Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-08-09 / 33. szám
1992. február 8-9., szombat-vasárnap CSALÁD-OTTHON iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Álló autók átka Kertészkedjünk A talaj kémhatása Folyadékszükségletünk: két liter Idős korban még fontosabb A talajban bonyolult fizikai, kémiai és biológiai folyamatok mennek végbe, amelynek egyik következménye a talaj többé- kevésbé állandó, jellemző és nehezen megváltoztatható tulajdonsága, a kémhatás. A talaj kémhatását a pH-értékkel mérjük, ami a savasság, illetve lúgosság kifejezője. A magángazdaságok, a piacra termesztés fejlődésével a talaj kémhatásának, a pH-értéknek a mérését nehezen mellőzhetjük, mivel az nagymértékben befolyásolja a növények tápanyagfelvételét és a talajban élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) tevékenységét is. A fejlett mező- gazdaságú országokban gyakorlat és nálunk is elteijedőben van a laboratóriumi talajvizsgálat alapján történő tápanyagutánpótlás, műtrágyázás. A talaj- vizsgálatnál szintén fontos mutató a pH-érték, tehát a kapott műtrágyázási javaslatot se érthetjük meg igazán e fogalom ismerete nélkül. A pH-érték skálája úgy nyert megállapítást, hogy semleges közegnek, például a tiszta víznek a pH-ja 7, a skála pedig I — 14-ig teijed. A skála közepén levő semleges értéktől lefelé van a savas, felfelé pedig (7— 14-ig) a lúgos, többnyire meszes tartomány. Minél távolabb esik a középponti semleges mértéktől valamely érték, annál savasabb, illetve lúgosabb a közeg. A túlságosan savas és lúgos talajok általában mérgezóek a növényekre. Alacsony pH mellett például oldhatóvá válik a növények számára mérgező alumínium, míg túlságosan lúgosmeszes kémhatásnál sárguló, klorózisban szenvedő növények jelzik, hogy a nélkülözhetetlen nehézfémeket (vas, cink, réz, mangán, bőr) nem tudják felvenni. A talaj szervesanyag-tartal- ma, humuszanyagai kivédik, mintegy „pufferolják” a savanyító és lúgosító hatásokat. A pH mérését házilag is elvégezhetjük különböző indikátorokkal vagy a kereskedelemben kapható kisebb műszerekkel. Megbízható, pontos értékeket többnyire csak laboratóriumok szolgáltatnak. A kerti növények többsége a közömbös (semleges) kémhatású talajokon díszlik legjobban. Vannak azonban növények (például levendula, mandula, bab, rózsa, kaktuszok), amelyek a meszes-lúgos talajokat kedvelik. Más növények (például rododendron, szelídgesztenye, áfonya, kivi, paprika) viszont a savanyú kémhatású talajokon tenyésznek jól. A paradicsom pH-tűrőképessége meglehetősen nagy, tehát kissé savas és lúgos talajokon is eredményesen termeszthető. A talajok kémhatását a kívánt irányban befolyásolhatjuk. A magas pH- jú, meszes talajokat gipszezés- sel, kénezéssel, lignitporral, szervestrágyázással és savanyú hatású műtrágyák (ammónium- nitrát, karbamid, ammónium- szulfát, szuperfoszfát) felhasználásával javíthatjuk. Az alacsony pH-jú, savas talajokat meszezéssel (mészkőpor, cukorgyári mésziszap, lápi mésziszap), dolomitos porok kiszórásával, digózással (magas mésztartalmú föld ráhordásá- val) és lúgos kémhatású műtrágyák (mészsalétrom, mészam- mon-salétrom, pétisó) alkalmazásával javíthatjuk. Beliczai Géza A felnőtt emberi szervezetnek legalább napi 1,8 liter folyadékra van szüksége ahhoz, hogy a szervezet anyagcsere- folyamata zavartalan legyen. Ezen folyadékmennyiség felét a vesék használják fel, ennek segítségével a mérgező anyagokat kiválasztják, és ezek a vizelettel távoznak a szervezetből. A folyadékmennyiség másik fele lélegzéssel, izza- dással és a széklettel távozik a szervezetből. Folyadéktartalmú ételekkel — például gyümölcs, leves — körülbelül 0,7 liter folyadékot veszünk magunkhoz. Ezen kívül a táplálékok lebontásával a szervezetben még 0,3 liter folyadék keletkezik. Tehát csaknem 1 litert kell még meginnunk naponta azért, hogy szervezetünk ne károsodjon. Ajánlatos naponta általában 2 liter folyadékot magunkhoz venni, mert ha többet mozgunk vagy nagy a meleg, a szervezetnek több vízre van szüksége. Ezenkívül a veséket is tehermentesítjük a bőséges folyadékfelvétellel. A nők általában kevesebbet isznak, mint a férfiak. Az 50 éven felüli nők általában csak napi 1 litert, míg a hasonló korú férfiak elfogyasztják a szükséges 1,8 literes mennyiséget. Az idős emberek azonban általában kevesebbet isznak. Ennek az az oka, hogy idős korban kevésbé lép fel szomjúságérzet. Ha naponta a szükségesnél kevesebb folyadékot fogyasztunk, kiszárad a szervezet, emésztési problémák lépnek fel, túl sűrű lesz a vér, és szédülés is tapasztalható. Megnövekszik a trombózisra való hajlam. Idős korban a vese méregtelenítő funkciója csökken. Nagyobb mennyiségű folyadék- felvétel kiegyenlítené ezt a csökkenést. De általában az ellenkezője történik. Idős korban kevesebbet iszunk, így a mérgező anyagcseretermékek bekerülnek a vérbe, és még értelmi zavarokat is okozhatnak. A folyadékhiány által fellépő zavarokat sokszor gyógyszerekkel próbálják ellensúlyozni. Ugyanakkor sokkal egyszerűbben és egészségesebben megoldható lenne ez a probléma. A nap különböző szakaiban fogyasszunk el néhány pohár ásványvizet. A szükséges folyadékmennyiség mellett az ásványvíz fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz, például kálciumot, magnéziumot, fluort, amire a szervezetnek szintén szüksége van. Keverhetjük az ásványvizet kál- ciumdús tejtermékekkel, például kefirrel, joghurttal, így a kálcium- és fehérjeszükségletünk is fedezve lesz. Ha gyü- mölcsleveket keverünk az ásványvízhez, akkor még vitaminokkal is ellátjuk a szervezetet. A szénsav pedig természetes módon szabályozza a székletet. Ezek a kevert italok kevesebb energiát tartalmaznak, mint a szokásos üdítők. Ez fontos, mert idősebb korban a szervezet energiaigénye csökken, és gyakori a kellemetlen súlygyarapodás. A sima ásványvíz viszont egyetlen kalóriát sem tartalmaz. —vas— A városi autós megtanulhatta a legfontosabb szabályt: nem az a lényeges, hogy hol autózol, hanem, hogy hol állsz. Vagyis a parkolóhely. Japánban például nem a gyorshajtók, hanem a tilosban parkolók jelentik a legtöbb gondot. A La Repubblica tudósításából kitűnik, hogy ezért aztán Fukuoka városban sajátos módszert vezettek be. Jön az autós és látja, hogy nincs a közelben rendőr, tehát leállítja a kocsit. De még mielőtt eltűnne, megszólal „az Úr hangja”— 100 decibel hangerővel — és figyelmeztet. A magyarázat: a város stratégiai jelentőségű pontjain tv-kamerákat helyeztek el, s a rendőr (négy kamera egy rendőré) az őrsön, az íróasztalnál ülve figyel és figyelmeztet. A módszer hatásos — állapítja meg a tudósító —, hiszen az autós tart a leleplezéstől, a megalázástól. Jokohamában a pszichológiai nyomás más eszközét találta meg a rendőrség. A tilosban parkoló kocsi visszapillantó tükrére feltűnő sárga lapot helyeznek „Megsértette a törvényt” szöveggel. Ahhoz, hogy levegyék, a kapitányságra kell menni, ki kell fizetni a bírságot, bocsánatkérő levelet kell írni a kapitánynak, amiért tilos parkolással akadályozta a közlekedést. Érthető tehát, hogy miért került a lapok első oldalára a közlekedésrendészet javaslata a parkolás módosításáról. íme néhány ötlet: ahhoz, hogy valaki 660 köbcenti feletti autót vehessen, írásos engedélyt kell kérni, és dokumentálni kell, hogy van parkolóhelye. Ezt a rendőrség még a vásárlás előtt ellenőrzi, s ha valós a kérés, kis címkével igazolja a kocsin, hogy „parkolóképes”. A következő javaslat előírná, hogy a parkolási lehetőséget kötelezően csak 650 köbcenti alatti kiskocsiknak biztosítanák. A harmadik javaslat: minden 3 ezer négyzetmétert meghaladó épület alatt, 200 négyzetméterenként, egy fedett parkolót kell biztosítani. A rendőrség a nyomasztó helyzettel érvel. Osaká- ban 590 ezer kocsi van, és ebből 500 ezer a tilosban parkol. Japánban az 1970. évi 28 millióval szemben ma 75 millió kocsi közlekedik, miközben az úthálózat csak 10 százalékkal bővült. Ingyenes parkolóhely gyakorlatilag nincs, a megállás szinte reménytelen. A legjobb tehát otthon hagyni az autót, persze, ha ott is van hely... Pillangóadó Az államháztartás főkönyvének átvizsgálása után a holland honatyák arra a következtetésre jutottak, hogy 1992 adóbevételeit mindenképpen növelni kell. Az elv korántsem ismeretlen, a megoldás azonban egyedi. Úgy döntöttek, hogy megadóztatják az „éjszakai pillangókat” is. Természetesen nem Brehm állattani példatárát ütötték fel, hanem körülnéztek helyben, és megállapították, hogy úton- útfélen ott vannak a szabad vállalkozók, vagyis a lányok, és nem fizetnek. A pénzügyminisztérium szóvivője tisztességtelen versenynek nevezte ezt a fajta kínálati piacot, mondván, ha a bejelentett és ellenőrzött nyilvános házaktól szigorúan beszedik a 18 és fél százalékos adót hozzáadott érték címén, itt az ideje, hogy a magányos pillangók is fizessenek forgalmi adót. A holland pénzügyi kormányzat bölcsességére vall, hogy világosan látja: problémák lesznek az adóalap kiszámításával. „Nincsenek illúzióink arra vonatkozóan, hogy ebből a pénzből vastagszik meg az állam bukszája, de nem is folytatunk boszorkányüldözést — így a szóvivő. — Egyelőre az elv a lényeges: a hölgyeket annak kell tekinteni, amik: vállalkozóknak.” A világ legrégibb iparágában, a legkisebb csődveszély nélkül. Február a farsang és a bálák időszaka. A békéscsabai Klára butik először is ezekre az alkalmakra ajánl modelleket. Azt hiszem többen vagyunk, akik nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyetlen alkalomra vásároljunk divatos estélyi ruhát Nos ilyenkor a legcélszerűbb, ha egy elegáns, máskor is felvehető blúzt szemelünk ki magunknak, amit szoknyával vagy nadrággal kombinálunk. Képünkön egy darázsfészek válltöméses, gumis derekú, rakott aljú fehér selyemblúzt és egy fekete, alul csipkével variált sretchnadrágot láthatunk. Akik azonban tehetik, azok feltétlenül próbálják fel ezt a vállpánt nélküli, fényes, lila műszállal átszőtt kisestélyit, melyet csípőtől bársonyból és csipkéből készült fodorral hosszabbítottak meg. Tetőtől talpig Divat a darázsfészkes válltömés és az angiblúz! Még mindig alkalomra ajánljuk ezt a méregzöld, kétoldalt fűzős, alul körloknis megoldással készült selyemruhát. Akinek pedig nem tetszik a zöldnek ez az árnyalata, ugyanezt a modellt több színben is megtalálhatja Érdekes megoldású bermuda- kosztümöt láthatunk a képen. Az alj és a sárga kiskabáthoz varrt álmellény lila, sötétzöld és piros csíkozású, középvastag szövetből készült. Hordható önmagában és pamutgarbóval egyaránt Sokszor azért nem tudunk igazán elegánsak lenni, mert nincs időnk vasalgatni a felvételre szánt öltözékünket. Nos a képen látható első modellünk olyan ruhadarabokból áll, amelyeknek vasalására nem kell időt fordítani, mégis divatos, elegáns megjelenést kölcsönöznek a viselőjének. Nem szükséges hozzá más, mint egy sretchnadrág és egy hosszított al jú pulóver. A mellette látható öltözék már hosszabb előkészítést igényel, hiszen a hátul gombos fehér angiblúz selyemből készült, melynek eleje dupla rátétes. A vasalásra fordított idő azonban megtérül, hiszen egy fekete, elöl rakott bermudanadrág- gal variálva igen ünnepélyes és divatos viseletét kaphatunk. Az angiblúzt a mellben kevésbé erős hölgyeknek javasoljuk ma—ria Fotó: Gál Edit
