Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

1992. március 30., hétfő KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL hMplcsz Uj aranyláz küszöbén Oroszországban lehetővé válik magánszemélyek szá­mára is, hogy aranyat kutassa­nak. A Reuter beszámolója szerint a szibériai Irkutszk vá­rosa engedélyezi az aranylelő­helyek magánkutatását, véget vetve ezzel az állami monopó­liumnak. A hír hallatán akaratlanul is az alaszkai aranyláz ötlik fel bennem. Amikor tíz- és tízezrek kerekedtek fel, hiá­nyos, rossz felszereléssel vágtak neki a hidegnek, hogy megcsinálják szerencséjü­ket. Meggazdagodni csak kevés embernek sikerült. Legjobban talán azok jár­tak, akik élelmiszert és visz- kit árultak az aranyásók­nak. Lehet, hogy Szibériá­ban is megismétlődik, ami a múlt században az Egyesült Államokban történt. Ma gratis Az észak-olaszországi Biella városkában mintegy 30 könnyű- vérű hölgy sajátos módját vá­lasztotta annak, hogy tiltakoz­zon a N igériából érkezett utcalá­nyok növekvő konkurenciája ellen. Szombaton ingyen kínál­ták szolgáltatásaikat: ma gratis — hirdették plakátjaikon. E kampánnyal a helyi prostituál­tak amiatt tiltakoztak, hogy az afrikaiak alacsony tarifával dol­goznak és nem kényszerítik a szolgáltatásaikat igénybe vevő­ket óvszer használatára. Tél Ausztriában Tavasz helyett ismét tél van Ausztria nyugati részén: a hét­végén hóesés okozott örömöt a síelőknek és gondot az utazók­nak. Az Arlberg-alagutat csak гь hólánccal felszerelt járművek tudták megközelíteni, s több ki­sebb bekötőutat lezártak — olyanok voltak az útviszonyok, mint a legnagyobb tél idején. Az A1-esen, a nyugati autópályán Linz környékén tömeges sze­rencsétlenséget okozott a hirte­len visszatért tél: 35 kocsi csú­szott egymásba. Bush fogása George Bush amerikai elnök orvosai tanácsára szombaton engedélyezett magának némi kikapcsolódást a munkából. Horgászni ment, de — mint hír- ügynökségek jelentették — öt óra alatt mindössze egyetlen süllőt fogott. — Az is meglehe­tősen kicsi volt — vallotta be az elnök az őt faggató újságíró­knak. Chantal Mauduit 28 éves francia hegymászóm') elsőnek a női alpinisták közül indul oxi­génpalack nélkül, hogy meg­mássza a Mount Everestet. Pista bácsi: — Az mind sem­mi. Az én feleségem holnap Bu­dapestre utazik és oxigénpalack nélkül kell végigmennie a Nagy­körúton. Az oldal külpolitikai tu­dósításai az MTI hírei alapján készültek. Az ENSZ felügyelő bizottságának felvételén a titkos urániumfeldolgozó iraki atomfegyvergyár látható Tarmije városában Miért nem együtt? Pozsonyban a Duray Miklós vezette Együttélés politikai mozgalom nyilatkozatot tett közzé. Ebben kifejtik, hogy az Együttélés és a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom vá­lasztási koalíciójának miért nem lett a harmadik tagja a Magyar Polgári Párt. Emlékeztetnek arra, hogy az 1990-es választá­sokon is koalícióban indult Együttélés Magyar Keresztény­demokrata Mozgalom közösen törekedett koalícióra lépni a Magyar Polgári Párt jogelődjé­vel, a liberális értékeket valló Független Magyar Kezdemé­nyezéssel, de erre akkor „merev elutasítás” volt a válasz. „Az Együttélés és az MKDM nem támogatta és nem támogatja a kormány előbb demokrácia, majd azután kisebbségi jogok— politikai gyakorlatát. Nem fo­gadja el a kisebbségeket sértő, vagy a kisebbség által lakott te­rületeket hátrányosan érintő kormánydöntéseket, mint pél­dául: a bősi erőmű építését, a kisebbségek alkotmányos jog­állásának kurtítását. Az a kor­mány, melynek tagja a Magyar Polgári Párt is, elutasítja a kultu­rális és közigazgatási autonó­mia elvét, nem oldja meg a ki­sebbségi oktatásügy (felsőokta­tás) égető kérdéseit, nem szá­molja fel a kollektív bűnösség máig ható következményeit. A Süddeutsche Zeitung írja Előretörnek Magyarországon a kommunisták? Ha manapság közvélemény­felmérést végeznének Német­országban annak a megállapítá­sa végett, hogy ki a leginkább közismert magyar, akkor min­den bizonnyal két személyiség kerülne az élre (feltéve, hogy a német átlagpolgárnak egyálta­lán eszébe jut bármely magyar­nak a neve a szobakiadó nénikén kívül, akinél a múlt nyáron nya­ralt). Ez a két személyiség: Horn Gyula volt külügyminiszter és Konrád György író. Kettejük életútja igen eltérő. Amikor Horn Gyula még a kommunista pártapparátusban dolgozott, Konrád már az ellenzék szimbo­likus figurája volt, az értelmisé­gi ellenállás megtestesítője ab­ban a rendszerben, amelynek a végét aztán jócskán elősegítette Hóm Gyula a határ megnyitásá­val. De arra, ami most összekap­csolja őket, bizonyára egyikük sem gondolt, amikor kockára tette a személyes szabadságát (Kádár idején a titkosrendőrség üldözte Konrádot) vagy a politi­kusi karrierjét (ha a történelem másként alakul, akkor végül is drágán fizethetett volna Hóm a határ megnyitásáért): arra, hogy a szabad és demokratikus Ma­gyarországon, amelyért a ma­guk módján felléptek, kegy- vesztetté válnak. A két eset közül Hómé az egyszerűbb. Horn Gyula a Ma­gyar Szocialista Párt elnöke; pártja megbirkózott a megsem­misítő választási vereséggel, majd olyan neves vezető politi­kusai visszalépésével, mint Németh Miklós és Pozsgay Imre. Most esélyt lát arra, hogy ismét érvényesítse befolyását. Kezd lazulni az a politikai ka­rantén, amelybe a többi ellenzé­ki párt zárta eddig a szocialistá­kat: még Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetsége parla­menti frakciójának keményen antikommunista vezetője is mondott nemrégiben néhány békülékeny szót a hajdani kom­munisták utódpártjának. Horn és elvtársai úgy látják tehát, elérkezett az ideje a na­gyobb közéleti aktivitásnak. Nemrégiben ismeretessé vált, hogy már árnyékkormányt állí­tanak fel. Ez a hír bombaként hatott: a kormánykoalíció politi­kusai azóta minduntalan a szél­sőbaloldali veszélyt emlegetik, amely „százszor nagyobb” sze­rintük, mint a szélsőjobboldali veszély. A baloldali árnyékkor­mány összetétele egyelőre is­meretlen; a Horn Gyulával erről készített tévéinterjút a szocialis­ták sajtóirodájának közlése sze­rint olyannyira „megszerkesz­tették”, hogy végül már nem tükrözte Horn véleményét. Horn Gyula emiatt megtagadta az interjú műsorra tűzését. Hornt általában nemigen ér­dekli, hogy mit mondanak vagy írnak róla. A Károly-díj kitünte­tettje rezignáltan nyilatkozott Budapesten: „Ha Antall úr sza­vaihoz tartanám magam, akkor már régen emigráltam volna.” Konrád György, a német könyvkereskedők Béke-díjának kitüntetettje és a nemzetközi PEN Club elnöke sem járt job­ban, ami a vele való bánásmódot illeti. A Kádár-korszakban nem- kívánatos személynek minősült, most mégis újra és újra heves támadások érik. A sajtó kor­mánybarát része élesen bírálta decemberben a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúját; ugyanez történt a Spiegel-inter- jú után, amelyben a kelet-euró­pai demokratizálás nehézségei­ről beszélt. Nem kisebb szemé­lyiség, mint maga Antall József miniszterelnök üzent neki hadat emiatt a Szabad Európa Rádió­nak adott „elleninterjújában”. A hamburgi hetilap már azzal is nagy kárt okozott szerinte — bár nyilván akaratlanul —, hogy Konrádot „a legjelentősebb magyar íróként” mutatta be. „Az irodalomtörténészek fog­ják eldönteni, hogy ki a legjelen­tősebb író”—mondta Antall, és határozottan visszautasította Konrád valamennyi félelmét és fenntartását. Sőt, támadásba ment át: ha a szélsőségesek miatt veszély fenyeget az or­szágban, akkor azoknak, akik fi­gyelmeztetni óhajtanak érre a veszélyre, nem a kormánykoalí­ció háza táján, hanem a saját táborukban kellene körülnéz­niük. Antall nem rejtette véka alá, hogy miként vélekedik bírálói­ról: egy rinocérosznak ne legyen mimózalelke. Konrád, mint Hóm Gyula is, rezignáltan rea­gált: ez csak újabb bizonyíték arra, hogy neki van igaza. g ■ Még tart a Csabacentrum Műszaki Osztályán I a hi-fi-csereakció. Az akció keretén belül használt, üzemképes készüléket (magnódecket, erősítőt, turned, received, lemezjátszót, hangfalat) napi bizományosi áron beszámítjuk a nálunk vásárolt hi-fi és szórakoztató elektronikai cikkek árába. További információt az áruház műszaki osztályán kaphat. Előzetes húsvéti vásár import férfiöltönyökből (46—52-es méretig) 30% engedménnyel, amíg a készlet tad! Kozirev felszólítása a moldovai rendezésre A moldovai diplomaták nem cáfolták a Tiraszpolból érkezett jelentéseket, miszerint vasár­nap hajnalban két hatalmas moldovai hadoszlop közeledett Dubosszári és egy további, Ben­der városa felé. Az orosz tévé híradója szerint Bendernél ki­sebb lövöldözés volt, ketten megsérültek, egyikük halálo­san. Az orosz gárdisták felderí­tésére hivatkozó műsorvezető közölte: a moldovai rendőrség igyekszik elvágni a kulcsfontos­ságú Tiraszpol—Dubosszári— Ribnyica útvonalat. Az akcióban páncélozott harcjárműveket is bevetettek. Andrej Kozirev orosz külügy­miniszter a Dnyeszter-menti konfliktus békés rendezésére szólított fel, s a moldovai hely­zettel összefüggő nyilatkozatot intézett moldovai, ukrán és ro­mán minisztertársához. Kozirev arra kérte kollégáit, hogy a négyoldalú megállapodás értel­mében mindent tegyenek meg a tűzszünet érdekében. Az orosz külügyminisztérium külön nyi­latkozata a vérontás elkerülésé­re szólított fel, s arra hívta fel az érintett összes felet, hogy szigo­rúan tartsa magát a nemzetközi normákhoz, a törvényességhez és biztosítsák az emberi és ki­sebbségi jogokat. Az orosz kül­ügyi nyilatkozat egyben leszö­gezi: a legfontosabb, hogy meg­akadályozzák a vérontás eszka­lációját. A vérontás elkerülése mellett foglalt állást a Dnyeszter menti Köztársaság Legfelsőbb Taná­csa is. A Moldovából kivált terü­letparlamentje felhívást intézett az orosz parlamenthez és sze­mélyesen Borisz Jelcin orosz el­nökhöz a rendkívüli állapot be­vezetésével kapcsolatban. Súlyos harcok Boszniában A jugoszláv hadsereg Banja Luka-i területi parancsnoka sze­rint a horvát haderő agresszor- ként van jelen Bosznia-Herce­govinában. Momir Talic vezér­őrnagy az országos védelmi ta­nács Banja Luka-i ülése után újságíróknak elmondta: Horvát­országot a világ önálló ország­ként ismerte el, így Boszniában tartózkodó egységeit idegen haderőnek kell tekinteni. Talic szerint „meglepő, hogy a bosz­niai vezetés nem a horvát, ha­nem a szövetségi hadsereg egy­ségeit tartja behatolónak, pedig ez utóbbi senki integritását nem fenyegeti, sőt, minden nemzetet egyaránt védelmébe vesz, A főtiszt szerint a szövetségi haderő nem fogja tovább eltűrni barikádok emelését a köztársa­ság területén; minden rendelke­zésére álló eszközt bevet majd ezek eltávolítására, s megakadá­lyozza az etnikai villongások folytatódását is. A köztársaság­ban péntek éjjel is tartottak a súlyos összecsapások a helyi mohamedán és a vele szövetsé­ges horvát nemzetiség, illetve a szerig fegyveresek között; a szembenálló felek tüzérséget is bevetettek a Bosanski Brod kör­nyéki harcokban. Szombat reg­gel is folytatódtak a harcok Bosznia-Hercegovinában a he­lyi horvát és szerb erők között. Szemtanúk beszámolója szerint a szembenálló felek nehéztüzér­séget és rakétafegyvereket is bevetettek egymás ellen. A Bosanski Brodban felállí­tott horvát—mohamedán közös válságközpont munkatársa a Yutel független belgrádi tévé­nek elmondta: a helyzet a bosz­niai városban kritikusra fordult. A települést a szerb erők bekerí­tették, harckocsikkal, gránátve­tőkkel és rakétafegyverekkel, ágyúkkal és minden olyan ren­delkezésükre álló eszközzel támadnak, ami a jugoszláv had­sereg birtokában van. Haladéktalan tűzszünetet sürgetett szombaton Bosznia- Hercegovina elnöksége, miután a köztársasági vezetés hiába próbálta megbékíteni a szem­benállókat Bosanski Brodban. Ugyanakkor egy mohamedán vezető ENSZ-megfigyclők ki­küldését sürgette azzal érvelve, hogy a boszniai harcok még vé­resebbnek bizonyulhatnak, mint a június óta tízezer emberéle­tet követelő horvátországi csa­ták. A Reuter szerint szombat dél­után baljós csend uralkodott Bosanski Brodban, amely a hé­ten a világháború óta a legrette­netesebb napokat élte át. Terjed a sztrájk Bulgáriában Bulgáriában terjed a bányászsztrájk, a madani bányavidék urán-, ólom- és cinkbányái munkásainak tiltakozó akciójához már egyes szénbányák is csatlakoztak. Semmiféle eredményi nem hoztak a sztrájkolok és a kormány képviselőinek a tárgyalásai. A sztrájkot a Podkrepa antikommunista szakszervezet bányásztagozata hirdette meg. A bányászok nem követelnek magasabb béreket — cáfolta a bolgár sajtó egyes jelentéseit a Podkrepa egyik vezetője. A tiltakozó akcióval azt akarják elérni, hogy a veszteségesnek nyilvánított bányavállalatoknál fizessék ki a november óta nem folyósított fizetéseket, dolgozzanak ki átképzési programokat a bezárásra ítélt bányák munkásai számára, javítsák a munkafeltétele­ket. Halottak és sebesültek A nemzetközi közvetítési kí­sérletek ellenére ismét emberek haltak meg és sebesültek meg szombaton a Karabahért vívott fegyveres harcban. A RI A han- kendi (sztyepanakerti) jelentése szerint az azeri erők rakétatáma­dásokat hajtottak végre Saumja- novszk körzete ellen. A lövedé­kek a helyi lakosok közül többet megöltek, illetve megsebesítet­tek. Mindennap feladhatja Mftmrigmm hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8— 16 óráig. Hívható telefonszámunk: 25-173.

Next

/
Oldalképek
Tartalom