdíjas­ként ismét „parasztízálok” há­rom és fél hold szántón és nyolcszáz négyszögöles kert­ben. Időnként alkalmi szántást vállalok a cimboráknak, inkább tiszteletből, mint pénzéit.-—Fiatalos lendülettel dolgo­zik. — Engem mindig a munka éltetett. Pedig sokat jártam az orvoshoz, a vérnyomással volt bajom. De amióta magam keze­lem magamat, kutyabajom sincs. Reggeli előtt egy-egy ku­pica szilva- vagy törkölypálinka többet ér bármilyen gyógyszer­nél. De csak egy, s nem több! — emeli fel kérges mutatóujját, miközben észreveszi, hogy egy- fejes ekéjét veszem szemügyre. — Ezt még ’46-ban, amikor önállóan kezdtem gazdálkodni, használtan, másfél mázsa bú­záért vettem. Ez is jóval túljár már a nyugdíjkorhatáron — ne­veti el magát, majd lassan feltá- pászkodik. s elindulnak. Egye­nes barázdát húz, melyből vísz- szaszól: — A földet szeretni kell, az ember bizonyítványa a munkája. Megművelését nem lehet csak tankönyvből tanulni —int búcsúzóul. A Békési és fia Bt. szeszesital-palackozó üzemében kis kiszerelé­sű pálinkát palackoznak, műszakonként mintegy 10 ezer féldecis üveget töltenek meg. A közeljövőben új termékekkel bővíti választékát az üzem. megkezdik a brandy , a borpárlat, a szőlő­vodka, a keserű likőr, a chert és a Hubertus/ palackozását Megalakultak Békésen az érdekegyeztető fórumok Viharsarok Tsz földterületére vonatkozóan, kárpótlási igényt bejelentők közül: Tarkovács Mátyás, Szívós Ferenc, Czira László. Szatmári Imre, D. Szabó Imre. D. Varga László, Domokos István. Durkó István. Nagy György, Domokos Imre békési lakosok és Hajdú Imre békéscsabai lakos érdekeinek képviseletét látja el. Békés város önkormányzatának megbízottja: Pásztor János. A termelőszövetkezet megbízottja: Tőbí József. Részarány-tulajdonosok képv iselője: Krizbaí Já­nos. Egyetértés Tsz földterületére vonatkozóan: Nyeste János, Sas Sándor. Tóth Károly. D. Nagy Sándor. Szabó Imre. Fődre Gábor, Andor Gergely, Somlyaí Istv án békést lakosok, valamint három fő Taihos község képviseletében, melyet Tarhos község önkormányzata választ. A termelőszövet­kezet megbízottja: Gombkötő József. Részarány­tulajdonosok képviselője: Pocsai Sándor. Békés város önkormányzatának képviselője: Öreg Péter, valamint Tarhos község önkormányzatának meg­bízottja, melyet Tarhos község önkormányzata választ. Hidas hali Állami Gazdaság földterületére vonatkozóan: az érintett településekkel közösen létrehozandó fórum, amelynek székhelye Mu- ronyban lesz. Békés város vonatkozásában; Kárp Lajos, illetve amennyiben a fórmnalakítás tehető­vé teszi Nagy János. Békés város önkormányzatá­nak megbízottja: Miklós. Lajos.. A számítógép segíti a tervezést Szabálysértések Bővülő üzlethálózat

Next

/
Oldalképek
Tartalom