Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08-09 / 33. szám

1992. február 8-9., szombat-vasárnap CSALÁD-OTTHON iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Álló autók átka Kertészkedjünk A talaj kémhatása Folyadékszükségletünk: két liter Idős korban még fontosabb A talajban bonyolult fizikai, kémiai és biológiai folyamatok mennek végbe, amelynek egyik következménye a talaj többé- kevésbé állandó, jellemző és nehezen megváltoztatható tulaj­donsága, a kémhatás. A talaj kémhatását a pH-értékkel mér­jük, ami a savasság, illetve lú­gosság kifejezője. A magángaz­daságok, a piacra termesztés fej­lődésével a talaj kémhatásának, a pH-értéknek a mérését nehe­zen mellőzhetjük, mivel az nagymértékben befolyásolja a növények tápanyagfelvételét és a talajban élő mikroorganizmu­sok (baktériumok, gombák) te­vékenységét is. A fejlett mező- gazdaságú országokban gyakor­lat és nálunk is elteijedőben van a laboratóriumi talajvizsgálat alapján történő tápanyagután­pótlás, műtrágyázás. A talaj- vizsgálatnál szintén fontos mu­tató a pH-érték, tehát a kapott műtrágyázási javaslatot se ért­hetjük meg igazán e fogalom ismerete nélkül. A pH-érték skálája úgy nyert megállapítást, hogy semleges közegnek, például a tiszta víz­nek a pH-ja 7, a skála pedig I — 14-ig teijed. A skála közepén levő semleges értéktől lefelé van a savas, felfelé pedig (7— 14-ig) a lúgos, többnyire meszes tartomány. Minél távolabb esik a középponti semleges mérték­től valamely érték, annál sava­sabb, illetve lúgosabb a közeg. A túlságosan savas és lúgos tala­jok általában mérgezóek a növé­nyekre. Alacsony pH mellett például oldhatóvá válik a növé­nyek számára mérgező alumí­nium, míg túlságosan lúgos­meszes kémhatásnál sárguló, klorózisban szenvedő növények jelzik, hogy a nélkülözhetetlen nehézfémeket (vas, cink, réz, mangán, bőr) nem tudják felven­ni. A talaj szervesanyag-tartal- ma, humuszanyagai kivédik, mintegy „pufferolják” a sava­nyító és lúgosító hatásokat. A pH mérését házilag is elvé­gezhetjük különböző indikáto­rokkal vagy a kereskedelemben kapható kisebb műszerekkel. Megbízható, pontos értékeket többnyire csak laboratóriumok szolgáltatnak. A kerti növények többsége a közömbös (semleges) kémhatá­sú talajokon díszlik legjobban. Vannak azonban növények (pél­dául levendula, mandula, bab, rózsa, kaktuszok), amelyek a meszes-lúgos talajokat kedve­lik. Más növények (például ro­dodendron, szelídgesztenye, áfonya, kivi, paprika) viszont a savanyú kémhatású talajokon tenyésznek jól. A paradicsom pH-tűrőképessége meglehető­sen nagy, tehát kissé savas és lúgos talajokon is eredménye­sen termeszthető. A talajok kémhatását a kívánt irányban befolyásolhatjuk. A magas pH- jú, meszes talajokat gipszezés- sel, kénezéssel, lignitporral, szervestrágyázással és savanyú hatású műtrágyák (ammónium- nitrát, karbamid, ammónium- szulfát, szuperfoszfát) felhasz­nálásával javíthatjuk. Az alacsony pH-jú, savas ta­lajokat meszezéssel (mészkő­por, cukorgyári mésziszap, lápi mésziszap), dolomitos porok kiszórásával, digózással (magas mésztartalmú föld ráhordásá- val) és lúgos kémhatású műtrá­gyák (mészsalétrom, mészam- mon-salétrom, pétisó) alkalma­zásával javíthatjuk. Beliczai Géza A felnőtt emberi szervezet­nek legalább napi 1,8 liter fo­lyadékra van szüksége ahhoz, hogy a szervezet anyagcsere- folyamata zavartalan legyen. Ezen folyadékmennyiség felét a vesék használják fel, ennek segítségével a mérgező anya­gokat kiválasztják, és ezek a vizelettel távoznak a szerve­zetből. A folyadékmennyiség másik fele lélegzéssel, izza- dással és a széklettel távozik a szervezetből. Folyadéktartalmú ételekkel — például gyümölcs, leves — körülbelül 0,7 liter folyadékot veszünk magunkhoz. Ezen kí­vül a táplálékok lebontásával a szervezetben még 0,3 liter folyadék keletkezik. Tehát csaknem 1 litert kell még meg­innunk naponta azért, hogy szervezetünk ne károsodjon. Ajánlatos naponta általában 2 liter folyadékot magunkhoz venni, mert ha többet moz­gunk vagy nagy a meleg, a szervezetnek több vízre van szüksége. Ezenkívül a veséket is tehermentesítjük a bőséges folyadékfelvétellel. A nők általában kevesebbet isznak, mint a férfiak. Az 50 éven felüli nők általában csak napi 1 litert, míg a hasonló korú férfiak elfogyasztják a szükséges 1,8 literes mennyi­séget. Az idős emberek azon­ban általában kevesebbet isz­nak. Ennek az az oka, hogy idős korban kevésbé lép fel szomjúságérzet. Ha naponta a szükségesnél kevesebb folyadékot fogyasz­tunk, kiszárad a szervezet, emésztési problémák lépnek fel, túl sűrű lesz a vér, és szé­dülés is tapasztalható. Megnö­vekszik a trombózisra való hajlam. Idős korban a vese méregte­lenítő funkciója csökken. Na­gyobb mennyiségű folyadék- felvétel kiegyenlítené ezt a csökkenést. De általában az ellenkezője történik. Idős kor­ban kevesebbet iszunk, így a mérgező anyagcseretermékek bekerülnek a vérbe, és még értelmi zavarokat is okozhat­nak. A folyadékhiány által fellé­pő zavarokat sokszor gyógy­szerekkel próbálják ellensú­lyozni. Ugyanakkor sokkal egyszerűbben és egészsége­sebben megoldható lenne ez a probléma. A nap különböző szakaiban fogyasszunk el né­hány pohár ásványvizet. A szükséges folyadékmennyi­ség mellett az ásványvíz fon­tos ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz, például kálciumot, magnéziu­mot, fluort, amire a szervezet­nek szintén szüksége van. Ke­verhetjük az ásványvizet kál- ciumdús tejtermékekkel, pél­dául kefirrel, joghurttal, így a kálcium- és fehérjeszükségle­tünk is fedezve lesz. Ha gyü- mölcsleveket keverünk az ás­ványvízhez, akkor még vita­minokkal is ellátjuk a szerve­zetet. A szénsav pedig termé­szetes módon szabályozza a székletet. Ezek a kevert italok kevesebb energiát tartalmaz­nak, mint a szokásos üdítők. Ez fontos, mert idősebb kor­ban a szervezet energiaigénye csökken, és gyakori a kelle­metlen súlygyarapodás. A sima ásványvíz viszont egyet­len kalóriát sem tartalmaz. —vas— A városi autós megtanulhatta a legfontosabb szabályt: nem az a lényeges, hogy hol autózol, hanem, hogy hol állsz. Vagyis a parkolóhely. Japánban például nem a gyorshajtók, hanem a ti­losban parkolók jelentik a leg­több gondot. A La Repubblica tudósításából kitűnik, hogy ezért aztán Fukuoka városban sajátos módszert vezettek be. Jön az autós és látja, hogy nincs a közelben rendőr, tehát leállítja a kocsit. De még mielőtt eltűn­ne, megszólal „az Úr hangja”— 100 decibel hangerővel — és figyelmeztet. A magyarázat: a város stratégiai jelentőségű pontjain tv-kamerákat helyez­tek el, s a rendőr (négy kamera egy rendőré) az őrsön, az íróasz­talnál ülve figyel és figyelmez­tet. A módszer hatásos — álla­pítja meg a tudósító —, hiszen az autós tart a leleplezéstől, a megalázástól. Jokohamában a pszichológiai nyomás más esz­közét találta meg a rendőrség. A tilosban parkoló kocsi visszapil­lantó tükrére feltűnő sárga lapot helyeznek „Megsértette a tör­vényt” szöveggel. Ahhoz, hogy levegyék, a kapitányságra kell menni, ki kell fizetni a bírságot, bocsánatkérő levelet kell írni a kapitánynak, amiért tilos parko­lással akadályozta a közleke­dést. Érthető tehát, hogy miért került a lapok első oldalára a közlekedésrendészet javaslata a parkolás módosításáról. íme néhány ötlet: ahhoz, hogy valaki 660 köbcenti feletti autót vehessen, írásos engedélyt kell kérni, és dokumentálni kell, hogy van parkolóhelye. Ezt a rendőrség még a vásárlás előtt ellenőrzi, s ha valós a kérés, kis címkével igazolja a kocsin, hogy „parkolóképes”. A követ­kező javaslat előírná, hogy a parkolási lehetőséget kötele­zően csak 650 köbcenti alatti kiskocsiknak biztosítanák. A harmadik javaslat: minden 3 ezer négyzetmétert meghaladó épület alatt, 200 négyzetméte­renként, egy fedett parkolót kell biztosítani. A rendőrség a nyo­masztó helyzettel érvel. Osaká- ban 590 ezer kocsi van, és ebből 500 ezer a tilosban parkol. Ja­pánban az 1970. évi 28 millióval szemben ma 75 millió kocsi közlekedik, miközben az úthá­lózat csak 10 százalékkal bő­vült. Ingyenes parkolóhely gya­korlatilag nincs, a megállás szinte reménytelen. A legjobb tehát otthon hagyni az autót, persze, ha ott is van hely... Pillangóadó Az államháztartás főkönyvének átvizsgálása után a holland hon­atyák arra a következtetésre jutottak, hogy 1992 adóbevételeit min­denképpen növelni kell. Az elv korántsem ismeretlen, a megoldás azonban egyedi. Úgy döntöttek, hogy megadóztatják az „éjszakai pillangókat” is. Természetesen nem Brehm állattani példatárát ütöt­ték fel, hanem körülnéztek helyben, és megállapították, hogy úton- útfélen ott vannak a szabad vállalkozók, vagyis a lányok, és nem fizetnek. A pénzügyminisztérium szóvivője tisztességtelen versenynek nevezte ezt a fajta kínálati piacot, mondván, ha a bejelentett és ellenőrzött nyilvános házaktól szigorúan beszedik a 18 és fél száza­lékos adót hozzáadott érték címén, itt az ideje, hogy a magányos pillangók is fizessenek forgalmi adót. A holland pénzügyi kormány­zat bölcsességére vall, hogy világosan látja: problémák lesznek az adóalap kiszámításával. „Nincsenek illúzióink arra vonatkozóan, hogy ebből a pénzből vastagszik meg az állam bukszája, de nem is folytatunk boszorkányüldözést — így a szóvivő. — Egyelőre az elv a lényeges: a hölgyeket annak kell tekinteni, amik: vállalkozóknak.” A világ legrégibb iparágában, a legkisebb csődveszély nélkül. Február a farsang és a bálák időszaka. A békéscsabai Klára butik először is ezekre az alkalmakra ajánl modelleket. Azt hiszem többen vagyunk, akik nem engedhetjük meg magunk­nak, hogy egyetlen alkalomra vásároljunk divatos estélyi ruhát Nos ilyenkor a legcélszerűbb, ha egy elegáns, máskor is felvehető blúzt szemelünk ki magunknak, amit szoknyával vagy nadrággal kombinálunk. Képünkön egy darázsfészek válltöméses, gumis derekú, rakott aljú fehér selyemblúzt és egy fekete, alul csipkével variált sretchnadrágot láthatunk. Akik azonban tehetik, azok feltétlenül próbálják fel ezt a vállpánt nélküli, fényes, lila műszállal átszőtt kisestélyit, melyet csípőtől bársonyból és csipkéből készült fodorral hosszabbítottak meg. Tetőtől talpig Divat a darázsfészkes válltömés és az angiblúz! Még mindig alkalomra ajánl­juk ezt a méregzöld, kétoldalt fűzős, alul körloknis megol­dással készült selyemruhát. Akinek pedig nem tetszik a zöldnek ez az árnyalata, ugyanezt a modellt több szín­ben is megtalálhatja Érdekes megoldású bermuda- kosztümöt láthatunk a képen. Az alj és a sárga kiskabáthoz varrt álmellény lila, sötétzöld és piros csíkozású, középvas­tag szövetből készült. Hordha­tó önmagában és pamutgarbó­val egyaránt Sokszor azért nem tudunk igazán elegánsak lenni, mert nincs időnk vasalgatni a felvételre szánt öltözékünket. Nos a képen látható első modellünk olyan ruhadarabokból áll, amelyek­nek vasalására nem kell időt fordítani, mégis divatos, elegáns megjelenést kölcsönöznek a viselőjének. Nem szükséges hoz­zá más, mint egy sretchnadrág és egy hosszított al jú pulóver. A mellette látható öltözék már hosszabb előkészítést igényel, hiszen a hátul gombos fehér angiblúz selyemből készült, melynek eleje dupla rátétes. A vasalásra fordított idő azon­ban megtérül, hiszen egy fekete, elöl rakott bermudanadrág- gal variálva igen ünnepélyes és divatos viseletét kaphatunk. Az angiblúzt a mellben kevésbé erős hölgyeknek javasoljuk ma—ria Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom