Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

MINDENT BELE Шш megyei hírlap 1992. március 18., szerda Kedves Tanácccskösztársaság! Anyám Kun volt (Béla), apám félig székely (káposzta). Hogy a cezarommánról már ne is be­széljünk. Többszörösen kátrányos hejzetben va- gyokk! Nem volt az anyám kurtizán és az apám sem volt partizán. Tollem kérem elvették az ünn- nepemet. Az még haggyán, hogy április negyedik­ke ma már csak egy bolondos nap, és november he­tedikkén is csak az árrak miat tűntetünk, de az márr mégis csak szörnyű, hogy egy kátrányos hejzetű pártvezértől csak igy ugmugfugg elveszik a nap­ját. Népek vették alyakukra a nevem! Zengedez- ték! Kűdtek a világba a fijjugg (később máshová is, mostanában kizárólag csak máshová), én vol­tam a táncparkett... azaz, mit is beszélek! A tárgya­lóasztal ördöge. Hogy néha furcsán csillogott a szemem? Hát Istenem! Jaj, miket is be­szélek... Hát elvtársaim! Az ember esendő, még ha Kunnak is hfjják. (Nem Abigélnek, sőt még nem is Ágotának. S a legkevésbé sem Jásznagy- nak. Legfeljebb násznagy­nak.) Csak azt nem értem azzal a világot látott gyönyörű kis fe­jemmel, hogy tudnak össze­hordani annyi bűnt, mételyt énreám. Meg a mozgalomra. Úgy megzavarodtam, hogy már csillagból is hármat meg négyet látok. Úgyhogy inkább iszom még egy kortyot a büty­kösből. Tengernyi bánatom­ban. Hát nézzék! Milyen bárso­nyos tekintettel nézek a világ­ba! Ezt érdemeltem én?! Amikor tárgyalni kellett valakivel, mindig engem küldtek. (Most is balról—az első.) Elvtársi értelem. Ritka pillanat, amikor még a fotóriporter is elkapta zseniális koncentráló képességemet (balról a második vagyok). Játékszenvedély A teremben pattanásig feszült a hangulat. Min­denki egy emberre figyel. О felméri a helyzetet, közben pedig „krétáz”. Aztán odaáll az asztalhoz, ujjai közé fogja a dákót és üt. A golyók találkoz­nak, a bábuk dőlnek. Hősünk magasba emeli a kezét, hiszen jó célzásával eldöntötte a csatát. Az asztalnál 6 maradt a király. A békéscsabai E. & J. klubban a két tulajdonos. Valach Endre és Nagy János is elismerően csettint. Persze ők azért főleg a „terepet” dicsérik, hiszen egy 1916-ban készült, 100 ezer forintot érő már­ványasztalon illetlenség lenne nem találni. A másik helyiségben a fiatalabb korosztály a „soklyukú” asztalt bűvöli. Ok is élénken mutogat­nak, magyaráznak egy-egy ütés után, miképpen lehetett volna jobbat, többet elérni. Két terem, két asztal, két korosztály, de azonos szenvedély, amit biliárdnak hívnak. ny. I. Hogy an is üssem? Fotó: Lehoczky Péter „Nevetséges” rovatunk mai témáját egyik kon- dorosi olvasónk szolgáltatta. Történt, hogy a Kö­rös Volántól szénsavpalackot vásárolt csapolt sör méréséhez. A számlát kiküldték neki, és annak rendje-módja szerint befizette a rajta lévő össze­get. A „gubanc” ezután következett. Kiderült, hogy 45(!) fillérrel rosszul számláz­tak. ezért kérik őt. hogy ezt a pénzt nyolc napon belül fizesse be. Olvasónk egyszerre sírt és neve­tett, majd dühében összetépte a számlát és a sze­métkosárba dobta. Azóta viszont egyfolytában retteg, hogy már a kamatos kamattal megemelt összeget kell majd befizetnie, ami még a 64 fillért is elérheti. Ny. L. („Nevetséges” jeligére továbbra is várjuk olva­sóink ötleteit javaslatait.) Játszva nyerhet! Múlt heti falfirka játékunkra — mit imának az adóhivtal falára? — ismét rengeteg szellemes, ötletes beküldés érkezett. Nyerteseink: Fodomé Sonkoly Mária, Békéscsaba, Csillag u. 21.; Nagy Sándor, Sarkadkeresztúr, Petőfi u. 7/A. és Polgári Mihályné, Békés, Szarvasi u. 14. II. 15. Ok az Agrocenter Kft.—Eduscho ajándékcsomagjait március 23-án, hétfőn délelőtt 10 órakor vehetik át az Andrássy úti Eduscho kávéházban. A legötletesebb falfirkákból viszont minden kedves olvasónknak átnyújtunk egy csokorra va­lót: Sarccal az adóhivatal felé; Figyelem! Ala­csony vérnyomását a hivatal garantáltan meg­szünteti; Reszkess, magyar, döntött Kupa! Kol­dusbotra juttok ti ma! Csórók lesztek vagy gazda­gok? Nekik „nyolc”, csak adózzatok; Ki itt be­lépsz, hagyj fel minden reménnyel!; Alig használt adóigazolások 30-50 százalék engedménnyel át­adók. Érdeklődni 4782301, Szeged, Csillag bör­tön; Kupatórium; Öreg vagyok, már fogam sincs. Tessék mondani, én mihez verjem a garast? Ezen a héten képaláírási játékra hívjuk Önöket. Azt írják meg címünkre (5601 Békéscsaba, pfi: 111.), mi jut eszükbe a fotón látható kutyusokról. A legszellemesebb képaláírásokat beküldők kö­zött a békéscsabai autóbusz-pályaudvaron talál­ható Kisáruház ajándékkosarait sorsoljuk ki. Be­küldési határidő: március 23. A borítékra vagy a levelezőlapra írják rá jeligénket: „Játszva nyer­het”. Rocklegendák: Deep Purple A botránymester és társai Átírták a rock történelemkönyvét. Minden idők legnagyobb hatású hard-rock zenekara. A heavy- rock föltalálói. Ezek a „szerény” jelzők is bizo­nyítják, hogy az 1968 februárjában Londonban alakult Deep Purple együttes (nevük magyarul Mély Bíbor-t jelent) korszakalkotó dolgokat te­remtett a rockmuzsikában. Ugyanakkor a Purple története a legviharosabb, legellentmondásosabb zenekarsztori is, hiszen a tagok közötti viszonyt villámló-mennydörgó feszültség, összeférhetet­lenség jellemezte. Emiatt az együttes összetétele szinte állan­dóan változott. A klasszi­kus felállás — amely a legto­vább dolgozott együtt és a leg­jobb zenékkel lepte meg a ra­jongókat — a következő­képp festett: Jon Lord bil­lentyűs, lan Paice dob, Ri­tchie Black­more szólógi­tár, Roger G lo­ver basszusgi­tár, Ian Gillan ének. Ez a nagy ötös a hard-rock tör­ténelmében párját ritkító tettet is véghez vitt, nevezete­sen közös kon­certet adott a Royal Albert Hallban a Ro­yal Philharmo­nic Orchestrá- val. A rajon­gók azonban vegyes érzelmekkel fogadták ezt £ tényt, s egyesek szimfonikus zenekarnak gúnyol­ták a Bíbort. „Bosszúból” kiadták hát az In Rock című lemezüket, amely a világ összes hard-rock együttesének irányt mutatott. A Purple a koncerteken is elkövetett mindent, hogy megnyerje a hallgatóságot. A mosolynélküli botránymester, Blackmore viszont még ennél töb­bet is. Gitárját a hangfalakhoz és a földhöz csap­kodta, darabokra törte és a közönség soraiba hají­totta. Benzint locsoltatott a színpadra, meggyúj­totta és ebből többször hatalmas tűz keletkezett. Előfordult olyan is, hogy helikopterrel menekítet­ték a magánkívül lévő zenészt, mert „tüzeskedé­se” után az üszkös romokat a nézők közé szórta. Persze, ha Ritchie gitározott, akkor még a legna­gyobb ellenségei is csak a dicséret hangján beszél­tek játékáról. 1971-ben megjelent az együttes Fireball, azaz Tűzlabda című lemeze, amely sokáig vezette az A nagy felállás angol sikerlistát, 1972-ben pedig elkészült a Ma­chine Head című korong. Az utóbbin szereplő dalok közül a Smoke on the Water, a Highway Star és a Never Before méltán tartozik a Purple klasszi­kusok közé. Szinte már az egész világ lábaik előtt hevert, amikor először Gillan, majd Blackmore kapott fertőző májgyulladást. Ritchie betegsége nagyon sokáig elhúzódott és ez alatt a zenekar tagjai egyéb munkákat végeztek. Kiemelkedik ezek közül, hogy Gillan lemezre énekelte a Jézus Krisztus Szupersztárt. Amikor В lackmore felépült, 1972 decemberében befejezték és kiadták a Made In Japan című dupla koncertle- mezt, amellyel Amerikát is meghódítot­ták. A Strange Kind Of Wo­man című számban van egy betét, ahol Blackmore fe- lelget Gillan­nak. A kettős egymásrahan- goltságot, együttgondol­kodást sejtet, közben pedig ez a két ember már régóta egy szót sem szólt a másikhoz. A veszeke­dések után először Gillan távozott a Purple-tqí, de rövidesen követte példáját Glover és Blackmore is. A régiek közül már csak Lord és Paice maradt. Érkezett David Coverdale énekes, Glenn Hughes basszusgitáros és Tommy Bolin szólógitáros, de hol van már ez a csapat az „igazi” Mély Bíbortól? Persze a Purple elhagyása után a zenélést senki nem hagyta abba. Sót, olyan együtteseket alakítot­tak, amelyek szintén meghatározói lettek a rockze­nének. Blackmore és Glover a Rainbow-ban ját­szott, Gillan saját zenekara élén énekelt, Lord, Paice és Coverdale a Whitesnake-ben zenélt. Egy 1985-ös összeállítás a rajongók vélemé­nyének összegyűjtése után kísérletet tett minden idők heavy-metal, hard-rock csúcslistájának az összeállítására. A kiválasztott száz felvételből a listán a Deep Purple „családfa” tizenegy dallal képviselteti magát. A Mély Bíbor tehát valóban eljutott a zene legnagyobb magasságaiba. Nyemcsok László

Next

/
Oldalképek
Tartalom