Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám

MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1992. március 19., csütörtök О Жпггг Patikában a Nádházi család Minden tizenhatodik A közvéleménykutatások szerint az emberek még az inflációtól sem félnek annyira, mint a munkanélküliségtől. Ez különösen érezhető Me- zőberényben, hiszen a város az országnak abban a régiójában fekszik, ahol legnagyobbak a gon­dok, legrosszabb a helyzet. A településen évtizedeken keresztül foglalkoztatási szempontból létbiztonság volt. S mit mutatnak a legfrissebb adatok? All ezer 890 lelkes kisvárosban az aktív keresők száma 5 ezer 200. S érdemes egy kicsit összevetni a statisztikai adatokat, még akkor is, ha azt tartják róluk, hogy olyan, mint a bikini: a lényeget takarják. Szóval Berényben 855-en vannak állástalanok, vagyis minden tizenhatodik munkaképes lakos, akiknek többsége korábban az iparban dolgozott. A ’70-es adatok szerint—ezt írja a 12 évvel ezelőtt nagy vihart kavart könyv, Mezőherény a helyet kereső kisváros 107. oldalán — a 10 ezer lakosra jutó ipari aktív keresők száma Mezőberényben 1886. Ezzel az—ipari fejlettsé­get jelző — értékkel az Alföld részleges középfokú központjai között a második helyen állt... Mára szinte gyökeresen megváltozott a helyet, a városban az ipari üzemek jelentősége számottevően csökkent, termelésük visszaesett. De nézzük tovább az összehasonlítást. Mezőberény­ben a munkanélküliség pontosan 16,44 százalékos, a megye- székhelyen 11,86 százalékos, míg a megyei átlag 14,43 százalé­kos. S városban a munkanélküliség leginkább (39,4 százalék) a szakmunkásokat, majd (32,16 százalék) a segédmunkásokat sújtotta. Az állástalanok 57 százaléka férfi és 43 százaléka nő, akik részére havonta átlagosan bruttó 5910 forint segélyt folyó­sítanak. .. Hogy ez a pénz mire elég ? Erre szokták azt mondani: a megélhetéshez kevés, az éhenhaláshoz sok. A munkanélküliek nem segélyért akarnak sorba állni, hanem dolgozni szeretné­nek, munkájukból szeretnének megélni. Mert vannak átképzé­sek, de ezekkel nem sok eredményt lehet elérni, legalábbis ez a tapasztalat. A garancia nélküli átképzések csak azoknak üzlet, akik ezeket szervezik. Az igazi segítséget az aktív foglalkoztatás­politika jelentené. Addig is, amíg a foglalkoztatásban javulás várható, néhány intézkedés megoldásnak látszana. Például a beharangozott kötelező oktatási idő meghosszabbítása, a nők részmunkaidős foglalkoztatása, a tervezett nyugdíjkorhatár felemelésének elhalasztása, a gyed és a gyes idejének és össze­gének felemelése. De mi lesz azokkal, akik végképp kihullanak a szociális védőháló résein, akik nem tarthatnak igényt se járulékra, se segélyre? E gondok megoldása alapjában véve nem az önkor­mányzatoké, de ezek az önkormányzatok nyakába zuhannak vissza, s a terhek napról napra nagyobbak, már szinte elviselhe­tetlenek. _ / G azdakör Mezőberényben Az oldalt szerkesztette: Szekeres András Vásárlási utalványok Mezöberény. — Az önkor­mányzati képviselő-testület ren­deleté értelmében egyes szociá­lis segélyek e hónaptól vásárlási utalványok formájában kerül­nek kifizetésre. A vásárlási utal­ványok a különféle áruk megha­tározott körére váltható be, első­sorban élelmiszerre és gyógy­szerre. Étkezési támogatás Csárdaszállás. — A helyi önkormányzati testület úgy dön­tött, hogy a nyolcezer forint alat­ti nyugdíjasok előfizetéses ét­keztetéséhez hozzájárul. Már­cius elsejétől a mindenkori nyersanyagnormát — jelenleg 37,50 forint — fizetik támoga­tásként. Az igényeket folyama­tosan elégítik ki. Kevesebb az új ház Mezöberény. — Évről-évre kevesebb új lakóház épül a vá­rosban. Tavaly összesen 20 épí­tési és 55 végleges használatba­vételi engedélyt adtak ki. Két esztendővel ezelőtt mintegy 150 használatbavételi engedélyt ad­tak ki új lakóházakra. Egymillió Mezöberény. — A város idei költségvetéséből a tűzoltólakta­nya befejező munkálataira 500 ezer forintot fordít, a városháza felújítására 200 ezer forintot szavazott meg az önkormányza­ti testület. Az egészségügyi köz­pontban 280 ezer forintos költ­séggel az éjszakai ügyeleti rendszer, valamint az iskolafo­gászat gondjait oldják meg. Testületi ülés Mezöberény. — A város önkormányzati képviselő-testü- lete március 27-én délután 14 órakor tartja soros ülését. Ezen a képviselő-testület tájékoztatást hallgat meg a település munka- nélküliségéről, s beszámoló hangzik el a helyi áfész tevé­kenységéről. Magán állatgyógyszertár Mezöberény. — A közel­múltban kft. keretében új állat­gyógyszertár kezdte meg műkö­dését a városban, a Fő út 27/A szám alatt. Mindenféle állatgyó­gyászati szert alkalmaznak, így gyógyszereket, oltóanyagokat, az egyéb szolgálatatások köré­ben a kisállattartók részére ki­egészítő eszközöket és tápokat is árusítanak. Az érdeklődőknek szaktanácsadással szolgálnak. Cserelátogatás Mezöberény. — A helyi gimnázium 25 tanulója március 23-ától április 3-áig nyelvi cse­retáborozáson vesz részt a né­metországi Waldbrölben, s láto­gatják majd az ottani középisko­la óráit is. Áprilisban 24 berényi diák ugyancsak nyelvgyakorlás céljából a város német testvér- városába, Gronauba látogat majd két hétre. Mezőberényben alig akad olyan ember, aki ne ismémé a Nádházi házaspárt, vagyis a csa­ládot, a patikusékat. Hármasban beszélgetünk, egy csendesnek mondott szombati ügyeleti dél­után. — Nagyon nem akartuk, hogy gyógyszerész legyen vala­melyik gyerek is — kezdi Nád­házi Jánosné. — A gyerekek szinte a pati­kában születtek, ott nőttek fel — folytatja a férj. — Mennél jobban lebeszél­tek erről a pályáról, annál erő­sebb volt bennem az elhatáro­zás, hogy én is gyógyszerész legyek — kapcsolódik a beszél­getésbe leányuk, Jámbomé Nádházi Julianna, aki a berényi patika helyettes vezetője. Né­hány hónapja, amikor édesanyja nyugdíjba vonult, tőle vette át a stafétabotot, s lett édesapja he­lyettese. Szóval amolyan csalá­di patika a berényi. Nádházi Já­nost 1956 tavaszán, friss diplo­másként nevezték ki gyógyszer­tárvezetőnek. — A diploma átvétele után alig egy évet töltöttem a pályán, előbb Gyomán, majd Szarva­son. Egyszer kaptam egy leve­let, benne: ekkor és ekkor, itt és itt gyógyszertárvezetői értekez­leten jelenjek meg. A dolognak két szépséghibája volt: az érte­kezletet szombaton tartották, s én hétfőn kaptam kézhez az érte­sítést, a másik gond, hogy nem voltam gyógyszertárvezető. Az­tán újra hívattak, 1956. március 28-án átvehettem kinevezése­met a berényi patikába. Rövid­del ezután költöztünk ide, a még egyetemista feleségemmel. — Én később végeztem, Kis- zomboron kezdtem pályafutá­Az elmúlt hetek kedvező idő­járását kihasználták Csárdaszál­láson, a Petőfi Tsz földjein is serény munka folyt. Tavaszra valamennyi területet felszántot­tak, így zavartalanul kezdhették a vetést. Az elmúlt napokban 530 hektáron elvetették a tava­szi árpát, s a feldolgozóipar igé­nyeihez igazodva az idén 80 hektárra csökkent a cukorrépa Március 12—15-én Tatabá­nyán rendezték meg а III. Nem­zetközi Történelmi Versenyt „Adj emberséget az embernek, adj magyarságot a magyarnak!” címmel. A döntőben tíz hazai középiskola csapata szerepel, közöttük volt a gyulai Erkel és a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium csapata is. A hatá­rainkon túli magyar nyelvű kö­zépiskolákat 14 tanintézet kép­viselte. A kilenctagú zsűri elnöke dr. Katona Tamás történész, kül­ügyi államtitkár volt. Az orszá­somat, s csakhamar férjem után jöttem, majd később helyettese lettem — toldja meg a feleség. — Hogyan teltek, s milyenek voltak a berényi évek? — Jók, szépek, s nehezek voltak — summázza Nádházi János. — Jó volt együtt dolgozni, mert egymást mindig ki tudtuk egészíteni. Igaz tíz éve nem vol­tunk együtt szabadságon —- emeli fel mutatóujját Nádházi- né. 'v Mezőberényben 1830 őszén nyílt meg az első patika, a mai Eötvös utcában. Az államosítás­kor, 1950. július 28-án már há­rom gyógyszertár szolgálta a község lakóit. Az „ Isteni gond­viselés” nevet viselő patika 1892-től 1983-ig működött, a Nádházi házaspár ott dolgozott több mint negyedszázadot, on­nan költöztek át jelenlegi he­lyükre, az „ Oroszlán” gyógy­szertárba. —Név szerint nem, de beteg­vetésterülete. Az elkövetkező hetekben 100 hektáron vetnek majd napraforgót, 1300 hektá­ron kukoricát, 630 hektáron pe­dig rizst. A munkalehetőségek­kel egy időben csökkent a mun­kanélküli segélyen lévők szá­ma: 40-en visszamentek a közös gazdaságba dolgozni, de még így is száz tagnak tovább tart a kényszerpihenő. gos döntő szép megyei sikert hozott: a Gyulai Erkel Gimná­zium csapata végzett a második helyen, míg a mezőberényi Pe­tőfi Gimnázium 4 tagú csapata — Demovics László, Szabó Pé­ter, Kiss Mihály és Fekete Tibor, valamennyien harmadik évfo­lyamosok; felkészítő szaktaná­raik: Wéber Károlyné és Szőnyi Ernő — a negyedik helyezést szerezte meg, s egyben meg­nyerték a pályaműdíjat, vala­mint a Gyula város polgármes­tere által felajánlott egyik külön- díjat is. ségéről. szinte az egész telepü­lést ismerjük. Tudjuk, hogy ki milyen gyógyszert szed, s mi­lyen adagolásban — meséli a gyógyszertár vezetője. Eddig csendesen üldögélt lá­nyuk, Julika. — Családi fertőzés... Nehéz­ségeivel, a sok ügyelettel együtt szeretem hivatásomat. Ha nem így lenne, már rég elhagytam volna a pályát — összegzi Nád­házi Julianna. — Ha a recept olvashatatlan, akkor nem adjuk ki, csak miután konzultáltunk az orvossal. Eset­leges tévedésünk végzetes lehet — hallom, s néhány anekdotába illő történetet mesélnek. Körbe­vezetnek a „ birodalmon” mely a fegyelemről tanúskodik. — Itt rendnek kell lennie — jegyzi meg kísérőm, s búcsúzás­kor csendesen megtoldja: — Elértem a nyugdíjkorhatárt, szakmai sikerek után nyugdíjba vonulok én is, átadom helyemet a fiataloknak. Négyszeres volt a túljelentkezés A mezőberényi, két tannyel­vű Petőfi Sándor gimnáziumba lezajlottak a felvételi vizsgák, s szeptembertől két osztályban hetvenkét elsős kezdi meg öt­éves tanulmányait. Az iskola az idén is népszerűnek bizonyult, ugyanis négyszeres volt a túlje­lentkezés. Áz új elsősök között 20 Békés megyei, közülük há­rom helybeli diák is megkezd­heti a kétnyelvű gimnáziumban tanulmányait. Az elmúlt hétfő este csendes­nek ígérkezett, amikor is a me­zőberényi rendőrőrs állományá­ba tartozó Domokos Imre zász­lós és Bobály András törzsőr­mester alkotta járőrpáros este tízkor szolgálatba lépett. A vá­ros kihalt volt, az égboltot egy- egy felhő takarta csupán. Az el­igazítás után a járőrök máris in­dultak kifelé. A nyilvános szóra­kozóhelyeket látogatták végig, majd ezt követően a kijelölt bol­tokat és azok környékét ellen­őrizték. Ez utóbbit azért is, mert jó éve Mezőberényben, Körös- tárcsán és Csárdaszálláson megszaporodtak a betörések. Főként a boltokat, a magánke­reskedők butikjait, kocsmákat, közintézményeket keresték fel a hívatlan látogatók. Igaz, az el­múlt hónapban lakossági segéd­lettel nyakon csíptek egy betö­rőt, s a rendőrök azt hitték, a be­töréssorozat tettese került horogra. Csak később, a kihall­gatások során derült ki: egy kez­dőről van szó, akinek ez volt az első balhéja, s máris megbu­kott... így aztán a közterületek fokozott figyelése továbbra is a járőrök feladata között szere­pelt. Mezőberényben régi hagyo­mányai vannak a gazdaköri mozgalomnak, a századfordu­lón mintegy kétszáz, főként kis- és középbirtokos tagja volta kör­nek, mely 1906-ban saját szék­házzal gazdagodott. A napok­ban sikerült újjáéleszteni a moz­galmat több évtizedes álmából, ugyanis újjáalakult a gazdakör. Az alakuló ülésen megfogalma­zódott, hogy politikamentes, szakmai, mezőgazdasági érdek- képviseletként működik, azzal a Azon a bizonyos hétfőn, éj­féltájban, a két rendőr a körös- tarcsai úton, az úgynevezett Tóthné-boltot ellenőrizte, ami­kor felfigyeltek Tarcsa felől a belterületen reflektorral áthala­dó Lada Combira. Jelzést adtak neki, hogy vegye le az országúti világítást, de nem állították meg. Azt viszont jól látták: hárman ültek benne. Mint a kopó, amely szimatot kapott, néhány perc múlva utánuk eredtek, s lön cso­da: a vésztői úti bolt bejárójánál megpillantották a Ladát, mely­ben egy személy ült. Nesztele­nül becserkészték az autót, a meglepett fiatalember se szólni, se nyelni, de még jelzést sem tudott adni két társának, akik éppen a bolt lakatját feszítették. Ok is ugyancsak meglepődtek a nem várt látogatóknak, nyom­ban fel is kötötték a nyúlcipőt. Az egyik rendőr utánuk eredt, a másik kocsival vette üldözőbe őket, s rövid hajsza után mind­kettő csuklóján csattant a bi­lincs, percek múltán pedig meg­kezdődhetett kihallgatásuk. A három békéscsabai fiatal­ember, B. A. és Ö. Zs. 26 évesek és P. A. 19 éves — a két idősebb munkanélküli — nem teljesen céllal, hogy segítse a kisgazda­ságok termelését, termelvénye- ik értékesítését, könnyítsék a vetőmagbeszerzést, serkentsék a vállalkozók és munkavállalók összefogását. Az újjáalakult gazdakör meg­választotta kilenctagú ideigle­nes vezetőségét, melynek elnö­ke Pauló Pál. A hét végén, szom­baton tagtoborzó nagygygűlést rendeznek a volt gazdakörben, vagyis a Patex Luther utcai mű­velődési házában. ismeretlen a bűnüldöző szervek előtt. Tetten ért cselekedeteikről őszinte beismerő vallomást tet­tek, de hajnalban a Köröstarcsá- ról érkezett bejelentés egyértel­művé tette: a szomszédos köz­ségben ők jártak beszerzőúton, ráadásul bizonyíték is akadt, ugyanis az onnan eltűnt holmik hiánytalanul előkerültek bérelt kocsijukból. így aztán őrizetbe vétel, majd letartóztatásba he­lyezésük mellett megkezdődött az ügy felgöngyölítése, mely során kiderült: szorgalmasan lá­togatták a vidéket, Békéscsa­bán, Vésztőn, Mezőberényben, Köröstarcsán, Szanazugban és Csárdaszálláson eddig, más ügyekkel, 40 „botlás” van a számlájukon. Mindent vittek, amit értékesíteni lehet, úgy­mond foglalkozásszerűen foly­tatták a betöréseket. A házkuta­tások során a legkülönfélébb holmik kerültek elő, így kávéfő­zők, hangfalak, hősugárzók, gázpalackok, őzbőr, gépkocsi­tartozékok és -alkatrészek, autós rádió-magnó, márkás ci­garetta, szeszes ital és egy sor apró cikk... Az eddigi vizsgála­tok megállapították azt is, hogy terepszemlét nemigen tartottak, ad hoc módon döntöttek a betö­rések helyszínéről. A betörésso­rozatok teljes felderítéséért a nyomozás tovább folytatódik. Kolarovszki Zoltán: Körös-parti táj (akvareil) Jól haladnak a tavaszi munkák Csárdaszálláson Történelmi verseny Triót fogott a duó

Next

/
Oldalképek
Tartalom