Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

1992. március 26., csütörtök GYULA ÉS KÖRNYÉKE Egyedül az útvesztőben? Gyulán, a Dürer Teremben látható Kiss Nagy András Durer-dombormüve. Alb­recht Dürer születésének 500. évfordulóján, 1971-ben avat­ták Egyes becslések szerint Ma­gyarországon mintegy 600 ezer családot érint az úgynevezett kamatadó, Gyulaváriban is na­gyon sokakat — hangzott el az elmúlt hétvégén, a községhá­zán. De nemcsak a lakáshitelek sújtják az állampolgárt, aki vala­mikor 3 százalékos kamatra kö­tött szerződést az OTP-vel, ki­szolgáltatott lett a sertésfelvá­sárlásnál és a gazdasági átalaku­lás során további „fricskákra” számíthat. Az egyén általában nem rendelkezik annyi kitartás­sal, szívóssággal, hogy ügyét si­kerre vigye, mondjuk a hivatal­lal szemben, amely a beidegző­dések szerint hatalmas... Kelle­ne tehát egy szervezet, egy jog­védő szervezet, amely képvisel és tanácsot ad, fellép a szerző­désszegők ellen, jogbiztonságot nyújt. Az elszegényedés köze­pette nem mindegy, valóban a rászorulókat támogatja-e az ön- kormányzat: egy egyesülettel azonban talán tárgyal a hitelka­mat-támogatás elosztásakor. Nagyjából ezek a gondolatok hangzottak el Gyulaváriban, amikor Kádár Péter országgyű­lési képviselő, Makovecz Ist­ván, Kontor Judit önkormány­zati képviselők és az ugyancsak helybeli Kovács Endre a függet­len, érdekvédelmi, állampolgári egyesület létrehozását kezde­ményezték, az önszerveződést segítették. A hozzászólásokból kiderült, bizony nagy szükség van taná­csokra, például hogy az állam­polgár megértse, mit, miért szá­mol az OTP. Sőt, polgári peres úton meg is támadható, bár a ka­matadóról nem tehet. A jelenlé­vők kínjukban is nevettek, ami­kor valaki megkérdezte, ki nyert már ilyen pert? A problémák özönét pana­szoló gyulaváriak szándéknyi­latkozatot fogalmaztak meg a jogbiztonsági szervezetük megalakítására. Mint elhang­zott, Gyulán is szerveződik hasonló az Állampolgári Jogvé­dő Liga tagjaként. Alakulás április 2-án a Mogyoróssy Könyvtárban. Piros Tűz a végekről Részlet a műsorból és a csapatból. Háttérben az együttesszerve­ző, Kovács Anna Kísérletből műhelymunka Szerkesztő Szőke Margit. Telefon (66) 27-844 és (66) 62-110 Borverseny Gyula. — A Göndöcs Bene­dek Kertbarát Kör és az Erkel Művelődési és Közösségi Ház március 27-én, pénteken 16 órá­tól rendezi a XXIII. Gyulai Bor­versenyt a ház II. emeleti előte­rében. ABitsburgi úthoz Gyula. — Az áfészek orszá­gos központja, az ÁFEOSZ fel­kérésére a németorzsági Bits- burgba utazik júliusban a Körös Táncegyüttes. A nemzetközi folklórfesztiválon 28 ország vesz részt. Bár a gyulai táncosok szokás szerint hozzájárulnak a költségekhez, az együttes szponzorok támogatását kéri. Még mindig ügy Kétegyháza. — A képviselő- testület március 30-án, 17 óra­kor tartja soros ülését a község­házán. Napirenden szerepelnek a közlekedés, a hírközlés, a gyámügy helyi teendői. Sokan számolnak azonban az „orvos­kérdés” újbóli terítékre kerülé­sével is. Felújítják Elek. — Ha minden igaz, áprilisban megkezdődik a mű­velődési ház felújítása. Önkor­mányzati pénzből több lépcső­ben korszerűsítik. Elsőként WC-t és szennyvízrendszert alakítanak ki. A munkálatok előtt versenytárgyalás lesz. A házon 1960-ban volt nagyobb felújítás, utolsó javításakor — körülbelül öt éve —, amikor fö­démet cseréltek. A felújítás alatt nem tervezik az intézmény be­zárását. Kutyás bál Gyula. — A Magyar Ebte­nyésztők Országos Egyesülete gyulai szervezete két éve ala­kult. Jelenleg 250 tagja van. Az elmúlt hétvégén az országos példák nyomán először rendez­tek bálát kutyatulajdonosoknak a Tölgyfa étteremben. A jó han­gulatú, hajnalig tartó mulatság elérte célját: a társaság még job­ban összekovácsolódott. A tom­bola fődíjait, 2—2 személyes vacsorákat a Pizza, a Tölgyfa éttermek, illetve a gyulai Mo- losszus szakbolt ajánlotta fel: a szerencsések a kutyatartáshoz nélkülözhetetlen dolgokat nyer­hettek. A fotókat Fazekas Ferenc, Lehoczky Péter és Szőke Margit készítette Hogy tudjunk tanítani, leg­alább egy lépéssel előrébb kell járnunk — fogalmazta meg né­hány pedagógus Gyulán az Er­kel Művelődési és Közösségi Házban ottlétük miértjét. Két hónapon át, hetente három órát „vettek” a Körös Táncegyüttes szakmai vezetőitől, hogy nép­táncbeli tudásukat tökéletesít­sék, elméleti ismereteket sze­rezzenek mozdulatelemzésből, táncleírásból és -olvasásból. Folklorisztikát nem tanítottak a főiskolán, ám a Zsolnai-progra­mok, a NYIK és az ÉKP bizony számítottak effajta tudásra. Az egyik a szabadidős foglalkozá­sok, a másik egyenesen a tantár­gyak között szerepelteti a nép­táncot. Sőt, az alternatív tornát tanító pedagógus is épít a nép­táncmotívumokra. Hatalmas kincs és mély kút a Múltba néző Szoborvilágban Ha végigtekintünk a magyar szobor kisiparban, amit a háború után elkövettek, akkor nagyon szomorú tapasztalatot kapunk. A hősi szobrok nagy és hatalmas csoportja egy új iparágat fejlesztett ki. Művészetnek nem lehet nevezni. Maga a gondolat csodálatos és az emberi kegyelet nemes gesztusa előtt kalapot kell emelni. A puszta valóság azonban más. Ezekből a szobrokból hiányzik a gondolat. Szinte hidegen érezhe­tő, hogy a szoborcsoportok árában mennyi az eltérés. Nyugodtan össze lehet állítani az árjegyzéket. Ha végignéznénk, akkor a követ ­kezőket látnánk: Hungária keblén haldokló katoná 60 ezer pengő, ugyanaz puskával a kezében 65 ezer. Összetört ágyúcső a talapzaton plusz 3000. Nem különb az eset a politikai nagyságok szobrával se. Mint a gombák, nőnek ki a földből a szobrok. A mondvacsinált nagyságok ott büszkélkednek a postamensen. Ezek az Urak, akik ezt csinálják, ha nagyon sok elkölteni való pénz van, akkor miért nem néznek széjjel egy kicsit? Van itt gyógyítani való rengeteg. Véres tornákon diadalmaskodik a tüdőbaj, a vérbaj és a szociális betegségek számta­lanja. Vajon az egekbe jutott hős katonáink nem örülnének-e jobban egy népháznak, ahol a kenyérért robotoló magyar anyák gyermekeit napközben ápolnák, mint egy rosszul sikerült szobornak? Kevesebb szobrot és több szociális intézményt! (Lajos Ferenc grafikusművész írása a két világháború között jelent meg a hazai sajtóban.) Forró hangulat fogadott nem­régiben Lökösházán, a mőűve- lődési házban, ahol cigánybálat hirdettek. Tüzes táncok, kitűnő zene és ének bűvölte el a közön­séget, a helybeli és átlátogató kétegyházi cigányságot. Igazán sajnálhatják, akik nem jöttek el, mert láthattak volna egy első lépéseit tevő kulturális csopor­tot, az eredeti tehetség számta­lan megnyilvánulásával. Szív­ből jövő örömmel csináltak min­dent, a 4 éves kisgyerektől a középkorúakig. Míg néztem őket, eszembe jutott a tévében sokszor látott Káji Jag, A Fekete Tűz együttes. Egy kis gyakorlás még, s a lökösháziak sem ma­radnak el tőlük. A Lóly Jag, azaz a Piros Tűz megszületéséről Kovács Anna hasonlókat mondott. Láttak ci­gányegyütteseket a tévében és... „nekünk is van annyi tehetsé­günk” jelszóval hozzáláttak az alapításhoz. A kezdeményezés hírére egyre többen csatlakoz­tak. Műsorukat szeretnék bemu­tatni húsvétkor, augusztus 20-án és mind többfelé. Gazdag ének-, tánckultúrát örököltek a lökös­háziak szüleiktől: érdemes őket megismerni és támogatni! táncdialektusoké — döbbentek rá a vállalkozó szellemű tanítók. Könnyű rossz vágányra tévedni, stílustalanná válni. A 24 óra elég volt a hallottak megerősítésé­hez, de az alapos tudáshoz nem. Rendszeressé kellene tenni az órákat és nemcsak alapfokon — jelentették ki a kurzus végén a gyulai, kétegyházi, orosházi, mezőhegyesi iskolák pedagó­gusai. A művelődési ház a ké­réssel egyetértve az új tanév előtt visszavárja őket. Kísérlet volt, műhelymunka lesz... Kiállítás Egy fotó Vaclavszky Jánostól Még néhány nappal meg­hosszabbították Gyulán a Dürer Teremben a helyi, Székely Ala­dár Fotóklub tagjainak kiállítá­sát. Az érdeklődők Bánfi Barna­bás klubvezető, Vaclavszky Já­nos és Vágvölgyi Mihály mun­káit tekinthetik meg. Halló, Gál István! Nem teljesítette az eleki képviselő-testület a fiatalok kérését, hogy állandó helyet kapjanak. Azt az épületet szerették volna, ahol évekkel ezelőtt klubjuk volt. Jelenleg az MHSZ utódja, a technikai és tömegsportszervezet használja. Az ominózus ülésen Gál István 12 pontot terjesztett a testület elé. Úgy hírlik, mivel a tizenkettediket, amely az épület átadására vonatkozott, nem tá­mogatták, Gál István visszavonta minden javaslatát. — Halló, megsértődött? •— Nem, csak nem volt miről tárgyalni... Az írásban benyújtott 12 pont nem is került terítékre, csupán szóbeli kiegészítésemet mondtam el. — Petőfi-féle 12 pont volt ez? — Az követeléseket tartalmazott, én elképzeléseket fogalmaz­tam meg az ifjúsági önkormányzatról, együttműködést a képvise­lő-testülettel. Egy követelés sem volt köztük, kérés is csak három, köztük a leglényegesebb, hogy a fiatalok használhassák a házat. — Miért mondta szóbeli kiegészítése után, hogy mégse tár­gyalják előterjesztését? — Másfél éve különféle kezdeményezések vannak, hogy a fiatalok valamiféle helyiséget kapjanak. Ha jól számolom, az enyém a negyedik sikertelen kezdeményezés. A testületet nem zavarta másfél évig, hogy az épületet az MTTSZ szerződés nélkül, ingyen használja. Mielőtt előterjesztésem sorra került volna, két órával korábban fontosnak tartották eldönteni a ház sorsát. Olyan döntést hoztak, hogy továbbra is ingyen használhatja az MTTSZ, sőt az egy évet megnégyszerezték! Ezek után nem volt mit tárgyalni... Az ülésen szóba került, a bérlő jogait védeni kell. Furcsa „bérlő”, aki hét éve nem fizet! — A 12 pont akkor süllyesztőbe került? — Az önkormányzat nem segített a fiataloknak, de tanulva a múlt évi mentőügyből, amikor gyűjtést szerveztünk, biztosan lét­re tudjuk hozni az ifjúsági alapítványt, amely átveszi a feladatot. A fiataloknak kell egy hely, ahol bizonyítani tudnak maguknak. Isten veled, iskolám! „Ramii eu bine, scoala mea...” Nicolae Balcescu Román Tanítási Nyelvű Gimnázium, Gyula: igazgató Budai János, osztályfőnök yeress Erzsébet. Ballagok: Árgyelán Andrea, Csorba Katalin, Gombos Edina, Gurzó Mónika, Katona Olga, Kiss Mónika, Kovács Ildikó, Kozma Adrienn, Kozma Ró­bert, Marosvölgyi Edit, Nagy József, Negru Stella, Nikula Szilvia, Nyisztor Mónika, Oro- ján Krisztina, Orosz Ibolya, Ott- lakán Mónika, Postás Romu- lusz, Rokszin Dóra, Rúzsa Zol­tán, Szabó Ferenc, Szelezsán Tibor, Szigeti Andrea, Szőke Levente, Szucsán Gyöngyi, Szucsigán László, Török Ildikó, Wengerter András. Diáksikerek Gyulán A Bicebóca Alapítvány rajz­pályázatot hirdetett „Én nem olyan vagyok, mint más” cím­mel mozgássérült gyermekek és barátaik számára. Azoknak, akiknek képen ábrázolható mondanivalója van a felismert másságról, annak elfogadásá­ról. A pályázatra a 2-es Számú Általános Iskola 20 negyedikes tanulója jelentkezett (rajztaná­ruk Székelyné Bencsik Anna), s kiállították munkáikat a szegedi Százszorszép Gyermekházban. Díjat kapott Keresztury Niko­lett, rajzával szerepel az Art ’92 Mozgáskorlátozottak és Bará­taik Országos Kulturális Feszti­válján. Nemrégiben rendezte meg az Implom József Alapítvány kura­tóriuma —második alkalommal — az általános iskolai tanulók vers- és prózamondó versenyét a Mogyoróssy Könyvtárban. A versmondók legjobbja Pacad­zisz Oresztész, a 2-es iskola 8. osztályos tanulója lett. A próza­mondók legkiválóbbjai az alsó tagozatosok közül Dóró Edit, ugyancsak ebből az iskolából, az 5—6. osztályosok kategóriá­jából Pásztor Anett, a 3. Számú Általános Iskola tanulója, a 7— 8. osztályosok közül Kora Sza­bolcs, a 4-es Számú Általános Iskola tanulója. A kertészeti szakközépisko­lában lezajlott Mohácsy-diák- napok keretében több versenyt rendeztek. A kertészeti vetélke­dőben Pintér János, Dékány Gabriella, Veress Eleonóra és Tóth Krisztina vitte el a pálmát, a húsfeldolgozók között Hízó László, Tóth György, Frankó Gábor, Hevesi András, Szilágyi Sándor és Szabó Imre lettek a legjobbak. Az iskolában emel­lett rajz-, sport-, idegennyelvi és kulturális vetélkedőket is tartot­tak, valamint díjazták a kiállítá­son való részvételt. Köszönet a diszkóért Elek fiataljai nevében köszönetünket fejezzük ki a március 14-ei rendezvényekért, legfőképpen az Üvegházban rendezett jói sikerült diszkóért a Claudent Besser Kft.-nek, a marketingegyletnek, az SZDSZ eleki szervezetének és a Fidesznek. Számítunk az ilyen, eddig hiányzó szórakozási lehetőség rendszeressé tételére. Papp Attila, Eleki Ifjúsági Szervezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom