Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-11 / 60. szám
iRÉKÉS megyei hírlapSARKAD ES KORNYÉKÉ 1992. március 10., kedd Sarkadkeresztúr (Kisnyék), közkút Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária. Telefon: (66) 27-844. Négy jelölt Sarkad. — Miután Dobi Imre, a város 1. számú választó- kerületének képviselője lemondott testületi tagságáról, a kerület lakossága helyére március 22-én új képviselőt választhat. Hétfőtől már a jelöltek nevei is ismertek. Ezek: Borsós Ferenc és Sárosi Mátyás független jelöltek, Hajdák Zoltánná, az MSZP helyi szervezetének jelöltje és Nagy István, akit a városi MDF, SZDSZ és a kisgazdák közösen indítanak a választáMatekverseny Sarkad. — Az országos matematikaverseny megyei fordulójának megszervezését a Szarvasi 2. Számú és a Sarkadi 1. Számú Általános Iskola vállalta. A két helyszínen megrendezett március 6-ai megyei versenyen 45 Békés megyei általános iskola 730 tanulója vett részt. Amikor Szabó Gyulát, a sarkadi iskola igazgatóját az eredményekről kérdeztük, a következő választ kaptuk: — Az ünnepélyes eredmény- hirdetés időpontjáról a jövő héten értesítjük az érintett iskolákat. Egyelőre csak azt tudom mondani, hogy a 8. osztályos versenyzők közül az első, a többi évfolyamból az első és második helyezettek jutnak tovább automatikusan az országos döntőbe. Elképzelhető azonban, hogy ide az országos értékelés során a további helyezettek is meghívást kapnak. Adventista előadások Méhkerék. — Az elmúlt héten Kovács László, a gyulai adventista gyülekezet lelkésze előadássorozatot indított a községi könyvtárban, melynek során hat héten keresztül (heti két alkalommal) hallgathatnak érdekes előadásokat az ide betérők. Polgármestertalálkozó Sarkadkeresztúr.—Legközelebb a március 21-ei kihelyezett kormánymegbeszélés után találkozik a sarkadi térség 11 polgármestere. Ezen a tervek szerint szó lesz a közrend, köz- biztonság térséget érintő kérdéseiről, a sarkadi kapitányság telepítésről és a távközlés fejlesztési lehetőségeiről. A településvezetők megállapodása szerint a találkozóra — melynek ezúttal Sarkadkeresztúr ad otthont — meghívják a megyei sajtóorgánumok vezetőit is. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc készítette. A tsz-elnök dilemmái Mezögyán. — Tsz-elnök legyen a talpán, akinek nem fő a feje mostanában! Tárnok Lajosnak, a mezőgyáni Magyar- Bolgár Barátság Tsz elnökének sem ezek élete legboldogabb napjai. A tsz 50 ezer aranykorona-értékű földjéből 26 ezer képez tagi tulajdont, s csak a maradék 24 ezret tudják kijelölni kárpótlásra az igénylőknek, ezzel szemben 36 ezerre érkezett igény a kárpótlási hivatalból. Nem csoda, hogy ezen igencsak meglepődött a tsz-elnök. — Gyanítom, hogy a visszaigénylők egy része magasabb aranykorona értékről adott be papírt, mint amire esetleg jogosult — találgatott az elnök —, vagy pedig az összes mezőgyáni földekre vonatkozó kárpótlás idejött, holott Mezögyán földjein nem csak a mi tsz-ünk gazdálkodik. Mint Tárnok Lajos elmondta, a Magyar—Bolgár Tsz mintegy 2300 hektáron gazdálkodik, s ebből mindössze 300-400 hektárnyi területen van csak jobb minőségű föld. Ebből fakad a tsz-elnök következő dilemmája: — Attól félek, hogy az árverésen csak a közeli, jó minőségű földek kelnek el, s a távolabbi, gyenge talajú földek megmaradnak, amelyeket szétoszthatunk a tagok között. Szegény tag aztán — eszközei sem lévén — ezzel nem tud mit kezdeni, s kénytelen lesz bérmunkásnak elállni. Tárnok Lajos azt a törvényt sem igazán érti, amelyik kimondja, hogy az egyeztető fórumon csak egy-egy személy vehet részt a szövetkezettől és az önkormányzattól, egy részarány-tulajdonos lehet jelen, míg a kárpótlásra jogosultak közül akár 11 -en is ott lehetnek a fórumon. Akárhonnan nézzük, a tsz- ben maradtakat egyre inkább sújtják a bajok. Mezőgyánban 24 embernek nem tud munkát (és bért) adni a tsz. — Ezek a tagjaink január 10- én lettek munkanélküliek — magyarázta Tárnok Lajos. — Egy darabig úgy volt, semmi akadálya sincs, hogy munkanélküli-segélyt kapjanak, ám február közepén kiderült, mégsem jár nekik segély, csak akkor, ha a tsz felmond nekik. Ez esetben viszont a tsz-nek fizetnie kellett volna a végkielégítést, és a felmondási időt, ami pénz nélkül lehetetlen. (A tsz-nek ez évben hitelt kell felvenni vetőmagokra. Korábban ilyesmi egyszer sem fordult elő — a szerk.) A másik variáció a közös megegyezéssel történő felmondás, így nem jár a felmondási idő és a végkielégítés (csupán a munkanélküli-segély), ám ez a megoldás a tagoknak nem felelt meg. Maradt az, hogy most otthon vannak pénz nélkül, s ha lesz munka, visszahívjuk őket. Arra a kérdésre, hogy egyáltalán lesz-e munka az idén, Tárnok Lajos elmondta, hogy 100 hektárt hagynak parlagon, ami még sohasem fordult elő a tsz életében. Mint mondta, a kárpótlási földeket április 30-áig át kell adni a kárpótlási hivatalnak, ám a földet a törvény szerint még művelheti a tsz. — De minek!? Hisz az már úgyse a mienk! — tárta szét karját a tsz-elnök. — Ez esetben viszont nem tudom, ki fogja fizetni a földadót. A törvény szerint az fizet, aki használja. És ha az idén senki sem használja? Talán jövő ilyenkor már címkés jelvénnyel a mellükön és egyensapkával a fejükön tiszteleghet a csapat Arany János emlékműve előtt A „csipet csapat” színrelép Geszt. — Ez a jó nagy „csipet” (97 tanulóból álló) csapat, amelyről írásunkban beszámolunk, a geszti általános iskolában lépett színre az elmúlt héten. S mivel Arany János születésének 175. évfordulóján alakultak meg hivatalosan, így az Arany János Hagyományőrző Csapat nevet vették fel. À „hivatalos” magalakulást azonban — mint Takács Zoltán csapatvezető tanár elmondta—, igen hosszú ideig tartó előkészítő munka előzete meg. Ennek során létrehozták a Suli című havonta megjelenő csapatújságot, elkészítették a tagsági igazolványokat, és beüzemelték a csapatrádiót, amelynek kellékeit a csaknem hétezer forintos farsangi bevételből vásárolták meg. Ezek után nem volt más hátra, mint az alapítólevél elkészítése, a „kilencvenhetek” ünnepélyes fogadalomtétele, a névadó Arany János emlékművének megkoszorúzása, majd egy egész napos ünnep, ahol ki-ki tehetsége szerint versenyezhetett rajzban, olvasásban, szépírásban, teremfociban, asztaliteniszben, kosár- vagy tollaslabdában. Ami pedig a csapattagok egyenruháját illeti, mint Takács Zoltán elmondta, egyelőre csak terveik vannak, pénzük még nincs. Tizenketten a 35-ök mellett Újszalonta. —„Háthajó lesz valamire” alapon már régóta gyűjtöm a népies kifejezéseket, érdekes szólásmondásokat. Legutoljára az újszalontai Balogh János mondata került a gyűjteményembe: „Nem vagyunk Istenek, hogy mindent megváltoztassunk, csak amit tudunk.” Személyes találkozásunkkor a kisgazdapárt községi szervezetének elnöke hosszasan magyarázta, mi mindent is ösz- szegzett ezzel eme bölcsességgel: — A választások előtt jóné- hányan úgy éreztük, eljött az idő, hogy Újszalonta vissza- nyeije önállóságát. Megalakítottuk a kisgazdapárt helyi szervezetét. A programunkban kettős célt fogalmaztunk meg: megteremteni az önállóságot és fellendíteni a falu életét. Mivel a községbeliek egy része továbbra is Kötegyánhoz akart tartozni, csak kisebb-nagyobb torzsalkodások után sikerült érvényt szerezni elképzeléseinknak. Egy elég harcias polgármesterválasztás után (Szabó Lajos, jelenlegi polgármesterünk a mi támogatásunkkal lett jelölt) végül sikerült elindulni ezen az úton. Másfél év távlatából pedig azt is elmondhatom, hogy a várva várt sikerek sem maradtak el. Rendbehoztuk a polgármesteri hivatalt, az idei fő feladat járdaépítés, majd a volt iskolaépület felújítása. Az itt maradni szándékozó fiatalok helyi támogatást kapnak. Minden erőnkkel azon igyekszünk, hogy az Újszalonta és Mezögyán közötti útépítést előremozdítsuk, hiszen ezáltal nem csak a diákjainknak lenne több lehetőségük az iskolaválasztást illetően, de egyszer és mindenkorra megszűnne a falu zsáktelepülés jellege is. Beszélgetésünk ezen a pontján mondta Balogh János, hogy természetesen minden hátrányt és hiányosságot nem sikerült még felszámolniuk, mert ehhez legalábbis Istennek kellene lenniük. A hiányosságok között említette a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ tulajdonában lévő tápboltot és tüzépet, ahol mint mondta, alig- alig akad áru. Ez különösen az idős korúakat érinti érzékenyen, akiknek nincs lehetőségük autóba pattanni, és vásárlásaikat valamely környékbeli településen lebonyolítani. A legjobb megoldás egy önálló helyi áfész megalakítása volna, ám ez egyelőre csak távoli célkitűzés lehet — tette hozzá a kisgazda vezető. A másik megoldatlan kérdés a kárpótlással függ össze. Balogh János szerint sokkal köny- nyebb lenne a helyzet, ha tudni lehetne, kik a földvisszaigény- lók, mert ez esetben tisztázhatBalogh János 15 hektár földet bérel, amelyen a saját traktorával dolgozik nák, hányán akarnak önállóan gazdálkodni, hányán kívánják bérbe adni földjeiket. Ez utóbbiak számára máris keresni lehetne a földet bérelni szándékozókat, ezáltal pedig biztosabb volna az őszi vetés. Utoljára a „nagypolitika” kerül szóba, mellyel kapcsolatban a kisgazda elnök elmondta, hogy ők, a helyi pártszervezet 12 tagja a Pásztor Gyula vezette harmincötöket támogatják, minthogy ezt az irányt tartják kompromisszumkész, elit politizálásnak. a gyomorba? A néhány nappal ezelőtti sarkadi lakossági fórumon Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alel- nöke azt mondta: ,,A politikai előrelátásom még sohasem hagyott cserben, ez alapján merem állítani, a távoli jövőt illetően optimista vagyok. "Amaz emberek tovább kételkedtek. ,Nem tudom, hogy összeegyeztethető-e a kereszténydemokrata elvekkel az a Surján-kijelentés, miszerint a fehér ember nem felejt’’ — dilemmázott hangosan az egyik résztvevő. ,,Mi itt, falun úgy érezzük, az urak Magyarországát építjük” — mondta valaki. „Tisztában vagyunk vele, hogy a választások előtti látszatfellendülés csak újabb cumi lesz" — folytatta egy másik jelentkező. , Azért annyira nem örökölt tragikus múltat a kormány, mint amilyen tragikus helyzetbe sodorta az országot most” —vélte megint másvalaki. ,,Az életszínvonal helyettesük az árakat emelték!" —harsogta egy felszólaló. „Kupa már egyáltalán nem tudja, milyen adót vessen ki!" — dühöngött egy újabb sarkadi lakos. Az egyszerű emberek türelmetlenek, a „kupák” teli vannak, s jogos a megállapítás: a gyomor MA is korog, nemcsak a TÁVOLI JÖVŐBEN. utuUbu Búzaszem a Parlamentből „A mélypont még hátravan Sarkad. — Dr. Szűrös Mátyás sajtótájékoztatójáról már olvashattak lapunkban néhány nappal ezelőtt, amikor is a Parlament alelnöke a szocialista párt helyi szervezetének meghívására a városba érkezett. Ezúttal arról számolunk be Önöknek, milyen kérdésekkel, kérésekkel fogadta a politikust a sarkadi nép a sajtótájékoztatót követő lakossági fórumon. Szűrös Mátyás mindenekelőtt elmondta, hogy összesen 16 évig élt külföldön, és most nagyon örül, hogy végre Sarkadra is eljuthatott, amelyről megelőzően csupán annyit tudott, hogy van egy híres cukorgyára. Rövid bevezetőjében először hazánk belpolitikai helyzetét elemezte: — Az Országgyűlést még akkor is meg kell védeni, ha túl sokat hibázik — mondta. — Nem szabad megengedni, hogy a kérdések az utcán dőljenek el, mert az káoszhoz vezet, irányíthatatlanná teszi az országot. (Lásd taxis blokád!) El kell ismernünk, hogy ennek a zűrös 1991-es esztendőnek pozitívumai is vannak. Bár még nem érezhető a hatása, de jól alakult az ország tavalyi fizetési mérlege, s mintegy másfél milliárd forint működő tőke jött be Magyarországra. Ezzel párhuzamosan azt kell mondanom, hogy ez nem a felemelkedés időszaka, hiszen a „mélypont” még hátravan. Ezek után Szűrös Mátyás néhány konkrétumot említett, amiben saját és pártja véleménye szerint a kormány nem jár helyes úton. Ezek közé tartozik, hogy a kormánypártok olyan fontos kérdéseket hanyagolnak el, mint a fiatalok önálló életkezdésének segítése, lakáskoncepció kidolgozása, a bürokrácia leépítése vagy az óriásira duzzadt munkanélküliség hatékony kezelése. Az első lakossági kérdés éppen ez utóbbival volt kapcsolatos: Vajon meddig tartható még, hogy családok, tízezrei menjenek tönkre lelkileg és anyagilag egyaránt, vajon megállítható-e ez a munkanélküliségnek nevezett, pestisként terjedő kór? A politikus véleménye szerint az „ebben szenvedők” száma az év végére legalább 700-800 ezerre fog nőni. — A kormány sajnos nem folytat helyes politikát akkor, amikor mindezt segélyezéssel igyekszik megoldani — magyarázta. — Itt egyedül az segítene, ha ehelyett minél több új munkahely létesítését szorgalmazná, támogatná. Személy szerint abban bízom, hogy az 1996-os világkiállításra való felkészülés sokaknak jelent majd munkaalkalmat. Szóba került a többek által feleslegesnek ítélt kárpótlás és a jóhírű magyar mezőgazdaság szétverése is, amellyel kapcsolatban valaki megkérdezte, vajon buta vagy naiv-e a kormány, hogy egy-két szűk rétegen kívül szinte mindenkit maga ellen hangol. A kárpótlásról az volt a véleménye Szűrös Mátyásnak, hogy ezt csak ott lehet(ne) megtenni, ahol van miből kárpótolni. A „szétvert” mezőgazdaságról pedig azt mondta, nem hiszi, hogy az egy lóval szántó földműves versenyre tudna kelni a fejlett nyugat-európai mezőgazdasággal. A sarkadiak által többször is megtapsolt politikustól Tóth Imre, a város polgármestere így búcsúzott: — Tudjuk, minden pártban vannak konkolyok és búzaszemek is. Nos nekem meggyőződésem, hogy ma este egy „búzaszem” ült közöttünk... Gyula módosított, Sarkad szilárd Sarkad. — A Sarkad térségi települések vezetői újra tárgyalóasztalhoz ültek a megyei rendőrkapitányság és a gyulai kapitányság vezetőivel. A kérdés ugyanaz volt, mint másfél évvel ezelőtt: Indokolt-e szakmailag, hogy a Sarkadon lévő (egyébként Gyulához tartozó) új típusú rendőrőrs helyett önálló kapitányság létesüljön a városban. Másfél évvel ezelőtt ezt valamennyi tárgyalópartner indokoltnak-tartotta, ám akkoriban azért nem lehetett megvalósítani az elképzelést, mert lehetetlen lett volna előteremteni az ehhez szükséges személyi feltételeket. Azóta viszont 3000 új rendőr idei fokozatos beállítására másfél milliárd forintot szavazott meg az országgyűlés. Tóth Imre, Sarkad város polgármestere — remélve, hogy ebből Békés megye is részesedik — ismét szorgalmazni kezdte a kapitányságtelepítés ügyét. A találkozón mindössze Biharugra mondott nemet, a többi település képviselői ismét a telepítés mellett foglaltak állást. A gyulai kapitányság a korábbi feltétel nélküli beleegyezését most úgy módosította, hogy a dolgot csak akkor támogatja, ha ezáltal Gyula nem kerül hátrányos helyzetbe. Dr. Gál László, a megyei rendőrfőkapitány azzal tett pontot a megbeszélés végére, hogy az új kapitányság terveinek kidolgozásával egy alkalmi teamet bíz meg, konzultál az országos rendőrkapitánysággal, majd ezt követően, legkésőbb ez év júniusában, meghozzák a döntést.
