Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

Nem csak kenyéren él az ember Száznyolcvan egyházi személyiség Európából Ma: Bűnözők célpontjai Egyre sűrűbben hallunk idős, magányos emberekkel szemben elkövetett bűncse­lekményekről. . (9. oldal) Holnap: Háy-premier Háy Gyula-világbemutató volt a Jókai Színházban. Az eddig ismeretlen Appassio- nata előadását Vas-Zoltán Iván rendezte. ( 1 -4. oldal) — Néhány évvel ezelőtt még az volt a vélemény Magyaror­szágról, hogy az itt élő emberek kevéssé vallásosak. Ezt tükröz­ték a hivatalos statisztikák, erre törekedett az akkori hatalom is. Manapság meg túl sok a vallá­sosság — mondják sokan —, amikor a valamikori egyházi ingatlanok visszaigényléséről és az általunk elképzelt erkölcsi rendszerről esik szó —jelentet­te ki Harmati Béla evangélikus püspök kedden, az Európai Pro­testáns Nagygyűlést beharango­zó sajtótájékoztatón. Hangoz­tatta, hogy a találkozó szervezői — a református, az evangélikus, a baptista és a metodista egyhá­zak — szeretnék, ha a mai Euró­pa megértené üzenetüket: nem csak kenyéren él az ember. Cél­juk: ráirányítani a figyelmet azokra a „lelki spirituális di­menziókra”, amelyek nélkül nincsen haza és nemzet. A vasárnapig tartó Európai Protestáns Nagygyűlésre 180 delegált egyházi személyiség érkezett. Az Európai Protestáns Nagy­gyűlést Budapesten, a Kálvin téri református templomban istentisztelet nyitotta meg teg­nap délután. Harmati Béla pü­spök hangsúlyozta: — Azért gyűltünk össze, hogy az evangélium kincsére, erejére emlékezzünk, és felele­venítsük evangéliumi felelőssé­günket az állam és a társadalom iránt. Európának elsősorban nem az anyagiakban, pénzben, tőkében van hiánya, hanem a lelki, spirituális vagyonban. Saj­nos hiányzik mások megértése, a béke keresése és a tolerancia. (MTI) Megerősödve, nem megosztva Áfész-küldöttgyűlés Gyulán — Igazán nincs nehéz dolga az elnöknek — suttogja mellet­tem egy középkorú férfi. Bólin­tok, hiszen ritka alkalom olyan eseményen részt venni, ahol csupa jóról számolhat be az előadó. Márpedig ez történt teg­nap Gyulán, a Gyula és Vidéke Általános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet küldöttgyű­lésén. A 185 meghívottból 174- en jöttek el, ami — ismerjük el — nagyon jó arány. A polgár- mesteri hivatal dísztermében a választott felirat: „Megerősöd­ve és nem megosztva!” Az első napirendi pontnak megfelelően az áfész elnöke, Schreyer József számolt be a szövetkezet 1991. évi működé­séről és az 1992-es üzletpoliti­kai célkitűzésekről. (A beszá­moló alatt hangzott el a meg­jegyzés, hogy könnyű dolga van az elnöknek.) — A beszámolási időszak legnagyobb szövetkezetpoliti­kai eseménye volt a vagyon részleges nevesítésének elvég­zése. Elmondhatjuk, hogy való­di tulajdonosaink vannak, akik anyagilag is érdekeltek a szövet­kezet gazdálkodásában — hal­(Foly tatás a 3. oldalon) Gyulán négy ABC-t mondhat magáénak a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ, ezek közül a legjobb a 4-es. Kopányi Lászlóné, az üzlet vezetője elmondta, hogy januárban 10 millió 500 ezer, február­ban 9 millió 800 ezer, míg márciusban 11 millió volt a bevételük Fotó: Kovács Erzsébet Megsemmisített rendelkezés Az alkotmánybírók kedden aláírt határozatukban alkot­mányellenesnek mondták ki s ezért ez év november 30-ai ha­tállyal megsemmisítették a föld­törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a mezőgazdasági nagyüzemet a területébe ékelő­dő tanya vagy föld eladása ese­tén elővásárlási jog illeti meg. Az Alkotmánybíróság indoko­lása szerint a kifogásolt korláto­zás nem a tulajdonos rendelke­zési, hanem a vevőkiválasztási szabadságát érinti. Az elővásár­lási jog megadása ez esetben az üzemszerű gazdálkodás zavar­talanságát hivatott segíteni. Al­kotmányellenes viszont az, hogy ezt a jogot a törvény csak magánszemélyek közötti adás­vétel során adja meg, és csak jogi személyiséggel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemnek. Az Alkotmánybíróság hatá­rozatban utasította el azt az in­dítványt, amely kifogásolta, hogy a társadalmi szervezetek­nek az állami tulajdonú ingatla­nokra vonatkozó kezelői jogát kártalanítás nélkül szüntették meg. A testület megállapította, hogy a kezelői jog tartalmában nem azonos a tulajdonjoggal, bár e jog birtokosa tulajdonosi jogokat gyakorolt. (MTI) Fra Angelico: Angyali üdvözlet. A firenzei mester festményét a Prado Képtár őrzi Gyümölcsoltó Boldogasszony Angyali üdvözlet Régi jeles katolikus ünnep a mai: az Angyali üdvözlet, más­képpen Gyümölcsoltó Boldog- asszony napja. Nevezik még Asszonyunk, Szűz Mária szep­lőtelen fogantatása napjának is, mivel a hagyomány szerint Szűz Mária e napon fogant meg a Szentlélektől. - ekkor fogadta méhébe Jézust. Ahogyan Bálint Sándor írja Ünnepi Kalendáriumában, ko­rábbi dokumentumokra hivat­kozva: jellegzetesen franciská- nus-népies hagyomány, hogy aki Gyümölcsoltó napján ezer üdvözlégyet elimádkozik, an­nak teljesül a jóravaló kívánsá­ga „Az Angyali Üdvözlet és benne, általa a születő, kezdődő, bontakozó élet csodája, a tavasz misztériuma az egyházművé­szetet is minden korban nagy al­kotásokra ihlette” — írja Bálint, majd említést tesz többek között a szegedi és az esztergomi, máig álló Bakócz-kápolnáról, ame­lyek az itáliai reneszánsz építé­szetnek a Gyümölcsoltó Bol­dogasszony tiszteletére szentelt egyházi alkotásai hazánkban. A magyar vallásos néphagyo­mányban az oltás, szemzés nap­ja a Gyümölcsoltó Boldog- asszony. Máig szokás ezen az ünnepen oltani a fákat. Egyko­ron, 1869-ben Göndöcs Bene­dek újkígyósi plébános e napon kétezer nemesített gyümölcs­facsemetét osztott szét hívei között. Sokféle szokás, hiede­lem is kapcsolódik ehhez a nap­hoz. A göcseji táj népe szerint, amelyik fát ezen a napon olta­nak, azt nem szabad letömi, vagy levágni, „mert vér folyik ki belőle”. Aki mégis megteszi, megvakul, halála után pedig el- kárhozik, tette ugyanis annyi, mintha embert ölt volna. A sze­gediek szerint az ilyenkor szem- zett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is átadják. Sokfelé isznak vörös­bort e napon, mert a hiedelem szerint az ünnepen ivott vörös­bor vérré válik az emberben. Ki mondja meg? Mindig azzal a hittel megyek egy-egy fejtágítóra, amely az egészségügyi reformmal kapcsolatos, hogy akkor és ott végre el­igazítanak a pillanatnyilag dzsungelnek tűnő zűrzavarban. Sok­félét sokféleképpen hallottam már, de határozott kérdésre olyan határozott választ, amely egy hónap múlva is megállta a helyét, azt nem. Van igaza a kétkedőknek, van igaza az ilyesfajta tör­vényalkotó demokráciát helyeslőknek, csak attól függ, honnan nézzük — mondta nem is olyan régen egy legfelsőbb szintű egészségügyi vezető. No és persze a hangulatkeltés: a sajtó gerjeszti a bizonytalanságérzetet—vádaskodtak mások. Â minap egy minisztériumi főosztály vezető jöttére gyűjtötték csokorba a megyeszékhely orvosait. Millió kételyükre szerettek volna választ kapni. Például: lehet-e a gyermekszakorvos az egész család orvosa, a magánorvosok műszerbeszerzésére ter- veznek-e valamiféle elfogadható hitelkonstrukciót, csak a beteg választhat, az orvos nem...? Meglepő választ adott az egyébként szimpatikus, közvetlen, fiatal főosztályvezető, a beiktatott, legitim hivatalnok vezető körzeti főorvosunk kérdésére. „Kedves Kollégám! Kettőnk kö­zött csak annyi a különbség, hogy te kérdezel és nekem kell válaszolnom. Pedig egyformán tudunk, azaz nem tudunk mit mondani.” Idős néni sürget: — Megkaptam a betegbiztosítási igazolvá­nyomat, nem tudom kitölteni. Tessék segíteni, nehogy elkéssek. — Megnyugtatom: „van még idő..!” Bede Zsóka Bős—nagymarosi szerződés Felbontjuk, ha... Az Országgyűlés keddi ple­nárisülésén megkezdte a priva­tizációs törvénycsomag általá­nos vitáját. A tartósan, valamint az időlegesen állami tulajdon­ban maradó és levő vagyonról szóló törvényjavaslatokat, ille­tőleg a velük összefüggő jogsza­bályok módosításáról rendelke­ző törvényjavaslatot Isépy Ta­más igazságügy-minisztériumi államtitkár ismertette. A terve­zet be kívánja vezetni az úgyne­vezett kényszertársaságosítást, ami azt jelenthetné, hogy mind­azokat a vállalatokat, amelyek 1992. december 31-éig nem kezdték meg az átalakulást, az Állami Vagyonügynökség 1993. június 30-áig gazdasági társaságokká alakítaná át. A gazdasági bizottság nevé­ben Szűcs István (MDF) nem tartotta egzaktnak a tartósan ál­lami tulajdonban maradó va­gyoni kört meghatározó előírá­sokat és kifogásolta, hogy a par­lament nem kap megfelelő be­leszólási lehetőséget a vagyoni kör meghatározásába. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság Lotz Károly véleménye szerint olyan va­gyonkezelői hűbéres réteget te­remt, amelynek nem érdeke, hogy a kezelése alá tartozó va­gyon, akár kis részéről is le­mondjon majd a továbbiakban. Több hozzászólást követően a privatizációs törvénycsomag általános vitáját az elnöklő Szű­rös Mátyás elnapolta. (Folytatás a 3. oldalon ) HÁZTARTÁSI GÉPEK VÁSÁRA! PS102 automata mosógép 33 300 Ft PS 810 automata mosógép 50 290 Ft PS 1010 automata mosógép 53 900 Ft PS 443 automata mosógép 40 700 Ft AWG 325 Philips mosógép 42 700 Ft AWG 776 DCC. Philips aut. mosógép 72 400 Ft AWG 327 Philips mosó + szárítógép 63 840 Ft AWG 646 Philips automata mosógép 59 200 Ft S 2250 Siemens automata mosógép 56 900 Ft Hajdú Energomat automata mosógép 35 800 Ft AWG 274 Philips szárítógép 34 300 Ft WT 42010 Siemens szárítógép 58 900 Ft Philips ADC 622 mosogatógép (12 teríték) 57 300 Ft Siemens SR13230 mosogatógép (7 teríték) 69 900 Ft Esztétikus Gorenje tűzhelyek rendkívül olcsón: P 406 gáztűzhely 30 630 Ft К 441 Kombi tűzhely 28 900 Ft P 441 gáztűzhely 37 200 Ft E 404 villanytűzhely 25 350 Ft E 208 villanytűzhely 30 700 Ft E 553 villanytűzhely 60 120 Ft E 683 villanytűzhely 71 540 Ft ű) ELEKTROHAZ Békéscsaba, Baross u.10. Telefon: 25-588. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9—19-ig, szombaton 9—14-ig. Hitelakció — előleg befizetése nélkül is vásárolhat! Várjuk Önt egy európai színvonalú műszaki áruház óriási kínálatával a legkedvezőbb áron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom