Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-21-22 / 69. szám
Káros-e a műkebel? (4. oldal) A HAZA MINDEN ELŐTT! KÖZÉLETI NAPILAP Ara: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 69. SZÁM 1992. MÁRCIUS 21-22., SZOMBAT-V „Alapoz” a kormány Boross Péter találkozója a békéscsabaiakkal Két program szerencsés egybeesésének volt köszönhető, hogy dr. Boross Péter belügyminiszter tegnap este fél 6-tól találkozhatott a békéscsabaiakkal a városháza dísztermében. Korábbi személyes meghívásnak is eleget tett ugyanis most a kormánymegbeszéléssel egy időben. ,,Legalább benyomásokat szerzek a holnapi ülés előtt” — utalt a lakossági fórumra bevezetőjében a miniszter, majd így folytatta: „Békés megye nem tartozik azok közé, amelyekben könnyű a világ.” Utalt a kormány szándékára, mely szerint egymás után járják a hátrányos helyzetű megyéket. A kormánymegbeszélésen végül is kiderül, mit tud felvállalni a kabinet a megye támogatásában, egyetértve természetesen az itteni szakemberekkel. ,,Ez a segítség Mlapozó jellegű. Vagyis, olyan területeket támogat, amelyek az önfejlesztés feltételeit alapozzák meg. Szükséges az út-, a telefonhálózat korszerűsítése, a határátkelők nyitása és a hqfár- biztonság” — hangsúlyozta. A tervezett határátkelők megnyi- (Folytatás a 3. oldalon) Ma: Ki lesz a szépek szépe Három kislány jutott a szépségverseny döntőjébe Békés megyéből. A résztvevőkkel beszélgettek munkatársaink. (13. oldal) Hétfőn: Gazdaság A Coca-Cola hpnfoglalá- sa Békéscsabán. Új sorozatot kezdünk, amelyben mikrohullámú készülékeket ajánlunk. (7-—8. oldal). Oktatás, piac, szolgáltatás „Nem omlik össze a mezőgazdaság!” Főiskolából „college” Tegnap délután és este Sarkad város vendége volt Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter, aki szakmai fórumot tartott a térség településvezetőinek és a mezőgazdasági, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatos területek kéviselőinek. A miniszter mindenekelőtt arról próbálta meggyőzni a résztvevőket, hogy a magyar mezőgazdaság a sajtó hangulat- keltése ellenére sem „omlik ösz- sze”. Mint mondta, a tavalyi évben a termelés egy százalékkal emelkedett, nem volt élelmiszerhiány, és 2,7 milliárd dolláros volt a mezőgazdasági exportunk. Érzése szerint jó úton járunk a piacgazdaság kialakulása felé, ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy a piacgazdaságban lesznek nyertesek és vesztesek. Hangsúlyozta, hogy még mindig tisztességesebb egy gazdálkodó egység felszámolása, mint annak állami „pátyolgatá- sa”. Az idei esztendőről azt mondta, hogy ez lesz a mező- gazdasági struktúraváltás éve. December 31-éig be kell fejeződnie a szövetkezetek átalakulásának, privatizálni kell az állami gazdaságokat, jövő ilyenkorra pontot kell tenni a kárpótlásra, agrárpiaci rendtartást kell létrehozni, és az Országgyűlésnek végre el kell fogadnia a földtörvényt. Magyarul tiszta vizet kell önteni a pohárba, hogy az emberek számolni tudjanak a jövőjükkel. M. M. Új szemléletű kormányzati politikát! A kihelyezett kormánymegbeszélés volt a témája az SZDSZ tegnapi, budapesti sajtótájékoztatójának, amelyen Kádár Péter, a párt országos ügyvivője, gyulai országgyűlési képviselő, dr. Futaki Géza megyei listán megválasztott képviselő és dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva, a szabaddemokraták békéscsabai képviselőjelöltje vett részt. A tájékoztatón megállapították, a kormányülés alkalmat teremt arra, hogy a közvélemény figyelmét Békés megyére és általában az ország elmaradott térségeire irányítsa. Ezeknek a régióknak szükségük van a kormányzati segítségre. A szabad- demokraták örülnek annak, amit a kabinet a problémák megoldása érdekében tehet, illetve tesz a jövőben. Ugyanakkor kifejtették, a jelenlegi újraelosztó, segélyező kormányzati szerepvállalás a régi feudális, pártállami gyakorlat folytatása. Ez rövid távú megoldás, a távlatokban — és a hatékonyság érdekében — más szemléletű kapcsolatra van szükség, hiszen a központi elosztási rendszer abban teszi érdekeltté a vidéket, hogy csak feltárja a problémáit. Helyette, például Békés megyében a térség kedvező adottságaira — kiváló termőtalajára, az agrárfeldolgozó ipar hagyományaira, a kedvező földrajzi fekvésére, a gyógy turizmusra—kellene építeni. Szót ejtettek a megyeszékhelyről, hiszen véleményük szerint a térség általános jellemzőinek megjelenítője Békéscsaba. Hangsúlyozták, az ország leg- eladósodottabb településének gazdálkodása mára egyensúlyba került. A városban és az ön- kormányzatban a pártok együttműködnek, s nincsenek nemzetiségi feszültségek. Végezetül még egyszer leszögezték, hogy az elmaradott térségek felzárkóztatása csak új szemléletű kormányzati politikával valósítható meg, amelynek nyomai a jelenlegi kormánypolitikában — álláspontjuk szerint —- nem fedezhetők fel. (1. e.) Európa országaiban gyökeres gazdasági és társadalmi változások zajlanak ebben a korszakban, egymással és a világ gazdaságával és politikai eseményeivel összefüggésben. Az Európai Közösség államai az egységes piac felé haladnak, Közép- és Kelet-Európa népei függetlenségre, gazdasági és társadalmi rendszerük megújítására törekszenek. Természetes, hogy az ilyen méretű átalakulások érintik az oktatást, a szakképzést, a művelődést és a művészeteket is: egyszerűen más feladatokat, lehetőségeket és mércéket szabnak. Változik a világ körülöttünk, és vele együtt kell gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni, fejlődni ezeknek, a nemzet jövőjét meghatározó területeknek. A Békéscsabai Tanítóképző Főiskola társulási szerződést kötött a Békés Megyei Könyvtárral és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központ Alföldi Csoportjával. A cél: regionális oktatási-tudo- mányos-információs rendszer létrehozása. Az együttműködés szükségességéről és lényegéről dr. Köteles Lajost, a tanítóképző főigazgatóját kérdeztük. — A főiskolán — együttműködve társintézményekkel — sokféle újszerű képzés beindítását tervezik, például: vállalkozási-pénzügyi levelező, humán szervező szak, tanári részképzés, pedagógusok magiszteri továbbképzése távoktatással. Egyetem lesz a főiskolából? — Nem lesz. Magyarországon két nézet harcol a felsőoktatási törvény körül. Az egyik szerint megmaradnak a jelenlegi intézmények, és azokon belül kell reformokat végrehajtani. Meggyőződésem szerint ez nem vezet jóra, mert így tovább élnek a korábbi monopóliumok, és nem lesz verseny. A másik nézet szerint az intézmények keretet jelentenek bizonyos programokhoz, és attól függően, hogy milyen típusú vagy minőségű a képzés, megszerezhető az intézménynél magasabb képzés joga is. Elképzelésünk lényege, hogy sok képzett, művelt embert akarunk bevonni az oktatásba. A külső szemlélőnek úgy tűnik, hogy ma, amikor rugalmasságra, gyors váltásra van szükség, a felsőoktatásnak mozdulnia kell a szolgáltatás és a piac irányába, jobban jár a fiatal, könnyebben lép a korszerű, vállalkozó kedvű főiskola, mint a régi, a hagyományokra épülő. A békéscsabai főiskolát egyébként ezen a héten nagy megtiszteltetés érte: a madridi székhelyű J*BAN Ima- gen Arte S.A. nevű nemzetközi szervezet az „Európai Arany Csillag Nemzetközi Nagydíj a Minőségért” kitüntetést a főiskolának ítélte. Ami pedig a jövőt illeti: a minisztériummal arról tárgyaltak, hogy hamarosan „community college”, azaz közösségi főiskola lesz a csabai, a térség igényeit kiszolgáló képzéseket fogadja keretei közé. A főiskola tehát halad a korral, a fordulat elkezdődött, az eredmények majd 2-3 év múltán mérhetők. Niedzielsky Katalin Tétmérkőzés Erre a meccsre el kellene mennünk. Ha volna négyszázezres lelátónk, akkor valamennyiünknek, akik itt élünk e megyében. Sok minden eldőlhet e kétfélidős (péntek—szombati) találkozón, talán még az is, hogy végre felsőbb osztályba léphetünk-e? A csapatkapitányok egyelőre titokban tartják az összeállítást. Kedvenceink(?) névsorát csak akkor ismerheti meg az egyre türelmetlenebb közönség, ha a fiúk kifutnak a zöld — asztal mellé. A rendezők mindent megtettek azért, hogy a megyei közönség ne ragadtassa túlzásokra magát: példának okáért alaposan kiforgatták a zsebeinket, hozzáláttak a verekedésre is alkalmas rendszámtáblák összegyűjtéséhez. Ugyanakkor egyre több Békés megyeinek lehetőséget teremtettek arra, hogy munkaidőben is gond nélkül kijuthassanak a sportrendezvényekre. A mérkőzés eredményét egyelőre csak találgatni lehet. A heves összecsapások egy-két sárga lap kiosztását eredményezhetik, ám kiállítástól — az ilyesmi manapság nem divat — egyik félnek sem kell tartania. A lesszabályt pedig újabban senki sem veszi komolyan. Lesrefutásra különösen a vendégcsapatjátékosai hajlamosak. Abban viszont reménykedhetünk, hogy a válogatott (de hiányzik néhány „idegenlégiós”!) vendégjátéka végre-valahára a felnőtt bajnokságba emeli a békésieket. Annyi feszültség máris kitapintható, hogy hírek szerint a Kabinet SC néven pályára futó válogatott egyik tagja — a magát Békéscsabán egyre többet exponáló Kádár II. — éppen a Békéscsabára való átigazolás gondolatával kacérkodik. Mindenképpen úgy szeretne pályán maradni, hogy egyszerre játszhasson mindkét csapatban. Ez ugyan skizofrén dolognak látszik, de ha neki nem is, a B(ékéscsabai)-köz(n)épnek májusban mindenképpen választania kell... (Ha nem mondtam volna: Békés megye válogatottja e hét végén hazai pályán találkozik a kormány csapatával.) K.A.J. A számítógépes képzés már nem számít újdonságnak a békéscsabai főiskolán Fotó: Lehoczky Péter %
