Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám

Lakossági fórum Március 20-án, pénteken dr. Boross Péter belügyminiszter is Békéscsaba vendége lesz. A kora délutáni órákban találkozik a megye és a város rendőrségi vezetőivel, majd parancsnoki értekezleten vesz részt. Később a város és a megye önkormányzatának vezetőivel folytat közvetlen eszmecserét. Lakossági fórumra várják Bé­késcsaba polgárait pénteken este fél hatkor a városháza dísz­termébe. Közgyűlés A közelmúltban közgyűlést tartott a Kötegyáni Petőfi Mgtsz, ahol Bujdosó Sándor tsz- elnök beszámolt a tavaly végzett munkáról és felvázolta az idei gazdálkodási elképzeléseket. A hozzászólásokból érezhető volt, hogy a tagság tisztában van vele: dönteni kell a jövőt illetően, ugyanakkora termelést sem sza­bad elhanyagolni. Arra kell töre­kedni, hogy működőképes va­gyon maradjon egyben, nehogy felszámolás alá kerüljön a szö­vetkezet. Romániából szlovák barátok A békéscsabai szlovák szer­vezet tagjai Nagylakról érkezett szlovák nemzetiségű barátokat köszöntöttek tegnap. Kutyej Pál és Dusán Sojak lelkészek a jami- nai evangélikus templomban hirdettek igét számukra. Ezután a szlovák iskola vendégei vol­tak, ahol a csabai szlovák páva­körrel együtt nótáztak. A barát­ság erősítése, a szlovák nyelvi kultúra ápolása közös céljuk, ezért is további találkozásokat szerveznek. Angol nyelvi klub Angol nyelvet tanítók és ta­nulók klubja lesz március 20-án, pénteken 17 órakor az INTE- RAX nyelviskolában, a békés­csabai ifjúsági házban. Vezeti: Maria Kozlak, amerikai tanár. Utánpótlás Sarkadon a Bartók Béla Mű­velődési és Szervező Központ­ban népitánc-utánpótlás csopor­tot szerveznek, ahová 10—14 éves gyerekek jelentkezését várják. Hadifogoly­találkozó A Nyugati Hadifoglyok Egyesülete első országos talál­kozóra vár minden volt nyugati hadifoglyot ez év március 23- án, hétfőn délelőtt fél 11 órakor. A találkozó helye: Budapest, Dózsa György út 84/A., Építők Szakszervezet Székháza, kong­resszusi terem. „SORsOK” A Magyar Televízió „SOR­sOK” című műsorának stábja Békés megyében forgatott a szövetkezeti törvény és az átme­neti törvény kapcsán. A műsor­ban nyilatkozik Atol István, a békéscsabai Szabadság Mgtsz elnökhelyettese. Puskás György békéscsabai és több medgyes- egyházi gazdálkodó. A műsor március 22-én 14.20 órától lát­ható a Tv2-n. KÖRKÉP 1992. március 19., csütörtök Eltemették Hegyesi Jánost Tegnap Füzesgyarmaton elkísérték utolsó útjára a 92 éves ko­rában elhunyt Hegyesi Jánost. A parasztpolitikus, költőt a nagy­község református templomában ravatalozták fel. A gyászoló gyarmatiakkal, máshonnan érkezett tisztelőkkel és barátokkal zsúfolásig meglelt szentélyben délután kettőkor kezdődött a szertartás. Márkus László füzesgyarmati lekész és a füzesgyar­mati születésű Nagy László, a Békési Református Egyházmegye esperese nem csak a falu polgárától, hanem a helyi presbitertől is búcsút vettek, amikor Hegyesi János emberségét és tisztességét méltatták beszédeikben. A pályatársak, barátok, ismerősök ne­vében többen tartottak gyászbeszédet, köztük Vörös Vince, az Országgyűlés alelnöke, aki az Ideiglenes Nemzetgyűlés jegyző­jeként 1944. december 22-én szószékre hívta Hegyesi Jánost, hogy megtartsa később emlékezetessé vált beszédét. Tegnap délután verseinek felidézésével — a végső búcsúzás fájdalmas órájában —Hegyesi János szelleme is megjelent a fiizesgyarmati református templom falai között. A gyászszertartás végeztével a több száz fős gyászmenet a harangok zúgása mellett kísérte a koporsót a temetőbe. A község, a Sárrét és a népi Magyarország nagy halottját szállító gépkocsi egy pillanatra még megállt a Széchenyi utcai Hegyesi-porta előtt, ahol annyi sok szép vers és prózába öntött gondolat született, s ahol egy szenvedélyes és dacos élet telt el. Hegyesi János földi maradványait pontban négy órakor helyezték örök nyugalomra Füzesgyarmat nyugati temetőjében. Apor Vilmos emlékére Báró Altorjaí Apor Vilmos száz évvel ezelőtt született Se­gesváron. 1915—17-ig gyulai káplán, majd 1918-ig nagyvára­di teológiai tanár. Gyulán plébá­nos 1918 és 1941 között, majd a „szegények püspöke” Győrben. Itt halt mártírhalált 1945. április 2-án. Apor Vilmos születésének századik évfordulóján Gyula önkormányzata és a római kato­likus egyházközség emlékün­nepséget rendez március 22-én, vasárnap. A gyulai belvárosi római katolikus templomban 11 órakor püspöki szentmise lesz, Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök és Tempfli Jó­zsef nagyváradi püspök részvé­telével. A templom falán lévő Apor-domborműnél 14.30-kor koszorúzásra kerül sor. Emlék­ülés kezdődik 15 órakor a város­háza dísztermében. Előadásokat tart dr. Korzenszky Richárd miniszteri biztos, bencés tanár, dr. Vanyó László pápai prelátus, egyetemi tanár, rektor, dr. Már- ki-Zay Lajos nyugalmazott jo­gász és Nagy László esperes. Közreműködik az Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola kórusa, valamint a római kato­likus ifjúsági énekkar. (sz. m.) Zita Emlékeim között kutatva fel­villan egy kép: anyuka terelgeti csemetéit — egy nagyobb lányt és két kicsit, az ikreket —-, a buszmegállóban fagyoskodnak télvíz idején, s ha még felfémek az Asztalos János utcai megálló­nál a reggeli járatra, mindany- nyian vidáman tervezgetik az aznapot. Az utazók, köztük én is, az ikreket figyelik. A fiú és a lány huncut tekintetéből árad a gyermeki kíváncsiság, a fékez- hetetlen pajkosság, egyszóval igazi mai gyerekek! Az évek elmúltak, az alsós nebuolókbók tizenéves kama­szok lettek. Talán meg sem is­merném őket! Vagy mégis? Ins­titoris Petit láthatom még, de Zi­tát soha többé. 15 éves sem volt, amikor elragadta a halál. Szülei, testvérei, rokonai, osztálytársai, barátai — mert nagyon sok volt neki — gyászolják. Fájdalmu­kat nem enyhíti semmi. Hogy is enyhítené jó szó, bátorítás, biz­tatás, együttérzés, amikor egy szőke hajú, mosolygós, kék sze­mű, mindig nevető kislányt ve­szítettek el. Zita kórházi ágyáról utolsó levelében így írt osztálytársai­nak: „Vigyázzatok magatokra, nehogy valaki megbetegedjen, mert ezt nem ajánlom senkinek. Szeretnék köztetek lenni és ve­letek tanulni. Még a tanulás is jobb, mint itt a kórházban.” Zitát nem látták többé barátai, barátnői —elment, ÖRÖKRE. Csete Ilona Szemnek és szájnak Öltöztesd fel magad és laká­sod! —gondolat jegyében a na­pokban Gyulán, az Erkel Műve­lődési és Közösségi Házban nagy érdeklődéssel kísért kiállí­tást és bemutatót tartottak. Mint­egy 150-en voltak kíváncsiak a Gold Coctaíl Kft. ékszerkollek­ciójára, a Gulyás László konfe­rálta társastánc-bemutatóra. Széli János népi iparművész lakberendezési tárgyaira és a Gyulai Húskombinát új termé­keire, melyek az utolsó mor­zsáig elfogytak... MEGNYÍLT! üzlet h,á z Békéscsaba, Szarvasi út 44. Bútorok, kiegészítők, irodabútorok. Élelmiszerdiszkont Tartós élelmiszerek olcsó áron, nagytételűén is. Hozzánk érdemes bejönni! Lehet-e a kell Békés megyében? A régiókban rejlő óriási gazdasági lehetőségeket bizonyítja, hogy Békéscsabán több száz — magyarországi, illetve romániai — vállalkozó, gazdasági vezető jött el tavaly arra a megbeszélés­re, amelyet a Gazdasági Kamara a Temesvári Kamarával közö­sen szervezett Fotó: Kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) ban még működtek az informá­ciós rendszerek. Az állam újólag kezdi létrehozni dekoncentrált szerveit, amelyek továbbra sem tudják kifejezni a gazdasági területi érdekazonos­ságokat. A területiség problémá­ját ékesen bizonyította a kormány kihelyezett ülésének előkészíté­se. Helyzetünket és lehetőségein­ket átgondolva Békés megye fel­zárkóztatásához a következő fel­adatokat kell/kellene kimunkálni és elvégezni: Külső fonás (térségi támoga­tás, önkormányzati céltámogatás, külföldi tőke, külföldi alapok, koncesszió) bevonásával elkerül­hetetlenül fejleszteni kell a me­gye infrastruktúráját, ezen belül kiemelten: hírközlési hálózatot, valamint közutak. El kell érni, hogy a kormányzat ne akadályozza a Déli Autópálya megvalósítására irányuló szerve­ző munkát. Kiemelt támogatást (gyorsított egészségvédő beruházás megva­lósítását) igényel a megyében az ivóvíz védelme. A kommunális infrastruktúra alapvető megte­remtése (szemét, szennyvíz) csak saját erőből rendkívül hosszú időt venne igénybe. Külföldi részvétellel meg kell teremteni a váltakozókat segítő megyei információs adatbankot és annak infrastrukturális feltéte­leit. Piaci, kereskedelmi, pénz­ügyi információk közvetítésére — üzleti alapon működő — ügy­nökségeket, konzulting cégeket kell alapítani, az ezeket létreho­zók részére az önkormányzatok­nak támogatást szükséges nyújta­ni. Vállalkozásokat segítő tanács­adó irodákat kell létrehozni köz­ponti támogatással. Alap- és kö­zépfokú továbbképző, átképző intézeteket szükséges alapítani részben üzleti alapon, elsősorban a kis- és középvállalkozásokban érdekeltek számára. Meg kell honosítani a megye főiskoláin a felsőfokú gazdasági szakemberképzést. A megye jelenlegi iparszerke­zetének átalakulása szükséges. A mezőgazdasági és élelmiszer-fel­dolgozó gépgyártást célzott ked­vezményekkel, pénzügyi támo­gatásokkal érdemes segíteni. A megye élelmiszer-gazdasá­gának átalakításához—a tulajdo­nosváltozás, a szükséges művelé­si és termékszerkezeti átalakítás és a piacváltás, egy új értékesítési és feldolgozási rendszer létrejöt­te, valamint a financiális problé­mák miatt — célszerű lenne egy fejlesztési és több garanciális alap létrehozására. A komplex szervezés nem nélkülözheti a kor­mányzat és külföldi tőke részvé­telét a programban. A külföldi érdeklődés, a kül­földi tőke megyébe történő orien­tálását el kell érni az államközi, a politikai és kormányzati körök­ben. Keresni és kezdeményezni kell a kapcsolatfelvételt nemzet­közi régiókkal, regionális szerve­zetekkel. Bemutató anyagokat kell készíteni, össze kell hangolni az érdekelt szervek és személyi­ségek ilyen irányú tevékenységét. Humán infrastruktúrában (egészségügy, kultúra, alapfokú oktatás) nem szabad megengedni az országos átlagtól való lemara­dást, mert az elriasztja a vállalko­zókat. A megye társadalmi, gaz­dasági életét, változásait kutató bázist célszerű fenntartani. Tudományos és szellemi műhelyeket támogatni érdemes. Az önkormá­nyzatoknak támogatni szükséges a lakásépítést, a munkahelyte­remtést, az ingatlanhoz való ju­tást. Célszerű lenne nagyobb váro­sok ipari körzetében úgynevezett „ipari parkok” létrehozása, ame­lyekben új, tőkeszegény kisvál­lalkozások számára biztosítaná­nak kedvezményesen indulási lehetőséget. (Telephely, épít­mény, teljes infrasturktúra.) A kialakításhoz nemzetközi alapok igénybevételére is van lehetőség. Az ipari parkot létrehozó és mű­ködtető önkormányzatok számá­ra céltámogatást kell biztosítani. A magyar—román átkelőhe­lyek számát növelni, a meglévők infrastruktúráját javítani szüksé­ges. Az üzletemberek átkelését segíteni kellene. Az önkormányzatok egyedileg is kezdeményezzék a nemzetközi kapcsolatok szervezeti létrejöt­tét, az együttműködésbe kapcsol­ják be a helyi információbáziso­kat, gazdasági szervezeteket és vállalkozókat. Az egészből egy a biztos, hogy minden térségnek tudnia, akarnia és saját magának kell alapvetően megoldania problémáit. S külső támogatást is csak ekkor találhat. Dr. Ugrai András DmGK-elnök „A BALSORSBAN MUTATKOZIK MEG AZ IGAZI BÁTORSÁG.” (Voltaire) Időközi választásra készülnek Sarkadon Négyen a ringben ( Folytatás az I. oldalról) radott, a sarkadiak által .jeleki résznek” nevezett területtel. Ut­cáról utcára járva mérte fel a gondokat: hová kell járda, hová árok. hol a legsúlyosabb a bel­vízprobléma. Megválasztása esetén — a lehetőségekhez mér­ten — ezen kérdések orvoslását vállalná fel. Ezentúl csupán any- nyit tudott ígérni, hogy pénz­ügyi szakértelmével igyekszik a képviselőtestület és a teleki la­kosság hasznára válni. (Mint mondta, a képviselő-testületben nincs kifejezetten pénzügyi végzettségű szakember.) Harmadik volt a bemutatko­zók sorában Nagy István tanár, az SZDSZ helyi szervezetének elnöke, akit azonban nemcsak saját pártja, de az MDF és a Független Kisgazdapárt városi szervezete is támogat. О sem a kerület lakója, de mint a Teleken lévő 2-es iskola pedagógusa, jól ismeri a helyi problémákat. Be­vezetőjében elmondta, hogy minden lépésében Telek felzár­kóztatásáért küzdene, ha a la­kosság őt tisztelné meg bizalmá­val. Mindenekelőtt decentrali­zálna, azaz a teleki részen is lét­rehozna olyan intézményeket, amelyekért eddig a kerület la­kóinak a belvárosba kellett utaz­niuk. Az általános iskola felsza­baduló helyiségeiből közösségi házat alakítana ki, hogy a teleki fiatalok ne csak a kocsmákban találjanak szórakozási lehető­ségre. Lépéseket tenne egy saját orvosi rendelőért és egy Telek— város buszjáratért. A későbbiek során pedig olyan szolgáltatáso­kat telepítene a közösségi hely mellé, mint a cipészet vagy a fodrászat. A lakossággal foga­dóórákon tartaná a kapcsolatot. Hogy nehogy lehetetlenségeket ígérjen, mint mondta, előzőén konzultált az önkormányzattal, ahonnan azt a biztatást kapta, a felsoroltak megvalósítható el­képzelések. Kevésbé volt optimista az ígéretek terén Sárost Mátyás vil­lanyszerelő, a negyedik jelölt, aki — mint teleki lakos — füg­getlenként indul a vasárnapi vá­lasztáson. Véleménye szerint az itt elhangzott ígéretek túl rózsá­sak, amivel szemben 6 csak any- nyit tud mondani, megválasztá­sa esetén amit lehet, megtesz a telekiek boldogulásáért, helyze­tük javításáért. Ám hogy mit le­het, azt mindig a konkrét körül­mények, lehetőségek döntik el. Magyar Mária Sarokba szorítva Névtelenül A véleménynyilvánítás egy új, különös formája kezd terjed­ni mostanában. Korszakváltá­sunk egyik fő vívmánya a szó­lásszabadság, amelynek emberi méltóságát csak tisztességes al­kalmazásával adhatjuk vissza. Sajnos akadnak, akikfélreértel- mezik. Tudjuk, tapasztaljuk: nehéz eldönteni, hogy hol a ha­tár szabadság és szabadosság között. A tisztesség pedig meg­kívánná: szemtől szembe, ne­vünket vállalva éljünk a szó jo­gával. Akadnak azonban, akik mások nevét használva lepel­ként vagy közösségekkel, szer­vezetekkel álcázva magukat, a becsület és tisztesség nevében hangoztatják ítéleteiket. Meg­alapozatlanul gyanúsítani, ön­nön érdekből vádaskodni csak a gyenge, a gyáva ember szokott. Ki a tisztességesebb? Az-e, aki hibáit is vállalva, nevét adja írásaihoz, véleményeihez vagy netalán az, aki névtelen levél­ben, vagy telefonon küldi „vád­iratait". Az az arctalan, névte­len telefonáló-e, aki erkölcsről szól, miközben önmagát, nevét sem meri vállalni? Furcsa vilá­got élünk. Miközben pártok tu­catja hirdeti a megbékélést, a megegyezés iránti vágyat egyre többen hiszik önmagukról: ke­zükben a hatalom. A leszámo­lás, az uralkodni vágyás és az alaptalan vádaskodás a tisztes­ségből áltisztességet farag. Ez­zel szemben csak a véleménye­ink vállalása, az egészséges vita lehet előrevivője dolgainknak. Javaslom tehát: merjük vállalni önmagunkat! Halasi

Next

/
Oldalképek
Tartalom