Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-23 / 70. szám
1992. március 23., hétfő NAGYVILÁG Ms MEGYEI HÍRLAP HÍRlf PLUSZ Gengsztercsúcs Szorosabbra zárják soraikat a japán alvilági szervezetek —erről tartottak a minap csúcstalálkozót Japán hét legnagyobb gengszterszervezetének vezetői. Az alvilági csúcsot azért hozták össze, hogy megvitassák, milyen ellenlépéseket tegyenek a március eleje óta érvényben levő szigorúbb büntetőtörvények ellen. A gengsztercsúcson negyven jakuzafőnök jelent meg mintegy 50 ezer alvilági tag képviseletében. *** Alvilági figurák nálunk is vannak. Voltak régebben is, legfeljebb nem gengszternek nevezték őket. Sőt szervezett bűnözésről sem illett beszélni, mert ilyen a szocializmusban nem létezhetett. Meg strucc sem. Ismerve magunkat, rövidesen átesünk a ló túlsó oldalára. Nem lepne meg, ha kis hazánkban megalakítanák a Köz- törvényes Bűnözők Szabad, Független, Demokratikus Szakszervezetét. Annyi eszük a bűnözőknek is vagyon, hogy nem csekélység ez a sokat vitatott szakszervezeti vagyon... Nagy (cserk)ész... Balul sikerült az Albi környéki cserkészek nagyon is jó szándékú akciója: a kiscserkészek, akik önként vállalták el egy nevezetes barlangrendszer kitakarítását, a falfirkák eltávolítása közben véletlenül két 15 ezer éves barlangrajzot is „eltakarítottak”. Természetesen ezért nem a gyerekek a felelősek, hanem az őket irányító, illetve éppenséggel nem irányító felnőttek, s ezért a munka szervezői ellen vizsgálat indult. Az 1952- ben felfedezett, bölényeket ábrázoló rajzok kiemelkedő értéket képviseltek a régészek számára. Itt vannak az ENSZ-csapatok! Az ENSZ jugoszláviai béke- fenntartó erők egy felszerelést szállító csoportja vasárnap délelőtt áthaladt Magyarországon — közölte az MTI-vel a Külügyminisztérium ügyeletese. Egy japán nő alagútja Évtizedes hagyományokat készül megtörni Japánban egy technikusnő, 6 lesz ugyanis az első, aki bemerészkedik egy épülőfélben levő alagútba. „A hegyek haragvó istenségei balesetekkel, katasztrófákkal sújtják a törvény megszegőit, jobb ezért a nőket távol tartani az alagutaktól” — tartja a babonás hit, amihez eddig Japánban mindig ragaszkodtak, ezért sohasem vettek még részt nők alagút- építkezéseken. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Tatársztán a Bella Itáliából „Okos volt, de nem bölcs” Választása szerint Békéscsaba éppen megújult éttermében, a Bella Itáliában ültünk le beszélgetni Ravil Buharajjal, aki néhány hónapja már járt nálunk. A bolgár-török, másként tatár matematikusból lett sikeres költő, az ahmadita muzulmánok világjáró „követe” az Oriens ’92 alkalmából jött el ismét. Ragyogóan beszéli nyelvünket — talán emlékeznek: magyarul is ír verseket —, így valóban elsőkézből értesülhettünk a magyarok őshazájának helyén elterülő, függetlenedőben lévő Tatársztán, azaz Tatárország gondjairól. — Tartja a kapcsolatot az otthoniakkal? — Igen. Februárban összehívták Tatársztán országgyűlését. Ez ugyan nem tekinthető igazán annak, mert csak a ta- társztáni politikai szervezeteknek csak egy része képviseltette magát. Kikiálltották a függetlenséget. Oroszországban viszont csak kevesen képesek és hajlandók helyesen megítélni a Kazanyban történteket. Mindenekelőtt azért, mert Tatársztán igen sok olajjal rendelkezik. Eddig szinte rablógazdálkodással termelték ki, s hasznából egyetlen cent sem jutott nekünk. A mi népünk szorgalmas, alkoholt sem iszik, ezért — mondhatnám — mindene megvan. Országunk képes fenntartani magát. Oroszországnak fontos, hogy ne váljunk ki. Remélem, hogy nálunk nincsenek olyan szélsőségesek, akik mindenáron most akarnák megvalósítani a függetlenséget. Majdnem mindenki tudja, hogy ez sok pénzbe kerülne. Az önállóság nagyon drága dolog. Mikor meghallottam, hogy ilyen gyorsan kikiáltották a függetlenséget, nem nagyon örültem. Ez nem volt okos lépes. Illetve talán okos volt, de nem bölcs. A politikában pedig felettébb fontos elem a bölcsesség. Az oroszok provokálnak? —Túlzottan érzelmi alapon a tudatosság háttérbe szorításával született meg a döntés?-— így van. Az ország elnöke azt mondta, hogy gond lehet a függetlenséggel. A helyzet olyan nehéz és bonyolult, hogy már-már úgy látszik: csak öldöklés és vérontás jöhet, semmi más. S mintha az oroszok egy kicsit provokálnák ezt. A Moszkvában közzétett információk többnyire hamisak. Rövidesen népszavazást tartanak Tatársztánban a függetlenségről. Ám a lakosság 49 százaléka tatár, s ugyanennyi az orosz. Előre látható, hogy mi lesz. Az orosz lakosság még nem készült fel a függetlenség elfogadására, akkor se, ha előnyükre válna. A második világháború előtt is sok orosz élt nálunk. Beszélik nyelvünket, jó életük volt és van, soha semmilyen nemzetiségi konfliktus nem fordult elő. A nagy ipari létesítmények — mint a Kamazokat előállító autógyár—építésekor rengeteg új orosz telepedett le. Nem tudja senki, hogy ők mit gondolnak, mit akarnak. Idegenek, akiket a jó kereseti Jehetőség vitt Ta- társztánba. Ök a lakosság 10— 15 százalékát teszik ki. Februárban nagy hibát követtünk el. Most bölcsen és okosan kellene cselekedni. Önfenntartó gazdaságra van szükségünk. Ha lassan is, de folyik ez a munka. Az új politikusok azt kiabálják, hogy a nemzeti kultúráért harcolnak. Személyesen ismerem őket. Azt kell mondjam: csaknem semmi közük a nemzeti kultúrához. Második, harmadik, negyedik vonalbeliek. —Tatárok? — Azok, de nem nevezném őket a kulturális elithez tartozóknak. Ők persze azt állíthatják rólam — mivel külföldön élek —, hogy hazaáruló vagyok. De ettől a vádtól nem félek. Te„Egy kicsit elhamarkodtak a dolgot” hát zűrzavar várható Tatársztánban, de a vérontást nem szabad megengedni. Semmi olyan okot nem tudnék említeni, amivel igazolható lenne. Nyugalomra, megfontoltságra van szükség. Várható, hogy a népszavazás elutasítja a függetlenséget. De ha meg is erősítik: nem szabad túl gyorsan erőltetni az elszakadást. Vannak okos elképzelések, melyek szerint a függetlenség mellett ki kellene mondanunk, hogy a Független Államok Közösségéhez tartozunk. Jelenleg az olajbevételek öt százalékát kapjuk meg. Nem mindenáron —Ez bizony nem sok. — Igaz, de ebből is sok mindent megoldhattunk az elmúlt kétév alatt. Tatársztán vezetői komoly szerződéseket kötöttek Törökországgal, Lengyelországgal. Árut cserélnek áruért. Ha sikerül, most Budapesten is nyélbe ütünk egy üzletet: olajat adnánk magyar árukért. Ilyen lépésekkel kellene elindulnunk, kapkodás nélkül. —Az orosz hadsereg jelentős erőket állomásoztál a Volga— Káma szegletében? — Természetesen. Csak Kazanyban négy tisztiiskola működik. A többi elképzelhető. — A függetlenség erőszakos megakadályozása sem zárható ki? — Példa rá az elmúlt négyszáz évünk. — Miféle ember Tatársztán elnöke? — Annak idején pártember volt. Most azért választották meg, mert ragyogó közgazdász. Nagyon óvatos, s ez ma hasznos. Sajnos a városokban kevés tatár él. Az igazi, mély gyökerekkel rendelkező nemzeti intelligencia a falvakban telepedett le, ahol az emberek jól élnek. A politikáról azt tartják a falusi tatárok, hogy jó, csinálni kell, de nem mindenáron. Félek, hogy Tatársztánban is vannak olyanok, akik második Karabahra vágynak. — Ok oroszok vagy tatárok? — Minden népben előfordulnak gazemberek, akik a zűrzavart ki akarják használni. Ruckoj kisstílű — Ruckoj orosz alelnök Oroszország egybentartásáról szólt a tatársztáni fejlemények kapcsán. — Ruckoj kisstílű politikus. Jószívű teremtés, de nem olyan nagyformátumú ember, hogy döntő legyen a szerepe. A jószívű emberek a politikában többnyire rosszat tesznek. Remélem, hogy népünk, nemzetünk okosságával, tapasztalataival elkerüli a buta lépéseket. —A tatár emigráció haza kíván térni? — Nagyon. Az emigrációban élő öregek azt mondják, hogy nem kell sietni, inkább vegyük okosan igénybe az oroszokat. Tegyük világossá számukra, hogy igen fejlett kultúrával rendelkezünk, mely számukra is haszonnal járhat. Oroszországgal az a baj, hogy a messianiszti- kus eszme bűvöletében él. Ha ettől megszabadulnának az oroszok, lehetne vélük élni. Az otthon élő egyszerű tatár és orosz emberek között a vallási üldöztetés megszűnése óta soha sem volt gyűlölködés. Most viszont abban az őrültek házában, ami Oroszországban van, minden megeshet. — Mit tud ön tenni a tatárokért? — Bemutatom őket a világnak. Rokonszenvet szeretnék ébresztem a népem iránt. A mai tatár vezetők azt állítják: ha kikiáltjuk a függetlenséget: a világ azonnal mellénk áll. Hát nem értik a dolgot! Tatársztán Oroszország kellős közepén fekszik: Moszkva bennünket hódított meg először. Ahol mi élünk, onnan hosszú az út Európába. Kiss A. János * Vasárnap Tatársztánban népszavazást tartottak az ország függetlenségéről. A végeredményre még várni kell, de az előzetes adatok szerint a lakosság 60 százaléka a függetlenség mellett voksolt. Bush bús, vagy csak fáradt? Peresztrojkára készül a Nyugat A Nyugatnak is változnia kell, peresztrojkára van szüksége — közölte Németh Miklós volt magyar miniszterelnök a bonni Die Welt és a berlini Der Tagesspiegel szombati beszámolója szerint a német fővárosban, a Németország-fórum elnevezésű találkozón. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnöke kijelentette: a Nyugatnak a kelet-európai szocialista rendszerek felbomlása után azt a felismerést kell magáévá tennie, hogy gazdasági biztonság nélkül nem lehet katonai biztonság. A világot az a veszély fenyegeti, hogy eljátssza a történelmi esélyt, amely a kelet-európai radikális átalakulásokból adódott. Mind a Kelet, mind a Nyugat illúziókat táplált a keleti gazdasági válság leküzdésének időtartamával és költségeivel kapcsolatosan. A szocialista rendszerek felbomlását követően túlzottan nagy optimizmus uralkodott. Most kiderül, hogy negyven év rossz gazdálkodásának következményeit csak hosszabb időn belül lehet leküzdeni, „a sikert a siralom völgye előzi meg”. A keleti országoknak maguknak kell megtalálniuk a megoldásokat, de a Nyugatnak is át kell állnia. Mindennap feladhatja ЛШШРШтт! hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8— 16 óráig. Hívható telefonszámunk: 25-173. ELADÓ makói vöröshagyma-vetőmag, I. osztályú, minőségi bizonyítványnyal ellátva, valamint 5 kg SUGÁRBEBI görögdinnye-vetőmag. Levélcím: Molnár Erika, Nagyszénás, Pf. 27. Az átlagéletkor: 79 év (Japánban) Ötmilliárd négyszázmillió ember élt a Földön 1991-ben, 2020-ra pedig 8,2 milliárdan élnek majd —jelentette az AFP az amerikai népességszámláló hivatal közlésére hivatkozva. Jelenleg már tíz olyan ország létezik, amelynek a népessége meghaladja a százmilliót — fűzték hozzá. A világ legnépesebb országának Kína számít 1,2 milliárd lakossal. Utána India következik 870 millióval, majd a volt Szovjetunió 293, az Egyesült Államok 253, s Indonézia 194 millióval. Változatlanul Afrikában a legmagasabb a születési és a halálozási arány is. A termékenységi ráta szerint a fekete kontinensen egy nőre átlagosan tíz gyermek jut. Ez azt jelenti, hogy 2020-ra Áfrika lakossága a kétszeresére nő majd. A világ legsűrűbben lakott országa Banglades: egy négyzetkilométerre 850 ember jut, legsűrűbben lakott városa pedig Lagos, Nigéria fővárosa, négyzetkilométerenként 55 ezer lakossal. A New-York-i népsűrűség tizenkétszeresével. Az amerikai statisztikai adatok szerint egy tavaly világra jött japán újszülött 79 életévre, két hónapra és két hétre számíthat, azaz a világ leghosszabb átlagos élettartamára. Franciaország ebből a szempontból a harmadik helyen áll Olaszország mögött, de megelőzi Nagy-Britanniát, Németországot és az Egyesült Államokat is, mert amott átlagosan 75,7 évre számíthattak a tavaly születettek. Japánban a legalacsonyabb az egy éves korig számított gyermekhalandóság (4,4 ezrelék), szemben az Egyesült Államokban jegyzett 10,3 ezrelékes aránnyal. Orosz bombázók Két orosz Bear—G típusú bombázót észlelt pénteken Alaszka nyugati partjainál, az amerikai légtér közelében az amerikai légierő egyik F—15 típusú járőrgépe — közölte az amerikai légierő érintett egységének szóvivőnője, Monica Aloisio kapitány. Albánia béna Albánia a szó szoros értelmében bénultan várja az előrehozott választások vasárnapi első fordulóját, amelyen a februárban elfogadott új választási törvény értelmében a legalább 140 tagú parlament 100 képviselőjét választja meg közvetlenül a mintegy kétmillió százezer szavazásra jogosult albán állampolgár. Ezúttal 11 párt állított jelölteket, többen függetlenként indulnak. A helybeliek és a külföldi megfigyelők jó esélyt jósolnak az ellenzéknek, mert a legutóbbi választások óta kibontakozott légkörben enyhült a félelem, a gazdasági helyzet viszont oly rossz, hogy már aligha lehet rosszabb: az ipar nyersanyaghiány miatt hónapok óta áll, az emberek csak azért járnak be munkahelyükre, hogy felvegyék fizetésük 80 százalékát; a közüzemi szolgáltatások a hibák kijavításának elmulasztása miatt akadoznak; a közlekedés részben benzinhiány, részben — a vasút esetében — műszaki hibák miatt nem működik; a mezőgazdaság a földosztást követően teljes káoszba süppedt; a közhivatalok nem működnek; élelmiszer nincs.
