Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

Csodajó a Mumijo? — ...Azt válaszolta a férfi, hogy én nem tudom visszaad­ni az ő bioenergiáját...(4. ol­dal) Szegényedünk? Lehet, hogy bátor a megfo­galmazás, de úgy vélem: meg­kezdődött a város anyagi le­épülése. (5. oldal) ...és Rácz Laci? Minden sport-, de kivált fut­ballrajongónak a kijevi sztár „ugrik be” e név hallatán, s nem tévednek. (14. oldal) Holnap: Nyertes-vesztes Már a televízió nyilvános­sága előtt ígéretet kapott, hogy bűnügyi nyomozóként dol­gozhat. (4. oldal) Negyven évvel ezelőtt 18 szarvasi kisiparos összefogott és meg­alapította a Vas-, Fémipari Szövetkezetét. Jubileumi ünnepsé­gükről a 3. oldalon számolunk be. Fotó: Fazekas Ferenc Az adós fizetne... Egy év alatt több mint kétsze­resére növekedett a lakossági hi­telhátralékok összege — mond­ta az MTI érdeklődésére Keller Judit, az Országos Takarék- pénztár főosztályvezetője. Hoz­zátette: az év végén már 4,4 mil­liárd forint volt az adósok hátra­léka, míg 1990 végén csak 1,8 milliárd forint. Az elmúlt évi ugrásszerű növekedés össze­függ a munkanélküliek számá­nak 80 ezerről 400 ezerre való emelkedésével. Jelenleg mint­egy 300 ezer adósnak van hátra­léka, ami azt jelenti, hogy leg­alább két hónapja nem fizeti az esedékes törlesztést. Mint Kel­ler Judit elmondta, egyre na­gyobb gond az elmaradt befize­tések behajtása, mert az állásta­lanok számának rohamos növe­kedése miatt a fizetések letiltása már nem eredményes módszer. Ezért jelentősen megszigorí­tották a hitelek folyósítását. Öt­venezer forint felett már nem elegendő ajövedelemigazolás, a pénzintézet elsősorban értékpa­pírt kér letétbe. Ezen kívül meg­felelő fedezet a nem lakott ingat­lan is. Amerika Kupa / Ónodi Orlandóban Nem követelték Surján menesztését Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete til­takozó demonstrációra hívta tagjait, szimpatizánsait szombaton délelőtt Budapesten. A Nádor utcába délelőtt 11 órára gépko­csikkal, autóbuszokkal, különvonattal érkeztek a résztvevők. Amikor a Népjóléti Minisztérium elé értek, már 28-30 ezresre gyarapodott a létszámuk. A gyulai Pándy Kálmán megyei kór­házat tizenegyen képviselték. Köztük volt dr. Tóth Károlyné, a kórház szakszervezeti titkára, az EDDSZ megyei szövetségének elnökségi tagja, aki az előzményekről a következőket mondta: A kormányhű sajtót kevesen olvassák? Csurka István Kondoroson Szombaton este a kondorosi kultúrházban tartott előadást Csurka István országgyűlési képviselő hazánk belpolitikai helyzetéről. A téma elemzése előtt azonban leszögezte: — Mindig magyarázkodás­sal, mellébeszéléssel kezdődik egy-egy ilyen fórum. Én inkább annak a kérdésnek a kapcsán szeretném az okokat feltárni, hogy miért csak itt tart a magyar- országi demokrácia építése. Csurka István elsőként a vi­lágtörténelemben elfoglalt he­lyünket emelte ki, hangsúlyozva napjaink politikai történéseit, a Szovjetunió szétesését, s az eb­ből fakadó „romhalmaz öröksé­günket”. Az ok-okozati össze­függések sorát a társadalmi erők működésével folytatta, majd ki­tért a „társadalom minden zugá­ban meghúzódó, rejtőzködő, lát­hatatlan, jól szervezett, óriási összefonódásokra képes”, a gazdasági pozíciókat megkapa­rintó volt pártfunkcionáriusok­ra, a segédcsapatok alkalma­zottjaira is. Természetesen a saj­tó is napirendre került. A hallga­tóság megtudhatta, hogy a tö­megkommunikáció az ellenzék kezén van, a kormányhű sajtó pedig anyagi gondokkal küzd, és ami a legszomorúbb, kevesen olvassák. Csurka véleménye szerint a közhangulat formálá­sában oroszlánrészt vállal az el­lenzék irányította sajtó. S hogy miért nem veszi ki a kormány a régi rendszer kezéből a tömeg­kommunikációt? Mert nem áll­nak rendelkezésére megfelelő törvények, erőszakhoz pedig nem folyamodik. Az erőszak kapcsán az előadó felelevenítet­te a taxis sztrájkot: „Rendszer- megdöntési kísérlet volt, tör­vénytelen cselekedet. A kor­mány mégsem alkalmazott erő­szakot...” Cs. I. — Öt nappal a demonstráció előtt ismertük meg a konkrét cé­lokat, amelyeket tekintve az ágazaton belül a szakszervezet teljesen egységessé vált. A fel­olvasott petícióból is kitűnt, hogy alapvetően a működési fel­tételek biztosítása volt az elsőd­leges követelésünk. A költség- vetés szerint ugyanis az idei esz­tendőre dologi kiadásokra 5 szá­zalékkal kapunk többet, mint tavaly. Nem biztosított sajnos a betegellátás sem. Egyes elkép­zelések szerint az ágyak létszá­mát kell csökkenteni, ami kettős feszültséget teremt; egyrészt nem lesz a betegek számára hely, másrészt a munkatársak körében is bizonytalanságot okoz. Az utolsó csepp a pohár­ban pedig a 10 százalékos bér- fejlesztés volt. A demonstráció hangulatáról dr. Tóth elmondta, hogy az egészségügyi dolgozókhoz mél­tóan, rendkívül kulturáltan, csendben várták a kezdést, s azután sem voltak szélsőséges megnyilvánulások. Eredmé­nyesnek tartotta a megmozdu­lást, hiszen a szakszervezetet olyan pozícióba helyezte, ame­lyet bármikor tárgyaló partner­nek tekinthetnek. Ennek kö­szönhető, hogy már hétfőn el­kezdődnek az egyeztető tárgya­lások. „Visszafelé jövet, útköz­ben megdöbbenéssel hallottuk a 168 óra című rádiós műsorban, hogy a tiltakozók lemondásra szólították fel a minisztert. Nyil­vános telefonból azonnal felhív­tuk a műsor szerkesztőit, hiszen hivatalosan senki nem kérte Surján Lászlót erre a lépésre, sőt, reményeink szerint az egyeztető tárgyalások egyik fő­szereplője lesz" —fejezte be tá­jékoztatását dr. Tóth Károlyné. Tudósításunk a 14. oldalon Négyezer határsértő — Legtöbben Romániából jönnek Az idén február végéig majd­nem négyezer határsértővel szemben kellett intézkedni, s ez 38 százalékos növekedést jelez az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest — mondta az MTI érdeklődésére Zubek János alezredes, a határőrség szóvivő­je. A határsértők fele román ál­lampolgár volt, de jelentős szá­mú török (390), pakisztáni (251 ) és bangladesi (213) is volt kö­zöttük. Elfogtak rajtuk kívül 80 embercsempészt is, több mint 200-an pedig hamis útlevéllel próbáltak beutazni Magyaror­szágra. Duma helyett... Kékesfényű tévéalkonyat van. A világot jelentő csatornák most éppen habkönnyű giccsparádéval, Szomszédokkal, Dal­lasszal kábítják a derék dolgozót. Megy a műsor, meg a reklám, a minden estére adagolt szórakozás, amelyért nagy árat fizet az operetten álomba zuhanó — az informáltság lehetőségét. S hiába a tudományos műsorok sokasága, az egymásba érő hír­adás, a szolgáltató műsorok, ha az emberek csak adatokhoz, tényékhez jutnak, ám ezektől nem lesznek okosabbak. — Az egész vidék — kínjában — mosolygott a Magyar Televízión, amely arra sem volt képes, hogy a fél országot valamilyen formában érintő szövetkezeti és átalakulási törvény­ről olyan műsort készítsen, amivel segít eligazodni ezeken a sorsdöntő rendelkezéseken. Nem a paragrafusok szolgai közlé­séről van szó, hisz’ ebből sokat nem ért a földműves, s nem is arra van szükség, hogy tudósok egymás babérjait megtépázva nyilvánosan „szakértsenek”. Ezek helyett érthető, magyar nyel­ven megfogalmazott, világos és praktikus információk kellené­nek — mert szóból ért az ember. Nem linkelésre, üres, süket dumára van szükség, hanem pontos, hiteles közlésekre, melyek segítenek ebben a kusza korban valamiféle fogódzót, támpontot találni. S ebben mindnyájunknak adóssága van. Kőhalmi Endre Nem söpörték le a Nemzeti Alaptantervet Nem söpörték le az asztalról a Nemzeti Alaptanterv harmadik változatát, sőt úgy tűnik, hogy a vasárnap befejeződött 3 napos székesfehérvári konferencián részt vevők körében konszenzus született a N AT és a helyi tanter­vek viszonyát illetően is. A Nemzeti Alaptantervet olyan keretként fogadták el, amelynek alapján elkészülhetnek a helyi iskolákra szabott, a pedagógu­sok önállóságát biztosító oktatá­si programok. A NAT azonban, mint hangsúlyozták, csak a sza­bályozás egyik eszköze, műkö­dőképes tantervre és tankönyv- piacra, továbbá egységes vizs­garendszerre is szükség van. A vasárnap délutáni sajtótá­jékoztatón Báthory Zoltán, aki­nek vezető szerepe volt a NAT kidolgozásában, elmondta: a bizottságok felkészültek arra, hogy elkészítsék a NAT—3 to­vábbfejlesztett változatát. Vár­hatóan ezt már Nemzeti Tanter­vi Alapnak nevezik. Tájékozta­tott arról is, hogy a korábbiaktól eltérően azt javasolják a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­riumnak, hogy a kerettanterv, mint a szabályozás egyik eszkö­ze az oktatási törvény mellékle­teként szerepeljen. A helyettes államtitkár, dr. Dobos Krisztina elmondta: a NAT új műfajt jelent a magyar pedagógia történetében,s a kon­ferencia igazolta, hogy immár világos a létjogosultsága. (MTI) PIONEER szórakoztató elektronikai kiállítás és vásár március 9-étöl 14-éig. A kiállítás ideje alatt 5%-os engedménnyel vásárolhat vagy rendelhet! Figyelem! Továbbra is tart a használt tv-csereakció! Ch ELEKTRO HÁZ Várjuk Önt egy európai színvonalú műszaki áruház Békéscsaba, Baross u. 10. Telefon : 25-588. óriási kínálatával Nyitva tartás: héttőtől péntekig э—19-ig, a legkedvezőbb áron. szombaton 9—14-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom