Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-08-09 / 33. szám
1992. február &-9., szombat-vasárnap 0 àBÉKËS MEGYEI HlRLAPA HÉT TÉMÁJA A város a lakóinak épül Békéscsaba főépítésze a szakmai csúcsról jött frontharcosnak Vukovich Miklós építészmérnök, a városépítészeti iroda vezetője négy éve telepedett le Békéscsabán. Negyvenöt, fővárosban eltöltött év után a szakmai sikerek csúcsán váltotta fel a rajzolóasztalt —ahogy ö mondja—a frontharcosi szereppel. Pályáját jelentős sikerek jelzik, tervezője volt a Budapest Sportcsarnoknak, részt vett az új Nemzeti Színház tervezésében. Békéscsabai munkák is kerültek ki a keze alól. A megyeszékhely által kiírt sportcsarnokra vonatkozó pályázatot megnyerte. Nem rajta múlott, hogy a megvalósítás másképpen történt. О készítette az Univerzál Áruház beruházási programját is. A tanítóképző főiskolával szembeni Halastó utca beépítési terve és az utcakép megalkotása ugyancsak munkái közé tartozik. A Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége régióelnökeként is tevékenykedik. Nagyrét — önálló gazdasági övezet, mutatja a főépítész Fotó: Fazekas Ferenc —Hogyan telt az elmúlt négy esztendő Békéscsabán? Mi a dolga tulajdonképpen a városi főépítésznek? — Ez az a tipikus kérdés, amelyre lehet kimerítően és hosszan válaszolni. Először a megyei főépítészi feladatokat láttam el, majd mikor nemrégiben a változások következtében ez a tevékenység háttérbe szorult, kaptam Békéscsaba önkormányzatától a felkérést, melyet elfogadtam, s lettem az eddigi szakmai és helyi tapasztalataim birtokában Békéscsaba főépítésze. Ebbéli munkám során kívánom elősegíteni a város rendezett fejlesztését. Irányításommal négyfős városépítészeti stúdió működik, melyben munkatársaim, Torma Gyöngyi, Kiss Béla, Békési Gábomé, Csikós Anikó végzik a tervezőmunkát. — Első tevékenységeként várta, hogy a város polgárai bekopogtassanak hivatalába. — Minden szempontból komoly változásokat élünk meg évek óta. A városnak létezett egy általános rendezési terve, amely a tervgazdálkodásnak a velejárója volt. Ez azt jelentette, hogy 5—10 vagy 15 évre előre meghatározták a város fejlesztését, hol, mikor, mekkora óvoda, iskola, lakóház, intézmény létesüljön. Mire ezek a tervek elkészültek, már nem voltak aktuálisak, mert az élet mást diktált. Ez a fajta változás mára felgyorsult. Eldönthettük: a korábbi terveket valósítjuk meg vagy megpróbáljuk szorosan az élethez igazítani munkánkat. Tevékenységünk fő irányát ma már az határozza meg, hogy az állampolgárok sétálóutcában kíván boltot nyitni. Már a mellékutcákat sem. tartják a kereskedelem szempontjából megfelelőnek. Az Andrássy útnak a Szent István tér és a Jókai utca közötti szakaszát szeretnénk sétáló- és bevásárlóutcává tenni. Egy díjnyertes pályázat alapján üzletsort építünk a jelenlegi bódécsoportok helyén. A vállalkozók fizetség nélkül kaphatják meg a területet azzal a kötelezettséggel, hogy a környező díszburkolatot kell elkészíttetniük. A városnak ezen a területén legnagyobb célunk a Csaba Center megvalósítása, amely nemzetközi értékű kereskedelmi központ lesz. Megsokszorozza Békéscsaba jelentőségét, amely a Kelettel való kereskedelmet, főképpen a mezőgazdasági kereskedelmet jelenti. Most folynak azok a tendertárgyalások, melyek következtében áprilisban láthatóak lesznek az eredmények. A Csaba Center helye változatlanul az Andrássy út— Jókai utca sarok. De a város más pontjain is cél, hogy koncentrált és szervezett kereskedelmi, szolgáltatási tevékenységnek helyet biztosítsunk. —Mely területeket érinti ez a városban? — Kettőt emelnék ki ezek közül. A Lencsési úti lakótelepen elszaporodtak a garázsokban nyílt üzletek. Ezen mindenképp változtatni kell. A másik terület a Szent István tér és a Hunyadi tér közötti házsor, ahol sok értéket látok. A Hunyadi tér egyik oldala szépen beépült, a másik oldal teljesen elhanyagolt. Az ide néző belső udvarok megnyitásával, kis üzletsorok Januárban adták át a Wlassich sétány új lakótömbjét építésével egy árkádos vásárlónegyed alakítható ki. —Sok esetben az építési tilalmak kedvezőtlenül befolyásolták a városban az építkezési kedvet. Lesz-e a jövőben változás a tilalmak körül? —Az önkormányzati testület decemberben tárgyalta az építési tilalmak feloldásának ügyét. Nagyon nehéz volt kideríteni, hogy a városban mely területeket érinti a tiltás. Gyakorlatilag nem volt naprakész nyilvántartás erről. Végül a telekkönyvi hivatalban néztünk utána, s megdöbbenve tapasztaltuk, hogy jogilag mintegy hatvan telekre volt bejegyezve építési tilalom. Ezek nagy része mára már nem aktuális. Ahhoz, hogy körültekintően rendezzük e kérdést, meg kell vizsgálnunk a városban a közműépítés, útépítés, egyéb fejlesztések területígé- nyét. A következő közgyűlés elé olyan javaslattal állunk, mely az eddigi tilalmak feloldása mellett szűkebb körben új tilalmakat rendel el. —Köztudott, a város beruházási lehetőségei szűkösek. —A közeljövőben épülni fog Erzsébethelyen, a Franklin utcában városi beruházással nyolcvan olyan lakás, ahol a szociálisan rászorulók átmenetileg lakáshoz juthatnak. Ezeknek a lakásoknak az olcsó fenntartása lehetővé teszi az ott lakóknak, hogy egy meghatározott idő alatt meg tudják teremteni saját lakásuk anyagi feltételeit. — Városunknak sajátos építészeti arculata van. Nem hasonlítható össze más régióval. Megóvásuk különös gondosságot igényel. — A helyi értékek védelme rendkívül fontos egy város számára, Békéscsaba esetében is így van. Kidolgozás alatt áll egy városi szintű rendelettervezet. Ennek célja a felújításra, korszerűsítésre szoruló polgárházak, népi építészeti emlékek, s más helyi értékek védelmének szabályozása. Ha valaki ilyen épületben lakik vagy tulajdonosa az ingatlannak, a várostól pályázat alapján meghatározott összegű, vissza nem térítendő támogatást kaphat az értékek védelmére: felújításra, korszerűsítésre. Mindezeket a döntéseket a február 20-ai közgyűlés után közzé- tesszük. Bede László Dózsa György úti polgárházak milyen igényeket támasztanak a várossal szemben. Az elmúlt rövid két hónap alatt két irányból érkeztek hozzánk nagy mennyiségű lakossági kérések. Az egyik az a szándék volt, mely szerint az emberek egy része ott szeremé élni, ahol gazdálkodik. A másik pedig a kiskereskedelmi igények megsokasodását jelentette. —Mit lehet tenni annak érdekében, hogy mindez valóra is válhasson? — Megindult egy fejlődés a Nagyrét területén. Kissé nehezen, mert a téesz által osztott területen a telkek nem alkalmasak arra, hogy lakóházakat építsenek rá. Mindezek mellett a terület nagyon jó adottságú mind a termőföldet, mind a városhoz való közelségét tekintve. Már meglévő, nem a helyes mutatókkal, paraméterekkel, telekadottságokkal kellett számolnunk. Ezt szeretnénk jobb irányba terelni. Az országos építésügyi szabályzat átdolgozás alatt áll, amely eddig a telkeken 30 négyzetméteres épületek építését engedte meg. Mi olyan nagyságú telkeket kívánunk kialakítani, ahol lakóházakat építve vegyes vállalkozói tevékenységet lehet folytami. Ezt elneveztük önálló gazdasági övezetnek. Mindez jelentős nagyságrendű terület, hozzávetőleg 2500 hektár, majdnem akkora, mint a város belterülete. Gondoltunk arra, hogy továbbra is jelentkeznek ilyen igények. A természetes határvonalak között szeretnénk fejleszteni. Az első ütemben az Élővíz-csatorna és a Holt-Körös ágai a természetes határok, a második ütemben a vasútvonal és az Élővíz-csatorna nyomvonala jelenti a határt. —A kereskedelmi igények— úgy tudom — elsősorban az Andrássy útra koncentrálódnak. — Érthető okoknál fogva majdnem minden kereskedő a Sétálóutca, mely befejezésre vár Korszerű, városképbe illő épület a belvárosban Fotó: Kovács Erzsébet
