Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám

1992. március 3., kedd HAZAI TÜKÖR BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Emberközpontú gondoskodás A nagyságák kalapot hordanak, aranygyűrűt viselnek, és panelban laknak Kisemmizve havi harmincezerrel Emberközpontú (személyre szabott) gondoskodás címmel előadássorozat kezdődik már­cius 4-én, szerdán az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvo­si Szolgálat Békés Megyei Inté­zete szervezésében a békéscsa­bai és az orosházi kórházban. A békéscsabai kórházban megren­dezésre kerülő tanfolyamon a helyieken kívül a gyulai kórház, a rehabilitációs szakkórház, a szeghalmi és a mezőhegyesi utókezelők osztályvezető főnő­vérei vesznek részt. Az orosházi központú tanfolyamra a kórház ápolónőit is várják. A szaktanfolyam előadója a budapesti egészségügyi főisko­la tanára, dr. Kovács József pszi­chológus lesz. A tízórás elméleti képzés témakörei között szere­pelnek a beteg ember személyi­ségét figyelembe vevő alapel­vek mellett a minél emberibb ellátást, gondozást segítő aján­lások: a beteg ember lelki gon­dozása, feltétel nélküli elfoga­dása. Külön előadásban lesz szó az empátiáról, A beleélés szere­péről a betegellátásban, beteg- gondozásban. A kórházi, szakkórházi és utókezelő intézeti főnővérek a tudásanyagot megfelelő módon átadva az osztályos nővéreknek, a beteg ember hasznára, gyors gyógyulására tudják majd haté­konyan felhasználni. KÁMbésGYÉMÁNT A „Nyista-Sitta” Hírügynök­ség értesülése szerint egy szél­sőséges csoport a „Folyami só­der” fedőnevű akciócsoportot megbízta, hogy Nagymarosnál térítsék el a Dunát 14 kilométe­res szakaszon a szlovák hegyek felé. A jelzett csoport már sike­resen eltérítette Kaddám Hú­széin gondolatait a közelmúlt­ban. Vezetőjük állítólag az a Búvár Kund lenne, akit már több száz éve köröz a Türkeypol ha­jófenékfúrásért. * Petrasovits Annáról, aki a közelmúltban Békéscsabán járt, kiderült, hogy nemcsak a fórum kedvéért jött az alföldi városba. Szeretett volna ugyanis talál­kozni azzal a kisfiúval, aki szí­nes képet készített a sötét szobá­ban egy ufonautáról. „Szerettem volna én is egy csoportképet készíteni magamról egy sötét szobában” — nyilatkozta, majd így folytatta: „Ha többen va­gyok, többekre megyek”. Marcsó István Gaudi Mihály lfattonyán a Ságvári utca 6. szám alatt la­kik, felesége Koncsik Ágnes, négy kiskorú gyermekük van. A 38 éves munkanélküli férfi maga kérte, hogy írjam meg családjának sanyarú helyze­tét. Otthonában beszélgettem vele. A „lakószobában” a fele­sége főzött, karján a legkisebb gyermekkel. A házigazda a fűtetlen, dohos „tisztaszobá­ba” invitált. Itt mondta mag­nóra vélt vagy valós sérelmeit. Felesége egyszer jött be hoz­zánk kiönteni a lelkét. Szavai­kat tartalmi változtatás nélkül igyekszem visszaadni, a véle­ményalkotást az olvasóra bí­zom. — Én itt alszom — mondja Gaudi Mihály —-, a lányaim már nagyocskák, nem alhatunk együtt. A hideg az egy dolog, el lehet viselni, de a doh, a penész tönkretesz itt mindent. Nézze meg a szép fekete öltönyömet! Miközben az udvaron meg­szemléljük Gaudi Mihály ün­neplő ruháját, a következőket tudom meg tőle: Korábban Egerben dolgozott kőművesként, ott tanácsi bérla­kásban lakott. A lelépési díjból vásárolta Battonyán ezt a házat, mint mondja 100 ezer forintért. Azóta mégegyszer annyit ráköl- tött: az OTP-től 100 ezret vett fel tatarozásra, ezenkívül vállalati kölcsönt is kapott, először 35 ezret, utána még újabb 20 ezret. A fentieken kívül még a bútor- vásárlásra felvett 50 ezer forint személyi kölcsönt is törleszte­niük kellene, valamint azt a 10 ezer forintot is, amiből tavaly tüzelőt vásároltak. — Nagyon sajnálom — kezdi mondandóját Gaudi Mihály —, hogy erre a lépésre kényszerül­tem. Nem volt más választásom, már csak a nyilvánosságban bí­zom. 1970 óta dolgoztam 1991. február 27-éig,. akkor lettem munkanélküli. A segély összege 4600 és 5500 forint között válto­zik. A feleségem kapja a gyest, ez 4350 forint. Ehhez jön még a családi pótlék és — méltányos- sági alapon — a 6 ezer forint nevelési segély. Az egész össze­sen nem tesz ki havi 30 ezret, ez hatónkra nagyon kevés. A há­rom iskolás után fizetjük a nap­közit, ez 1150, egy cipő 2 ezer, de a szén is drága, az élelem is, minden. Nézze meg, milyen so­vány kaját főz az asszonyba ke­retből csak ilyenre futja. És en­nek ellenére az önkormányzat ad is, meg nem is rendkívüli se­gélyt. — Megerősítem, hogy ilyen kevés pénzből nem lehet eltarta­ni négy gyermeket — nyit be a szobába Gaudiné. — Nagyon kevés támogatást ad az önkor­mányzat. A legnagyobb gyer­mekünk 13 éves, egy nadrág rá 2 ezer forintba kerül. Mesebe­széd, hogy támogatják a több- gyermekeseket. Az uram sok­szor fölment, hogy adjanak több pénzt, de mindig elutasították. Aztán mikor a cigány képviselő kiosztotta a Vöröskereszttől kapott ruhákat, nekünk abból sem jutott. A nagyságáknak adta, akik kalapot hordanak, aranygyűrűt viselnek meg pa­nelházban laknak. Na, másod­szor valóban időben szólt, hogy gyertek, válogassatok! De akkor meg mik voltak ott!? Százéves göncök, legfeljebb nekem va­lók, a négy gyermekemnek me­gint nem hoztam semmit. Vet­tem nekik használtat, mert újra nem telik, mert az önkormány­zat bennünket nagyon kisem- miz. És nekünk járna a tejjegy is, tavaly decemberig meg is kap­tuk, de most elvették. Tüzelőre sem adtak egy fillért sem, sőt az egyik olyan kijelentést tett, hogy vannak nálunk nehezebb hely­zetben lévők is, és lehet, még ezt a 6 ezer forintot is meggondol­ják. — Nem szeretnék önnel vitat­kozni, de a „cigány képviselő” vöröskeresztes akciójának részben szemtanúja voltam — próbálom közbevetni. Gaudiné „veszi a lapot”, azonnal vála­szol: — Indul Pistát a magyarok megtették a cigányok képvise­lőjének. De semmit nem tesz a cigányokért, a ruhát is az úriak­nak, a vastag gyűrűsöknek, a farmeröltönyökben járóknak osztogatja. Ézt rajtam kívül még nagyon sokan tudják. Semmit sem érünk el ővele, a jegyző mégis azt mondta, ha tetszik maguknak, ha nem, 1994-ig ő lesz a képviselőjük. Dehát nem mi választottuk meg, hanem a magyarok, mert cigány 100 se szavazott őrá. Egyáltalán: most ő kiknek a képviselője? A cigá­nyoknak vagy a magyaroknak!? Tavaly is könyörögtem: szerez­zen nekünk egy kis tüzelőrp va­lót. Hát ahogy maga szerzett nekünk, pont úgy szerzett ő is, azaz sehogy. A férj folytatja: — A szociális segély iránti kérelmünket megint elutasítot­ták. Azt mondták, legyek türe­lemmel, hiszen most kaptam, nem is olyan régen. Elmondom, hogy volt. Tavaly december 23- án hoztak egy határozatot, hogy Gaudi Mihály ünneplő ruhá­ján jól látszanak a penészfol­tok Fotó: Kovács Erzsébet adnak 2 ezer forintot az ünne­pekre. De csak újév után fizették ki, másodikán. Hát milyen do­logez!? Én egyébként tisztelem, be­csülöm őket, de azt nem tudom elviselni, hogy nem annak adják oda ezeket a forintokat, aki való­ban rá v^ szorulva. Menjenek ki mindenkihez, nézzék meg a körülményeit, ne íróasztal mel­lől döntsenek. Nálunk még a vi­lágon senki nem volt kinn az önkormányzattól. Gaudiéktól a battonyai ön- kormányzat illetékeséhez, Lu­kács Istvánné igazgatási cso­portvezetőhöz mentem. — Kezdem ott, hogy az apa munkaviszonya saját hibájából szűnt meg -— világosít föl Lu- kácsné. — Gaudi úr több napig igazolatlanul hiányzott a mun­kahelyéről. A család 1991 máju­sa óta havi 6 ezer forint rendsze­res nevelési segélyt kap, vala­mint 1200 forint összegben tej- és tejtermékutalványt. Ezeken túl az apa tavaly három alkalom­mal kapott rendkívüli szociális segélyt. Két gyermekük külföldi kiránduláson is részt vett, az út­levelek kiállításának költségeit mi fedeztük, sőt a gyermekeket a hivatal mikrobusza vitte Bé­késcsabáig, illetve a kirándulás végén vissza is hozta őket. Január 1-jétől a nevelési se­gélyt felemeltük 6500 forintra. Az úgynevezett „tejjegyek” ügye még folyamatban van, újra vizsgálnunk kell a jogosultsá­got. Megítélésem szerint Gaudiék — figyelembe véve a támoga­tásra szoruló családok számá­nak növekedését és minden egyéb körülményt —- megfelelő anyagi támogatásban részesül­nek. " Ménesi György Az SZVT keresi az együttműködést az új gazdasági társaságokkal Megújulóban egy rangos tudo­mányos egyesület, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság, amely — több előd után — 1972-ben alakult és 15 ezer tag­gal, valamint 1200 pártoló taggal működött. A nagy változások, átalakulások érintették természe­tesen ezt az önkéntes társuláson alapuló tudományos egyesületet is: a létszám mintegy felére csök­kent, ám mostanában új lendüle­tet vett a társaság. Egyebek mellett éppen erről a megújulásról, a változásokkal kapcsolatos megyei teendőkről volt szó azon a rendezvényen, amelyet a közelmúltban tartottak Békéscsabán, s amelyen részt vett dr. Trethon Éerenc, az SZVT el­nöke. Az előadások után kértük rövid beszélgetésre őt. — Miként akar megújulni, miben változik a társaság? — A múltra az volt a jellemző, hogy felülről lefelé építkezett a társaság — mondta dr. Trethon Ferenc. — Most fordítva. Ez any- nyit jelent, hogy azokat az igé­nyeket kívánjuk kielégíteni, ame­lyeket a tagság jelez. Erre jó példa az utóbbi hónapokból: az egyéni és jogi tagok kérték, hogy az írott törvény szövegénél gyakorlatia­sabb eligazodásban segítsünk. Ehhez mi megkeressük a megfe­lelő előadókat, szakembereket, és megszervezzük a tájékoztatást. Az ilyen és hasonló .igényekre oda kell figyelni, annál is inkább, mert az élet a legutópisztikusabb elképzeléseket is felülmúlja. A megújulási szándékról még any- nyit: új irányban tapogatózunk, szeretnénk kapcsolatot kiépíteni többek között az önkormányza­tokkal, a hozzájuk tartozó gazda­ságokkal, szervezetekkel. Hason­lóképpen keressük az együttmű­ködést az új gazdasági társasá­gokkal, vegyes vállalatokkal. — A hazai tudományos élet­ben hol helyezkednek el, milyen célok szolgálatát vállalták fel vol­taképpen? — Társaságunk,' amely a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének a tagja, nyitott egyesület, fórumain bárki részt vehet, szerepelhet. A célunk az, hogy közreműködjünk a vezetéstudományi kutatások eredményeinek közreadásában, előmozdítsuk azok gyakorlati al­kalmazását a termelési erőforrá­sok ésszerű felhasználása érdeké­ben. Meghatározó szerepet sze­retnénk betölteni a management elméleti és gyakorlati eredmé­nyeinek feltárásában és a haszno­sítás módszereinek kialakításá­ban. T. I. Figyelem! Folytatásokban Az erényöv „Lehet-e valaki bűnösebb a szöktetés bűntettében, mint Berlhe uraság? Fortélyos álnoksággal legyőzte Lajon kisasszony erényét, de a győzelem kegyetlenné tette: nem elégedett meg azzal, hogy rabul ejtette a fiatal lány szívét, de a szó szoros értelmében bilincsbe verte a testét is, s kegyetlenebbül bánt el vele, mint egy rabszolgával. Képzelhető-e gonoszabb barbárság annál, mint egy ifjú teremtés testét láncra verni, s oly börtönbe zárni, melyet magamagával hurcol mindenhová? Ez a börtön egy keskeny, nadrágocskaszerű öv, átszőve és be­szegve sárgaréz sodronyokkal, elöl lakattal lezárva, melynek kulcsa Berlhe uraságnál állott. Az öv varratai vörös spanyolviasszal voltak lepecsételve, olyan pecsétnyomó alkalmazásával, melybe egész különleges és utánozhatatlan rajz volt vésve. De hát ez csak termé­szetes: a börtönőr nyugodt akar lenni, hogy foglya kellő biztonságot nyújtó rács és lakat alatt van. Áz egész alkotmány oly módon van megszerkesztve, hogy csak egy igen kis rést hagy szabadon, de ez a rés is körül van tüskézve, úgyhogy kívülről megközelíthetetlen; azt hiszem, Berlhe uraság ezt a rést sem engedélyezte valami szívesen, de a természeti szükségle­teknek ő sem parancsol. Ám azt megtette, hogy a rést is pecsétekkel körítetté, melyek karéjban őrködnek fölötte, mint megannyi őrszem vagy mint megannyi eunuch.” Ráth-Végh István Az erényöv című könyvének borítóján olvas­ható a fenti szöveg, s a teljes történettel olvasóink is rövidesen megismerkedhetnek. Közvélemény-kutatásunk visszajelzése ered­ményeként ugyanis hosszú idő után újra folytatásokban közlünk különféle műfajú, de mindenképpen érdekes történeteket, regénye­ket. Figyelje hát lapunkat, szerdától, itt a 4. oldalon olvasható Az erényöv folytatásokban. Olvasóink írják Meglepetés a Hetes Kft.-tol A minap betértünk vásárolni Békéscsabán a Hetes Kft. boltjába. Nézgelődés közben észrevettük, hogy jó állapotban lévő bébiholmik nagyon olcsón várják a vevőket. Eszünkbe jutott, hogy ilyen áron akár az egyesületünk is megvásárolná a rászorulóknak. Megkerestük az üzletvezetőt és közöltük vele, hogy mi igényt tartanánk az összes ruhára. 0, miután megtudta, hogy milyen célra vennénk a bébiholmit — ekkor ért a meglepetés —, díjmentesen felajánlotta egyesületünk részére az egészet. Köszönjük a Nagycsaládosok Belvárosi Egyesülete nevében ezt a nemes felajánlást! Bondár Ferencné Buta liba kerestetik? Felragyogott a szemem, mikor néhány napja a fenti címen olvas­hattam egy cikket a helyi újságban. Mivel én is szeretek az igazság húrjain pengetni, így a cikkíró témáját kiegészíteném tapasztala­taimmal. Annál is inkább, mert az ilyen jelenségeknek nagyon nagy társadalmi veszélyességük van. Mivel sokfelé megfordulok, én is tanúsíthatom, hogy nagyon sok jóképű gazembert alkalmaznak hazánkban külföldi bűnszövetkeze­tek tagjai arra a célra, hogy fiatal lányaink közül beszervezzenek jó párat külföldi pornóforgatás és bordélyok működésének céljaira. Ezek a fiatalemberkék jól fizetett hazaárulók, nemzetük hóhérai és a Sátán katonái. Egy szép lány láttán nem az jut eszükbe, hogy mennyire lehetne szeretni vagy milyen egészséges gyermeke születhetne, hanem, hogy mennyiért lehetne eladni. Egyébként senki sem születik tapasztalattal, s így sok tini lány „buta liba”, ezért próbálkoznak éppen velük az ilyen alakok. Az ígért jó kereset csak csalétek. Az igazi fizetség nemcsak az AIDS-vírus lehet, hanem a benarkózás, Olaszországból arab világ­ba való továbbítás, rabszolgasors és fiatal elhalálozás is. Cikkemmel figyelmeztetni szeretném nemcsak a lányokat, hanem a szülőket is erre a veszélyre. Vigyázzanak lányaikra, ha nem akarják, hogy egy napon utoljára lássák őket! Az ilyen hitvány elemek ugyanis valamennyi szórakozóhelyen megfordulnak. ifj. Salamon György ,,A mezőgazdaság a politika áldozata lett...” Medgyesegyházán lakossági fórumot hívott össze az MSZP helyi szervezete. A fórumon dr. Géczi József MSZP elnökségi tag, parla­menti képviselő és dr. Farkas János, a megyei PEB elnöke, a dombegyházi Petőfi Mgtsz főkönyvelője tartott tájékoztatót az átme­neti törvényről. Az előadást kérdések sora követte. Dr. Géczi József elemezte a mezőgazdaság válságának folyama­tát, amely az utóbbi két évben felgyorsult. Szólt arról, hogy csak a mezőgazdaság kárára lehetett az infláció ütemét lassítani, így a mezőgazdaság a politika áldozata lett. Talpraállni csak segítséggel tud. Az MSZP minden erőfeszítése ellenére nem sikerült a parla­menttel elfogadtatni az agrárbizottság létrehozását. Az agrárrend­tartás is késésben van, pedig a piaci feltételek létrehozásának ez lenne az alapja. Az előadó felhívta a leendő földtulajdonosok figyel­mét, hogy ne adják el a földjeiket, mert az később komoly értéket képviselhet. A bevitt vagyontárgyakat lehetséges a földterület alap­ján is értékelni. A szövetkezetekben jelentkező munkanélküliség rendezésmódját az MSZP katasztrofálisnak tartja — mondta az előadó. Dr. Farkas János az átalakulási törvény szoros határideire hívta fel a figyelmet, és azok jogvesztő hatályáról szólt. Az érintettek döntése egy életre kihat—mondta. Hangsúlyozta a tagok döntési fe­lelősségét, a helyi viszonyokat, mint meghatározó elemet, s hogy az itt élők helyett senki nem dönthet. Felhívta a figyelmet a csődveszély­re, amelybe a munkanélküliek végkielégítésével kerülhet a szövetke­zet. Az aranykorona-értékről meglepő összegeket adott a kárpótlási hivatal. A legtöbb téesznél meghaladja az ossz aranykorona felét. A helyi érdekegyeztetőfórumoknak nagy feladata lesz—hangsú­lyozták többen is—, hogy az indulatokat, egyéni sérelmeket levezes­sék. Fontos, hogy a falu békéje megmaradjon, és minden vitás kérdés helyben rendeződjön közös megegyezéssel. Dusik János Tisztelt fogyasztóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Dégáz Gyulai Kirendeltség ügyfélfogadási rendje 1992. március 1-jétől megváltozik! Az új ügyfélfogadási rend: hétfőn, szerdán, csütörtökön 8—11 óra között. Kedden, pénteken 13—17 óra között várjuk azokat a fogyasztókat, akiknek gázdíjszámlával kapcsolatos problémájuk van. Gázszivárgás és készülékhiba-bejelentés változatlanul éjjel-nappal tehető. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom