Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-06 / 56. szám

Mm megyei hírlap­Vita a tévéről Antall József miniszterelnök megbeszélést folytatott Hankiss Elemérrel, az MTV elnökével. A kormányfő megismételte le­vélben is megfogalmazott állás­pontját Nahlik Gábor alelnök jogállásáról. A hétfőn kineve­zett alelnök általános helyettes­ként gyakorolta az USA-ban vendégprofesszorként tartózko­dó Hankiss Elemér jogkörét. El­lene a tévé elnöke fegyelmi eljá­rást nem indíthat, azt csak a kor­mánynál kezdeményezheti. A beszélgetés részvevői megálla­podtak abban, hogy az MTV Szervezeti és Működési Sza­bályzatát mielőbb elő kell készí­teni jóváhagyásra. Tikos a szóvivő Für Lajos honvédelmi mi­niszter Tikos László alezredest, a tárca sajtóosztályának vezető­jét bízta meg átmenetileg a szó­vivői teendők ellátásával. Mint ismert, Keleti György ezredes, a tárca eddigi szóvivője benyújtotta lemondását, ame­lyet a miniszter már el is foga­dott. Építő információk Várhatóan gyorsabb lesz az információáramlás hazánkban az építési vállalkozók és a meg­rendelők között — közölte a Bau-Data információs iroda képviselője új kiadványuk be­mutatásakor. A vállalkozás ha­vonta kiadja azoknak a magyar, illetve külföldi építési projek­teknek a jegyzékét, amelyeket a hazai vállalkozók megpályáz­hatnak itthon, illetve külföldön, tehát a munkát kereső cégek közvetlenül hozzájuthatnak az őket érdeklő információkhoz. Törvényhozók kapcsolata A magyar Országgyűlés és az Európai Parlament Társulási Parlamenti Bizottságot állított fel a kapcsolatok koordinálásá­ra. Feladata a magyar és az euró­pai törvényhozás szorosabb kapcsolatainak kiépítése, össze­függésben Magyarország EK társulási szerződésével. Egyszemélyes rt. A Magyar Távközlési Válla­lat az Állami Vagyonügynökség döntése alapján — 1991. de­cember 31 -ei határnappal egy­személyes részvénytársasággá alakult át. A Matáv privatizáció­ja több lépésben valósítható meg, valamint szükségessé teszi a Ptk. és távközlési törvény módosítását is. „NEM ELÉG, HA SZE­RENCSÉSEK VA­GYUNK; AZ IS KELL MÉG, HOGY A TÖB­BIEK NE LEGYENEK AZOK.” (Renard) MÁRKA­BOLT Új motorkerékpárok, bukósisakok, motoros kellékek, motoros védőfelszerelések. UVE.AXO, CLOVER, M. ROBERT, SCOTT Acerbis kiegészítők. Békéscsaba, Szent István tér 8. Telefon: (66) 27-414. KÖRKÉP 1992. március 6., péntek ss Őrségváltás a testőrségben A szóbeszéd ellenére nem bizonytalan a Testőr Kft. bé­késcsabai kirendeltségének a helyzete. Mint közismert, a Nemzetközi Testőr Biztonság- szolgálati Kft. kanadai magyar vállalkozás, amely megközelí­tőleg egy éve alakult. Feladata nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek bevonásával sze­mélyvédelmi és őrszolgálati fel­adatok ellátása, vagyonvédelmi szolgáltatás, szórakozóhelyek, pénzintézetek teljes körű bizto­sítása és különböző speciális tanfolyamok szervezése, ren­dészeti és őrszolgálati területen dolgozó személyek részére. A közelmúltban Budapestről Bé­késcsabára vezényelték Czeglé­di Nándort, aki a dél-alföldi te­rület igazgatói tisztét tölti be. Tőle kérdeztük, igazak-e a csa­bai csoportról terjesztett kósza hírek? — Annyi igaz — kezdi be­szélgetésünket Czeglédi úr —, hogy az előző vezetést a kft. leváltotta és ellenük pénzügyi elszámolás miatt rendőrségi el­járást kezdeményezett. A többit majd a bírósági döntés után tu­dom kommentálni. Engem azért küldtek Budapestről Békéscsa­bára, hogy helyrehozzam az okozott szervezeti kárt, és to­vábbra is biztosítsam a Testőr Kft. szolgáltatásait igénybe ve­vők teljeskörű kiszolgálását. Az sem igaz — tájékoztat a területi igazgató —, hogy fel­bomlóban lenne a szervezet, mindössze azoktól az emberek­től váltak meg, akik a felbomlást előkészítették. Jelenleg állomá­nyunkban 65 személy dolgozik, három vezető irányítása mellett (helyetteseim: Tóth Antal és Lajtos Zoltán). Legnagyobb őr­zési területeink a Schweppes békéscsabai telephelye, az Orosházi Hunguard Float Kft. területe, a Pannonglas Ipari Rt. De ők biztosítják az OTP összes fiókjának őrzését is. Munkáik között szerepel a pénzszállítás megszervezése és minőségi el­látása. — Állományunk stabil, el­méleti és gyakorlati továbbkép­zésük folyamatos. Szeretnénk terjeszkedni, több megyére ki­terjedő őrző-védő hálózat kiépí­tésére törekszünk. Munkánkat a rendőrséggel karöltve kívánjuk végezni, helyrehozva azt á kapcsolatromlást, amelyet a ko­rábbi vezetés akamoksága oko­zott. Technikai felszerelésünk bővítését is előirányoztuk, pénzszállító bőröndöket, sze­mélygépkocsit és egyéb korsze­rű technikát vásárolunk a közel­jövőben. Nem okozott megtor­panást a korábbi vezetés kiválá­sa, sőt tisztább feltételeket te­remtett — fejezte be beszélgeté­sünket Czeglédi Nándor. PappJános Monológ a reménytelenségből — A kloroformszagú kórházból a kilenc négyzetméteres, lepusztult szobába kerültem vissza. A remények ezzel végleg lezáródtak. Se munka, se pénz, se ennivaló. Most meg, mi lesz velem a toprongyos öregemberrel? Amióta leépí­tették az állásomat a MÁV-nál egyszerűen nem tudok a rossz soromból szabadulni. Három évig dolgoztam egy nagyréti parasztembernél, akitől reggelit, ebédet, vacsorát és heti kétszáz(!) forint költőpénzt kaptam. Kihasználta a rászorultságo­mat alaposan. De még ez is jó lenne, ha lenne!... Nem tudom megérteni, hogy én miért nem vagyok jogosult semmire. Az igaz, a törvény úgy szól, hogy aki állás nélkül marad, annak egy éven belül jelentkeznie kell, mert csak így kaphat segélyt. Én meg nem mentem be kuncsorogni, semmilyen tá­mogatást se kértem soha! Inkább dolgoztam, így „feketén”. Nem is tudtam arról, hogy jelentkezni kell — nem is adnak egy fillért se! Harminc- három évig becsületesen dolgoztam és most itt állok, nincs egy vasam se, még a gyógyszerrecep­tet se tudtam kiváltani. Ma még nem ettem. És tegnap is koplalhattam volna, ha a szomszéd nem szán meg kétszáz forinttal -— afféle előleg­ként a kertjében végzett munkára... Miért nincs nekem jussom semmihez se?! Én még soha nem fejtem meg az önkormányzatot, nem kértem tőlük semmit, most meg azt mondták a hivatalban, hogy ilyen piti ügyekkel ne zavarjam a polgármester urat. Nagyon gondolkodom rajta, hogy átmegyek a rendőrségre, s azt mondom a főkapitány úrnak, hogy estére betörök valahova. Úgyhogy holnap nyugodtan letartóztathat, legalább a börtönben lesz kaja meg fűtés... Nekem ne mondja senki, hogy mért nem próbálom újra! Egy 58 éves embe­rért már nem kapkodnak a vállalatok és különben is az eredeti, lakatos szakmában nem találni üres helyet. Csak azt tudnám, hogy az a sok iskolából kikerült ő, egy-két hónapot dolgozgató fiatal miért rendelkezik több joggal, nekik mért jár a minimum 6000 forintos segély, s nekem miért nem?! Talán azt akarják, hogy mi öregebbek most már dögöl­jünk meg szépen csendben... Kőhalmi Endre Antall József figyelmébe Helyet a kormány asztalánál! A Békés megyében működő ipartestületek, a gyulaiak kezde­ményezésére tegnap közös álláspontra jutottak a kormány közelgő békéscsabai megbeszé­lésével kapcsolatban. „A megyei helyzetértékelő anyag elkészítésénél kérjük fi­gyelembe venni, hogy az iparo­sok, vállalkozók milyen problé­mákkal küzdenek — írják a megyei önkormányzat elnöké­hez írt levelükben. — A gazda­sági szabályzókat úgy kérjük kialakítani, hogy azok a vállal­kozókat segítsék, a vállalkozóvá válást ösztönözzék, s ne büntes­sék az alkalmazottat foglalkoz­tatókat. Az adójogszabályok kedvez­zenek a vállalkozóknak. Az adóelőleg levonását (a 3%-ot) szüntessék meg. A költségel­számolás területén (amortizá­ció, fogyóeszköz-beszerzés, a gépjárművek költségnormája) állítsák vissza az 1991. évi SZJA-rendeletben biztosította­kat. A megye sajátosságait ve­gyék figyelembe, a helyben dol­gozókat segítsék külön kedvez­ménnyel, adóvisszatartással a központi adókból. A vállalko­zók adminisztrációit egyszerű­sítsék (könyvvezetés alóli men­tesítés, bevételi nyilvántartás vezetése), állapítsanak meg áta­lányadót. A kistelepülésen dol­gozókat, valamint a nyugdíjaso­kat részesítsék magasabb adó- kedvezményben. A''munkanél­küliek közterheit ne a munka­adókra és a munkavállalókra há­rítsák. A társadalombiztosítási járulék mértékét és összegét az 1991. évi mértékűre csökkent­sék. Teremtsenek kedvező hitel- lehetőségeket a kamat mértéké­ben és a futamidőben. Központi intézkedésekkel élénkítsék a gazdaságot. A világkiállításból Békés megye is profitáljon. Kér­jük az érdekképviseleti törvény mielőbbi megalkotását. Problé­máinkat szeretnénk — a lehető­ségekhez mérten — személye­sen is előterjeszteni a békéscsa­bai kormánymegbeszélésen.” Az Orvosi Kamara állásfoglalása A Magyar Orvosi Kamara Országos Élnöksége március 4- én közreadta állásfoglalását, amely szerint az elnökség — sa­ját korábbi nyilatkozatainak megfelelően — egyetért az Egészségügyi Dolgozók De­mokratikus Szakszervezetének az egészségügy és dolgozói anyagi helyzetére vonatkozó ál­lásfoglalásával. A Magyar Or­vosi Kamara a maga részéről a társadalombiztosítással tovább folytatja a megbeszéléseket, amelyeken fokozatos megoldás lehetősége bontakozik ki. A de­monstrációban való részvételt tagjainak, területi szerveinek megítélésére bízza. A megmoz­dulás alkalmas arra, hogy az ors­zág figyelmét ráirányítsa az év­tizedek óta húzódó finanszí­rozási gondokra, és segítse a megoldásra irányuló törekvése­ket. A Magyar Orvosi Kamara Békés Megyei Szervezetének Elnöksége ezzel az állásfogla­lással minden vonatkozásban egyetért. Egy szervezet és ami mögötte van Nem kell se Torgyán, se Zsíros Géza! Lemondott a szeghalmi kisgazda-elnök A kisgazdapárt szeghalmi elnökének- a tagsághoz írt le­mondó leveléből idézek: „Mivel lehetetlen az általam elutasított vonalat képviselve tevékeny­kedni, ezért elnöki tisztségem­ről lemondok”. Ezek után meg­kerestük Kazinczy Istvánt, aki lemondásáról a következőket mondta el. — A történet még a kisgazda- párt szeghalmi megalakulása­kor kezdődött. Én az úgyneve­zett „békési program” alapján szerveztem a helyi és környék­beli kisgazda-alapszervezete- ket. Sajnálattal tapasztaltam, hogy a parlamenti, de főleg az önkormányzati választások után a pártalapítók, újjászervezők háttérbe szorultak, feljött a „második vonal”. Ezzel egyide­jűleg a párt országos vezetése is belső csaták színterévé vált. Hangadó lett a Torgyán-csoport, ugyanakkor a Békés megyében igen erős Zsíros Géza-csoportot sem tudom teljes mértékben támogatni. Hosszú ideig sikerült „egyen­súlyoznom” a két szárny között, de be kellett látnom, hogy az én higgadt, józan politizáló stílu­som nem megfelelő a jelenlegi helyzetben. A kisgazdapártnak természetesen továbbra is tagja maradok és erőm szerint próbá­lok a „békési program” megva­lósulásáért tevékenykedni. Gila Károly (Folytatás az 1. oldalról) hogy megfelelő kezelést kapja­nak a kis betegek. Ha lehet, ak­kor itthon, ha szükséges, akkor külföldön. — A külföldi kezeléshez ren­geteg pénz kell. Hogyan terem­tik elő? — Szerencsére az emberek­ből nem halt ki a segítő szándék. Hihetetlen erők mozdulnak meg egy nemes cél érdekében, s itt nemcsak az anyagiakra gondo­lunk. Sok baráti segítséggel jött létre az alapítvány: lelsősorban dr. Ratkay Imre, dr. Szentistvá­nyi István, dr. Nemes György, Táborszky László, dr. Harmati Béla, dr. Bodoni Zsuzsanna, Pátkay Róbert, Kovács Pál, dr. Godó Béla, dr. Simon Fiala Já­nos, Varga Ferenc, dr. Szentke- reszty András nevét kell említe­nünk, és a névsor korántsem tel­jes. Az evangélikus egyház rög­tön felvállalta az ügyet, s külföl­di kapcsolataink is ezen a vona­lon indultak el. Hamarosan lét­rejött kuratóriumunk. — Kik az alapítvány fő támo­gatói? — Jelentős összeget adott a szarvasi önkormányzat költség- vetési üzeme, a szarvasi Tán­csics, a kamud Hunor, a gyulai Váralja Vadásztársaság, a Gyu­lai Húskombinát, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, s rajtuk kívül még igen sok intéz­mény és magánszemély. Nem titok, hogy jótékonysági bálunk résztvevői mintegy 800 ezer fo­rinttal járultak hozzá célkitűzé­seinkhez. A zeneiskola jóté­konysági hangversenyt rende­zett, a Jókai Színház egy előadás bevételével segített, a megye képzőművészei egy-egy alkotá­sukat ajánlották fel. Mindenkit sajnos nem tudunk felsorolni, de feltétlenül meg kell említeni dr. Bumbera József, Rázga József, Szereday Ilona, dr. Bereczky Zsolt, dr. Kőhalmi Ilona, dr. Gündisch György, Csányi Jánosné nevét. Megköszönjük a Réthy Pál Kórház, a mentőállo­más, a városi Vöröskereszt, az Orvosi Kamara, s minden hazai és külföldi szervezet, intéz­mény, magánszemély segítsé­gét. Bízunk benne, hogy a lap ol­vasói is átérzik azoknak a csalá­doknak a helyzetét, akiknek szembe kell nézniük ezzel a szörnyű betegséggel, s anyagi lehetőségeikhez mérten támo­gatják alapítványunkat. Kö­szönjük! Sarakba száriba s Ujra húzhat A borostás lottóárusnak nagy napja van. Immár nem­csak a langy tavaszi napsütés­ben sétáló kismamákat kell stí- rölnie, nem kell vizslatnia a kivillanó karcsú bokákat. Vég­re egy kis pénzt is kereshet. Egyre-másra csábítják egy­mást a szerencsében makacsul hinni akarók, a gyorslutriba belebolondultak, a mániákus kaparósok. —Hol van márctz a régi öt­forintos sorsjegy? — mélázik a rövidke üresjárat alatt For­tuna komisszárja. — Amikor még izgatottan választottak a füzérből az emberek, s szertar­tásos mozdulatokkal tépték fel a borítékot! Mára eltűnt, az unott monotóniába csak az a pár diák visz némi színt, aki itt játssza el a játékterem után megmaradt utolsó húszasát. Egyre többféle szerencsepapír jelenik meg, s ahogy a számuk nő, úgy csökken bennük a né­pek bizalma. Sorsjegy sors­jegy hátán. Mára új értelmet kaphat a kifejezés. Jelentheti azt 'is, hogy jegyre kapjuk a sorsot, kartonra írva a nékünk szánt tulajdont, részesedést, a minket megillető kárpótlást. A jegyek fontosak, értékük forgandósága vihet romlásba sorsokat, s hozhatja meg az anyagi biztonságot is. Igazi sorsjeggyé válnak, olyan tár­gyakká, melyeknek önálló éle­te van, amelyek attól kezdve nem függnek az őket féltve őrző nyugdíjasoktól, a gyárból kiebrudaltaktól, a végkielégí- tettektől, a csődöt jelentő újra­kezdőktől. Nekik most már csak egy dolguk van, vigyázni a borítékolatlan szerencsepa­pírokra, s imádkozni, hogy le­galább egy ,,Ujra húzhat” legyen rajtuk... Kőhalmi Endre KÜLDJÖN EGY HÚSZAST Korunk népbetegsége a rosszindulatú daganat. A kór sajnos a gyermekeket sem kíméli. Békés megyében mintegy ötven gyermek szenved ebben az alattomos betegségben. Gyógykezelésük Magyarországon csak részben megoldott, külföldre pedig — a magas költségek miatt — csak nagyon kevesen jutnak el. Ezen próbál segíteni az egy éve létreho­zott „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket” alapít­vány, melynek céljaihoz intézmények, egyházak, magán- személyek, külföldi adakozók járultak hozzá. Most Önt is segíteni hívjuk kedves olvasó. KÉRJÜK, KÜLDJÖN HÚSZ FORINTOT! A lapban talál egy csekket. Ne dobja el! Töltse ki. Külde­ményével nem rajtunk, hanem a beteg gyermekeken segít. Az adományozók nevét folyamatosan közli a Békés Me­gyei Hírlap! „ENGEDJÉTEK HOZZÁM JÖNNI A KISGYERMEKEKET...” Békés megyében élő rosszindulatú daganatos gyermekek külföldi gyógykezelésének segélyezésére létrehozott alapítvány kuratóriuma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom